Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-29 / 152. szám
jjc Acélgyártó műhely kepe, száz évvel ezelőtt Ipartörténeti kalandozásuk ★ Egykorú rajz a N yizsnij-Nov gór ódban tartott harangra- sárról Egy, a századfordulód íródott, ipartörténettel foglalkozó könyv kapcsán jutott eszembe az ismert futurológus, Arthur Clarke intelme: „bármi, ami elvileg lehetséges, megvalósul majd, a miiszaki nehézségektől függetlenül, ha elég komoly igény van rá. Semmiféle elgondolással szemben nem használható érvelés az, hogy fantasztikus ötlet:” Nem volt-e fantasztikus Bessemer ötlete? A szerencsés angol (a korabeli fejjegv.. zések szerint .minden sikerült, neki. bármihez nyúlt) éppen 120 évVél ezelőtt ismertette meg a világot az acélgyártás új módszerével. Bessemer tűz és minden adalékanyag nélkül készített acélt, mégpedig: levegőbefúvással. © A NAPKÁLYHA ÉS TÁRSAI A Bessemer-féle, tűzálló anyaggal bélelt, körte alakú tartályok, a Bessemer-körték azt a célt szolgálták, hogy a fortyogó vason levegő, áramoljon át, s az oxigén kiégesse a szenet a vasból. Hihetetlen gyorsan terjedt el az új eljárás, s általánossá válása után világszerte tizedére csökkent az acél ára. Az új eljárást már csak a 120. évfordulója kapcsán is érdemes felemlegetni. Az LKM acélgyártásának inten- zifikálása, a konverteres acélgyártómű felépítése lényegében Bessemer ötletét menti át a mai, a 120 évvel ezelőttinél lényegesen korszerűbb körülmények közé. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az új acélkészítési technikához nevét adó angol feltaláló több mint száz találmánnyal gazdagította az ipart. Szerencsés ember volt. A bélyeghamisítók üzelmeinek letörésere — huszonegyné. hány eves fejjel — bélyeggyártó gépet szerkesztett. Űj festékgyártó módszert dolgozott ki, de készített olyan berendezést is, amellyel a cukornádból cukrot sajtolt. Készített továbbá napkályhát is. (Állítólag ez a kályha egy hétkilós vastömböt öt perc alatt olvasztott meg.) • A RÉPA ÉS A DOHÁNY KARRIERJE És ha már a cukorról volt szó... Jó 350 évvel ezelőtt a velencei kalmárok aranyért mérték a nádból készült cukrot. Ez a nádfajta azonban Európában nem honos. Az 1700-as évek végén egy német vegyész jött rá arra, hogy a vörösrépa cukortartalma magas. Az első cukorgyár 1801-ben épült, Sziléziában. A répa legyőzte a nádat. Nálunk elég hamar megismerték a külföldi kísérleteket., s alig egy évvel a sziléziai gyár alapítása utón a szarvasi Tessedik Sámuel (az akácfa hazai meghonosító-Ar Bessemer portréja ja) kísérletezett répacukor előállításával. A répához hasonló karriert futott be a dohány. A XV. században Kolumbus hozta a hírt Amerikából Európába, hogy a vademberek levélből sodort szárakból a füstöt magukba szívják, s az orrukon kieresztik... Az öreg kontinensen először Spanyolországban kísérelték meg a dohánytermesztést. A francia király spanyol követe, Nicot küldte az első dohánymagvakat a királynak. (Innen van a dohány izgató, mérgező anyagának nikotin elnevezése.) Ráérő emberek egyébként kiszámították, hogy egy dohányos, ha negyven éven át napi tíz cigarettát szív, ez a mennyiség egy olyan faderék vastagságú, óriás szivart tenne ki. amely két és félszer magasabb az embernél. © NÉGY RÉSZ RÉZ Érdekes dokumentumokat találtam az ipartörténeti könyvben a haranggyártásról is. A krónika szerint az első nagy harangot Paulinus, a római birodalom Nola városának püspöke öntette, 394-ben. Nem véletlen, hogy a messze földön híres harangöntő ipar Nola városában fejlődött ki. A keresztény népek kötelező haranghasználatát Sabini- anus pápa rendelte él, 604- ben. A harang egyébként bronzbol készül, négy,rész réz es egy rész on keverékéből. A legnagyobb harangok Moszkvában vannak, s ezek közül is a legnagyobb az 1653- ban készült. Nagy Iván névre keresztelt érckolosszus. Súlya: negyedmillió kilogramm. A világ leghíresebb harangöntői Nyizsnij-Novgorodban éltek. Itt tartották a leghíresebb. legnagyobb harangvásárokat. B. I. ir Diósgyőrben készített hadihajó-rész. Súlya 23,5 tonna Idegenforgalmi térkén Borsodról Uj borsodi idegenforgalmi térkép kiadását tervezi — légre — a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal. A térkép — amely megyénk .valamennyi idegenforgalmi szempontból nevezetes helyét az ott fellelhető értékekkel együtt közli — a közeljövőben lát napvilágot. A Kartográfiai Vállalatnál mór elkészültek a nyomdai sokszorosításhoz szükséges rajzok, s a nyomda kapacitásától függ, mikor kerül a megyénkbe látogató turistákhoz e fontos tájékoztató. ■fiiiii rr • Kotozozsmeg poüpripilénből A Tiszai Vegyikombinátban a napokban kezdték meg a polipropilén kötözö- zsineg gyártását; a műanyaggyárban havonta 140 tonna készül belőle. Elsősorban a nyári hónapokban lesz keresett e tennék, hiszen aratáskor bálakötözésre a mezögazdasagi termelő- szövetkezetek ma már szinte kizárólag csak ezt használják. Előnyei között érdemes megemlíteni nagy szakítószilárdságát, tartósságát, valamint azt, hogy olcsóbb is, mint a hagyományos zsineg. A leninvárosiak azt tervezik, hogy jövőre még többet gyártanak a népszerű termékből. Új erdők Borsodban A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban a napokban befejeződött az erdőtelepítés. Az idén több mint 700 hektárral növelték az erdőterületet a megyében. Többek között Répáshuta környékén, Szendrő határában, valamint az idegenforgalmi nevezetességű aggteleki barlangvidékre vezető út mentén telepítettek erdőt. Konyhai tapasztalatok, avi ami egy törvényt megelőz Tanácskozott az országgyűlés. Megvitatta és elfogadta az élelmiszertörvényt. Csaknem két évtizedes jogszabályrendszer újul meg. Kimondtuk: korszerű mezőgazdaság nincs fejlett népgazdaság nélkül. Gondolom, hogy ki ki a maga konyháján méri, mérheti, hogy mennyit változtak az igényeink két évtized alatt. A sok konyha tapasztalatának egybevetése viszont érdekes lehet. A gyorsan növő városokban ez a változás természetes: nincs házikert, kicsi a kamra, az életforma a gyorsan elkészíthető ételeket szeretteti meg. Lassúbb-e a vidék változása? Megyaszón. akkor megismert házigazdám két. szemre egyforma fáról kínálta nekem a meggyet, de elmondta a két la történetét. Az egyik később éledt, ma is kényesebb, de ize- sebb rajla a gyümölcs... Egy régi zártkert romjai voltak körülöttünk. Egy falu Zártkertje, s mindéit faluban volt ilyen amely megtermetté a község zöldséR- és gyümölcsszükségletét. Most már az ép kert is kevés lenne, másképpen él az ember itten is. Szállítják a zöldséget, Miskolcról hozzák a bejárók a fagyasztott csirkét.. . Hogyan változtak a községek igényei? A Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tavaly egy milliárd 194 millió forint forgalmat ért el 280 boltjában. Ez tíz és fél százalékkal magasabb az 1974. évi eredménynél. Tette ezt úgy. hogy a forgalmazási költségei csökkentek, a jövedelmezőség nőtt. Idén, az év első öt hónápjában több mint tíz százalékkal növekedett a forgalmuk tavalyhoz képest. Az eredményben nemcsak egy vállalat ló munkája, hanem az igények változása is benne van. Maradva a vállalat példájánál: gyorsabban nőtt a forgalom a kleméit ellátású munkástelepüléseken, a forgalmon belül nőtt az élelmiszerek aránya, emelkedett a konzervfogyasztás. Nőtt a zöldség fogy ászt ás, nőtt a kereslet a hűtőipartól kapott termékek iránt. Abban a répáshutai boltban, ahová néhány éve még a bóltvezető a saját kocsiján szállította a néhány mélyhűtött csirkét, ma hetente 2—300 kiló fagyasztott csirke fogy el. Mi változott a faluban? A valláiat igazgatója, Vala Mihály szerint többek között az. hogy ahol valaha egész nap égett a „spórban" a tűz, ótt most naponta egy órát ég a gáz. Ahol a kútban hűtőitek, ha hűtótték, móst fridzsiderben hűtenek. Nem véletlen, hogy tavaly a 280 boltba 52 hűtőgép került, hogy az idén hárommillió förintot költenek gépvásárlásra, hogy a megyében már 16 helyén kellett mégszervezniök a házhoz szállítást, hogy a fejlesztési keretből végzett bolt- átalakításaik eredménye mindenütt az önkiszolgáló bolt. Hagyományos eszközökkel, hagyományos módon a mai igényeket kiszolgálni nem lehet. Ném véletlenek az árubemutatók, nem véletlen, hogy 24 szövetkezettől, gazdaságtól vásárolnak közvetlenül zöldséget, gyümölcsöt és húsárut, hiszen a vásárlók igényeivel lépést tartani csak a választék bővítésével lehet. Ezt szolgálja, hogy mihden boltjukban megszervezték a termelőktől való közvetlen felvásárlást. Az a bizonyos szemre egyforma, de ízre kétféle meggy szállítás, törés nélkül az eladópultra kerül. A további fejlődés csak a szolgáltatások további bővítésével lehetséges. A létszámgondokat — részben — kivédik a gépek, az előre csomagolt áruk, de ehhez az ipar fejlesztése, a korszerűbb szállítási módszerek elterjedése szükséges, több kisüzem, közvetlenebb vásárlási lehetőség kell. Kimondhatjuk, szükség volt a törvényre, amelyről első hallásra úgy is erezhetnénk, hogy nem érint minket közvetlenül. B. G. „Hamar elszaladt a hat óra” Diákok a műhelyben Bizonyitványo6ztás után minden nyáron sok ezer diák vállal munkát. Sokuknak leghőbb vágya, hogy benzinkútnál, strandon, esetleg a papa vagy a mama irodájában töltsenek néhány 'hetet. A szülők közül sokan még ma is óvják csemetéjüket a keményebb munkahelyektől. Pedig nem mindegy, hogy a diákok egy hónapon át hol, és hogyan kóstolnak bele a munkába. A fiatalok legtöbbje szerencsére nem szórakozásnak, hanem igazi munkának tekinti a nyári foglalkoztatást. És a saját keresethez könnyebben hozzákerül az a „kis különbözet”, ami elegendő egy kerékpárra, divatos öltönyre vagy egy szuperhangú táskamagnóra. C«ak iizikai munkára A középiskolákba kiküldött írásos felhívásra mindenütt bőven akadt jelentkező. A földesisták közül például húszán a gyógyszertári központ belső raktáraiban, tízen a MÁV Igazgatósághoz tartozó építési főnökségeken dolgoznak segédmunkásként, hu- szonketten pedig a postán hírlapkihordóként. — Tavaly 10 000 közép- és általános iskolás diák tényleges foglalkoztatásáról volt tudomásunk a megyében — tájékoztat Csordás Mihály, a megyei tanács munkaügyi osztályának helyettes vezetője. — Az idén 5 ezer fiatalra számítanak a vállalatok, de a végleges szám csak szeptemberben derül ki. A legtöbb igény a mezőgazdasági üzemekből érkezett, de az iparban is számítanak a diákkezekre. Az új rendelkezés értelmében kimondottan csak fizikai munkára veszik fel az iskolásokat. Adminisztratív állományba semmilyen kiskapun ál nem vezet út. Visszabúizák ókel A Lenin Kohászati Müvek csavargyár részlegében Derék István, a munkaügyi osztály vezetője szívesen beszél a „nyári gyerekekről”: — Huszonnégy-huszonöt tanulót foglalkoztatunk július—augusztusban. Bizonyos vagyok benne, hogy fiaink legtöbbje visszajön a jövő évben is. A gépek visszahúzzák őket, mint a mágnes. Szalai Tamás olajos ingben, kitérdelt nadrágban áll a satupad előtt. Olyan, mint egy igazi munkás, csak a mozdulatai nem olyan magabiztosak, mint a többi szakié. — A Földesbe járok, most megyek másodikba — mondja a fiú, akinek egyébként az édesapja is itt dolgozik az üzemben. — Ma reggel vettem fel a melót. Már azt is kiszámoltam, hogy július 24- ig 800 forintot keresek Nagyon tetszik itt minden, észre sem veszem, olyan hamar elszalad az idő 7-től 1 óráig. Kóstoló a «várból A szomszédos műhelyben három kislány szaporán válogatja a csavaranyákat. Juhász Katalin, Kertész Jolán és Molnár Éva még csak most ismerkednek egymással és a munka fogásaival. Katalin most végezte el a 8. osztályt: — Szeptembertől a 100-as szakmunkásképzőben tanulok gépi forgácsolást. Ez a munka: kóstoló a gyárból... * Városunk középiskoláiban sok ezer diák tanul. A riportból megismert fiatalok a munkának nem a könnyebbik végét keresik. Azok sem, akik a nyár egy részét építőtáborban töltik. Erősödnek, és az új közösségben megtanulják becsülni a munkát. V. R.
