Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-11 / 110. szám

A DH fesztiválvendege Húsz éve indultunk... ' Mozaikok jf: Chrudinák Alajos mikrofonnal, a harcosok géppisztollyal Chrudinák? Hogy lehet ilyen névvel valaki újságíró? Ülünk a klubban, ránk melegszik a kabát és a sör. A tévéfesztivál első napi ve­títésének félidejében va­gyunk. Kis hazánk első szá­mú közel-keleti szakértője, az arab világ hírhozója ma. gas. jóképű férfi. Egyelőre csak az köt bennünket ösz- sze, hogy én is jártam Bej­rútban. Persze, tegeződünk. — Mit gondolsz, tudja-e azt rajtunk kívül valaki, hogy mi a saurma? Lőporszagú riport Láthatóan nincs ínyére egyszeri turistaságom bizal­maskodó fennhéjázása. hogy nevén nevezem a lepénybe csavart birkahúst... Kiiga­zít. Valami olyasfajta torok­hangot hallat, amelyet ez az írás nem tud visszaadni. így mondják arabul. S ő tud ara­busul. —- Azt mondják, bátor ember vagy.. — szelídítem kijelentővé a kérdő monda­tot. Magyarázni kezd. Máris elemében van. — Bátorság? Bátor akárki lehet. Kalandvágyból, kíván­csiságból, butaságból, eszte- lenségből. Az én bátorságom — ha van — a politikus bá­torsága. Bátorság a riport­alannyal szemben, a lehetet­len helyzetekkel szemben, a közlést és a közvetítést gátló, fékező emberekkel, dolgok­kal szemben. — Dehát a filmjeid lőpor- szagúak, fegyveresek között jársz, fegyvertelen, s végül is a golyó nem válogat... A produkció a lényeg Nem hagyja végigmonda­ni. ő fejezi be a mítoszrom­boló eszmefuttatást a bátor­ságról. — Nekem az a dolgom, hogy tudósítsak. Pontosan és V gyorsan. Tehát ott kell len- > nem a helyszínen. A néző látni akar. Nem érdekli (és esetleges mulasztásomra nem ad felmentést), hogy a bőrö­met kockáztatom. Hogy lő­nek rám, az magánügy. A produkció a lényeg. Az nem érdem, illetve nem az az ér­dem. hogy én akkor és ott voltam... — De ott voltál. Éppen ott és akkor, amikor kellett. Damaszkusz bombázásáról egyedül a Magyar Televízió készített filmet. Hogyan csi­nálod? — Tudni, érezni kell, hogy hová váltson repülőjegyet az ember. Tudni, érezni kell, hogy mikor és kit szólaltas­son meg... Pedagógus vagyok — így született a neveze­tes Hejkal-interjú is? — Pontosan. Sem előtte, sem utána nem nyilatkozott másnak. Tudtam, hogy Ale­xandriában van, és sejtet­tem, hogy rossz a közérze­te... Beszélt. A filmet hu­szonöt országban vetítették le. És ez volt az első mun­kám. amelyből egy kockát sem vágtak ki . . . De nem ezért tartom eddigi legjobb munkámnak. — És még min múlik? — Persze, kellenek az is­meretségek. a jó összekötte­tések. És persze az én kitar­tó, bulldog természetem. A múlt héten ismételt libanoni filmet három és fél nap alatt készítettük. — Mit szólsz a Rádió- és Televízióújság címlapjához? — Nem tudtam, hogy a címlapra kerülök. Meglepett és jólesett. Ügy látszik, nép­szerű vagyok... A kérdésre, hogy riporteri tulajdonságai közül melyiket tartja a legfontosabbnak, tanáros magyarázatba kezd. — Én alapjában véve pe­dagógus vagyok Erre készül­tem, s négy évig tanítottam is. Nem vagyok híján némi emberismeretnek. Viszonylag gyorsan megismerem az in­terjúalany habitusát, s igyekszem olyan hangulatot teremteni, hogy őszinte le­gyen. hogy kibillenjen pó­zaiból. — Mit vársz a fesztivál­tól? — Nemsokára kezdik ve­títeni a filmemet. Harcok a magányos cédrus országában. De az eredményhirdetés szombaton lesz... BRACKÓ ISTVÁN A tévé első programja 1957- ben az ország területének 3,1 részén volt vehető, három év múlva már a felén, és két évvel ezelőtt, 1974-ben alig volt fehér folt: a vételi lehetőséget 89 százalékosnak mutatja a gra­fikon. Ugyanebben az évben pedig már az 1969-ben indult második programra is viszony­lag nagy körzetben, hazánk területének 33 százalékán kap­csolhatott át a néző. Ha emlé­kezetünk halványult is volna az elmúlt esztendők alatt, ez a néhány szám is elég hozzá, hogy érzékeljük, milyen mere­dek felfutás jellemzi a tévé hazai karrierjét. A lehetetlenre vállalkozna, aki ennek a két évtizednek a dokumentumait, történetét precízen fel akarná sorakoz­tatni; nem véletlen, hogy korrektül menti magát a fesztivál alkalmából rende­zett jubileumi kiállítás alcí­me is: mozaikokat mutat be a Magyar Televízió történe­téből. A bemutatónak egyébként nincs szüksége mentegető­zésre. Ha másból nem tud­nánk, most is kiderül, hogy Hanglemez Dorogról Megkezdődött a hangle­mezgyártás a Dorogi Lemez­gyárban A KISZ IX. kong­resszusának tiszteletére ké­szítették el az új üzemben az első hanglemezeket. A „Ta­vasz 1919” című lemezen többek között Ady Endre, Tóth Árpád, Krúdy Gyula és Juhász Gyula költeményei, megzenésített versei' és Kun Béla 1919. június 20-án el­mondott beszédének részle­tei szerepelnek. A Dorogon készült első hanglemezek kiadásával új fejezet kezdődött a magyar hanglemezgyártás történeté­ben. Tulajdonképpen ez az első komplett hazai hangle­mezgyár. A Hanglemezgyár­tó Vállalat ugyanis mosta­náig nem gyártott lemezeket. Csupán felvételeket készí­tett és forgalmazott. A gal­vanizálás, préselés, csomago­lás a Villamos Szigetelő- és Műanyaggyárban történt. A boritokat kézzel ragasztották, a matricák egy részét ka­pacitáshiány miatt Svédor­szágban csináltatták. Színházi vita A jó kezdet jó folytatását Moliére mondta, hogy a „színészet feladata: mulattatva javítani az embereket". A jobbá válás, a lelki megtisztulás, megújhodás vágya sarkall a színházi előadások megtekinté­sére tízéves korom óta. A színház megtanított arra. hogy mindenki helyzetébe beleélhessem magam, megértsem az embereket, merj. mindenkiben drámai hőst látok, aki ember módjára, vagy néha emberfeletti módon küzd a jóért, avagy gáncsol másokat. Egyszerűen: a színház megtanított szeretni az embereket. Éppen ezért, ha bepókhálósodott telkemmel beülök a piros plüss ülésre, kívánom, elvárom a katarzist: tégy jobbá engem csodatévő színház. Könyvsorozat y úttörőknek A berlini Junge Welt ós a moszkvai Molodaja Gvargyi- ja ifjúsági kiadóvállalatok kezdeményezésére nemrég nemzetközi sorozat indult, amelynek kötetei azt a célt szolgálják, hogy az úttörők megismerkedjenek a szom­széd népek életével. A soro­zatban már megjelent a 15 testvér című kötet, valamint az Ernst Thälmann nevében című gyűjtemény. Az NDK- ban megjelenő sorozat ma­gyar kötetének címe: Tibor, der Feuertrommler. A sorozat köteteiben kis szótár található az úttörő szóhasználat legfontosabb szavaiból lengyelül, bolgárul, csehül, magyarul. Térképet is csatolnak a kötethez, amely­ből az úttörőtáborok, turista­állomások helyéről tájéko­zódhatnak az olvasók. Min­den könyv érdekes mellék­lettel jelenik meg: a bolgár kötethez kivarrható anyagot (eredeti bolgár motívumok­kal), a magyarhoz ételrecep­teket, a mongolhoz jurta alakú mágneses játékot mel­lékelnek. Mostanában ez a folyamat megállt. Hogy a színház a művészet eszközeivel éri el azt a célt, amelyet én nyitott szívvel várok, azt nálam mindenki sokkal jobban tud­ja. Én csak azt érzem, hogy az utóbbi két évben valami megindult, s aztán abbama­radt. Miért? Amikor Petőfi Sándor— Simon István A helység ka­lapácsa c. bohózatát Pethes György rendezésében meg­néztem, megérintett a nép­színház atmoszférája. Hát er­ről van szó! így kell önma­gunk előtt nevetségessé vál­nunk! Vártam a folytatását. Most is várom. Csehov Cseresznyéskertie Illés István rendezésében ih­letett előadás volt. A színek­ben. a gesztusokban, a visz- szafojtott. mégis jó ritmusú játékban Csehov költészete vibrált. Ha egy kicsit fanya­rabbra veszik, az utóbbi évek legjobb Csehov-interpretáció- ja lett volna. Annak az elő­adásnak nemcsak levegője és hangulata, de illata is volt. Azóta Csehov lekerült a szín­padról. Csak a színlapon sze­repel. A magyar; polgári dráma­írás egyik legszebb alkotása Bartha Lajos Szerelem című műve. Jurka László gyön- géd-szigorú rendezése úgy keltette életre a századelő polgári világát, hogy hatása a máig ér. Ez az előadás vi­lágosan kimondta hogy szín­házunkban színész és rende­ző egyaránt alkalmas a rea­lista színjátszás megteremté­sére, s ezt költői szépséggel varázsolja elő. Vártam a folytatást, s lát­tam A kettéfűrészelt zongo­rát, melynek két felvonása mint két felemás cipő. Az egyik Molnár Ferencéktől maradt ránk, kissé viseltes, de V még használható. A má­sodikat a modemek már agyonnyúzták; csámpás lett és hordhatatlan. Végül azt említem, amire 150 éve vár a színház: mis­kolci drámaíró művére. (Vol­tak Miskolcon drámaírók, a század elején Serédi Jenő országos hírre is szert tett, de műveit nem Miskolcon mutatták be elsőként. Csak akkor került ide, amikor Krecsányi Ignác, a nagy kí­sérletező Temesvárott, Ara­don és a Budai Színkörben már sikert aratott velük.) Serfőző Simon Rémhírvivők című drámája a borsodi nagyközönség színdarabja. Csak éppen nem jutott hoz­zá. Pedig szívesen nézte vol­na szemtől szembe is, nem­csak a kulcslyukon kukucs­kálva, vagyis a Játékszínen. Nem színlapok között ke­resgélve említettem az előb­bi négy előadást: számon tartott szép emlékeimet so­roltam fel. De engem a régi előadások már csak akkor tudnak lelkesíteni, ha jó úia-1 kát is kapok hozzájuk. Ma­gam is, mint az ezerfejű szörnyeteg — a közönség — egy tagja, a jó kezdet jó folytatását várom. GYÁRFÁS ÁGNES a Magyar Televízió történetéből a tévé mennyire precíz tájé­koztatásra törekszik, még műszaki titkaiba is be kí­vánja avatni közönségét. És ez sikerül is, mert nem kell szakembernek lenni hozzá, hogy a legújabb színes ka­mera és az 1957. május else­jén, az első egyenes adás al­kalmából dolgozó régi gép közötti különbséget felmér­hesse valaki, az első Orion- készülék fölött is alaposan eljárt az idő. De az a pár tárgy, amelyet a Húsz éve indultunk című kiállításon bemutatnak, képes érzékel­tetni, hogy a régi ós az új gépek, berendezések, felsze­relések között mennyi foko­zat volt, mint ahogy az ar­chív fotókból is kiderül, hogy honnan indult, és ho­gyan fejlődött a műsorvá­laszték. Képek az első Kit mit tud?-bői, egy-egy emlékeze­tes színészportré, mint pél­dául a Sinkovits-est, a Té­vékabaré néhány jelenete, a Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — Közben 13.10—13.25: Törvénykönyv. — 14.00: Ünnepi körtánc. A Gyer­mekrádió vetélkedője. — 14.50: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Az élő népdal. — 15.20: Beethoven: B-dúr szonáta Op. 22. — 15.44: Magyarán szólva ... — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Harsan a kürtszó! — 16.33: Nóták. — 17.00; Hírek. — 17.05: Becke felnőtteknek. A pénzbeosz­tásról. — 17.30: Debussy: A ter- ger — három szimfonikus vázlat. — 17.57: Üj könyvek. — 18.00: A Szabó család. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: Mi a titka? Hans Hotter művészete. — 20.05: Fiata­lok stúdiója. — 20.33; Népdalok. 21.00: Hírek. — 21.05: A KISZ IX. kongresszusáról jelentjük. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport. — 22.20: Vivaldi: A négy évszak. — 23.01: Meditáció — az állandóság és a változás dialektikájáról. Jegyzet. — 23.il: Prokofjev-cik. lus. — 24.00: Hírek. — 0.10: Tánc­dalok. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Operettrész­letek. — 12.30: Hírek. — 12.33: Arcképek a német irodalomból. Anna Seghers. — 12.50: Szimfo­nikus táncok. — 13.30: Hírek. — 13.33: Protest songok — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. — 17.50: A KISZ IX. kong­resszusáról jelentjük. — 18.30: Hí­rek. — 18.33: Régi nóták, híres nóták. — 19.09: Jó estét, gyere­kek! — 19.20: A feudális nemzeti­ségtől a polgári nemzetiségig. Könyvismertetés. 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Mindenki könyvtára: Jan Otéenáőek: Rómeó, Júlia és a sö­tétség. — 21.03: Amerikából jöt­tem! Zenés útinapló. — 22.03: Éva. Ben ár Ferenc operettjének rádióváltozata. — Közben 22.49: Hírek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.05: Fiata­lok zenés találkozója. — 17.40: Egészségünk védelmében. A vi­taminokról... — 17.50: Zeneka­ri muzsika. — 18.00: Borsodi Tü­kör. A stúdió krónikaműsora. A KISZ IX. kongresszusáról jelent- jük: — 13.15: Könnyüdalok. — 18.25: Hírösszefoglaló. Televízió, 1. műsor: 17.33: Mű­sorismertetés. — 17.45: AZ Eiger északi falán. Dokumentumfilm. — 18.10: „Szálkötés” — riportfilm.— 18.40: Játék a betűkkel. — 10.05: Úttörők a KISZ IX. kongresszu­sán. — 19.20; Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Tv-torna. — 20.05: Színészműzeum. Kiss Ma­nyi. — 21.05: A KISZ IX. kong­resszusáról jelentjük. — Kb. 22.00- Tv-híradó 3. — 22.10—22.40: Szé­kely Mihály, portréfilm. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Johann Strauss: A rózsaszínű herceg. Balett-pantomim — 20.50: Tv- híradó 2. — 21.10: Helena Vond raőková Budapesten. Zenés ’film. — 21.45—22.35: ötvenéves a Ko­runk. Szlovák televízió: 14.45: Hirek. — 14.50: Iskolásoknak. — 16.15: Béke kerékpáros verseny. — 17.05: Szórakoztató vetélkedő fia­taloknak. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: Szórakoztató vetélkedő. — 20.50: A név nélküli férfi. — 22.00: Kamarahangverseny. — 22.45: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): A kettéfürészelt zongora. Csortos és Egyetemi bérlet. Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — Görög kereskedők Miskolcon — kiállítás. — Miskolci Képtár VIT-vetélkedő, nagy sikerű filmek epizódjai, a Vendé­geink voltak, vagy a Rende­zők munkában című tablók fotósorozata idéz emlékeze­tünkbe egy-egy, szívesen a készülékek előtt töltött estét a közeli vagy a távolabbi múltból. A szokáshoz híven, tegnap esti megnyitója végén szíve­sen invitálta Megyeri Károly, a Magyar Televízió elnök- helyettese a közönséget, hogy tekintse meg a kiállítást, de az a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ zsúfolt előcsarnokában jó ideig le­hetetlennek bizonyult. A hét hátralevő napjain azonban bőven lesz rá idő. Érdemes a délutáni órákban érkezni, mert akkor a tárgyak, képek mellett a mai, élő valóságot is láthatja a vendég. A ház előtt álló kocsi rögzíti, és rövid időn belül közvetíti is a fesztivál pezsgő életét. (makai) (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor BéLa-emlék- kiállítás. — Miskolci művészek kiállítása. — Aba Novák Vilmos és kortársai — kiállítás — Her­man Ottó emlékház (10—18): Her­man Ottó élete és munkássága. — Déryné-ház 9—13): Déryné- ás Lévay József •emlékszobák:. — Diósgyőri Vár (9—j3) : A diósgyő­ri vár története. — Szőnyi-ierem (10—18): Diósy Antal festményei. — Kossuth Művelődési Ház (IC— 18): Varga Éva szoorúszművész kiállítása. — Miskolci Galéria (10 —18): Rajzok. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE A rivális Mb. szí. francia film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH Labirintus Magyar film Kezdés: f3, hní> és 7 órakor HEVESY IVAN FILMKLUB Amerikai éjszaka Mb. szí. francia film Kezdés: í5 és f7 órakor FÁKLYA Folytassa, Kleó! Mb. szí. angol film Kezdés: f5 és f7 órako~ PETÖFI Szerelmespár az első évben Mb. szí. csehszlovák film Kezdés: f5 és f7 óraikor SZIKRA Labirintus Magyar film Kezdés: n6 és íS órakor TÁNCSICS Pisztolypárbaj Szí. angol film Kezdés; f5 és f7 órakor sagvari Holnap lesz fácán! Szí. magyar film Kezdés: 5 és 7 órakor 16 éven felülieknek! gárdonyi ifjüsAgi PAPKMOZI Két amerikai Mb. szí. amerikai film Kezdés: 8 órakor lö even felülié..nek! SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek — 8.05: Műsorismertetés. — 3.20: A nap kulturális programjából. — 8-27: Robert Casadesus (zongora) felvételeiből. — 9 34: Zenés kö­szöntő. A Gyermekrádió műsora. — 0.49: Verseit elmondja: Csoójá Sándor. — 10.00: Hírek. — 10.05: ..Nyitnikék”. Kisiskolások műso­ra. — 10.40: Válaszolunk hallga­tóinknak — 10.55: Zenekari mu­zsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Kirsten Flagstad énekel. — 8.30: Hírek. 8.33: Zenés játékokból. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: Üj magyar fúvós- zene. — 10.00: A zene huliámhosz- szán. — Közben 10.30 és 11.30: Hi. rek. — 11.33: A Szabó család. Televízió: 7.58: Műsorismertetés — 8.00: Tv-torna. — 8.05-8 25; Orosz nyelv. — 9.55: Német nyelv. 10.20: Delta. Tudományos híradó. — 10.45: A vasút. Finn film. — 12.00: Attila. Riportfilm. — 12.30: Játék a betűkkel. — 12.55: Uszty Ilim hétköznapjai. Dokumentum- film. ✓ * Filmkocka és kockázat

Next

/
Oldalképek
Tartalom