Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
a(t Száz forintnál kevesebbet egy székért se kérnek.. Vásárolni gyakran könnyebb (Agotha Tibor felvételei) Amio * ™ a húlor hazáig ér Mindenki tegye a magáét \ Leggyakrabban használt szavaink közé tartozik újabban a hatékonyság. Mindannyian tudjuk, mit jelent, mégis másképp fogalmazna a mérnök is. a közgazdász is. ha a fogalom meghatározására kérnénk fel. Ugyanazt érti a hatékonyságon, de másképp beszél róla a gyárigazgató és a műhelyben dolgozó munkás is. Ki-ki a saját tapasztalatai, ismeretei szerint látja az összefüggéseket, azoknak megfelelően alakítja ki véleményét a gazdaságosabb munka lehetőségeiről. És azok szerint él is a lehetőségekkel. A munkások között azonban elég gyakran elhangzik, hogy a hatékonyság növelése azért mégis elsősorban a vezetők feladata. Ök készítik a vállalati terveket, ők döntenek a gyártási eljárásokról, ők biztosítják a termeléshez szükséges eszközöket és anyagokat, így az eredményért is rájuk hárul a felelősség. A munkás végrehajtja az utasításokat, nem tőle függ, jó vagy rossz előírásnak tesz-e eleget. Még ha módja is lenne beleszólni, akkor sem tehetné.' mert nem elég képzett hozzá. Nem ismeri a bonyolult technológiai folyamatok magyarázatát, nincs tisztában a sokrétű gazdaságossági számításokkal. Csak a saját dolgát tudja, azt igyekszik elvégezni a legjobb tudása szerint. Hogyan lehetne hát döntő szerepe abban, milyen hatásfokkal dolgozik a vállalat? Túlságosan kis pont egy műhely, egy ember a gyár egészében, hogyan forgathatná ki sarkaiból azt a „világot”? Gondolkozzanak, tanácskozzanak, törjék a fejüket a vezetők, mondják meg. mit. hogyan csináljanak a hatékonyság fokozása érdekében — a munkások itt állnak be a sorba. A végrehajtást már számon lehet kérni tőlük, de csak azt, és semmi többet. Azok a munkások, akik így vélekednek, nem azért beszélnek így, mert el akarják hárítani maguktól a felelősséget. Jól tudják, nekik sem mindegy, milyen eredménnyel dolgozik a vállalat. Csak éppen a vezetőkre bízzák az útkeresést, s számos helyen kész, minden részletében pontos térképet várnak tőlük e cél eléréséhez. Pedig ilyen, hajszálnyira kidolgozott térképet a legfelkészültebb vezető gárda sem készíthet. A műhelyek munkáját csak a műhelyekben lehet jól mégszervezni, és csak a munkások és a műszakiak együttműködésével. A munkások véleménye mindig hasznosítható tapasztalat, hiszen ők a mások számára észrevétlent is látják, a kezük között formálódó anyag rejtett titkait is elárulja nekik. Eddig is sok-sok érték származott abból, hogy a munkások gazdaként számíthatták, mit lehet javítani, egyszerűsíteni. A panaszok ugyanúgy megvalósítható ötleteket nyújtottak, mint az újítási javaslatok. Hogy érdemes volt-e szólni, figyelmet felkelteni, töprengeni, megoldást keresni, az ma már csupán szónoki kérdés lehet. A közös eredmény — közős vagyonunk. Most sincs szó sem többről, sem másról. A hatékonyság növelése népgazdasági cél, de egyénileg is ez az érdekünk. Ezért felesleges azt latolgatni, hogy az igazgató, a mérnök mennyivel tehet többet a munkásnál. Mindenkinek a magáét kell megtennie: képzettsége, beosztása, tudása szerint. A munkás sem várhat szótlanul a felsőbb utasításra: ha kedvezőbb lehetőséget lát, kötelessége a kezdeményezés. A gazda szeme mindig megleli a javítani valót... VICZIÁN ERZSÉBET Állunk a tehertaxi végállomásán. Előbb kevesen, aztán egyre többen. Néha jön egy-egy kocsi. Gyors párbeszéd; mit, honnan, hova. Miután mindezt tudni, elhangzik a gépkocsivezető boldogító igenje, ha elhangzik. Tizenegy óra tájban mar aiig-alig hangzik el. A kocsik egy része (rendszeresen) ebédet szállít, a kocsik száma (csúcsforgalomban) kevés. A kínálat ki- sfebb, mint a kereslet, előfordul, hogy a gépkocsivezető válogat a jó és a rossz fuvarok között. a közeiben mindig találni legalább egy-Kti lovas szekeret. Atti megunta a varast, raíanyalodik, Kalkuláljunk! Drága vagy olcsó szállítani Miskolcon? wem drágább es nem olcsoob, rrunt az ország bármelyik nagy varosában, ha vairaikozumí ra, hogy mag un k rakoduns, hívhatunk tanúkor Kapunit) tenenaxit. A mj telelett megegyeznek a fővárosi díjtételekkel. Szállíthatunk úgy, hogy a rakodást is megrendeljük. (Boy-szolgálat.) Megrendelhetjük a darabdíjas házhoz szállítást. Végül igénybe vehetünk lovas kocsit isTájékoztató számok: a bútor (egy komplett szoba) 24 600 forintba került. A vásárló kazincbarcikai. Teher- taxit hívott. A fuvardíj 300 forint körűi lesz. Maga rakodott, a gépkocsivezető segített a rakodásban, s ezt honorálni kell. A fuvar így 350—400 forint. Ha a vásárló nem maga rakodik, ha a gépkocsivezető nem vállal rakodást, akkor a bútorraktár körül mindig van két-három alkalmi munkás. ök alkudott bérért rakodnak. Közepes ár: két embernek száz—száz forint. Eddig ötszáz. Rakodni viszont otthon is kell. így hetszáz. Ugyanez a vásárló megrendelheti még a üomusban a boy-szolgáiattól a házhoz szállítást, A fuvar így ki- lencszáz forint körüli összegbe kerül, de: nem kell idegeskedni, nem kell kocsiért es munkásért szaladgálni, megbízható szakszerűseggej rakodnak. Mindent összevetve, ez a szolgáltatás sem drágább, ha a kényelmet is számítjuk. Ugyanennek a szobának az elszállítása Kazincbarcika helyett mondjuk az Avasdélre stráfkocsin legalább 1000—1200 forint, emberekkel, borravalóval, mindennel együtt. Lóval, ipar nélkül Miből él a fuvaros? A kérdés jogos, ugyanis a fentiekből nyilvánvaló, hogy ő a leglassúbb, de a legdrágább. Nos, részben abból, hogy tehertaxi nincs elég, hogy a vevő tájékozatlan. Abból, hogy a városon belüli fuvar sem a tehertaxi- nak, sem a szállítási vállalatok gépkocsivezetőinek nem előnyös üzlet. És szombatonként, vagy éppen más csúcsforgalmi időszakban a lovas kocsis egyeduralkodóvá válik. (Egy garnitúra haza- szállítása Felsőzsolcára három—négyszáz forintba kerül. Tehertaxin a negyede se lenne.) Nos, ha valamiképpen minden fuvar díját, minden rakodási díjat és borravalót összeadnánk, akkor kiderülne, hogy Miskolcon valamivel drágábban szállítunk, mint például Budapesten, és mindez azért, mert sokat szállítunk. A város épül, a várost bontják, az új lakás új bútort követel, a vásárlásra fordított összegeink egyre emelkednek. Több szállítandó tartós fogyasztási cikk kerül a lakásokba, az igények lökésszerűen (például egy-egy nagyobb bér- házcsoport átadásakor) jelentkeznek. Van azonban egy másik oka is a viszonylagos drágaságnak: Miskolcon mindössze 21 fuvaros kisiparost tartanak nyilván. Ezek többsége tüzelőszállítással foglalkozik, pontos díjszabás szerint dolgozik. A többi ? Érdemes lenne egyszer végére járnunk, hogy a taxaméter szerint kérő, a pontos díjszabások szerint számoló gépkocsik „kisegítői” kikből kerülnek ki? Miskolcon ugyanis több a fuvaros, mint az adózó fuvaros kisiparos. Az ezer forintokat ők kérik, ők, akik nem tartoznak senkihez, s akiket sajnos nem számoltat el senki. Az országos közvélemény előtt kevéssé ismert, miskolci vonatkozású irodalomtörténeti emlékekről közöl három hasábos nagy cikket a Magyar Nemzet idei 121. száma. CSOKONAI-EMLEKEK Az írás szerzője, Szilágyi Ferenc, a nyugtalan alkotó költő borsodi és zempléni kapcsolatairól ír érdekes adalékokat. Csokonai kétszer is járt városunkban. | „Mikor először járt Miskolcon, 1793 nyarán, az apostolok lován jött, 1801-ben már bizonyosan fogaton: hiszen éppen kínzó izületi fájdalmaira keresett gyógyulást Tapolca és Diósgyőr hévizeiben. A márványtáblát, amely erre emlékeztet, a barlangfürdő kupolás előcsarnokában helyezték el. Az emléktáblánál tartott takaros kis ünnepség után buszra szálltam, s elindultam a Miskolc melletti Gesztelyre.” Gesztelyen az irodalompártoló Puky család vendége volt Csokonai. Itt írta a leginkább valószínűsíthető lei- tételezések szerint a Szereié indul a csikóbőrös kulacshoz című híres versét. A cikk írója a továbbiakban az úgynevezett Gesztelyi-kódex sorsáról tudósít. Ez a kéziratos gyűjtemény Csokonai legradikálisabb műveit tartalmazta, s belőle a köztársasági r Ui országos mentőközpont énül Fejlesztésének legjclenlö- sebb állomásához érkezett az Országos Mentőszolgálat — tájékoztatta dr. Benczc Béla főigazgató az MTI munkatársát: . — {-Szolgálatunk igen sokat fejlődött az elmúlt negyedévszázad alatt — mondotta. — Az országban már 159 mentőállomásunk van. Vannak rohamkocsijaink, van mentőkórházunk és légi betegszállító csoportunk. A legmostohább körülmények között azonban mégis a fővárosban dolgozunk: intézményünk megalakulása, 1948 óta Budapesten egyetlen új épületet sem kaptunk, pedig ez alatt itt is megháromszorozódott dolgozóink száma, s négyszer annyi mentőkocsi fut a budapesti utcákon, mint 27 évvel ezelőtt. Tavaly csak Budapesten 400 ezer hívásnak tettünk eleget, miközben kocsijaink több mint öt és fél millió kilométert futottak. Az igény pedig tovább nő. E nagy feladat ellátása már elképzelhetetlen új mentőközpont nélkül. Ilyen megfontolás alapján hagyták jóvá az országos mentőbázis beruházási tervét, s ez lesz az Országos Mentőszolgálat eddigi legnagyobb építkezése. A tervezést már 1974-ben megkezdték. Az új mentőközpont a Róbert Károly körúton — a Mohács és Vágány utcák által határolt területen — kap helyet. A tervek szerint ide költözik majd az országos irányító apparátus. Ezen a telepen épül fel az országos feladatokat ellátó központi javító- és szervizműhely, a központi anyagraktár és — a meglevő budapesti mentőállomások tehermentesítésére — ugyanitt egy 70 kocsis mentőállomást is kialakítanak. így ez lesz az ország legnagyobb mentőállomása is. Az építkezést ez év végén kezdik meg, s előreláthatólag a tervidőszak végére fejezik be. Várható költségei megközelítik a 200 millió forintot. — Az új központi mentőbázis építésével egyidőben természetesen a vidéki mentőállomás javítására is jelentős összegeket fordítunk — mondotta befejezésül az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. mozgalommal rokonszenvező, forradalmár alkatú költő képe rajzolódott ki. KÖRNYEZETVEDELEM Két országos lap is elismerően emlékezik meg a miskolci iparj üzemek környezetvédelmi erőfeszítéseiről. A Nők Lapja májusi utolsó száma a Környezetvédelmi őrség című rovatában a he- jőcsabai cementgyárat állítja követendő példának: „ÜJ létesítményeket csak olyan berendezésekkel lehet üzemben tartani, amelyek a levegő szeny- nyezöűését megakadályozzák. Ilyen új létesítmény a környezetvédelmi törvény megjelenése óta a Cement- és Mészművek hejőcsabaí üzeme. A régi gyár naponta 60 tonna port szórt szét, időnként egész Miskolcot beborítva. Most az engedélyezettnél is jóval kevesebb por kerül a levegőbe.” A Népszava május 26-i száma pedig arról ad hírt, hogy Miskolcon már hosz- szabb ideje tart — a Tejipari Tröszt megbízásából — a tejipar különleges agresszív szennyvizeinek tisztítására az úgynevezett perlit-előle- pénves. dobszűrős és elektro- flotáqiós víztisztítási mód kísérletsorozata. Az első módszert a Nehézipari Műszaki Egyetem ásványelőkészítés- tani tanszékén dolgozták ki, a másik pedig egy bevált angol szabadalom. Az üzemi kísérletek egyértelműen igaAz áruházi hálózat a megyeszékhelyeken nyolc új létesítménnyel bővül a közölték, hogy a hazai anyagokból előállított eszköz feL veszi a versenyt a legjobbnak tartott külföldi tisztítóeljárásokkal is. SZOLGALTATASI EREDMÉNYEK ES GONDOK Ugyancsak a Népszava közöl hosszabb cikket a múlt vasárnapi számában a szolgáltatások miskolci, borsodi eredményeiről és gondjairól. Miskolcról megszólaltatja többek között Szepesi Andrásáét, a Pamutfonó Üzem előmunkását, aki így minősít: „A Patyolattal, a Gclkával elégedett vagyok. Gyors, jól kiszolgálja az embert. A közlekedést viszont javítani kellene. Ha éjszakás vagyok — pedig nem la. kom a gyártól távol — már 9 órakor el kell jönnöm hazulról, hogy 19 órára beérjek A 3-as, a 7-es járatokat sürítsék.” Silimon Emilné, az I. kerületből így beszél: Temesi Gáborné technológus a III. kerületben modern házban lakik. Ö azt jegyzi meg: . . alig várjuk, hogy a közelünkben nyisson a fodrász, a Patyolat, a zöldséges és az új ABC.” Összeállította: BERECZ JÓZSEF vetkező években, de új áruházát kap több nagy vidéki város is. Áruházzal gazdagodik például Komló, Győr, Szekszárd, Szeged, Szolnok, Várpalota és Makó. Már épül és előreláthatólag 1979-ben elkészül a székesfehérvári szövetkezeti áruház, bővítik, korszerűsítik a siófoki és a nagykanizsai áruházakat. A kiskert-tulajdonosok és a háztáji gazdaságok segítésére több helyen — így például Egerben. Budakalászon és Szombathelyen — nyílik mezőgazdasági cikkeket árusító szaküzlet, illetve szakáruház, ahol ' á kisgépek, kertészeti felszerelések eszközök széles választékát találják majd a kistermelők, A fejlesztési tervekben jelentős helyet kapott az áfészek szolgáltatásainak korszerűsítése. Bővítik a házhoz szállítást, szélesítik a kölcsönzést, valamint a GELKA és a Patyolat begyűjtőhálózatát. $ O R J ■if Rakodik a vevő és a gépkocsivezető. Gyors és olcsó, ha van kocsi. B. G. Hírünk az országkan Tallózás lapokban, folyóiratokban Áruházak épülnek
