Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-03 / 130. szám

3<c Vizsgálóhely és adminisztráció — két négyzetméteren! Olykor a földön ülnek. Sok a beteg, kevés a hely Számba venni is sok, hányféle szakrendelés, gon­dozó, tanácsadó, röntgen és laboratórium kapott helyet tizenhét év alatt a Megyei Vezető Kórház főépületében, a jobb szárny három emele­tén, ahova be kellett „szorí­tani” a megyei KÖJÁL-t is. Olyannyira szűkössé vált a hely, hogy már-már a bete­gek szorulnak ki az értük lé­tesített intézményből. A reg­geli és délelőtti órákban ki­jönni is alig lehet a sűrű tömegből, amely a keskeny, levegőtlen és sötét folyosót ellepi. — A betegek olykor a föl­dön ülnek! — hangzott el az országgyűlés egészségügyi bi­zottságának miskolci tanács­kozásán legutóbb, remélve: a jelen volt egészségügyi mi­niszterhelyettes majd csak mond valami biztatót. Mert, bár az utóbbi hónapokban ke­rült végre egy kis pénz, hogy műbőrhuzatos székeket, pihenőket helyezzenek el a „várótereken”, a helyszűkén ez vajmi keveset változta­tott. Már-már az egészség- ügyi törvényben garantált, magas szintű betegellátást veszélyezteti a rendelőinté­zet zsúfoltsága. Négyszázezer >eset Szűkösek a rendelők is. Az orr-fül-gégészeten két lépés­nyi a helyiség szélessége. Három ember ott már tö­meg. Talán csak egyik-másik sebészeti rendelő van jobban elkényeztetve, azokba befér a szükséges műtőasztal is. Naponta 500—600 beteg — van, amikor a többszöröse! — fordul meg két-három >fr: Ilyen egy „csendes” dél­előtt a megyei rendelőinté­zet folyosóján... rendelőben is. Laborvizsgála­tok, EKG, röntgen, nőgyó­gyászat, reumatológia, gasz- troenterológia, orthopédia, izotóp-labor, fénykezelés, munkaalkalmassági vizsgála­tok zajlanak az intézmény­ben, hogy csak néhányat említsünk. Arról már nem is szólva, hogy három járás­nak — a miskolcinak, a sze­rencsinek és a mezőcsátinak — az alapfokú szakrendelést is itt kell megoldani. Nem túlzás: 400 ezer „esetszámot” jegyeznek fel évenként — A legnagyobb problé­ma, hogy főként vidékről jönnejr a betegek, a korai vonatókkal, s egyszerre le­pik meg a rendelőt. Hiába tudják, hogy egész napos a rendelési idő. Gondolkod­tunk azon, hogy megpróbál­juk mi is bevezetni azt. amit a fővárosban egyik-másik intézetben csinálnak: meg­határozott időre rendeljük be a beteget. Csakhogy ki­derült: akkor hetekig kelle­ne várakozniuk, hogy sorra kerüljenek. Így — legfeljebb egy napot... Dr. Mészáros János, a ren­delőintézet igazgatója — s mint ilyen, a vezető kórház helyettes igazgatója — szo­rító gondként emlegeti: a nyugalmasabb és jobb be­tegellátáson túl megoldásra vár az intézet dolgozóinak szociális helyiséggel való el­látása is. Immár tarthatat­lan — tizenhét éve az! —, hogy nincs egy valamireva­ló mosdó- és öltözőhelyiség számukra. Húszmillió kellene — Most meg lehetne min­dent oldani. S nem is ke­rülne sokba. Húszmillió kel­lene talán ahhoz, hogy az épületszörnyből kiköltöztes­sék a megyei KÖJÁL-t. S ez ötször kevesebb, mint amennyit néhány éve még a KÖJÁL-székházra igényel­tek volna. A Petőfi utcai gyermekkórház az év végén beköltözködik a befejezés előtt álló új gyermekkórház­ba. Az üressé váló épület igen alkalmas volna a köz- egészségügynek otthont ad­ni... S végre a rendelő is tágasabbá válnék... Ezt is a parlamenti bizott­ság ülésén hangsúlyozták képviselőink, kérve a köz­ponti segítséget. Ámde az Egészségügyi Minisztérium­nak sokfelé kell adnia, er­re már ígérni sem tudtak. A megyei tanács azonban nem tett le a szándékról, hogy valami módon megoldja a kettős gondot. A megye is „kiszorít” néhány milliót, amihez már csak hozzá kel­lene tenni az újabb párat. Az elhatározás olyannyira szilárd, hogy a Petőfi utcai gyermekkórház átalakítására már készülnek a tervek. És ez garancia arra, hogy egy­két év múlva csupán emlék lesz a rendelőintézet jelen­legi zsúfoltsága. R. É. Ameddig a takaró ér.. Tanácselnökök értekezlete A tanácselnökök tegnapi értekezletén mondta dr. La­dányi József, a megye ta­nácselnöke, az egyik téma hozzászólásait összegző vita­zárójában : — Tudjunk örülni is. an­nak ellenére, hogy itt és most a gondokról és a ne­hézségekről volt és lesz szó. A közeimé' '-ól és a közel­jövőről, egy országrésznyi megye lakóinak életéről, gazdálkodásáról, feladatairól, gondjairól tárgyaltak tegnap. Ha valaki, hát a tanácselnö­kök jól ismerik egy-egy vá- rosnyi vagy járásnyi közös­ség ügyes-bajos dolgait. hevesebb túlóra Dr. Pusztai Béla általános elnökhelyettes joggal adha­tott számot az eredmények­ről. A megye ipara — az el­múlt évben avatott új léte­sítmények miatt is — húsz százalékkal produkált többet, mint az elmúlt esztendő első hónapjaiban. Négy száza­lékkal volt nagyobb a ven­déglátóipar forgalma, s mér­séklődött a túlórák száma. Figyelemre méltó, hogy a szigorító intézkedések nyo­mán a táppénzesek aránya hét százalékkal csökkent. Részben ennek is tudható be. hogy a teljesített mun­kaórák száma ' 3,5 százalék­kal növekedett. Az építők gondja és segítése A legtöbb észrevétel és megjegyzés az építéssel, az építőiparral volt kapcsolatos. Az elmúlt tervidőszakban több mint harmincezer lakás ' épült Borsodban.. ebben a tervidőszakban csaknem har­mincezer új otthont adtak át. 1976. január 1-én tíz ál­lami nagyberuházás munká­latai folytak megyénkben. Hogy az építési mérleg egyensúlyba kerül-e, azt majd a következő hónapok tervkészítő és egyeztető tár­gyalásai döntik el. Minden­esetre, a korábbi évek mély­építő- és szerelőkapacitás­hiánya rányomja bélyegét a következő esztendőkre is;, annak ellenére, hogy valami­vel kevesebb lakás épül, hogy kevesebb nagyberuházás in­dül. A megyei tanács 16 mil­liós támogatást nyújtott épí­tőipari vállalatának az alag­útzsalus építési technológiára való felkészülésre, s hasonló támogatást kapott a miskolci tanács építőipari vállalata Is a kohósalakblokkos technoló­gia megvalósításához. A mi­nisztérium a BÁÉV és az ÉÁÉV „felszerszámozásában” nyújt segítséget. A lakásépítéssel kapcsola­tos kérdések egy része még nyitott. Ez meg is fogalma­zódott a tegnapi értekezle­ten. Mindenekelőtt: végre keil hajlani a kormánynak azt a határozatát, amely a telek- könyvezésről intézkedik. Esze­rint az elmúlt év végéig fel­épült társas- és szövetkezeti lakások tulajdonjogi bejegy­zését rendezni kell. (Csak­nem nyolcezer lakásról van szó!) Telkek és árak Rendezni kell továbbá a telkekkel, s elsősorban a Mis­kolc környéki telkekkel kap­csolatos kérdéseket is. Pénz­ről, a telekárról van szó. Ál­talánosítható recept nincs. Akad, aki nyerészkedési cél­ból vásárol parcellát... Más az érthetetlenül és indokolat­lanul magas (a négyszög­ölenként a három-négyszáz forintot is meghaladó) telek­ár miatt kénytelen lemonda­ni otthonteremtő szándéká­ról, s beáll az állami lakás­ra várók hosszú sorába. A helyi tanácsoknak és vállalatoknak minden esz­közzel segíteniük kell azo­kat, akik önerőből, saját, tel­ken vállalkoznak az otthon- teremtésre, hiszen közpénz­ből még nem futja minden­re. A lehetőségek határáig vál­lalnak, de csak addig vál­laljanak garanciát az ..-építő és építtető szervek, hiszen a határozott „nem”-nél is jobb a sok bizonytalanságot rejtő talán... B. I. Fuvar-vihar IVem ilyen lovat akartunk.» Nálam panaszt tevő fuva­ros kisiparos olvasónk kér­te: írjam meg, hogy az ő két lova nem azonos azok­kal a lovakkal, amelyek az iparengedély nélkül, óriás fuvardíjakat kérő, engedély nélkül dolgozó illegális fuva­rosok szekerét tolják, illet­ve húzzák. A bútorfuvarozásról, a fu­vardíjakról, s némi visszás­ságról írtam keddi számunk­ban, s az írás egyik megál­lapítása volt, hogy az enge­dély nélküli fuvarozók hor­ribilis összeget kérnek. Ugyanott megírtuk, hogy a Miskolcon engedéllyel ren­delkező fuvarosok ellen nincs panasz. A véletlen játéka: engedéllyel rendelkező kis­iparos lovai kerültek a kép­re. Nos. ezek a lovak nem azok a lovak! A sokat kérő ember nem Dulai Ist ván kis­iparos. A tetemrehívásnak külön­ben örülünk. Lehet, hogy- olyan dolgok ellenőrzését sürgettük, amelynek emlege­tésekor, a két ló becsületét is védeni kell... B. G. Szól a kakas már... Amióta martintelcpl kertes házunkból a Majlálhra, egy negyedik emeleti lakásba költöztünk, elszoktam a háziállatok csaholásától, kolkodácsolásától, mckcgcsétöl. kukorékolásától. Ezért különösen zavar, hogy két napja órákkal megrövidíti az álmomat — és a többi lakóét — egy kakas. Kezdetben azt hittem: hallucinálok, amikor hajnali Sora­kor élénk kukorékolásba kezdett. Reggel 6 órára aztán kide­rítettem: felső szomszédom az erkélyén neveli a házi szár­nyast. A tarajos tegnap, s ma is harsányan fújta a maga ébresztőjét, percnyi pontosan, 3 órakor. Mit kíván ilyenkor az ember? Csináljanak már végre be­lőle egy jó pörköltei galuskával! Hadd aludhassuk ki ma­gunkat! + Az ifjúsági mozgalomban végzett három évtizedes ered­ményes munkája elismeréseként a KISZ KB által adomá­nyozott ifjúsági érdemérmet vehette át a tegnapi ünnepségen dr. Földvári Gyuláné szakfelügyelő. Az últörőrezelői tanács jubileumi ülése Az alapítótagok kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi beszédet köve­tően a Magyar Üttörők Szö­vetsége Országos Elnökségé­nek emléklapját és emlék­plakettjét 26, a Miskolc vá­rosi Úttörőelnökség hasonló ajándékát 46 alapító tagnak adta át Szebeni Győző, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének tag­ja, városi úttörőelnök. Tizen vették át az ünnepségen a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökséginek di­csérő oklevelét. Kiváló uttörővezctö kitüntetés­ben részesült Móré József, a vá­rosi tanács művelődésügyi osz­tályának főelőadója, Kuti István, a 19 sz. iskola igazgatója. Sza­bó Emii, a 34. sz. iskola igazga­tója, Boros Kálmán, a Diósgyőri Gépgyár szakkörvezetője, Fóka Endre határőr százados, Barko- vics Jözsefnc, a 37. sz. iskola kisdobos-vezetője. Csontos Lász- lóné, a 14. sz. iskola rajvezetője, Máté Nándor, a 39. sz. iskola csapatvezető tanára, dr. Pénzes Gézáné, a 12. sz. iskola rajveze- töje, Szebeni Győzőné, a 10. sz. Iskola csapatvezetője és Tímár Istvánná szakfelügyelő. Üttörővezetői Érdemérem ki­tüntetést kapott Lángi Tihamér, az ÁIST elnöke. Kocsis Jánosnc, a kulturális szakbizottság veze­tője. Perjést Mátyásné, a 12. sz. iskola csapatvezető tanára. Jen­esei Józsefné, a 12. sz. iskola kisdobos vezetője és Haraszty Dezsöné, a 11. sz iskola rajve­zetője. Fülöp Péter Pecsét Tibornak, a 34. sz. Iskola vezetőjének, a KISZ KB által adományozott Kiváló Ifjúsági Vezető kitünte­tést, dr. Földvári Gyulánénak, alsótagozatos szakfelügyelőnek az Ifjúsági Érdemérmet nyújtotta at.

Next

/
Oldalképek
Tartalom