Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-17 / 115. szám

Péntek esti premier Sok hűhó semmiért Benedek Marcell írja cgyhe- lyütt, hogy .,Shakespeare-nek nem volt Iskolásán megalapo­zott fogalma tragikumról és komikumról”. Minden elmélet nélkül vagy elmélet ellenére születtek meg a müvek, szám szerint 37, amelyek majdnem ezer szereplője sorsának ön­törvényei szerint éli az életét, „hús-vér ember a királvtól a második gyilkosig. Életük és küzdelmük nagysága megren­dít, s akkor azt mondjuk: tra­gédia! Kicsinjességc megmoso­lyogtat vagy megkaeagtat, s akkor azt mondjuk: komédia! Nem kell itt most a Miskolci Nemzeti Színház péntek esti premierje, a Sok hűhó sem­miért előadása után felfedezni az írót, hosszan beszélni a nagyságáról ahhoz, hogy ért­sük: ennek az embert alkotó, teremtő képzeletnek köszönhet­jük, hogy Shakespeare ma cs mindig aktuális. A Sok hűhó semmiért az első alkotói korszakban, a 16. és 17. század fordulóján szüle­tett, Bandello egyik novellá­ja szolgáltatja a mesét. Pon. tosabban annak az egyik, ér­téktelenebb részét. Ami ben­ne ugyanis nem távoli, Be­nedek és Beatrice friss, és ha tetszik, éppen a mai vi­lágból való szerelme (volt idő, hogy kettejük neve volt a darab címe), azt Shakes­peare „találta ki” az eredeti, mai fogalmaink szerint zű­rös, és mai logikánk szerint érthetetlen történethez. Mes­sina kormányzójának leá­nyát, Hérót ugyanis nagy szerelmet követő házasság- kötésük napján éppen az ol­tár előtt alázza meg Claudio firenzei gróf, a vőlegény. Nevezetesen azért, mert uruk és parancsolójuk, Don Pedro, az aragoniai herceg fattyú öccse gonosz intrikát sző: ne legyen boldog a gyűlölt fi­renzei, elhiteti hát vele, hogy menyasszonya becstelen. Mire az ifjú arisztokrata férfiúi gőgje felforr, és mit is te­hetne mást, mint hogy pel­lengérre állítja az előző na­pon még imádott nőt. A jó emberismerő eskető pap cse­le, Héró látszathalála hozza aztán helyre az ügyet; a megleckéztetett gróf elveszi mindent megbocsátó aráját, a sorsának, apjának, nevel­tetésének, a férfinak kiszol­értelme van munkát látunk. Shakespeare is ítél már a címben is, csakhogy nem akármiről, hanem kora tör­vényeiről, erkölcseiről, em­bereiről. És miután az élet nem egyszerű, hanem a lény mellett ott az árnyék, az öröm mellett a bánat, ott leselkedik a boldog ifjúság nyomában is a halál. A Sok hűhó semmiért nem a leg­jobb Shakespeare-mű, de dramaturgiájában (János gróf személye, intrikái, és az alap­talan féltékenység) benne sejtjük a nagy sorstragédiá­kat, fordulataiban, nyelvében a komédia alapvető forrásai­ban tiszteljük az író min­denkori zsenijét. Erre épít a miskolci elő­adás is. Jurka László rende­zőt az az igazság vezette, hogy Shakespeare mindent megírt; ha értjük az általa kimondott szó jelentését, tisztában vagyunk erejével, akkor nincs szükség a mo­dern színház külsődleges esz­közeire. így született Szé­kely Lászlónak a végletekig stilizált díszlete: az arany­háló nemcsak kifejező, de jó játékteret is biztosít, keretet ad olyan finom jelzéseknek, mint szembekötősdi, bújócs­ka, álarc, amelyek mind a kor erkölcseire, arra az ingo­ványos talajra utalnak, ahol eszénél kell annak lennie, aki biztosan meg akar állni a lábán. Poós Éva korhű, szép ruhái segítenek szónak és színésznek. Ha az író emberalkotó és nyelvi képzeletét tartjuk Shakespeare legnagyobb eré­nyének (a fordítás Fodor Jó­zsef munkája), akkor a sze­replők közül elsőként Gala­gonyát kell említenünk. A hivatal zsargonjába beleszé­dült buta őrparancsnok ka­rikatúrájának bőrében kor­társaink közül is jól érezné magát mindenki, aki már ré­gen elfelejtette anyanyelvé­nek törvényeit, ha tárgyal vagy levelet ír. Újlaki Dénes pontosan érti, mit kell ját­szania, tehetségére nem elő­ször figyelünk fel. De nem­csak itt. minden esetben sze­rencsésnek bizonyul a játék szereposztása. A mese. a két szál össze­fonódik, de még különéli a középkori tabló többi szerep­lőjétől. Benedek és Beatrice a modern lélektanhoz köze­lítő alakja; „...úgy szidják egymást, ahogy a kamaszok verekednek a lányokkal, amikor még nem tudják, hogy harcias izgalmuknak mi az alapja.” Szellemes szópár­bajuk — Verebes István szögletes, kamaszos bájú, minden árnyalatot, átválto­zást pontosan követő Bene­dekjének és Gyöngyössy Ka­talin pasztellszínekkel festett, temperamentumos és mégis lírai Beatricéjének hála —az előadás egyik legnagyobb ér. téke. Blaskó Péter a fattyú Já­nos gróffal sejteti, hogy III. Richárdot is el tudná ját­szani, a többi figura azon­ban (ahol gyengébb a darab, ott hálátlanabb a szerep is) egysíkúbb. Maszlag István karót nyelt, gőgös Claudio grófja, Páva Ibolya szép Hé­rója, Matus György Don Pedrója, Simon György Leo- natója annyi, amennyit a ré­gi kép pontos életrehívása megkíván. így van a helyén, az egész fontos részeként egy-egy epizódszerepben Fe­hér Tibor, Somló Ferenc, Csapó János, M. Szilágyi Lajos, Héczey Éva, Nagy Mari és Bősz^ Péter. Szili János és Csiszár Nándor is. MAKAI MÁRTA Miskolc emtékssik-e rá? A nevét A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola miskolci ta­gozatának harmadéves vég­zős hallgatói most is, mint minden esztendőben, nyilvá­nos diplomahangversenyek­kel tesznek pontot tanulmá- r • végére. A vizsgák ma délután 5 órakor a Bartók- teremben a zongoristák kon­certjével kezdődik. Holnap, délután négykor a vonósok, május 19-én, szerdán ugyan­csak délután négy órai kez­dettel pedig a fa- és rézfú- vójok diplomafellépését hall­hatja az érdeklődő közönség. Észt grafikák Észt grafikai kiállítás nyílt tegnap Nyíregyházán, a Jósa András Megyei Múzeumban. Az értékes anyagot a szol­noki Damjanich Múzeum kölcsönözte abból a gyűjte­ményből, amelyet testvérvá­rosától, Tallinntól kapott. A Nyíregyházán kiállított 38 alkotást június 6-ig tekint­hetik meg a múzeum láto­gatói. Szocialista brigádoknak Litván népi műsor Nagy sikerrel mutatkozott be tegnap a 70 tagú litván népi együttes Kőbányán, a Pataky István Művelődési Központban a különböző üze­mek szocialista brigádjai előtt. A művészi műsort ta­pasztalatcsere követte, ahol az új fővárosi művelődési lé­tesítmény kulturális életéről, a népek barátságát erősítő programokról cserélték ki ta­pasztalataikat a litván együt­tes vezetői és tagjai, a Pataki István Művelődési Központ vezetőivel. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk zalai hallgatóink­nak. — 13.35: Népi zene. —14.00: Ezeregy délután. — 14.30: Édes anyanyelvűnk. — 14.35: Zalai délután zenével — szóval. — 17.00: Hírek. — 17.05: Irodalmi műsor a zalaegerszegi ifjúsági házból. — 17.50: Benjamino Gigli énekei. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Za­lai zárszó. — 21.05: Kapcsoljuk a nagykanizsai- úttörőházat. — 22.00: Hírek. — 22.30: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Verbunkos muzsika. —0.25: Him­nusz. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Operarész­letek. — 13.30: Hírek. — 13.33: Cirkuszban. — 13.45: időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettő­től ötig... — 17.00: Kóruspó­dium. — 17.11: Zalaegerszegi ré- busz. Vetélkedő. — 18.30: Hírek. — 18.33: Pierre Bournier gordon­ka zák. — 19.10: Mezők, falvak éneke — Zala megyéből. — 19.35: Slágermúzeum. — 20.30: Hírek.— 20.33: János vitéz. Daljáték-rész­letek. — 21.00: A szellemi mun­ka valósága TV. rész. — 21.20: Az Állami Népi Együttes felvé­teleiből. — 22.10: Saint-Saéns: Sámson és Delila — Delila és Sámson kettőse a n. felvonás­ból. — 22.30: Hírek. — 22.33: De­rűre is derű! — 22.59: Kellemes pihenést! — 24.00: Hírek. TÁNCSICS Próbaidősök Mb. szí. szovjet film Kezdés: f3, f5 és f7 órakor TAPOLCA-KERT Uvegház Szí. amerikai film Kezdés: f8 órakor 18 éven felülieknek! STADION-KERT Volt egyszer egy vadnyugat I—II. Szí. olasz—amerikai film Kezdés: f8 órakor Felemelt és dupla helyár! IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÖROMOZI A vörös tulipánok völgye Mb. szovjet film Kezdés: 4 órakor Hogyan mondjam meg gyermekemnek? Mb. NSZK film Kezdés: 6 órakor 16 éven felülieknek! GÁRDONYI IFJÚSÁGI PARKMOZI Egy királyi álom Mb. szí. amerikai film Kezdés: 8 órakor PERECES Fegyverek Prágának Csehszlovák film Kezdés: 6 órakor SZIRMA Azonosítás Szí. magyar film Kezdés: f7 órakor KEDD 84 országban ismerik gáltatott nőt. Micsoda világ! — mondhatnánk, de Shakes­peare azt mondja: milyen sok színű, tarka világ az, amelyet megmutatok. A vígjáték címét szólás­ként is használjuk, ha indo­kolatlan felfordulást, lázas semmittevést, vagy nem sok A „Barátom, Bonca” Münchenben Május végén Ismét megren­dezik a gyermek- és ifjúsági televízióműsorok, tv-filmek seregszemléjét. Az idén a te­kintélyes nemzetközi feszti­válon. a Prix Jeunesse-ért in­duló versenyre a Magyar Te­levízió Katkics Ilona „Bará­tom, Bonca” című produkció­ját nevezte be. A film — amelyet a napokban láthat­tunk a televízióban — Varga Katalin forgatóköny­véből készült, a gyermekek barátság utáni vágyát állítja középpontjába. Főszereplői: Kovács Krisztián és Berkes Gábor, valamint Buitor Ist­ván, Páger Antal, Kömives Sándor és Patkós Irma. A müncheni Prix Jeunesse egyébként eddig is számos magyar siker színtere volt. Az itt díjazott alkotások kö­zött szerepel Katkics Ilona, a Kis bice-bóca. Szerelem című műve, valamint Bácskai La- *•*» István „Keménykalap és krumpliorr” című sorozata is. Ha valamikor tanulmány je­lenik meg szellemi életünk azon nagyjairól, akik egykor Miskolcon click, diákoskodtak, s itt részesültek Ifjúkori impul. zusban későbbi tevékenységük­höz, Kalocsay Kálmán minden bizonnyal a legjelesebbek közt nyer említést. Pedig városunk­ban ma már csak szűk körben ismerik a nevét, ténykedését. Az eszperantísták tudják, ki volt ö, az 1891-ben Abaújszán. tón születeti, elemi és középis­kolába pedig Miskolcon járt, s a nemzetközi nyelv itteni első tanfolyamát 22 éves fővel meg­szervező neves férfiú. Buda­pesten c. egyetemi tanári rangig vitte, s a László-kórház nyu­galmazott főorvosaként 85 esz­tendős korában, néhány hónap­ja húnyt el. Orvosként is szaktekintély­nek örvendett (a fertőző be­tegségek gyógyításának mód­ját például a csaknem há­rom évtizede írt könyvéből tanulják jelenleg is az or­vostanhallgatók), az eszpe­rantó legkitűnőbb műVelője- ként pedig világhírnévre tett szert. Az utóbbinak bizonysága az Eszperantó Világszövetség Rotterdamban kiadott, im­már 69. évfolyamú, s 84 or­szágban terjesztett-olvasott havi folyóiratának legutóbbi száma, amelynek 24 oldalá­ból 12-t az emlékének szen­telnek. Már a címlaoon is az ő derűs bölcsességet sugárzó idősebb kori portréja látható, majd a belső oldalakon még hét fotó; közöttük az átlagon felüli értelemről árulkodó férfikori képmása, s az a fénykép, amely az ifjabb ko­rában szintén Miskolcon élt másik nagy eszperantista, néhai Baghy Gyula társasá­gában ábrázolja, Az alakját megörökítő képen kívül esz­perantóul írt húsz könyve címlapjának a reprodukció­ját is tartalmazza a folyóirat. Ezek egyikének láttán a lai­kus is megállapíthatja, hogy Petőfi Sándor költeményeit is lefordította, amivel nagymér­tékben hozzájárult költésze­tünk csillagának — egyszer­smind népünknek — a meg­ismertetéséhez szerte a vi­lágon. Ugyanezt szolgálta a mostani írók műveinek esz­perantista antológiában való köreadásával is. A nemzet­közi nyelven maga is írt ver­seket és számos tanulmányt. Nagyságának megítéléséhez a folyóiratból hadd idézzük néhány nemzetközi híresség véleményét. G. Waringhien francia egyetemi tanár a nekrológ­jában a többi közt így em­lékezik meg róla: „Sohasem beszéltem olyan nagy em­berrel, mint Kalocsay Kál­mán. ö volt az, aki a leg­tökéletesebben ismerte az eszperantó nyelvet. A halála előtt Budapesten nekem meg­mutatta nesvven magvar no­vella fordítását, amely még kiadásra vár.” Idézet H. Ton- ktn-nak, az Eszperantó Vi­lágszövetség elnökének meg­emlékezéséből, amely a nem­zetközi nyelv angol művelői­nek londoni klubjában is el­hangzott: „Kalocsay helyesen szabta meg az eszperantó költészet irányát, s megta­lálta jellegzetes hangját, el­sősorban a nyelvben lappan­gó tulajdonságokat... Meg­győződése volt, hogy az esz­perantót a világkultúra ha­ladó irodalmi irányzataihoz kell kötni. Egész élete során ezért tartotta lényegesnek a műfordítást. Vallotta: ha kü­lön eszperantó irodalomra törekednénk, az eszperantó­ból provincializmus lenne. Utolsó éveiben mindinkább érdekelte az Európán kívüli költészet, s Tutmonda Sono­ro címmel elkészítette a vi- láfgköltészet terjedelmes an­tológiáját, amely még nem jelent meg ..Munkássága méltatói közt szerepel Boul­ton angol költőnő és a szin­tén angol Auld költő, vala­mint Kocfc, a neves skandi­náv eszperantista is. Mind­egyikük zseniként említi Ka- locsayt, akinek nagysága megközelíti a nemzetközi nyelv megalkotójáét, a szin­tén orvos lengyel Zamenho- fét. Városunk büszke lehet rá, s nemcsak az eszperantisták, hanem mindannyiunk lokál­patriótái érzéseinek elmélyí­tését szolgálná, ha méltón ápolnánk emlékét. TARJÁN ISTVÁN Miskolci rádió: 17.00: Műsor­ismertetés, hírek. — 17.05: Em­berek, utak, járművek — köz­lekedési magazin. Vakáció előtt... Gyermekek az úttes­ten ... — 17.13: Szórakoztató ze­ne. — 17.25: Napjaink kérdései — jegyzet. — 17.23: Megyei sport- eredmények. — 17.40: Slágerkok- tél. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Kórusmuzűika. — 18.25: Hírössze­foglaló, idöjárásjelentés, műsor­ismertetés. Miskolci Nemzeti Szinház (7): A varázsfuvola. A debreceni Csokonai Szinház operaelőadása. Kiállítás: Kossuth Művelődési Ház (10—18): Varga Éva szob­rászművész kiállítása. FILMSZÍNHÁZAK BEKE Pim, Pam és Pumelka Mb. szí. NSZK film Kezdés: f4 és hn6 órakor Holtbiztos tipp Szí. angol film Kezdés: 8 órakor Másfél helyári KOSSUTH Válás előtt Szí. amerikai film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Aranysárkány Szí. magyar film Kezdés: fö és £7 órakor FÁKLYA Elszakadás Mb. szí. amerikai film Kezdés: f4, f6, f8 órakor 16 éven felülieknek! PETŐFI Keserű csokoládé Mb. szí. olasz film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA Gawein és a zöld lovag Mb. szí. angol film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.30: Népdalok. — 9.00: A szelle­mi munka valósága IV. — 9.20: Operarészletek. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádiő. — 10.35: Ze­nekari muzsika. — 11.24: Családi könyvespolc. — 11.39: Márton és barátai. Hidas Antal regénye folytatásokban V. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Negyedóra háromnegyed ütemben. — 8.20: Tíz perc kül­politika. — 8.30: Hirek. — 8.33: A Berlini Rádió énekkara énekel. — 8.50: A szakszervezet tárgyal­ta. — 9.00: Népi zene. — 9.30: Hírek. — 9.33: Derűre is derű. — 10.00: Zenés műsor üdülők­nek. Televízió: 7.58: Tv-torna. — 8.05: Matematika. — 9.05: Kör­nyezetismeret. — 9.20: Perpe­tuum mobile. Ismeretterjesztő műsor gyerekeknek. apróhirdetés «Hias Rekonstrukció alatt álló tex­tilüzemünkbe előnyős feltételek mellett, korszerű gépek kezelé­sére, 15 éven felüli női dolgozó­kat fonó. szövő betanulónak fel­veszünk. Felvételre keresünk to­vábbá tervezésben is jártas mű­szaki rajzolót, épületgépészt technikusi végzettséggel, eszter­gályos. lakatos. villanyszerelő, csőszerelő, asztalos, ács. bádo­gos. kőműves szakmunkásokat és 18 éven relüli női és férfi se­gédmunkásokat. Cím: PTM Bu­dai Gyára, munkaerő-gazdálko­dás. Budapest XI.. Hauszmann Alajos u. 20, Levélcím: 1502 Bp., Pf 4J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom