Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-22 / 146. szám

Épüli íeslaMalok Az elmúlt évtizedekben többnyire bérelt épületekben működtek a falusi postahiva­talok, vagy ahol saját hiva­tali helyisége volt is a pos­tának. azok sem felelnek meg ma már a megnövekedőit igényeknek. Ezért a Miskolci Postaigazgatóság megyénk területén tervszerűen végzi a községi postahivatalok épüle­teinek korszerűsítését, sőt nem egy helyen új postahi­vatalt épít. A sátoraljaújhelyi járásban Széphalom. Vajdácska. Ke­nézlő, Viss, Riese jut új pos. taépülethez. Ezek közül kü­lönösen a Bodrogközben a ricsei építkezés jelentős, mert a 2,5 millió forintos költség­gel épülő új postahivatal több környező község postai szolgálatát is ellátja. ' y % ' # Szelek szárnyán . (Laczó feix.) Hírünk az országban Tallózó* lapokban, folyóiratokban Jó 15 évvel ezelőtt a Nők Lapja riportot közölt. Mis­kolc — férfiváros címmel. Már a cím is arra utalt, hogy akkoriban kevés munkaal­kalom kínálkozott az ország második legnagyobb városá­ban a nők számára. Most a népszerű képes hetilap a legutóbbi két számában Mis­kolci beszélgetések címmel interjúsorozatban tér vissza a nők itteni foglalkoztatásá­nak témájára. NŐK AZ ÜZEMBEN Az első megszólaltatott, Rózsa Kálmán, Miskolc me­gyei város tanácselnöke a helyzet változásának jellem­zésére említette: „Most már egészen más gond­jaink vannak ... A városban olyan helyzet alakult ki, hogy az üzemeink kénytelenek főleg vidékieket alkalmazni, szabad női munkaerő helyben már egy­általán nincs . . . asszonyaink sgy kissé válogatósak lettek. Az üzemek abban versenyeznek, melyikük kínál kedvezőbb mun­kafeltételeket. A háromműszakos üzemek nehéz helyzetbe kerül­ik. Az igények — érthetően — negnőttek.” A legtöbb nőt foglalkozta­tó üzemben, a Miskolci Pa­mutfonóban sok megszívlelni _ való véleményt jegyzett fel az interjúsorozat írója, Zsig­mondi Mária. A gyár gépparkját szinte teljesen felújították. „A csendesebb és termeléke­nyebb úf gépeken nemcsak kel­lemesebb a munka, hanem a torma is könnyebben teljcsíthe- ö. A minőség is javult. V,z pé­tiig már a fizetési borítékban is negmutatkezik. A felújítás azon­ban rendkívüli áldozatokat kö­vetelt.” A vezetői indok: „Ahhoz, hogy a színvonalat !enn tudjuk tartani, végr« kel­eti haltanunk a rekonstrukciót. Vtás kérdés, hogy tudjuk-e majd artani a színvonalat, ha a mun­kaerőhelyzet nem változik, vagv nég tovább romlik.” .HÚZÓS MUNKA" A munkaügyi osztály ve- etőjének véleménye: „Az a legnagyobb baj, hogy nőst már csak vidékről és egyre lagyObb körzetből tudunk lá- ivokat szerezni, húzós munka z, a miskolei lányok nem szi- esen vállalják.” A bejárás sem leányálom. Ezért sok vidéki lány in­kább kilép a munkából, s lakóhelyéhez közelebb keres elhelyezkedési lehetőséget. Arra a kérdésre, ha nem kellene utazgatnia, vissza­jönne-e a kilépni szándéko­zó — elgondolkodtató a vá­lasz: ..Akármelyik pillanatban, bol­dogan. £s sok lány el se menne, vagy ha már elment, visszajön­ne, ha lenne leányszájlás. De nincs, egyelőre még nincs. Csak tervezik, az ötödik ötéves terv végére.” * S hogy a nehézségek elle­nére hogyan képes a fonoda a tervét túlteljesíteni? „Csodák nem történnek. íja úgy tetszik, az új gépeink cso­dásak. tJjak a kártológépeink, a nyűjtógépeink. több új gyűrűs- fonógépet kantunk . . . Jó az anyagellátás, ésszerű a szerve­zés .. . Maguktól persze a leg­jobb gépek se mennek. De a törzsgárdánk a helj'én van, és nagyszerű munkamódszer-átadó- ink vannak, ök tanítják be az új munkásokat. A betanulási idő három hónap, de sokan már a hatodik hét után képeseit tel­jesíteni a normát . . . Nálunk már egy kezdő fonónö is meg­kereshet 2000—2200 forintot.” SÖRJÁTÉK A nyári meleg beköszöntő­vel „visszaköszön” az elnyű- hetetlen kánikulai téma is: a sör-ügy. A Népszabadság jú­nius 20-j, vasárnapi számá­ban Eötvös Pál eredeti hang­vételű cikkben „járja körül” az ismét aktuális témát — i annak kapcsán, hogy az első igazán mejeg nyári napon már kora délutánra szinte mindenütt, elfogyott a „sör- keret” Miskolcon. Pedig itt működik a közvetlen szom­szédban a Magyar Söripar bocsi a”ára „A gyár a magyar söripar leg­nagyobb létesítménye, 1938-t ól 1971-ig épült, kere'ten .egymilli- árd foriníba került. Az üzem évente eevmiMiő-kétszázezer hek- (olitcr sört evárt . . egymaga háromszor amivi sört készít, m»ni amennvi 1978-ban összesen készült a magyar serfőzdékben.” És mégis indokolt a fanyar összegezést továbbgondolni: „mert 1938-ban a rossz sörel­látásról egyetlen újságcikk sem jelent meg.” Összeállította: BERECZ JÓZSEF Hasisautó a oarkolóhetyen Véletlen zsákmányra buk- :ant a nyugatnémet rendőr­iég Rohrbrunn közelében, egy utósosárda parkolójában. Egy ;özúti baleset következtében iönnyebben megsérült autó kiló ezer alvázához erősítve 50 hasist találtak. A 250 márka értékű kábítószert szállító három török fiatal­ember lakat alá került, a gépkocsi holland rendszámú Úttörők vitték a MÉH be Az általános iskolákban a tanévzárással befejeződött a hasznosanyag-gyüjtésí ver­seny is. Az 1975—:76-os tan­évben a pajtások összesen 2257 tonna vashulladékot, 823 tonna papírhulladékot és 155 tonna textilhulladékot adtak át az Észak-magyar­országi MÉH Nyersanyag­hasznosító Vállalat telephe­lyein. Gyűjtésük értéke meg­haladja a 2,5 millió forintot. A megyében a legjobbaknak a szerencsi, mezőcsáti, tisza- palkonyai, gagybátori és ká- nyi pajtások bizonyultak. Miskolcon elismerésre mél­tó eredményeket értek el a 34-es, a 40-es. a 21-es, a 22- es, a 6-os és a 14-es számú általános iskolák tanulói Az országos verseny értékelése még tart. Bővítik a győri My-varost Érdekes, nagyszabású ház­gyári lakótelep-építés folyik Győrött. Az eredeti elképze­lések szerint 6900 lakásos la­kótelepet akartak építeni, amely az Ady Endre nevet kapta. A program közben a növekvő igények, s a válto­zó városfejlesztési tervek sze­rint módosult. Az eredeti helyen es annak közvetlen közelében építették meg, s még épít'k a plusz lakáso­kat. A Győrött Ady-város- nak nevezett városrészben már több mint 8 ezer ház­gyári lakás, több iskola, óvoda, bölcsőde és egész sor ABC-áruház. és más üzlet épült fel. A legújabb elkép­zelés szerint további 1764 lakást énftenek. Köztemető, hiányosságokkal Új szolgáltatások temetkezési vállalatnál a A Borsod megyei Temet­kezési Vállalat igazgatójával, Tóth Ferenccel és Serfőzö János műszaki vezetővel né­hány új szolgáltatásukról, s a vállalat jövőjéről beszél­gettünk. Budufjeslpn 5, nálunk 30 Kiderült: sok a gondjuk, s ezek egyikének okozója az uj köztemető, amely a sajó- szentpeteri országút mellett, a Miskolci Kertészeti Válla­lat közelében épül, s tálán ez év őszén átadásra kerül. Miskolcnak szüksége van az új, nagy temetőre, mivel a meglevők szinte kivétel nél­kül telítettek. Különben amíg Nagy-Budapest területén öt, Debrecenben, Nyíregyházán és Egerben pedig csak egy- egy, addig Miskolcon — Omassától Perecesig, Hejő- csabától a Tetemvárig — összesen 30 köztemető üze­mel. Ezekben úgyszólván a legminimálisabb feltételek sincsenek biztosítva. Csoda, hogy ilyen körülmények, kö­zött a vállalat eleget tud tenni az igényeknek! Az látszana ésszerűnek, ha Miskolcon is csak egy köz­temető lenne, a többit pedig lezárnák. Ehhez azonban a tanács vb határozata szüksé­ges. Az új köztemetőben egyébként /egyidejűleg hat különböző temetés végezhe­tő majd. Ám a vállalatnak nem csu­pán az okoz gondot, hogy mennyire lesz kihasználva az új köztemető. Az ottani ál­lapotok miatt sok hiányos­sággal lesznek kénytelenek azt átvenni. Ennek egyik oka az, hogy sem a terve­zők, sem a beruházók nem vették figyelembe kéréseiket, javaslataikat. Így történhe­tett meg. hogy a temető öl­töző és fürdő nélkül épül. Az ott dolgozó több mint 30 fér­finak és nőnek egyetlen zu­hanyozó áll majd rendelke­zésére. Nincs fedett várakozó Vagy: noha nincsen az országban olyan nagyobb köztemető, ahol ne volna fe­dett várakozó, itt erről is megfeledkeztek. Eső, hava­zás eseten nem lesz hová be- állniuk a gyászolóknak. Az már szinte csekély apróság­nak számít, hogy a világító- testeket 20 méter magasan helyezték el, s így egyetlen izzó cseréjéhez is az ÉMÁSZ-t kell majd kihívni . . . Mindez természetesen nem lehet ok arra, hogy a temet­kezésiek ne készüljenek a szakzsüri előtt is jó minősí­tésben részesült V. ötéves tervük végrehajtására. A terv gondoskodik szolgáltatásaik növeléséről. Egyik ilyen — s ezt 1976. január 1-től már alkalmazzák is —, hogy el­vállalják az elhalálozással, temetéssel kapcsolatos taná­csi és KÖJÁL-ügyek intézé­sét is. Megyei vonatkozás­ban: egyes községi tanácsok­kal megegyeznek az általuk létesített ravatalozók keze­lésében. (Ezt természetesen csak ott tehetik, ahol a ta­nács szabályrendelettel meg­tiltja a háztól való temetést.) Szolgálni éiiet-napfml Bővítik a vallalat jármű­parkját. s a temetési szertar­tások színvonalának növelé­se vegeit 40 ezer forintért erősítő berendezéseket vásá­rolták, s ezek kezelésere szaktechnikust alkalmaznak. Az űj tervidőszakban az ej- jel-nappali készenléti szolga­latot is bevezetik. A jelenleginél jobb felté­teleket teremt mindehhez, hogy a megyei tanács 40 millió forintos támogatásá­val az új köztemető és a kertészeti vállalat között űj központi telephelyet létesít­hetnek, amelyet még ebben a tervidőszakban átadnak rendeltetésének. Mivel az Arany János utcai felvevő­irodát szanálás miatt lebont­ják, megkapják a GELKA volt helyiségeit a Széchenyi utca 94. szám alatt. Igaz, lassan halad itt az átalakí­tás munkája, ám a befejez­tével a mostaninál sokkal kulturáltabb körülmények között fogadhatják a gyá­szolókat. Ny. I. rmer A nadrágról van szó. Statisztika készült nemrég ennek a ruhadarabnak üstökösszerű pályafutásáról. Állítólag 125 év alatt egymilliárd darabot adtak el belőle, legalábbis a Lewis- böl. Azért számítanak éppen ennyi időt. mert akkor vándo­rolt ki a nadrág alkotója Bajorországból Amerikába, és 100 évig a derék aranyásóknak és a marhapásztoroknak (más szóval a cowboyoknak) adogatta el. A második világháború után azonban a nyugati fiatalság — mégpedig a jómódú csa­ládok gyermekeiből alakult csoportok — hirtelen felkapták. Ezzel akarlak tiltakozni a szülők pénzhajhászó. üresen csil­logó életmódja ellen. És elkezdték viselni ezt az egyszerű munkaöltözetet. Mert az volt. Mi farmernek nevezzük, de születése helyén, Amerikában jeans a neve, ami onnan szár­mazik, hogy nemcsak a cowboyok, hanem a genuai tengeré­szek is viseltek ilyen vitorlavászon-nadrágot, és az angolo- sított geanes szóból alakult ki a jeans. Ma már azonban igen csekély a tengerészek és a couiboyok százalékaránya a farmernadrágot viselők tömegében. És a társadalmi tiltakozás jellege is megszűnt. Igaz, ma is jórészt fiatalok hordják, az említett statisztika szerint jobbára a 15 és a 39 év közöttiek vásárolják a „kék csodát", amely gyár­tóinak valóban csoda sokat hoz. Ügy tűnik, hogy a piac lassan-lassan telítődik, de a far­mernadrág gyártói még látnak új lehetőségeket: a 39 éven felüliek között is elterjedhet. És terjed is. Miért ne! Talán nincsenek öreg farmerek? Nálunk egyidöben jobbára csak öreg farmerek, azaz'tsz-tagpk voltak egyes szövetkezetekben. Igen ám. de ha a fiatalok meglátják, hogy a farmernadrág elterjedt az idősebb korosztályok körében, megsértődnek, méltatlannak tartják majd, hogy ők is ugyanazt viseljék. És egyszer csak azon vesszük észre magunkat, hogy valami más foglalkozási ág nadrágját választják ki maguknak, mondjuk a vadászét, vagy a hentesét, vagy a balett-táncosét. Eljön az idő. hogy amikor az idősebbek téglával lesúrolt farmernadrágban végigparádéznak a főutcán. a fiatalok le­biggyesztett ajakkal fordulnak utánuk, és azt mondják: cikis... TATAR IMRv Hűhó lesz belőle Tartálykocsiban utazik a széndioxid Régi gondja a Répcelaki Szénsavgyárnak és a szén­dioxid felhasználóinak a cseppfolyósított gáz szállítá­sa. A sok acéloalack ..utaz­tatása” igen költséges, mun­kaigényes. Ezért döntöttek úgy a szénsavtermelő válla­latnál, hogy tartálykocsiban szállítják a jövőben a szén­dioxidot. Erre a célra két speciális tartálvkocsit vásá­roltak. Egy-egy tartályba 18 ton­na cseppfolyós széndioxid fér. A tartálykocsik lehetővé teszik, hogy a nagy gyü­mölcsösökben a helyszínen végezzék el a termés — pél­dául a málna — gyorsfa­gyasztását is. A lefejtett gáz­ból ugyanis azonnal műhó — szénsavhó — készíthető. ■ Újból megnyílt Tapolcán az Hétfő kivételével minden éjjel az Admiral együttes játszik VARJA KEDVES VENDEGEIT A MISKOLCI VENDÉGIATÖIPARI VALLALAT Szabadon a fogoly­lácáncsibék A tervszerű vaügazdaikodás eredményeként az utóbbi években jelentősen gyaraDo- dolt Borsodban az apróvad- állomány. Az alföldi jellegű dél-borsodi vidéken csak úgy, mint a bodrogközi részeken jelentősen elszaporodott a lo- goly és a fácán. Az idei ta­vaszon a Tisza és a Bodrog áradása azonban jelentős ká­rosodást okozott, de megtize­delte az állománvt a márci­usi havazás í A Borsod megyei vadász- társaságok — a pusztulás pót­lására —, a korábbi évekhez viszo a az idpr napvobb mértékben keltettek ki mes­terségesen fácán és fogoiyto- jásokat. Csaknem 35 000 fá­cán. és fogolvcsibét engedtek szabadon, az erdős-bokros területeken és a szántóföldé

Next

/
Oldalképek
Tartalom