Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-11 / 110. szám

fiz ország legöregebb akácfára Munkaügyi perek tanulságai IV. Amikor a vállalatnak kell fizetnie y Ilyen az O betű ... A Szovjetunióban az ábécével már az ! óvodában megismerkednek a kicsinyek. Képünk az egyik, ' Vorosilovgrád környéki szovhoz gyermekintézményében ké­szült. Mit tud a sserves üveg? Pályaválasztási kiállítás Tavaszi pompában fogadja a látogatókat Fejér megye híres természetvédelmi terü­lete, az alcsúti arbotérum. A százötvenegy éve telepített, negyven hektáros parkban levelet bontottak a faóriások, kinyíltak a virágritkaságok. Az Európa-hírű arborétum­ban számos fahíresség látha­tó, így többek között a park­ban él az ország legöregebb fehér akácfája. A famatuzsá­lem már annyira _kiodvaso- dott, hogy öt és fél méter átmérőjű törzsén szinte ke­resztül lehetett látni. Ezért —, hogy életét meghosszab­bítsák — vaspántokkal tá­mogatták meg. A fa hálás a gondoskodásért, még az idén is kizöldellt. Az arborétum ritkaságai — a hatalmas óri- ástuják. a páfrányfenyők, hemlock fenyők, óriás bük- kök és tölgyek — sok látoga­tót vonzanak. Egy-egy hétvé­gén három-négyszázán is fel- kerseik a ' parkot, amely egyébként a hazai énekesma­darak egyik kedvelt tartózko­dási helye is. A fűzfői Nitrokémia egyik legnépszerűbb terméke a szerves üveg, amely jó opti­kai tulajdonságai mellett lé. ny égésén nagyobb ütést és nyomást bír el. mint a ha­gyományos üveg. E jó tulaj­donságai miatt a modern építkezésekhez egyre na­gyobb mennyiségben hasz­nálják fel. Szerves üvegből készült többek között a műn. cheni olimpiai , csarnok ku­polája, ilyennel üvegezik a repülőgépek ablakait. A Nit­rokémia elsősorban lemeze­ket és lámpatesteket gyárt a metilmetakrilát nevű alap­anyagból — amelyet szintén helyben állítanak elő. Az alapanyagot és a kész ter­méket Görögországba, Tö­rökországba. Hollandiába és az NSZK-ba exportálják. Az egyre növekvő kereslettel lé­pést tart a Balaton-parti gyáróriás. Kibővíti üzemét, új gépeket állít munkába, s így az ötödik ötéves terv végére már csaknem negyed- millió négyzetméter szerves üveget gyárt évente, ez két­szerese a jelenleginek. Űzd. Putnok, Kazincbarci­ka után Miskolcon is nagy sikert aratott a KIOSZ Bor­sod megyei Titkársága és a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet közös pályaválasztási kiállítása. A 45 szakma szép­ségeit, remekeit bemutató kiállítást a miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Űttörőház- ban 5 ezer iskolás tekintette meg, ezzel a vándorkiállítás látogatóinak száma 15 ezer­re nőtt. A kiállítást Mezőkö­vesden. majd más városok­ban, járási székhelyeken is bemutatják. A kiállítás zárónapján a borsodi—miskolci kisiparosok nagy sikerű divatbemutatót tartottak. Előfordult, hogy egy dolgozó heteken át azért nem tudott el­helyezkedni, mert volt munkál­tatója visszatartotta a munka­könyvét, mondván: csak akkor kapja meg, ha rendezi a vál­lalatnál fennálló tartozását. S hiába érvelt a dolgozó, hogy amíg nem helyezkedik el, nem tud keresni, akkor pedig miből fizessen? Végül is persze meg­kapta a munkakönyvét — MIL- iapjára rávezették a tartozást —, csakhogy három hétig tartott a huzavona. Mivel ez alatt az idő alatt a dolgozó nem tudott el­helyezkedni, anyagi kára szár­mazott a vállalat helytelen eljá­rásából. A munkaügyi döntőbi­zottsághoz fordult, ahol elutasí­tották a panaszt, majd keresetet nyújtott be a munkaügyi bíró­sághoz, kérve: kötelezzék volt munkáltatóját a kiesett három­heti, az átlagkeresetének meg­felelő munkabérének megfizeté­sére. A munkaügyi bíróság a kere­setnek helyt adott. A munkálta­tó ugyanis nem csupán a bal­esetekért és a foglalkozási be­tegségekért tartozik dolgozóinak anyagi felelősséggel, hanem minden olyan kárért, amelyért okolható. Megpróbálnak bizonyítani... A munkáltató anyagi fele­lőssége azonban elsősorban az üzemi balesetek és más egészségi károsodások meg­előzését szolgálja. Tulajdon­képpen érdekeltté teszi a vál- latot abban, hogy mindent elkö'vessen a balesetek, a fog­lalkozási ártalmak megelőzé­séért. Ha ilyesmi mégis elő­adódik. a dolgozónak csak azt kell bizonyítania, hogy a kár a munkaviszony kereté­ben. a munkaviszonyból fa­kadó kötelezettségek teljesí­tésével összefüggésben kelet­kezett. Dr. Szegedi László, a Me­gyei Munkaügyi Bíróság el­nöke elmondta: a múlt esz­tendőben Borsod megyében 147 olyan kártérítési per fe­jeződött be. amelyet üzemi balesettel vagy foglalkozási megbetegedéssel kapcsolat­ban indítottak a károsult dol­gozók. A bíróság tapasztalata szerint ezek a perek általá­ban szélesebb bizonyítást igé­nyelnek. mint más munka­jogi perek. Majd’ minden esetben szakértők kirende­lése. meghallgatása válik szükségessé. A vállalat ugyan­is csak azzal mentheti ki ma­gát a felelősség alól. ha bi­zonyítja: nincs okozati kap­csolat a vállalat működése és a dolgozó kára között. Ezt pedig általában megpróbál­ják bizonyítani. Erre utal a perek nagy száma is. I\em könnyen fizetnek Gyakran ad munkaügyi vitára okot a dolgozó kártérítési köve­telésének kérdésében az elévü­lés. Az üzemi balesetre alapí­tott járadékigényt ugyanis csak akkor lehet hat hónapnál ré­gebbi időre visszamenőleg érvé­nyesíteni, ha a követelés késői előterjesztésében a dolgozó nem hibáztatható. Például: ha a vál­lalat nem hívja fel a károsult dolgozó figyelmét a kártérítési igénye bejelentésére, s az csak későn szerez tudomást arról, hogy c jogával élhet, akkor nem a dolgozót terheli a mulasztás felelőssége. Csak természetes, hogy a vál­lalatok nem fizetnek könnyen. De nem azért, mert netán kö­zömbösek a károsult dolgozóval szemben, hanem mert jogilag kétségtelenül kell tisztázni a fe­lelősség kérdését. Erre pedig szükség van azért is, mert volt már rá példa, hogy képes volt valaki akár öncsonkítást is el­követni — szándékosan vágta le ujját — azért, hogy baleseti já­radékot kapjon. Demokratizmus, MDB-k Cikksorozatunkban csak azokra az úgynevezett „ügy­csoportokra” térünk ki, ame­lyek a leggyakoribb okot szolgálják a munkajogi, mun­kaügyi viták bírósági rende­zésére. S ezek közül is első­sorban a legáltalánosabb — vagy éppen legkirívóbb — példákat idéztük, okuláskép­pen. Mint sorozatunk beveze­tőjében írtuk, tavaly a mun­kaügyi bíróság elé került 1496 befejezett munkaügyi per közül 580 esetben szüle­tett olyan ítélet, amely a munkaügyi döntőbizottságok határozatát megváltoztatta; 745 esetben azonban a bíró­ság helybenhagyta az MDB határozatát. Ez pedig azt je­lenti. hogy vállalati munka­ügyi döntőbizottságaink túl­nyomó többségben helyesen döntenek a vitás kérdések­ben. ítélkezésük tárgyilagos­sága — a tapasztalatok sze­rint — az adott vállalatnál kialakult üzemi demokratiz­mus függvénye. Hiszen az MDB-tagok is vállalati dol- .gozók. A demokratizmus fej­lődése tehát szükségképpen javította — és javítja to­vábbra is — a döntőbizottsá­gok munkáját S a javulás mértékét a döntésüket hely­benhagyó munkaügyi bírósági ítéletek is híven tükrözik. (Vége) RADVÁNYI ÉVA Virávoavilon a Tiszáin Próba... Sietve közzéteszem, hogy én minden próbának, vizsgának híve vagyok, mert nagy elődeinkkel együtt vallom: az elmélet próbaköve a gyakorlat. Ezért aztán jó adag kíváncsisággal, s nem kis irigységgel olvastam annak a próbának az eredmé­nyét, amelyhez húsz önkéntes cipőviselő juttatta a nagyérde­mű szakértőket. Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban Száz napig hordták egy gyár remekeit az önkéntesek. A próbajáratásról pontosan beszámoltak, s végül is az arra ér­demesek és illetékesek közzétették, hogy ez a cipő alkalmas a viselésre, mert a formát megtartotta, s talpleválást, illetve talpszélnyúlást nem észleltek egyetlen lábbelinél sem... Szó­val, ennek a gyárnak ez a modellje alkalmas arra, hogy for­galomba kerüljön, s gyarapítsa a magyar cipőipar erősen megtépázott hírnevét... (Gondolom, aligha véletlen, hogy a vasárnapi újságcikkben így nyilatkozik az évente hétmillió pár cipőt forgalmazó kereskedelmi vállalat igazgatója: a mi­nőség ma még nem kielégítő, bár nem olyan rossz, mint amilyennek a lakosság érzi...) A példaként említett próbavásárlók bizonyára jól érezték magukat a próbacipőben. A cipők a formát megtartották, talplcválást, illetve talpszélnyúlást nem észleltek... De cipő. ügyben nem járunk egy cipőben. A már idézett igazgató nyi­latkozatából idézek még egy mondatot: Nem tudunk elég ol­csó, divatos, ízléses cipőt kínálni... Szóval, hiába koptattuk próbaként, s hiába volt kiváló a minőségi bizonyítvány; mégsem olyan szép a menyasszony. Nem titkolom, én is szeretnék próbababája lenni egy pár igazi cipőnek, de szívesen vállalkoznék — természetesen a tapasztalatok szigorú rögzítése és közlése fejében — egy szí­nes televízió otthoni vizsgáztatására, vagy mondjuk egy új Zsi­guli próbahasználatára. Persze — túl az önös érdeken — az lenne az igazi, ha ezekbe a jó eredményekkel kecsegtető kí­sérletekbe mindenkit bevonnánk. Mindenkit. A tíz és fél milliót! (brackó) Több szőlő teremjen Az ország legnagyobb mi­nőségi bortermő vidékének központjában, Egerben teg­nap felavatták a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet új kutatóállomását. A kiala­kítására mintegy 26 millió forintot költöttek. Jelenleg ez az ország legkorszerűbb sző­lészeti, borászati kutatóbá­zisa. Alapvető feladata olyan szőlőfajtáknak az előállítása és elterjesztése, amelyekkel a jelenleginek kétszeresére növelhetik a terméshozamot ezen a híres borvidéken. „Sok évszázados örökség, hogy Magyarország tájegységei az in­dokoltnál is lényegesen eltérőb­ben fejlődtek ... Ennek a hely­zetnek a felszámolására már hosszú évek óta párt- és kor­mányhatározatokban előirányzott, tudatos gazdaságfejlesztéssel tö­rekszik a kormány ... A legfon­tosabb ebből a szempontból is az a törekvés, hogy az ipar és a mezőgazdaság ne csak erőtelje­sen, hanem arányosan is fejlőd­jék.” Ez a vezérgondolata a Kép- szava május 8-i számában megjelent, „Arányosan fej­lődnek az országrészek” című áttekintő cikknek. A BORSODI IPARVIDÉK TOVÁBBI FEJLESZTÉSE A témával kapcsolatosan közvetlenül szűkebb pát­riánkra vonatkozik a követ­kező előrejelzés: „Észak-Magyarországon a né­pesség növekedésével számolunk, de ezzel egyidejűleg csökken a munkaképes korú lakosság szá­ma. A fö feladat itt a borsodi iparvidék további fejlesztéséhez szükséges munkaerő biztosítása és képzése. Itt főleg az energia- és az építőanyagipar gyors fej­lődése várható. Folytatódik az ózdi és a diósgyőri vaskohászat rekonstrukciója, bővül a vegy­ipar, Leninvárosban köolajfino- mitó épül.” Az ipari termelés és a la­kossági szolgáltatás ügyét egyaránt érinti a Népszabad­sáp május 7-i számában kö­zölt cikk a borsodi ipari szö­vetkezetek tevékenységéről: „összességében hatalmas nagy­üzem létszámát teszi ki a Bor­sodban működő 45 ipari szövet­kezet 15 ezernél több dolgozója. A szövetkezetek termelési érté­ke egy és negyed milliárd fo­rint, s ebből 300 milliónyi érté­kű terméküket külföldön értéke­sítik, de működésük elsősorban a lakossági szolgáltatások elvég­zésében, és a nagy nehézipari központban a nők foglalkoztatá­sában jelentős. A szövetkezetek által végzett szolgáltatási tevékenység a leg­utóbbi öt évben kereken 25 szá­zalékkal nőtt. Miskolcon két, Kazincbarcikán és özdon egy- egy szolgáltatóház, Ózdon ezen­kívül autószerviz és gyorstisztító szalon épül, s több helyen nyi­tottak új fodrászatot is. Borsod sajátos településszerke­zete miatt nagy feladat hárul a szövetkezetekre a sok kisközség szolgáltatásokkal való ellátásá­ban, mert ezekben a községek­ben kisiparosok csak elvétve nyitnak műhelyt.” KÖZHASZNÚ A NÉPI ELLENŐRZÉS A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság folyóirata, a Népi Ellenőrzés májusi szá­mában összefoglalja egy or­szágos tanácskozás tanulsá­gait. A Budapesten megtar­tott kerekasz tál-beszelsetesen a tanácsok és a népi ellen­őrzés kapcsolatát vitatták meg a jelen voltak. Részt vett ezen a beszélgetésen Fe­jes László, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács el­nökhelyettese is. A lap mint különösen megszívlelendőt közli felszólalása lényegét: „Nálunk szinte természetes, hogy a megyei tanács megbízot­tai részt vesznek a Népi Ellen­őrzési Bizottság ülésein, rendez­vényein. Ez több ok miatt is hasznos. A magam számára azért, mert sok, közvetlen infor­mációt kapok, amely különben csak késedelmesen jutna el hoz­zám. Tehát így gyorsabban nyí­lik mód és lehetőség a cselek­vésre.” Ugyancsak ő fogalmazott meg egy olyan jelenséget, amire a jövőben jobban oda kell figyelni: „Minden ember azért dolgozik, hogy bizonyos sikerélménye is legyen. Nem vonok egyenlőségi jelet a népi ellenőrzés és a bűn­üldöző szervek tevékenysége kö­zött, mert jellegük, hivatásuk más. Az ezekben a szervezetek­ben dolgozók igazságérzete azonban hasonló. Több népi el­lenőrben felmerül például az, hogy a társadalmi tulajdon ellen vetőkkel szemben — álhumá­numból — nem lépünk fel kellő eréllyel.” összeállította: BERECZ JÓZSEF Az Utasellátó Vállalat Mis­kolci Területi Igazgatóságán született az ötlet: mivel a Tiszai pályaudvartól az Ady- hídig nem találni virágbol­tot, a pályaudvaron nyitnak virágpavilont. Tárgyalásokat kezdtek a MÁV Miskolci, Igazgatóságának vezetőivel, hogy a boltot a vasutasok kertészetéből lássák el áru­val. Amennyiben ez nem le­hetséges, a sasadi termelő- szövetkezet virágait fogják árusítani. t Értesítjük Alsó-, Felső- hámor — Lillafüred egész területén lakó fogyasztóinkat, hogy az áramszolgáltatást 1976 MÁJUS 12-13-ÁN, 7 ÓRÁTÓL 16 ÓRÁIG kábelhálózat-szerelési munkálatok végzése miatt szüneteltetni fogjuk. ÉMASZ 3. SZ, KIRENDELTSÉG

Next

/
Oldalképek
Tartalom