Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-24 / 121. szám

A színház változásairól s a műsorkvretröl A kívülállóknak talán nem mond sokai, de engem rend­kívül kellemesen érint, hogy Sallós Gábor, a Miskolci Nem­zeti Színház igazgatója ponto­san egy perccel előbb megje­lenik közös beszélgetésünk színhelyén, mint -ahogy abban megállapodtunk. Nevezhetnénk ezt udvariasságnak, azonban jóval több annál. Afféle szín­házi reflex, mely hosszú évek vagy évtizedek alatt alakul ki az emberben. Sallós Gábort 22 szezon tapasztalatai tanították pontosságra. S ha már itt tar­tunk, talán nem érdektelen el­mondani, hogy 13 éve él Mis­kolcon, s igazgatóként most fejezi be a nyolcadik idényt, így hát önként adódik a kér­dés : Az elmúlt két évtized fo­lyamán milyen változások tör­téntek a magyar színházi élet­ben, kultúrában, melyeket különösen jelentősnek tart. — A változásokról tulaj­donképen bárki meggyőződ, hét már akkor is, ha kezébe vesz egy másfél, vagy két évtizeddel ezelőtti műsorter­vet, vagy bérlőket toborzó plakátot. A kommersz dara. * bóktól, a sematikus művek­től eljutottunk a valóságot árnyaltabban, nagyobb igény, nyel ábrázoló művekig. Meg kell azonban állapítani, hogy a társadalmi fejlődés — ter­mészetesen a hazai viszo­nyokról beszélek — sokkal előbbre tart, mint a szín­ház. Közéletünk izgalmas — olykor drámai — változásait a színház ólomlábakon kö­veti. S ezzel úgy gondolom, választ adtam azokra a kér­désekre is, melyek azt firtat­ják, miért nem játszunk iga. zán jó mai, modern drámá­kat. — Azt hiszem, senki nem vi­tathatja, hogy a Miskolci Nem­zeti Színház évek óta — több­kevesebb sikerrel — keresi eze­ket a müveket. — Igen, ebben következe­tesek vagyunk és azok is le. szünkl Ügy érzem, bizonyos kockázatot az új darabok fel. fedezése közben mindig vál­lalnunk kell. Örülünk, hogy házi szerzőink között tarthat, juk számon Kertész Ákost, Páskándi Gézát. Szakonyi Károlyt, s hogy közös törek­véseinkhez csatlakozik új drámájával a következő évadban Bertha Bulcsú is. — Persze- az új darabok be­mutatására való vállalkozás még nem jelent okvetlenül kor­szerű színházi műhelyt. — Ezt én sem mondtam. Mindenki tudja, hogy hu. szonegynéhány évvel ezelőtt — ha csak a saját pályám tapasztalatait elevenítem föl — mennyire kötődött a ma­gyar színház a naturalizmus­hoz. Rendkívül hosszú és földhözragadt előadásokat lát­hattunk. Néhol olyan házakat éoítettek a színpadra (annvi_ ra valóságosakat), hogy alig tudták szétbontani azokat. Ha jól meggondoljuk, az illúzió- színháztól mostanáig nem is volt. olyan könnyű eljutni. Ahogy nézem a mostani pró. bákat. előadásokat, nap mint nan látom, hogy idősebb szí­nészeink még most i.s meny­nyire kapaszkodnak a natu­ralista színjátszás hagyomá­nyaiba. H'ába. a reflexek sokáig élnek. Túlélik a stí­lusváltozásokat. — Egy személyes kérdés: Sallós Gábort színészként és rendezőként Ismerte és szereti e meg a miskolci közönség. Az utóbbi időben miért látjuk olyan keveset színpadon? — Elárulom, hogy legjob­ban, legotthonosabban most is a színoadon érzem ma­gam. Sajnos, a színházveze­tés hivatali kötelmei elnyom­ják bennem a színészt, a rendezőt. (Nem is tudja, mit vállal az. aki — művész lé­tére — beül egy igazgatói székbe.) De hát ha már vál­laltam ezt az egyébként meg­tisztelő és nagyon felelősség- teljes megbízatást, akkor úgy gondolom, mégiscsak fonto­sabb, hogy viszonylag zök­kenőmentesen menjen a több, mint háromszáz em­bert foglalkoztató üzem, mint az, hogy eljátsszak egy- egy szerepet. Vagy például itt van a műsorterv... — Tudjuk, hogy elkészült már a következő szezon be­mutatóinak tervjavaslata. Meny­nyi árulható el ebből? — Egyelőre inkább amo­lyan műsorkeretről beszél­nék. A cél az, hogy igényes szórakozást biztosítsunk né­zőinknek. Felfedező kedvünk természetesen nem hagyott alább. Űgyannyira nem, hogy szakadatlanul keressük az új magyar drámákat, de azért „felfedezzük” Szophoklészt és Arisztophanészt, meg Oszt- rovszkijt, játszunk egy Mae- terlinck-darabot (az utóbbi szinte ősbemutató-számba megy), szerepel a szerzők között Heltai Jenő és Fejes Endre, a nemrég megismert Bukovcan, továbbá Feydeau és Kesselring. Ami a zenés műveket illeti, Offenbach és Scserbacsov neve fémjelzi majd zenés színházunkat. Természetesen lesz jövőre gyermekdarab is; egy mese­operát akarunk játszani Stú­diónkban egy lengyel szerző kétszereplős musicalje kerül színre. Lesz-e ehhez kellő művészi erő ? — Az eddigieknél sokkal jobban ki akarjuk használni a színházunk művészi kapa­citását, s új erőkkel. is gaz­dagodunk. Hozzánk szerző­dött a most végzett Fehér Ildikó, valamint a kaposvá­ri színháztól Hunyadkürti István és Horváth Zsuzsa, Szegedről pedig Martin Már­ta. Újlaki Dénes is úgy dön­tött, hogy végleg nálunk ma­rad. Megnöveli erőinket, hogy nálunk vállalt feladatokat ßeke Sándor, a kolozsvári magyar színház Kassán mű­ködő társulatának művészeti vezetője. Két rendezésre szerződött Csiszár Imre. aki­nek több sikeres produkciót köszönhettünk már eddig is. Jelentős színészeink közül Jancsó Sarolta, Lázár Kati és Várdai Zoltán vélt meg a miskolci színháztól. — Befejezésül a színház tár­sadalmi kapcsolatairól hall­junk néhány szót. — Hosszan beszélhetnék a különböző szocialista brigá­dokkal, vagy a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet­tel való kapcsolatunkról A munkásokkal való barátsá­gunk — nyugodtan állítha­tom — nem formális. S van még egy momentum, amit ugyancsak nem lehet fi,7'’el- men kívül hagyni. Amíg 1970-ben csak 7400 bérlőnk volt. most több mint 10 ez­ren váltottak bérletet. Óvjuk magunkat, hngv a statisztika bűvöletébe essünk, de any- nyit talán mégiscsak seitet a színházhoz kapcsolódó tömeg, hőgv izgalmasan, érdekesen szóltunk már jó néhányszor. (gyarmati) Hangarchívum Befejező szakaszához érke­zett a Borsod megyei Múzeu­mok Barát5 Körének rendez vénysorozata. a Hangarchí­vum. A magyar népzenei fel- vételeket fe'elevanto sororot utolsó előadásaként ma dél­után 6 órától Kunt Ernő néprajzkutató az évszakok népzenéjével ismerteti meg hallgatóit. A rendezvényt a megyei múzeumigazgatóság előadótermében tartják (Sza­badság tér 3.). 4c Kertész Ákos Sziklafal Című színmüvének előadásáért nívódíjat kapott a Miskolci Nemzeti Színház. A házi ünnep­ségen Sallós Gábor igazgató tolmácsolta a Kulturális Minisztérium elismerését, a darabot színpadra állító Illés István rendezőnek, a díszlet- és jelmeztervező Gergely Istvánnak es a darab négy szereplőjének. Emlékszünk még, a Sziklafal ősbemutatója Egerben volt. majd sok miskolci előadáson köszönte meg a közönség tapsát Meszléry Judit, Pécsi Ildikó, Gyöngyössy Katalin és Demeter Hedvig (képünkön), (Jármay György felvételei) T V Könyvhéti ízelítő rm Valóban nehéz helyzetben volt a tévé, amikor ízelítőt akart adni az ünnepi könyv­hét kínálatából. A nehézség oka elsősorban nem a bőség, hanem a „reklámozott áru” jellege. Az irodalom eszköze a riyelv, a tévé kifejezőesz­köze a kép. Az olvasó kap­csolata a könyvvel intim, személyes. Jó esetben el tudja ezt érni a tévé is (most nem tudta), de még így is hátrányba, kerül a könyvvel szemben. A tévés, a képi megfogalmazás ugyanis mindig konkrét, egyszeri és megmásíthatat­lan, az olvasott szó viszont nem csupán szárnyára enge­di a fantáziát, de számít is rá, ez hatásának egyik titka, varázsa. Mit tegyen hát a té­vé, ha a könyvet kívánja népszerűsíteni? Konkrétan, mit tehet a könyvhét sike­réért? Sok mindent. Az egyik lehetséges, ám megvalósítá­sában nem a legszerencsé­sebb a tegnap este látott: egv-egy tematikai, gondolati szálon felfűzve, kiemelni né­hány könyvet a sok százból. Kaptunk így egy kicsit zan- zásított irodalmi műsort, amelyben volt „minden”: té- vésített regény, novellarész- let, színpadi jelenet, vers­mondás, ének, felolvasás. A hiányérzetünk oka kettős: ez az irodalmi műsor nem volt igazán jó: végül is nem kap­tunk áttekintést a könyvkí­nálatról. Tegyük még hozzá, hogy nem volt igazán intim személyes sem. mert Bányai Gábor kissé lapos „konfe- ransz” szövege sem ismerte­tett igazán, nem is minősí­tett, csupán „hézagpótló” volt, s ezz^l inkább elidege­nített. Igaz, a könyvhét még nem kezdődött meg, ez a műsor csak afféle előzetes hírverés volt. De éppen mert még van idő, még nem me­rült ki a pénztárcánk, a tévé dolgozhatott volna kevésbé direkt, „ráérősebb” módsze­rekkel is. Említsünk jó pél­dát is rögtön! Katberina Blum monológja (Hámori Il­dikó előadásában) biztosan sokakban kedvet csiholt könyvalakban is megszerezni Heinrich Böll remek írását (a Nagyvilágban már publi­kálták), hasonló, bár sokkal fáradtabb megoldás volt a Rákosv Gergely (A dara) és Marosi Gyula (Korunk le­gendáiból) írásaiból készült jelenet. Jó ötlet volt viszont, hogy magát az írót is láthat tűk, hallhattuk. Ez a megol­dás: az író meghívása a stú­dióba. mindig hálás. Az ol­vasó kiváncsi a szerzőre, a szerző kíváncsivá teheti a né­zőt magára a műre is. Nem feltétlenül a kérdezz-felelek interjúra gondolunk itt. De vannak jó előadókészségű, szépen olvasó, beszélő szer­zők is, akiket élmény látni, hallani. Végül is ez adja az író—olvasó találkozók vará­zsát. Ezek a sablonos össze­állítások, műsorblokkok — függetlenül a bennük bemu­tatott irodalmi anyagtól — már monotonok, unalmasak. Hiába szerepelt 12 szerző (ennyi sok!), nem kaptuk sem a bőség, sem az ünnep élményét. Egy műsor volt a sok közül, s végül is a néző csak olyan tanácstalan a könyvsátrak előtt, mint a műsor előtt volt. HETI: O Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Népi zene. — 14.00: Közle­kedési műsor kicsiknek. — 1-1.30; Az élő népdal. — 14.40: Liszt-da­lok. — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Fiatalok stúdiója. — 15.40: Kóruspódium. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Munkásakadémia. A fény világa. — 16.35: Durkó Zsolt: Kamarazene. — 16.52: Kó­rusmüvek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Operettrészletek. — 17.27: összemesélés. Móricz Zsigmond elbeszélésének rádióváltozata. — 18.02: Mozart: A-dúr zongoraver­seny. K. 488. — 18.25: Üj köny­vek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Regále. Hangjáték. — 20.07: Nótaest. — 21.00: Hírek.. — 21.05: Operaáriák. — 21.30: Mi, férfiak. Petress István műsora. —- 22.00: Hírek. — 22.15: Sport. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Üj lemezeinkből. — 23.25: Táncda­lok. — 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Népdalok. — 12.30: Hírek. — 12.33: Az első fecskék utódai. Üzbegisztán! űtí- jegyzet. — 12.50: Operarészletek. —13.30; Hírek. — 13.33: Bolgár kórusmüvek; — 13.45: Idöjárásr és vízállásjelentés. — 14.00: Ket­tőtől ötig . . . Kívánságműsor. — 17.00: Belépés nemcsak tornaci­pőben ! Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Titkon innen — titkon túl. Rádiósorozat. A gyermek­gyógyászat tegnap és ma. — 18.30: Hírek. — 18.33: Barangolás régi hanglemezek között. — 18.50: Rahmanyinov; Rapszódia egy Pa- ganini-témára. — 19.20: Jó estét, gyerekek! — 19.25: A Kaláka együttes sanzonestje. — 20.10: Nádasok, vízi madarak, szikes puszták. Riport. — 20.30: Hírek. — 20.33: Ifjú Zenebarátok Hír­adója. — 21.03: Egy rádiós nap­lójából. — 22.00: Harminc nerc rock. — 22.30: Hírek. — 22.33: A deák bosszúja. Boccaccio elbe­szélése. — 23.02: Operettdalok. — 23.25: Kórusok, hangszerszó­lók. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés. hírek. — 17.05: Embe­rek. utak. jár/nővek — közleke­dési magazin. Járművezető és gyalogos turisták a közúton . . . — 17.15: Kórusmuzsika. — 17.25: Naniaink kérdései. — Jegyzet. — 17.32; Megyei sporteredmények. — 17.40: Slágerkoktél. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió króni­kaműsora. — 18.15: Üj lemeze- inkh'íl. — 18.25: Hírösszefoglaló, i d ő j árás j elentés. mű sorism erte­tés. Szlovák televízió* 15.03: Hírek. — 15.40: Orosz nyelvlecke. — I6'l0: Kelet-szlovákiai híradó. — 16.30: Béke kerékpárverseny. — 18.25: Folklórműsor. — 19.00: Hír­adó. — 20.00: Prágai tavasz ’76. — 20.40: Se ti, se mások. Tévé­játék. — 21.30: Híradó, sajtó­szemle. Kiállítások: Minden kiállitóte- rem zárva tart. FILMSZÍNHÁZAK ' BÉKE: Vidám gazfickók Szí. francia film Kezdés: 14, hn6 és 8 órakor KOSSUTH: Visszatérés Oz földjére Mb. szí. amerikai rajzfilm Kezdés: f3 és hn5 órakor Anna Karenina Szí. szovjet balettfilm Kezdés: 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB: Utazás a koponyám körül Szí. magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor FÁKLYA: Enyém, tied — kié? Mb. szí. olasz—francia film Kezdés: f4, f6 és f8 órakor PETŐFI: Vörös rekviem Magyar film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA: Holtbiztos tipp Szí. angol film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor Másfél helyár! TÁNCSICS: Csapda Szí. román film Kezdés: f3, f5 és f7 órakor TAPOLCA, KERT: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! Mb. szí. angol film Kezdés: f8 órakor STADION: Magas, szőke férfi, felemás cipőben Mb. szí. francia film Kezdés: f3 órakor Felemelt helyár! IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÜROMOZI* Valahol Európában Magyar film Kezdés: 4 órakor Az öreg Magyar film Kezdés: 6 órakor GÁRDONYI IFJÚSÁGI PARK­MOZI : A fáraó I—II. Mb. szí. lengyel film Kezdés: 8 órakor Dupla helyár! PERECES: Az 5. hatalom Mb. olasz film Kezdés: 6 órakor SZIRMA: A fekete farkasok üvöltése Mb. szí. NSZK-film Kezdés: f7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05; Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.30: Madrigálok. — 9.00: Titkon innen — titkon túl. A gyermek- gyógyászat tegnap és ma. — 9.30: Verbunkosok, katonadalok. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolará­dió. — 10.32: Az MRT szimfoni­kus zenekara játszik. — 11.39: Márton és barátai. Hidas Antal regénye folytatásokban. Vili. Petőfi rádió: 8.00: Hírek — 8.05: Filmzene. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek — 8.33: Forgács Gábor jódlizik. —. 8.41; Slágerműzeum. — 9.23: Dél­előtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: Operák Schiller nyomán.— 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — Közben 10.30: és 11.30: Hírek. — 11.55: Látószög. Ifjúsági jegy­zet. Televízió; 8.58: Műsorismerte­tés. — 9.00: Tv-torna. — 9.05— 9.45: Környezetismeret. — 10.0» 10.25: Fizika. — 11.05—11.35: MA* tematika. (horpácsi) Fel veszünk: lakatos szak- és segédmunkásokat, villanyszerelő, ács-állványozó, kőműves, festő-mázoló, valamint hegesztő, csőszerelő szakmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. lelentkezés: GÉP- ÉS FELVONÓSZERELŐ VALLALAT kirendeltségén, Széchenyi út 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom