Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-05 / 105. szám
„Többet ésszel5 mint erővelT9 az újítómozgalom ♦ Stefánia nemzetközi fodrászversenyt rendeztek az elmúlt hét végén Bécsben. Két éve magyar versenyző, Kökény Ferenc, a miskolci figarók mai edzője nyerte itt a férfi egyénit ... Megfigyelőként részt vettek a versenyen a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet versenyzői és szgkmai vezetői. Az értékes tapasztalatokat rövidesen hasznosíthatják is, hiszen szombaton Balatonfüreden kezdődik az országos bajnokság... (Képünkön az új frizuradivat — eltűnt a hosszú haj, ismét a rövidébb a sztár.) Tízmilliók üzemegészségügyre Az LKM reumaszanatóriumot épít a Zsórin (Folytatás az 1. oldalról) Vasgyári nagyüzemeink évről évre tízmilliókat fordítanak az üzemegészségügyre, a balesetek és betegségek megelőzésére, az egészségvédelemre. Különösen hatékony- nyá vált ez a munka, amióta — az országban elsőként — megvalósult a kórház-rendelőintézet üzemegészségügyi szolgálat integrációja, egységes szakmai irányítása. A munkahelyi árlalmak ellen Jelentős eredményeket hozott a szoros együttműködés nemcsak azért, mert az orvoshiányból fakadó gondok a közös munka során megold- hatókká váltak, hanem azért is, mert az üzemegészségügyi szolgálat tagjainak állandó továbbképzését, szakmai fejlődését a kórházi bázis garantálja. A kórház és rendelőintézet szakorvosai ugyanakkor a maguk területén hasznosíthatják eredménnyel az üzemegészségügyi szolgálatban szerzett tapasztalatokat. Az új szervezeti forma legkivált a munkahelyi ártalmak felkutatásában, a szűrő- vizsgálatok kiterjesztésében érezteti hatását. A zajos üzemben dolgozók körében például audiológiai szűrővizsgálatokkal segítik a hal-' láskárosodás megelőzését, a halláskárosultak szakorvosi gondozásba vételét. Csaknem, tízezer gyári dolgozót érint ez a szűrés. A Lenin Kohászati Művekben már elkészült az úgynevezett „zajtérkép”, és készül a Diósgyőri Gépgyárban is. Gyárainkban túljutottak a dolgozók a gégészeti szűrő- vizsgálatokon, s több mint kétezer nődolgozó vett részt a nőgyógyászati szűréseken. A teenap délelőtt kezdődött oxiológiai tanfolyam megnyitóján —. amelyen a kórház, a rendelőintézet és az üzemegészségügyi szolgálat vezető főorvosain kívül a Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei vezetője, ár. Borost. László is részt vett — örömmel vették számba az elért eredményeket s üdvözölték a Lenin Kohászati Művek illetékeseinek elhatározását: az egészségvédelem további fejlesztéseként a gyár dolgozói számára reumaszanatóriumot létesítenek a mezőkövesdi Zsóri-fürdőn. A táppénzesek 18 százaléka reumás Évek óta tudott dolog, hogy a Zsóri-fürdő gyógyvize — összetételénél fogva — igen sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Ám úgy tűnik, mindeddig hiába készült számos tudományos tanulmány, sürgető ajánlás a szervezett egészségügyi hasznosítására, holott természeti kincsünk jó lehetőséget adna arra, hogy megyénk dolgozóinak szűkebb pátriánkban biztosítsunk szanatóriumi — vagy éppen kórházi — gyógy, kezeléssel egybekötött fürdőkúrákat. Mindeddig az ország távoleső tájain —, s korlátozott számban — van lehetőség a mozgásszervi és emésztőrendszeri betegséggel küzdők gyógyfürdői kezelésére. Háromszor annyi szanatóriumi beutaló is kevés lenne, mint amennyi rendelkezésre áll az országos „ke- retből”, hiszen táppénzeseinknek mintegy 18 százaléka reumával küzd, a Vasgyári Kórház belgyógyászatára pedig például az összes betegek 30—40 százaléka gyomor- és bélrendszeri megbetegedéssel kerül be. A dolgozókról való fokozott gondoskodás újabb szép példája nyilvánul meg tehát az LKM illetékeseinek bölcs döntésében a reumaszanatórium létesítéséről. R. É. MkM 2 CSOÜÉÉpíll találkoznak A Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri gyáregységének szocialista brigádjai jó példát mutatnak arra, hogyan kell eredményesen együtt dolgozni más intézményekkel, vállalatokkal. Legutóbb a Gagarin brigád alakított ki jó kapcsolatot a III 11-es területi pártalapszervezettel. Az anyák napja alkalmából a brigád tagjai a pártalapszer- vezet irodájában találkoztak az alapszervezet nőtagjaival. Színvonalas műsorral, édességgel köszöntötték a párt- alapszervezet vezetőit, az édesanyákat, akikkel hosszan elbeszélgettek harcos életút- jukról, a munkában és a nyugdíjban eltöltött évekről. Legközelebb a diósgyőri csokoládéüzemben találkoznak; a Gagarin brigád bemutatja munkahelyét. Magyarországon a nemzeti jövedelem mintegy fele a külkereskedelemből származik. A korszerű, piacképes termelés követelménye, no meg az apadó munkaerőforrás szükségszerűen előirja a műszaki fejlesztést. — E szavakkal kezdte mondandóját Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke azon a fővárosban tartott értekezleten, amelyen — az elmúlt héten — az újságírókat tájékoztatta a találmányok és az újítómozgalom eredményeiről, gondjairól. Ha valahol, akkor nálunk, a mi körülményeink között mindenképpen aktualitása van annak a közmondásnak, amely azt ajánlja, hogy „Többet ésszel, mint erővel!” — mondotta. Erővel — munkaerővel — nem győzzük, előrehaladást csak a műszaki fejlesztéstől várhatunk. Milyen forrásai vannak a fejlesztésnek? — tette fel a kérdést a Találmányi Hivatal elnöke. Egyrészt a világ- színvonalon álló, új konstrukciók és gyártási technológiák alkalmazása jelenti a forrást. Másrészt a licenciák vásárlása — bár ez, míg produktum lesz belőle, késedelemmel jár. Végül, de nem utolsósorban lényeges az újítómozgalom, azaz újdonságok „kitalálása”, aminek főleg helyileg, egy-egy vállalatnál lehet haszna. (Megtörténhet persze, hogy az újítás találmánnyá lép elő!) Kényelmesebb a régi Hazánkban évente 11 bejelentett találmányból 6-ot szabadalmaznak. Ausztriában az arány 31—16, Svájcban pedig 87—63. Ez az összehasonlítás azt érzékelteti, hogy — bár a kutatás eszközellátottsága nem rossz — kevés a találmány. Vajon miért? Az Országos Találmányi Hivatal tapasztalatai szerint azért, mert a vállalatok úgy vannak vele, hogy kényelmesebb a régi termékek gyártása. A szakembereket semmi sem kényszeríti — ösztönzi? — új, teljesen eredeti műszaki-szellemi termékek előállítására. Ha pedig mégL megszületik egy találmány, előfordul, hogy a vállalat „elfelejti” szabadalmaztatni. A feledékenységből származtak már kellemetlenségek itthon is, külföldön is. Ebből az a tanulság, hogy a vállalatok frissítsék fel információs és dokumentációs tevékenységüket, s akkor majd nem kutatnak olyan után, ami már van, másrészt sietnek szabadalmaztatni azt, ami valóban új, s komoly pénzt hoz a konyhára. Részben az új technológia révén, de nem kevésbé licencként; sajnos a külföldi eladás aránya pillanatnyilag nagyon szerény, messze alatta marad a lehetőségeknek. Az újítómozgalomról szólva, Tasnádi Emil elmondotta: volt olyan időszak a népgazdaságban, amikor az újításban csupán a számszerűség dominált, a tartalom lényegtelen volt. A tömegesség az évek során — mint igény — megszűnt és az elbírálás is tisztább lett. A mélypont 1971-ben volt: 80 ezer újítás született. 1975-re a bejelentett újítások száma elérte a 122 ezret, örvendetes, hogy a mennyiségi növekedés jellemzője a minőség volt és a kollektív munka. Ez a magyarázata annak, hogy megugrott az alkalmazott újíítások aránya, s gazdasági eredménye vitán felüli, annak ellenére, hogy az anyagi elismerés egy kicsivel még több volt, mint a haszon. Sántít a közmondás Az újítómozgalommal még mindig nem lehetünk elégedettek. Több és jobb lehetne az újítás, ha a vállalatok is jobban akarnák, ha változna a műszakiak szemlélete — amely pillanatnyilag sok esetben a közmondást idézgeti: „Suszter, maradj a kaptafánál!” —, ha megszűnne az irigység, az érdekte. lenség. Vannak gazdasági vezetők — mondotta —, akik azt kívánják: központilag határozzák meg, mekkora legyen az az összeg, amelynek odaítélése nem ütközik az erkölcsbe. Nos, az ilyen „erkölcsféltő” aggálynak any. nyi köze van az erkölcshöz, mint egy öttalálatos lottónyereménynek. Az újítónak járó összeg nagyságát minden esetben az újítás gazdasági értéke határozza meg. Bárcsak ezerszámra volná. nak milliomos újítóink! Az Országos Találmányi Hivatal elnöke végül arról adott áttekintést a sajtótájékoztatón, hogy az ország egy- egy területén hogyan oszlik meg az újítások aránya, értéke, egyáltalán hol, milyen az újítómozgalom. „A mozgalomban — mondotta — Borsod megye magasan kiemelkedik.” Mi élünk jobban, ha leszünk érte Kelnek a lácáncstt Fejér megyében megkezdték a fácáncsibék keltetését. Az idén 82 ezer tojást kikeltetnek, húszezer naposcsibét pedig más megyéből vásárolnak. Hargitai Agnes képviselői beszámolója Tegnap délután a Kilián Gimnáziumban képviselői beszámoló gyűlésen találkozott választóival Hargitai Agnes, a 6-os számú választókerület országgyűlési képviselője. A gyűlés vendégeit és a kétszáz érdeklődőt a Hazafias Népfront megyei és városi, valamint kerületi bizottsága nevében Rusz János, a kerületi népfrontbizottság titkára köszöntötte. A beszámoló gyűlés elnökségében foglalt helyet Soltész József, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Gyimesi Béla. a III. kerületi Tanácsi Hivatal elnöke is. A gyűlés előtt arról beszélgettünk, hogy nehéz, sokarcú választási kerület ez. A diósgyőri bérházak és Berekalja, lakótelepek és kis utcák lakói tartoznak egy kerületbe. A dinamikus, gyors fejlődés közös élmény, de szinte utcánként változnak, éppen a fejlődés miatt előtérbe kerülő gondok. — Még egy év sem telt el a megválasztásom óta — mondta Hargitai Ágnes —, de az év gazdag volt. Az egyes ülésszakokon megtárgyaltuk a kormányprogramot, elfogadtuk az ötéves tervet, idén tavasszal két jelentős törvényt- hoztunk. A képviselő részletesen szólt a honvédelmi és az emberi környezet védelméről hozott törvényekről. Az utóbbinak például Miskolcon különösen kell örülnünk, figyelmeztetnek erre halott vizeink, levegőnk. A beszámoló ismertette még az országgyűlés bizottságainak munkáját, szólt a törvény-előkészítésről. (A környezetvédelmi törvényt például a Népfront számtalan fórumán megvitatták.) Beszámolója második részében Miskolcról és választási kerülete gondjairól, eredményeiről szólt; az eredményes negyedik ötéves tervről, amely alapot ad az ötödik ötéves tervhez. A számos példából csak kiragadva: Berekalján iskola épül, rendezik a Szinva medrét, már majdnem kész a bolgárföldi üzletsor, üzletet kap Majláth .. . A beszámolót követő vita a helyi problémákról szólt, számos kérés, kívánság hangzott el. Még olyan is: Sebők Bertalan például meghívta a képviselőt az utcájukba, mert úgymond ott sok a baj. A kérések, panaszok többnyire jogosak voltak, s alkalmasak arra, hogy feltárják a kerület gondjait. Vass Albert hozzászólásában mondta el: gondolnunk kell arra is, hogy amit ilyenkor elmondunk, abból számos dolgot mi magunk is megoldhatnánk. A várost nem elég szeretni. Mi élünk jobban, ha teszünk érte ... A kérdések inkább a tanácsi hivatalt érintő csoportjára dr. Gyimesi Béla válaszolt. Hargitai Ágnes összefoglalójában megköszönte az érdeklődést és az eddiginél is több segítséget, bizalmat kért: — Az eg}' év még kevés. Szeretnék ennél sokkal többet tenni. B. G. jjc Előszezon. (Solymos felv.) Jóval többet adtak el Az elmúlt tervidőszakban a December 4. Drótművek belföldön — az alacsony szilárdságú acélhúzal és az úgynevezett szabadvezeték kivételével — minden termékből kielégítette az igényeket; öt év alatt 120,3 százalékkal növelték hazai értékesítésüket. A dollár elszámolású exportot 54, a ru- belértékesítésű exportot pedig mintegy 300 százalékkal növelték 1970 óta. Borsodban dicséretes
