Déli Hírlap, 1976. június (8. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-02 / 129. szám
Á% em kedvez a munkának a onnan Jól halad a palánták kiültetése hazánk legnagyobb dohánytermelő vidékén, a Nyírségben és környékén, a napok óta tartó csapadékos időjárás igen kedvez e munkának. A legutóbbi héten az előzőhöz képest megkétszereződött a beültetett terület. Május végére a szerződött 10100 hektár terület háromnegyed részét beültették a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat körzetében. Várhatóan június 10-e körül befejezik ezt a fontos munkát, s ez azt jelenti, hogy a későbbi kezdésből eredő lemaradás jó részét sikerül behozni. Néhány tsz-ben a szerződöttnél is nagyobb területet szándékoznak beültetni, így előreláthatólag 300 —400 hektárral emelkedik a dohánytermő terület. Barátnők. Zm (Laczó József felvétele) A mai veszteséget holnap nem lehet behozni Kevés a kéz? Jó két évtizeddel ezelőtt büszkén szemlélgettük a lapok ..álláshirdetés'’ rovatának duzzadó terjedelmét. Ez jelezte azt. hogy Magyarországon sikerült megvalósítani a teljes foglalkoztatottságot, Yiogy nincsen munka- nélküliség. Büszkeségünk egykori forrása ma már gondjainkat jelzi. Egy géplakatos milliókat ér A Miskolci Közúti Építő Vállalat egy munkására 1950-ben húszezer forint termelési érték .jutott. Ma több mint 400 ezer. De vannak, akiknek hiánya milliós veszteséget okoz. A vasárnapi lapban megjelent álláshirdetések között olvastuk, hogy hegesztőt, géplakatost, motorszerelőt keresnek egyebek között. A központi javítóműhelyből hat ember hiányzik. Csajt Csaba főmérnökkel kis számítást végeztünk. Kiderült, hogy egy géplakatos milliókat ér a vállalatnak. A létszámhi- ánv miatt ugyanis a javítóműhelyben elhúzódik a nagy értékű gépek javítása, ezért nem készül el időre az új út... a régi úton eltörik a kocsitengely, ehhez megint alkatrész, megint ember kell és így tovább. Ráígérnek egy forintot A kenyérgyárban nem csökken a termelési érték a munkaerőhiány miatt. Nem csökkenhet. Nem lehet kevesebb tésztát dagasztani, kevesebb kenyeret sütni, mint amennyit várnak a boltok. Van kemencekezelő, aki 12 órát dolgozik és villanyszerelő, aki nem tudja kivenni a szabadnapját. Van-e hatásuk az álláshirdetéseknek, vannak-e jelentkezők? Bendzsák Kálmán, a Miskolci Sütőipari Vállalat igazgatója: — Házassági hirdetések nyomán ritkán születnek halálig tartó szerelmek. .Állás- hirdetésre sem olyan emberek jelentkeznek, amilyeneket mi szeretnénk. Sok vándormadár és nehéz ember jön be ilyenkor a munkaügyi osztályra. Mit tehetünk? Szükség van a munkaerőre, így hát felvesszük és nagy- nagy energiával megpróbáljuk marasztalni őket Ha kell, bizony sokszor az órabérükre is ráígérünk egy-két forintot. A legjobb üzemi légkör, a legkedvezőbb fizetés és munkaidő-beosztás mellett is magas a fluktuáció. Ez főleg a szakképzet- len munkaerőre vonatkozik. Szerintem igenis szigorú adminisztratív intézkedésekkel kellene szárnyukat szegni a vándormadaraknak, gátat vetni a felelőtlen és erkölcstelen munkaerőcsábitásnak. Somosvári Béla, az ÉGSZl miskolci számitógépüzemé. nek vezetője: komputer-operátor is — Nálunk ebben a pillanatban nincsen munkaerőhiány. Azért hirdettünk, hogy ne is legyen. Tudunk róla, hogy egy-két kollégánk vidékre költözik (jobb helyet talált magának), és ezzel a hirdetéssel megyünk a gondok elébe. Egyetemi vagy főiskolai végzettségű szakembereket keresünk számítógép-üzemeltetői munkakörbe. Mert nemcsak takarítónőkben és anyagmozgatókban van hiány — kevés a komputer-operátor is. Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat, Kristóf Lajos igazgató- helyettes : — Nincs munkaerő-tartalék a vállalaton belül. Nagy értékű berendezéseket nem tudunk kihasználni. Van például egy vágógépünk, ezen egy ember naponta ezer forint értékű munkát végezhetne — ha lenne rá vállalkozó. Sajnos a kiesett mun- ' ka pótolhatatlan. Amit ma nem végeznek el, azt holnap már nem lehet behozni. Gondolom, most is jelentkezik a hirdetésünkre nyolctíz ember; jó, ha egy olyat találunk köztük, aki még jövőre is itt lesz. Ezer állás betöltetlen Hirdetőkkel beszélgettünk. Olyan vezetőkkel, akiknek naponta lő a feje a munkaerőhiány miatt. Kereshettünk volna olyan dolgozókat, akik nem dolgoznak. Olyan vállalatbkat, amelyeknél a munkaerő-kereslet — túlbiztosítási szándékból — nagyobb, mint a tényleges munkaerő-szükséglet. Miskolcon jelenleg körülbelül ezer betöltetlen állás van. Hazánkban az elmúlt/ öt évben 120 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma, a következő fél évtizedben a növekedés 50—60 ezerre mérséklődik. A munkaügyi miniszter véleménye szerint a feszültségnek csak az egyik oka az, hogy több a munkalehetőség, mint a rendelkezésre álló munkaerő. Mert a munkaerő-felhasználás nem hatékony, mert a munkaidő kihasználása alacsony hatásfokú, mert a nehéz fizikai munka gépesítése nem kielégítő, mert a munkaerő szakmai összetétele eltér a munkaerőigény szerkezetétől, mert hiányzik a határozott és következetes fellépés a munkafegyelem megsértőivel szemben. A lapokban mo6t hasábokat töltenek meg az állás- hirdetések. Ha valakit eltanácsolnak egy vállalattól — bármi légyen is annak az oka —, azonnal talál olyat, amelyik tárt karokkal és akár magasabb fizetéssel fogadja. Jó lenne, ha megérnénk azt az időt, amikor eltűnik az újságokból a „Dolgozókat alkalmaznak” rovat. Nehogy bárki is azt higgye, hogy az álláshirdetések hiánya csak a munkanélküliség jelzője lehet. Mást is mutathat: ■ízt, hogy sikerült megvalósítani az ésszerű munkaerőgazdálkodást. (erdős) Indulatokat csiholó példák Egy kis szépséghiba... A Csavaripari Vállalat 2. számú gyárának igazgatója érdekes és nagy sikerű előadást tartott nemrég azokról a házon belül alkalmazott termelésnövelő. hatékonyságjavító módszerekről, amelyek nyomán évente, három esztendőre visszamenőleg, tíz százalékkal növekedett a termelékenyseg Ismertette azt a nemzetközi recept alapján készíteti vesz- teségfeltáró eljárást, amelyet ma már mintegy harminc hazai cégnél használnak, sikerrel. A vállalat tudományos alapon megvalósított, s az egész mechanizmust átfogó szervezeti, szervezés’ rekonstrukciója tankönyvbe kívánkozik. Példaként, követendő gyakorlatként.. Egyetlen szépséghibája van az egész dolognak. Az országosan szorító gondot jelentő kötőelem — azaz csavarhiány ... Olyan ellentmondás ez, amely nehezen oldható fel, s a nagy gonddal kimunkált veszteségtérképek, a jobbnál jobb racionalizálási technikák, a kérdőívek kilói a csavarra várókat — a csavarhiány ismeretében — semmiről sem győzik meg. A gyorsítás J lemaradást pótol A nagy értékű gépeket előállító DIGÉP évente mintegy nyolcszázezer darab — egyenként szinte filléres értékű — csavart kénytelen gyártani, éppen azért, hogy drága berendezéseit összeszerelhesse és eladhassa. A Borsodi Szénbányák Vállalat — hazai vásárlási, lehetőség híján — az összesen 5,5 millió forint értéket kitevő csavarigény, egyötödét tőkés importból szerezte be. A szükséghelyzeten okuló nagybani felhasználók már félévekkel korábban megrendelik, kifizetik, készletezik a szükséges kötőelemeket, s ez jelentős többletköltséggel jár. Más területek más. de hasonló indulatokat csiholó példái kínálnak. A tíz. gyorsításra kijelölt nagyberuházás építői, vezetői gyakran szerepelnek a reflektor- fényben. Legutóbb elhangzott, hogy a gyorsítás költségeinek 150 milliója mintegy félmilliárdot kamatozik. Jó dolog ez? Már hogyne lenne az. hiszen öt forintos hasznot ilyen rövid idő alatt másfél forintos befektetés ritkán hoz. Csakhogy van a dolognak egy szépséghibája, túl a gyors hasznot hozó örömön, túl a gyorsításért áldozatot hozó emberek erőfeszítésén, túl a reflektorfényen. A Tervhivatal elnökhelyettese mondta egyszer: a gyorsításra vonatkozó intézkedéssorozat sem a gazdaságban, sem a tervezésben nem nevezhető természetes állapotnak, egyszerűen a helyzet diktálta szükséges lépés .. Másként, és még világosabban fogalmazva: „... egyes gyorsításoknál nemcsak a gyorsításról van szó, hanem az eddigi lemaradás felszámolásáról.” Még a beruházásoknál maradva: a napokban kezdődött meg az a bírósági tárgyalás, amely a HCM és a húskombinát építkezésén dolgozó, tolvaj szerelőket vonja felelősségre. Csaknem negyedmillió forint értékű anyagot, szerszámot tulajdonítottak el. De vajon csak ennyi kárt okoztak-e? r Árnyékol veinek A két, azóta már átadott . (késve átadott!) beruházás felelőseit annak idején sok kritika érte ... Most, a szalagos avatóünnepség után hónapokkal is ki kell mon- űani: kevés volt a kritika, mert nemcsak az „objektív nehézség” volt sok, nemcsak a szervezetlenség volt méltatlanul nagy a nagyberuházáshoz. hanem loptak is .. . Az embert elbizonytalanítják. a kedvét szeghetik ezek az ellentmondások. Mint síkos hal a kézből, kicsúszik az igazság, nincs felelős, s országépítő eredményeinkre árnyékot vetnek ezek a tények. Nem jellemző, 4e... S a lények makacs dolgok! Nap nem múlt el mostanában. hogy ne olvastam, hallottam volna a BVK termékeinek vásári sikereiről. A fapótló, importkímélő műanyag ajtó és ablak gyártásának, forgalmazásának híre kétségeket ébreszt bennem. Ha csakugyan olyan jó (és miért ne lenne az?), akkor a nagyüzemi ajtó- és ablakgyártást, miért nem hozzák össze a házgyári nagyüzemi lakásprogrammal? Sok és drága tanya- got. hiánycikknek számító szakiparost pótolna ez a házasság ... Akkor miért nem ? Mint ahogy azt sem tudom. hogy a drótgyárban, miért készülhetett hamarabb az évente négyezer tonna huzalt előállító, új és korszerű gépsor, mint a méregdrága. nyugatnemet berendezéseknek helyet, védelmet adó üzemcsarnok ... A külföldi szerelők haza akartak utazni, a gyáriak meg a saját építőbrigádjukat is bevetették, de a tető ettől még lyukas maradt. Miért? Nehéz válaszolni. Nehéz higgadtan és indulat nélkül egyszerűen csak „nem jellemzőnek” minősíteni ezeket a szépséghibákat. BRACKÓ ISTVÁN Munkásvédelemre A Lenin Kohászati Művekben évről évre jelentős pénzösszegeket fordítanak munkásvédelemre. Az idén e célra mintegy 166 millió forint áll rendelkezésükre. Elsősorban a szállítás munkáját korszerűsítik, de jelentős összeget fordítanak a melegüzemi munkák könnyítésére, kisgépesítésre. Búza téri veszélyek Jövök valamelyik reggel a 2-es autóbuszon, s a Búza téren, a végállomás előtt hirtelen megállunk. Kiállja utunkat a Tejipari Szállítási és Szolgáltatási Vállalat (Budapest) FI 41-81 forgalmi rendszámú tehergépkocsija. Tejfölt raknak le róla, s viszik be az állami gazdaságok boltjába. Néhány métert kellene csak előbbre mennie a teherautónak, s a 2- es a várakozó Volán-busz mellett behajthatna a helyére. De a teherautó vezetője megmakacsolja magát. Komótosan viszik a tejfölös ládát, aztán bennmaradnak a boltban, nyilván a szállítólevelet íratják alá. Dudálhat szegény buszvezető, mi utasok pedig mérgelődhetünk, amiért áll a 2-es, néhány méterre, a végállomástól, s nem tudunk icszállni... Végre elmegy a ZIL, mi bcállunk a helyünkre, s mehet mindenki a dolgára. Néhány métert haladunk csak. amikor a hangosbemondó egy másik ZIL vezetőjét keresi. Ez a tehergépkocsi is elállt várakozás közben egy útvonalat. Különösen piaci napokon veszélyes áthaladni a Búza téren. S ha baleset nem történt is mostanában, a veszély Damoklész kardjaként függ az itt közlekedők (legyenek gyalogosok, vagy buszvezetők) feje fölött. • Nem sokáig már — mondhatja valaki. Készül a felüljáró. Ám addig is. nem lehetne valahogy egy kicsikét megértőbbén. egymásért jobban aggódva, s ésszerűbben közlekedni ezen a veszélyes csomóponton? Elkészült például az új clárusítósor —, de miért nem lehetett a járdát megszüntetni. a pavilonokat kihozni a jelenlegi járda széléig, hogy né lehessen átszaladgálni a beálló buszok előtt?! Mert most szaladgálnak... Amíg a Búza lér közlekedési gondja megoldódik, közlekedjünk ezen a veszélyes útszakaszon figyelmesebben, udvariasabban. S ne álljuk el a végállomásukra igyekvő autóbuszok útját. Van azoknak úgyis elég bajuk azon a néhány méteres szakaszon... Ny. L Vörös Meteor emblémával... T uristatalálkozó Tokaj-Hegy alján Az ország minden részéből érkező vörös meteoros természetjárók adnak egymásnak találkozót szombaton és vasárnap Tokajban. A miskolci Vörös Meteor természetjáró szakosztálya vasárnap tokaji tájismertetö versenyt rendez számukra, amelyre 12 sportkör 108 versenyzője nevezett. A találkozó és a verseny résztvevői megismerkednek Tokaj és környéke idegen- forgalmi és természetvédelmi nevezetességeivel. E témakörhöz kapcsolódnak a verseny feladatai is. Az ifjúsági és felnőtt csoportok 9 kilométeres távon (410 méter szintkülönség) versenyeznek. Számot kell adniok turista tereptanból, helyi történelemből, növényismeretből, idegenforgalmi és tú- ravezetői felkészültségükről, de ismerniök kell Tokaj történelmi múltját, Tokaj- Hegyalja szőlökultúróját Is. A verseny győztesei az egyébként szokásos díjakon felül értékes tiszteletdíjakat kapnak. Meghonosítják a túzokot Európa nagy testű, féltett védett madara, a túzok kiveszőiéiben van. Legnagyobb számban a Hanságban és a Fertő-zugban található meg. A fészkelőhely egy része Ausztriára, másik része pedig hazánkra esik. Mindkét részen védett ez a madárfaj. Magyarországon hat éve tarl mór a vadászati tilalom Mintegy 200 darabra becsülhető a jelenlegi' állomány amelynek kétharmad része tojótyúk. A túzok rendkívül érzékeny madár, szaporodása ideális körülmények között is lassú. Egy tyúk éven 1—-2 tojást tojik. A Hansáj ban a vadászok figyelték tészkelést. Azokat a tojásc kát, amelyeket megtalálta összeszedték, és felküldte az Országos Vadbiológiai Ii tézetbe. ahol gondoskodta mesterséges ki keltetésükre Az így kikelt kis túzokoki nem a Hanságban engedi szabidon, hanem az orszá más vidékein, hogy ott meghonosítsák ezt a vadmi darat. A természetes költi után kikelt túzokcsibéket megfigyelték már a Hansa útjait járó vadászok.
