Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-07 / 107. szám

1 A miskolciak paradicsoma lehetne... Bánya a taron A plusz 25- fok fürdésre csábítana, de a Csorba-telepi tó még inkább a hideg éj­szakára emlékezik. Az autó­busz (idén jár először) csak délben hozza a kajakosokat és kenusokat; most dömpe­rek, óriás gépkocsik hord­ják- a tavak aranyát, a kavi­csot. Árvíz után r — A tó? — Simák László, a miskolci kavicsbánya ve­zetője az iroda talán mulat­ja, hogy meddig ért itt a víz 1974 novemberében. . — Mennyibe került a bá­nyának az az árvíz? — Legalább egymillióba, ha nem számítjuk a terme­léskiesést. A tó vize annyira megemelkedett, hogy tavaly az első negyedévben elég volt rendbehoznunk az uta­kat. Iszaptalanítani kellett, rendbe tenni az épületeket, s közben, a lehetőségekhez mérten, termelni. Mi innen szinte kizárólag a miskolci építővállalatoknak szállítunk. Kicsi a bánya, de jó a ka­vics, s nagyon közel van a városhoz. — A tavalyi év tehát a helyreállításhoz kellett? — Nem egészen. 230 ezer köbméter kavics kitermelése volt a tervünk. Jó kavics ez... — A tó jövője miskolci közügy, amelyről többször ír­tunk. A bánya jövője? — Nem vastag a réteg de jó kavics ez. Most építünk egy műhelyt, új öltözőt és fürdőt. Gondolom, ez válasz is. — Fényképezzük az épít­kezést? — Az eredmény? — Ugyanannyi, de nem ugyannyit érő. A terv sze­rint 180 ezer köbméter osz­tályozott kavicsot adtunk volna el, és 100 ezer köb­méter iszapost. A magas vízszint miatt, az árvíz mi­att a minőség romlott, csak 100 ezer köbméter osztályo­zott kavicsot tudtunk termel­ni. No, de ez már a múlté. Ami fontos: a partnereink, akik az árvíz után látták a bányát és azt mondták, hogy itt nem lesz újra bánya, ki­tartottak, és most visszatér­nek hozzánk, mert mi azt mondtuk, hogy lesz bánya... — Idén? Az ember várost épít a kőből, tavat épít a kőért. Lám, a csenevész bokor már hisz a tónak, makacs a kő közt átbúvó gyökér, s néhány hét kell, zöldbe borul az ág. Szép. A part néptelen. A várostól csak egy sétányira van. — 310 ezer köbméter ka­vicsot termelünk, ebből 200 ezer lesz osztályozott. Idán még Kassára is szállítanak tőlünk... Átvágják a gátat Az üzemvezetőnek képeket mutattam a csendes tóról, mondván, hogy nem a bá­nyát fényképeztük, hanem a tavat. — Örülünk neki. Mi negy­venhármán dolgozunk itt és aligha van közöttünk olyan, aki a tavat ne szeretné. Ilyen közel a városhoz, ez valóságos paradicsom lehet­ne, a sportolóknak az is. A terveink szerint még az idén kivágjuk a két tó kö­zött a gátat. Már megtettük volna, ha nincs a magas víz, ha a földnyelv bírná a gé­pet. Kitermeljük, ami ott van, bár iszapos kavicsot ka­punk csak... — A városért? — Is, de így egyeztünk már korábban. Különben is: az egész bánya a városért való. Miskolc jórészt ebből a bányából épül. És én, mint a tavat szerető ember, azt is hiszem, hogy egyszer még híres is lehet Miskolcnak ez a tórendszere... Minket a vizet szeretők nem zavarnak. I sk A markoló? Mint gigantikus szörnyeteg, kavicsra éhes — Fényképezzék inkább a óriás madár. Tó? Kő és vas. Faluk kitelnének abból a kavics- tavat... bál; amit az éhes gépek innen kiszedtek ... (bartha) 7 avaszköszönl ünnepségek A vöröskeresztes világnap alkalmából „A Vöröskereszt a béke és az emberiség szol­gálatában” címmel kiállítás nyílt a Diósgyőri Gépgyár nagy előadótermében. A tár­laton — amelyet a gépgyári Vöröskereszt-szervezet akti­vistái állítottak össze — nagyméretű tablók szemlél­tetik a vöröskeresztes moz­galom fejlődését, az emberi haladás, a béke ügyéért tett szolgálatait. A természetjáró szakosztá­lyok minden évben együtt kö­szöntik a természet újjászü­letését. A tavaszköszöntő ün­nepségek az úgynevezett csa­ládias jellegű összejijvetelek közé tartoznak, amikor esté­től hajnalig együtt vigadnak azok, akik egész éven át kö­zösen járják a hegyeket-völ- syeket. Vasárnap a Kazinc­barcikai Vegyész SE termé­szetjáró szakosztálya rendez távaszköszöntő ünnepséget a billatárói üdülőben. Ez alka­lommal és ugyanitt rendezik % meg az alapfokú túravezetői tanfolyam vizsgáit is. A diósgyőri vasas turisták vasárnap országos kék túrán vesznek részt a Cserehátban. Az útvonal: Baktakék—Méra —Hernádcáce—Boldogkővár­alja. A Tiszai pályaudvarról 6.40-kor induló személyvonat­tal utaznak a résztvevők En- csig, onnan autóbusszal men­nek tovább Baktakékre. Tú­ravezető: Nagy László. Min­den érdeklődőt szeretettel várnak. rri.. 1 B • rr lobb a primőr a piacon _ —v, CX.it ___-um, s Denne c, juvojet. teendőinket a fejlett szocialista társadalom építésében. Borsod megye több mint 60 ezer szervezett fiatalja — kö­zöttük mintegy 28 ezer miskolci ifjúkommunista — a mun­kában való helytállásával, politikai érdeklődésével, magatar­tásával, tettekkel bizonyította: számíthatnak rájuk. Fiatalja­inknak jelentős szerepük volt abban, hogy megyénk és váro­sunk IV. ötéves terve az elvárásoknak megfelelően teljesült. A kommunista műszakokon való részvételükkel, a KISZ- védnökséggel épült vagy épülő nagyberuházásokon végzett munkájukkal megannyiszor bizonyítékait adták tenniakará- suknak, cselekvőkészségüknek. Nem véletlen, hogy kedvezően változott az ifjúságról alkotott közvélemény! A kongresszuson elhangzó felszólalások, javaslatok bizo­nyára hozzájárulnak majd ahhoz, hogy olyan határozatok szülessenek, amelyek valóraváltásáért KISZ-tag és KISZ-en kívüli fiatal egyaránt szívesen tevékenykedik. Az eredmé­nyek nyugtázása, a további feladatok' kijelölése során a kongresszus minden bizonnyal megtalálja a választ arra is, hogy a KISZ miképpen sokszorozhatja meg erőit a párt cél­kitűzéseinek végrehajtásában. A fejlett szocialista társadalom építésének jegyében kell a kongresszusnak meghatároznia azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával az ifjúság legjobb tudása és képessége szerint szolgálhatja a párt mar­xista—leninista politikájának eredményes megvalósulását, szocialista hazánk további felemelkedését. Köszönti ük a KISZ IX. kongresszusát és eredményes mun­kát kívánunk! TÓTH ZOLTÁN Tanácsi iparvállalatok igazgatóinak értekezlete A most már igazán tava- szias idő hatásara tovább nőtt a primőrök választéka. Az AGROKONZUM Szövet, kczeti ‘ Közös Vállalat az árubeszerzést már az egész országra kiterjesztette, emel­lett a megyéből is egyre több primőrt vásárolnak fel. Az elmúlt héten 120 ezer fej saláta, 40 ezer csomó zöldhagyma, 41 ezer csomó hónaposretek, 67 ezer darab zöldpaprika, 15 ezer darab újkaralábé, 10 mázsa új kel­káposzta, 10 mázsa uborka és 80 mázsa paradicsom ke­rült a boltokba, piacokra; sóskából és parajból mint­egy 45 mázsát szállítottak ki. Az ó-árukból sem csök­kent jelentősen a kiszállí­tott mennyiség. A szombaton is érvényben levő fogyasztói árak közül az ó-áruké nem változott; hat primőrnek csőikként az ára. A saláta most 2,40—3, a zöldpaprika — darabonként — 1,70—2,70, a paradicsom 56, az uborka 32, a sóska 6,60, a paraj pedig 9 forint­ba kerül. Nem változik az ára a hónaposreteknek — 2—5,60 — és az újkaralábé­nak — 3,50—4,50 — a hét végéig. A zöldhagyma 2— 2,80-ba, míg az új fokhagy­ma — mely a napokban je­lent meg — 3 forintba kerül. A felügyeletük alá tarto­zó vállalatok igazgatói érte­kezletét tartották meg teg­nap délelőtt a Borsod me­gyei Tanács ipari osztályán. Magyar Ernő osztályvezető a Borsod megyei Kézmű­ipari Vállalat, a sátoraljaúj­helyi Finommechanika Vál­lalat, a Borsod megyei Vas- és Fémipari Vállalat és a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalat vezetőinek vázolta az elmúlt negyedév gazdál­kodásának eredményeit, kü_ lön kiemelve, hogy három hónap alatt csaknem 16 szá­zalékkal termeltek többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ezt valamennyi vállalatnál a termelékeny­ség növelésével érték el. Ezt követően a vállalatok­nak a közeljövőben zsűri­zendő, az V. ötéves tervre szóló elképzeléseiről esett szó. Sok mindent magunk is megtehetünk Kalló István képvisptöi beszámolója Tegnap délután az I/2-es pártszervezet Baross Gábor utcai helyiségében Kalló Ist­ván országgyűlési képviselő tartott beszámolót a 3. szá­mú választókerület válasz­tóinak. A képviselői beszá­molón, amelyen részt vett Ivolláth Sándor, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára is, Szőke András, a HNF I. kerületi bizottságá­nak elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Kalló Istvánnak adta a szót. — Sokan kérdezték — mondta — a parlament munkájáról szólva —, hogy miért volt szükség új hon­védelmi törvényre. Én ma­gam a honvédelmi munka- bizottság tagja vagyok. Egész röviden: korszerűsíteni kel­lett, ami megkopott. A tár­sadalmunk fejlődött. A tör­vényeknek lépést kell tarta­niuk ezzel a fejlődéssel A környezetvédelemről szólván elmondta: Borsod­ban, e nagy ipari megyében 500 levegő- és 48 vtzszeny- nyező üzem van. Különös jelentőséggel bír itt a tör­vény, amely egységes szerve­zetet adott az emberi kör- hyezet védelméhez. A beszámoló röviden meg­emlékezett a képviselői munka hétköznapjairól, napi ügyekről,' kérdésekről, hasz­nos találkozókról. A vitában tizenegyen kér­tek szót. Volt, aki azért jött el, mert egyéni, vagy vala­mely kisebb közösség kéré­sét kívánta elmondani, de ez volt a kevesebb. Többen szóltak a honvédelmi, még többen az emberi környezet védelméről szóló törvényről. A vitához ki-ki helyi példá­kat hozott, s hogy a környe­zet védelméhez tartozik az italt árusító élelmiszerbolt, a sarkon tántorgó részeg, aki a járdára dobja az üres üve­get, s tesz mást is, az ebben a vitában egyértelművé vált. Megértjük — mondták töb­ben is —, hogy addig nyúj­tózkodhatunk. ameddig a ta­karónk ér. hogy mindenre most nem telik, de tudnunk kell, hogy nem elég csak várni és kérni, sok mindent magunk is megtehetünk. Bárány Gyula a vitához érvelve beszélt a Járműja­vító eredményeiről. Nekünk az üzemben is volt gondunk — mondotta, hiányzott oly­kor az alkatrész, hiányzott a munkáskéz, de egy-egy kol­lektíva összefogása óriási ér­ték. És ez a lakóterületen is igaz. Többen szóvá tettek a Szondi-telepiek gondját. Csa­ládok élnek nagyon nehéz körülmények között, valamit tenni kell. Kalló István , a válaszában elmondta: —Ko­rábban még mint a tanács végrehajtó bizottságának tagja kértem, hogy évente legalább húsz lakást adjunk a Szondi-telepieknek. Tu­dom, hogy ez is kevés de mindent megteszünk azért, hogy a telep felszámolása meggyorsuljon. S ha ebben az ötéves tervben mindent nem tudunk elvégezni az nem a szándék hiánya Az eredményeink a fejlődés bi­zonyítékai. Néhány kérdés megvála­szolására a háromórás be­szélgetés sem volt elég Kor- ponai Jánosné dr., az I ke­rületi Tanácsi Hivatal el­nökhelyettese. néhány konk­rét kérdésre válaszolva el­mondta, hogy a megvá'aszo- latlan kérdésekre írásban küldenek választ. A beszél­getés tehát még így is foly­tatódik. B. GJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom