Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-23 / 147. szám
fr Hétfőn leáll a gyár (Kerényi László felvételei) Aranyérmet nyeri, de liamibíioítúk is Szinva-parii papírgyár A mészillatú. új csarnok még kong az ürességtől. Csak néhány ottfelejteti vezetékiarab, kéztörlőnek használt -ángy árulkodik arról, hogy ilig néhány napja távoztak íz építők. Egy ötszáz négy- '.etméter alapterületű raktár - -al gazdagodott a diósgyőri papírgyár. Szombathy Gyula ömemök elégedett: — Nem is került sokba. Skkora csarnokért 1,3 millió iorint igazán nem nagy pénz. & nagyon kellett már. A harmincas években épült bauxitbeton íödémű feldolgozócsarnok alapos felújításra szorul. Tölgyfalomb és diólevél Felújításra, karbantartásra szorulnak a gépek is. Héttőn leáll a gyár. A négy helyett csak egy műszak lesz, úlius 1-ig tart a nagyjaví- as. Felülvizsgálják, megre- parálják a hengereket és a szitaszakaszokat, s —1 ahogy az már ilyenkor lenni szokott — rendbe teszik a Szin- vát is. Igen, a Szánvát, mert a víz is fontos, a víz minőségén is múlik, hogy milyen lesz a papír. Ezt akkor mondta a főmérnök, amikor a diósgyőri papír titkáról kérdeztem. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a világhír titkáról. A Kolba-féle gyár remeke a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, s a század elején annyira kere- -ett volt a tölgy- és dióleveles vízjelű papír, hogy Ausztriában még hamisították is...) 4 recept a régi Kisebb ipari hagyományú, az ország gazdasági életében kevesebb súllyal szereplő városban nagyobb tekintélye, híre, rangja lenne egy olyan nagy hagyományú, minőségi termékeket produkáló üzemnek, mint a diósgyőri papírgyár ... (Csejtei Martinyi Sámuel létesített papírmalmot a Szinva-parton.s 1782- ben már állt a kis üzem. Az alapítás 175. esztendejében, 1957-ben a gyáriak szerettek volna kirukkolni egy múltat- jelent térképező dokumentumkiadvánnyal. Nem lett belőle semmi... A régi iratok javarészét a bécsi levéltár őrzi.) A papírgyárnak jelenleg 395 dolgozója van. Volt ennél több is. — Nem azért fogyatkozott meg a létszám, mert nem lenne jelentkező... Én különben sem hiszek a „krónikus munkaerőhiány”-elmé- letben. Finnek a gyárnak nagy a hagyománya, nagy a megtartó ereje. Tíz ember közül nyolc szakmunkás... És még pgy adat. A gyár termelési értéke 370 miihó forint. Csaknem egymillió forint jut fejenként... Pedig a papírgyártás receptje nemigen változott azóta, hogy a darazsak pépgyártó „technikáját” elleső Seffer, illetve — jóval később — a német Keller facellulózt állított elő. Persze, a technika korszerűsödött. A diósgyőri gyárban 1972-ben-#• Az új csarnok még lakatlan. Mini-bárkocsi a szerelvényen kétezer tonna papír készült. Most ötezer tonna. A hazai papíripar az elmúlt esztendőben (és az arány jól érzékelteti a diósgyőri gyár kicsinységét) 353 ezer tonna papírt és kartont állított élő. 4 línerrcl közösen Tudtommal most egyetlen papírgyár sehr szignálja nevével — a diósgyőrin kívül — könyvvé nemesedő termékeit. A gyomai könyvműhelyben készített kiadványokban ez áll: „Készült a Kner nyomdában, diósgyőri bordázott papíron”. Persze, a Kner nyomdával egy újfajta kapcsolat is kialakult. Gyengébb minőségű — azaz, csali itteni mértékkel mérve gyengébb minőségű — papírra a Kner mintát nyom, s ezt az ízléses, díszes (sokan panaszkodnak, hogy nem éppen olcsó) csomagoló- és dekorációs papírt és tapétát Diósgyőrben dolgozzák fel, azaz teszik kereskedelmi szempontból forgalomképessé. Nem rangol aluli tevékenység-e a furulyagyártás? (A méretre vágott, meghatározott hosszúságú, összetekert papírt hívják furulyának.) A főmérnök a nőknek biztosított munkalehetőségről s a szakma — itt már hagyományos — szeretetéről és alázatáról beszél. A Szinva-völgy csendjét a jól ismert kémény vigyázza. Habos, fodros gőzpamacsok szállnak az ég felé. Hétfőn leáll a gyár. BRACKÓ ISTVÁN A OH várospolitikai fóruma Miskolc zöldségeskertjei Lehetünk-e önellátók? Június 12-cn, a reggeli órákban körülnéztek a Búza téri piacon a városi tanács kereskedelmi osztályának társadalmi ellenőrei. Arra voltak kíváncsiak, milyen a kínálat zöldségből, s hogyan alakulnak az árak. A vizsgálatról mi is beszámoltunk. Elmondtuk egyebek között, hogy megdöbbentően szegényes volt a közös gazdaságok standjainak zöldségkínálata. A munka befejeztével még egy kicsit elbeszélgettünk a társadalmi ellenőrökkel — mindannyian az LKM dolgozói, és a piacon gyakran megforduló családanyák, családapák —, s valaki közülük megfogalmazta azt a kérdést, melyet gyakran feltesznek a miskolciak: „Miért nem segítik jobban a város ellátását a helybeli gazdaságok; lehet-e önellátó egy ilyen nagy város?” Dr. Soltész Bálint, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetője először a kérdés második felére ad — kategorikusan elutasító — választ. Magyarázatként hozzáfűzi, hogy nemcsak Miskolc, hanem Borsod megye is rászorul a zöldség-gyümölcs „behozatalra”. A fuvarköltséget számítva is célszerűbb a zöldség-gyümölcstermesztéshez jobb adottságokkal rendelkező megyékből (Csongrádból, Bácsból) ida hozni az árut, Borsod talaj- és klimatikus viszonyai nem kedveznek ennek a mezőgazdasági ágnak. A szabadföldöp például körülbelül két héttel később érik be a zöldség, mint az ország délebbre fekvő megyéiben. A szükséglet 1 százalékát A város határában két termelőszövetkezetben foglalkoznak zöldségtermesztéssel. A szirmai Új Élet kertészete 61, az Egyetértésé pedig 12 hektáron terül el. Az előbbi közös gazdaság — tanácsi támogatással — 10 ezer négyzetméter fóliasátrat telepített (e beruházás huzavonáival nemrégiben részletesen foglalkoztunk), az Egyetértés Termelőszövetkezet pedig 1100 négyzetméter fólia alatt termeszt primőröket. 65 hektárra tehető a Nagymiskolci Állami Gazdaság zöldségese, ezenkívül’ 200 hektáron zárt- rendszerű burgonyatermesztést is folytatnak. Az állami Az Utasellátó Váftalat kerekeken guruló, úgynevezett mini-bárkocsikat szerzett be, s dolgozóik már a napokban ezekkel keresik fel a helyjegyes vonatokon a fülkéket; üdítő italokat, büféárukat kínálva az utasoknak. Az első ilyen típusú bárkocsikat a Budapest — Miskolc — Nyíregyháza között közlekedő ex- pressz-szerelvény kapta. Méltó módon megjelölik Befejeződött a tömegsírok feltárása a mohácsi csatatéren A mohácsi csatatéren, Sátorhely közelében, befejeződött az 1526-os tömegsírok feltárása és a régészeti munka befejeztével — az eredeti tervnek megfelelően — visz- szahantolták őket. A sírokban a török elleni honvédő ütközet magyar hősei nyugszanak. A temetkezőhelyre földmunkák során bukkantak a téli—tavaszi hónapokban. Itt épül ugyanis a történelmi emlékhely, amelyet a „mohácsi vész” 450. évfordulója alkalmából a hősök tiszteletére emelnek. Maráz Borbála régésznek, a pécsi Janus Pannonius Múzeum osztályvezetőjének irányításával két hónapig dolgoztak a szakemberek a tömegsírok feltárásán. A kitakart csonthalmokat — kegyeleti okokból — nem bolygatták meg. Valamennyit dokumentálták : lerajzolták és lefényképezték. s rögzítették az adataikat. Ezt követően finom sárga homokkal töltölték fel a gödröket, ily módon jól beágyazták a csontokat és elejét vették a további pusztulásuknak. A sátorhelyi tömegsírok Papp László feltevését támogatják, miszerint a magyar sereg szekér- tábora állhatott ezen a helyen, s a tábor védelmében elesett harcosok nyugszanak itt. Bizonyos, hogy elkeseredett csata és iszonyú öldöklés folyt, hiszen alig másfélezer négyzetméternyi területen fekszik az öt tömegsír. A történelmi hagyomány szerint az augusztus 29-én lezajlott ütközet magyar halot- tait Perényiné Kanizsai Dorottya temettette el jobbágyaival. A tömegsírok mindegyike sietős munka képét mutatta. A török fosztogatása következtében igen szegé- n.vfrs a tárgyi lelet, főleg fém ruhakapcsok, csatok és veretek kerültek napvilágra. A sátorhelyi tömegsírokat méltó módon megjelölik, s ezek állnak majd a történelmi emlékpark középpontjában. gazdaság fóliasátrai 11,5 ezer négyzetmétert fednek. így felsorolva, soknak tűnik a zöldségesek területe, de gyorsan kijózanít bennünket dr. Soltész Bálint becslése: körülbelül 1 százalékét termelik meg a város szükségletének. Tízezer csalad Nem feledkezhetünk ineg azonban a miskolci áfész felügyelete alatt működő mezőgazdasági szakcsoportokról sem; 23 kerthasznosítású mezőgazdasági szakcsoportja van Miskolcnak, ezenkívül két méztermelő, egy sertéshizlaló és 3 nyúltenyésztő szakcsoport is működik. Az áfész vásárolja fel a szakcsoportok árufeleslegét, es hogy ez nem lebecsülendő meny- nyiség, arra csak egy adat: a Fekete Gyémánt kerttársulásban egy év alatt 900 ezer palántát neveltek. Nehéz adatokkal szemléltetni a kiskertek hasznát, de annyit azért elmondhatunk, hogy körülbelül 10 ezer család termeli .meg a maga számára az egész évi zöldség-gyümölcs szükségletet. Ezenkívül az áfész közvetítésével jut terményeikből a piacokra is. Nchánv orszá«os adat Ide kívánkozik néhány országos adat. Körülbelül 1,7 millió család foglalkozik ház körüli mezőgazdasággal. Érdekes, hogy csak 25 százalékuk tsz-tag, 28 százalékuk munkás. A fennmaradó rész nyugdíjas, szellemi munkás, és szép számmal kertészkednek olyan családok is. melyekben a férj az iparban, a feleség pedig a mezőgazdaságban dolgozik. A háztájiból származik a mezőgazda- sági termények 14—15 százaléka. bizonyos cikkek termesztéséből azonban 25—30 százalékkal részesülnek a háztáji gazdaságok. Munkáskézben kertés/olló De térjünk vissza a kertészkedő kedvű miskolciakra. Minden kerületben működik egy-egy mezőgazdasági szakkör, melyek munkájáról lapunkban is rendszeresen olvashatnak híreket, rövid tudósításokat. Szolnoki Jenő vezeti az egyik szakkört és mindig van számunkra érdekes közlendője. Pezsgő élet folyik e szakkörökben. Oltani, metszeni tanítják a tagságot a meghívott előadók, és néha-néha más megyékbe, sőt a határon túlra is kirándulnak tapasztalatcserére a kiskertek lelkes művelői Felvásárlási védőárat Tehetnének-e többet a helybeli gazdaságok a város ellátásáért? Feltétlenül. A zöldségtermesztési kedv fellendítéséhez azonban országos intézkedésekre van szükség. Mindenekelőtt felvásárlási védőárat kellene kialakítani — vallják egyhangúlag a szakemberek —. hogy legalább a tisztes haszna meglegyen a zöldségtermesztő szövetkezetnek. Ez esetben olyan órabért tudnának fizetni a kertészetekben dolgozóknak, mely sokat enyhítene a krónikus munkaerőhiányon. Javítani kell a zöldségesekben dolgozók munkakörülményeit is. Az Új Élet Termelőszövetkezet például szociális épületet hozott tető alá. melyben lesz hely étkezésre, öltözködésre és tisztálkodásra is. A közös gazdaságok tehát több támogatást várnak. Tőlük pedig azt várja a nagyvárosi munkáscsalád. hogy tavasszal is vásárolhasson — számára elfogadható áron — zöldséget, gyümölcsöt, legalább a gyerekeknek. ilyenkor, júniusban pedig már ne kelljen 20 forintot fizetni azért a zöldség- mennyiségért, amennyi a vasárnapi ebéd ízesítéséhez elég csupán. (bekes) kidolgozták a programot Üdülőfejlesztés a Mátrában, a Bükk ben A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet fő feladata 1980-ig az országos területrendezési terv kidolgozása lesz. Részt \ esznek a tervezett városépítési törvény előkészítésében is. Ugyancsak jelentős feladat hárul a VÁTI-ra a 15 éves lakásépítési program város- építési előkészítésében, valamint a program megvalósítása közben a lakásépítése területek városrendezési terveinek kidolgozásában. E ro*i nka során javaslatokat adnak többek között a lakások nagyságára, belső elrendezésére. Az év első felében befejezett, illetve megkezdett tervezési munkák lényegében már a fenti feladatokat szolgálják. Elkészült a kiskunhalasi lakótelep részletes rendezési terve, a lakótelepen 1770 korszerű lakást építenek majd fel. A salgótarjáni városrendezés során a VÁTI tervei alapján építik ki az új üzletközpontot a következő években. Az üzletházak és a szolgáltató intézmények között vásárló-utca létesül. Ezeken kívül befejezték például Kalocsa műemlékterületének rekonstrukciós tervét, kidolgozták a Mátra—Bükk üdülőfejlesztési programot és a hajdúsági cukorgyár környezetvédelmi tervét
