Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-31 / 127. szám
Az igazság mindig történelmi körülmények között jelentkezik Ki volt II. Rákóczi Ferenc? Interjú Köpeczi Béla akadémikussal A Rákóczi-évíordulö alkal. mából rendezett, országszerte hónapok óta tartó ünnepségsorozat kiemelkedő ese. ménye volt az a nemzetközi tudományos konferencia, amelyet a múlt héten tartottak a felújított sárospataki várban. Hazai és osztrák, csehszlovák, szovjet, francia, kanadai, lengyel, román, svéd, török, NDK-beli tudósok vitatták meg négy előadás és a hozzájuk kapcsolódó korreferátumok segítségével a konferencia A Rákóczi-szabad- ságharc és Európa című központi témáját, amelynek előadója, a tudományos ülés elnöke Köpeczi Béla. a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese volt. A tanácskozás végeztével kértünk tőle interjút. — Mit jelentett történészeink számára a konferencia, eredményei hogyan illeszkednek a kutatómunka folyamatába? — Felszabadulás utáni történetírásunk egyik legfontosabb törekvése volt, hogy a Rákóczi-szabad6ágharcot a három évszázaddal ezelőtti hazai társadalmi és történelmi körülmények, valamint a korabeli Európa viszonyai között elhelyezze, az események értékelését a régi történetírás torzításaitól megszabadítsa. A tudományos ülésnek sikerült összegeznie a legújabb Rákóczi-kutatás eredményeit; sokat tudunk a korról és ezt el is mondtuk. Így derült ki aztán, hogy hol kell folytatnunk, amit eddig végeztünk, mi kíván alaposabb figyelmet. A tudományos ülés legnagyobb érdeme, hogy sikerült megtudni, milyen szoros szálak fűzték a szabadságharcot Közép- és Kelet-Európa népeihez, mi. lyen fontos jellemzője ennek a küzdelemnek a nemzetiségek részvétele, az a szoros egység, amelyet ha rövid időre is, de sikerült Rákóczinak megvalósítania. Külföldről érkezett kollégáink sokat segítettek ebben; a központi témához, vagy A Habsburg abszolutizmus és a független Magyarország című témához kapcsolódó referátumok azt mutatták, hogy a szovjet, román, osztrák történészek is felismerték a szabadságharc igazi jellemzőit, nincsenek közöttünk számottevő véle. ménykülönbségek. Ezután is számítunk az együttműködésükre; a szabadságharc művelődéstörténeti (nagyrészt idegen nyelvű) forrásainak feltárása még várat magára. De a további! feladatok köA Miskolc, Hoffmann Ottó utcai szaküzletünkben és a Miskolc, Sajó-parti telepünkön ONGROPLAST falburkolólécek és ROLPLASÍ műanyag redönylécek különböző szinekben megvásárolhatók. ESZAK-MAGYARORSZAGI TUZÉP VALLALAT, MISKOLC zött említeném a szabadság- harc és a korai felvilágosodás kapcsolatának, társadalmi-történelmi szempontból pedig a katonáskodó jobbágyok helyzetének, illetve a nemesség, a polgárság és a korban számottevő értelmiség szerepének vizsgálatát is. — Az ülésen elhangzott a Kérdés: ki volt II. Rákóczi Ferenc? Valóban, ki is volt a vezérlő fejedelem? — Hihetetlen aktivitással dolgozó, hazáját és az emberiséget szerető, nagy tehetségű politikus, gondolkodó és diplomata portréját rajzolhatjuk meg mai tudásunk alapján. Kivételes egyéniségre vall, hogy felismerte: nemzeti egység nélkül nem lehet megvívni a szabadságharcot. Pontosan meghatározott céljai, megfelelő eszközei és módszerei voltak, csak az ideje, a szabadságharc nyolc esztendeje volt kevés. Azt mondták rá, hogy illuzionista, pedig realista volt. Legfontosabb céljának az önálló, független állam megteremtését tartotta, mert tudta, hogy á társadalmi haladásnak ez Az emberi természet már olyan, hogy ami a sajátja, ami „hazai”; azt kevesebbre becsüli, mint a szomszédét, az idegent. Ha korunk egyik műfajáról, a groteszkről beszélünk, akkor általában lonescót, Be- ekettet, a modern lengyeleket emlegetjük, s véletlenül sem Karinthyt. Valahogy nem vesz- szük komolyan ezt a zseniális Írót. ö irta a Tanár úr kérem, a Lógok a szeren és más történeteket, amiken — ugye — jókat lehet röhögni — és nem is lepünk tovább. Komoly irodalomtörténészek meg szá- monkérik rajta, hogy ..elpocsékolta a tehetségét”, hiszen alig van nagyobb lélegzetű írása. Karinthy szellemében erre azt válaszolhatnánk, hogy mindenki azt „pocsékolja”, amije éppen van ..., akiknek van, az akár a tehetségét... Szegény Karinthy! Menynyivel szívesebben pocsékolta volna a PÉNZT, de abból még szűkösen is alig jutott neki... Ezért „futott utána” a szerkesztőségekbe, kiadókba, kávéházakba, szórta- szórta a sziporkázó ötleteit. Kell ennél groteszkebb helyzet? A zseniális író „nem ér rá” megírni a főművét, mert állandóan' írnia, kell, hogy megéljen... Ez persze így igaz is, nem is. Igaz az élethelyzet, a kor, amelyben élt, s amelyet íel-felvillantott furcsa történeteiben. Karinthy zsenialitása az, hogy észreveszi és feltárja a valóság képtelenségét, abszurditását. A címke: az abszurd ugyanis megtévesztő. Mintha az író nélkülözhetetlen feltétele. A történelem mindenben iga. zolta. — A kutatatnak segítségére van-e a hónapok óta tartó ünnepségsorozat? Szükség volt-e a jubileumra, amely Rákóczira es korara irányította a figyelmet” — A történészeknek is, a közvéleménynek is szüksége Volt a jubileumra. Az idealizált, sokak tudatában mondabeli hősként élő Rákóczi-kép torz; a^t szeretnénk, ha mindenki a történetiség igényével fordulna a múlt e gazdag korszaka felé. Rákóczi a feudalizmus viszonyai között vitt végbe évszázadokra előremutató nagy dolgokat; anakronizmus, ha nem az egyetlen mérce, a szabadságharcnak a társadalmi haladáshoz való viszonya szempontjából érté. keljük. A konferencián is sokszor elhangzott a két szó: kudarc és siker. Ha a korabeli Európához mérjük, joggal állapíthatjuk meg, hogy a Rákóczi-szabadságharc bukásában nem volt kudarc. Az igazság mindig történelmi körülmények között jelentkezik, és ezeknek a hónapoknak a legnagyobb érdeme, hogy ezt sokszor elmondhatjuk. — Elég itt a nemrég második kiadásban megjelent II. Rákó- czi Ferenc című könyvre gondolni, hogy elmondjuk: professzor úr sokat tett a reális kép kialakítása érdekében. — Bárhol jelentkezik, meg- győződéses ellensége vagyok a provincializmusnak. A Rákóczi-szabadságharc nemzetközi vonatkozásai azért izgalmasak, mert nagyon fontos, hogy azokat az eseményeket, amelyek a nemzeti tudatban mélyen gyökerező hagyományokat teremtettek, jól lássuk. De fontos a tisztánlátás azért is, mert ha tudjuk, hogy mi volt a történelem- beh, és mi ma a helyünk a világban, akkor lezsünk érzékenyek rá, hogy mi történik napjainkban a Földön. (makai) leleménye lenne, az író tudatában torzulna el a valóság. Holott, ha jól meggondoljuk: századunk története a képtelenségek sorozata. A racionális és az irracionális még soha nem jelentkezett ennyire egyszerre és megfoghatatlanul —, hiszen állandóan áttűnik, egymásba játszik. A képtelenség előttünk és bennünk is ott van. Nem kell messze menni érte. Gondoljunk csak a szabályzatokra. Vasutasok mondják, hogy ha minden szabályt betartanának, megállnának a vonatok. Karinthy tűzoltójának (Major Tamás) okvetetlen- kedését úgy védik ki, hogy a színpadon égő szivart dugnak a szájába. És a telefon ... elnyűhetetlen téma. A csoda, a vívmány, hogy egy távoli ember hangja bejöhet a szobába, a készülékembe — időnként önmaga ellentétébe csap, a visszájára fordul. Garas és Haumann jelenetében a technika ördögét és őrjítő játékát (Ott ki beszél?) Hámori Ildikóéban és Alfonzóéban (A hang) meg a locsogás démonát láthattuk. Mert micsoda csábítás egy kagyló, amelybe beszélni lehet, elengedni magunkat — választ sem várva. De csak a technika? Nem adja ilyen olcsón Karinthy. A kéntel enség következmény, s a forrás mindig maga az ember. A háború kérdésében a ir A fafaragó szakkör tagjainak legszebb munkáiból rendezett kiállítást még ezen a héten láthatjuk a Molnár Béla Ifjúsági és Üttöröházban (Solymos felv.) A Szovjet Irodalom májusi száma A folvóirat májusi számának tartalmából kiemelkedik Tyendrjakov „Három zsák szemetes búza” című regénye, amelyet Szabó Mária fordított. A regény egy eldugott, parányi szovjet faluban játszódik 19<tó őszén. A falu lakóinak nincs mit enniük: fűből készítenek maguknak lepénvt. Nagyszerű jellemek mutatják be a háború alatti falu életét. Szintén a prózarovatban olvasható Borisz Vasziljev — aki a Csendesek a hajnalokat is írta — Az öreg Olimpia” című elbeszélése. Szergej Szártakov Ragyogj csillag című regényének befejező részét szintén a májusi számban találhatja meg az olvasó A Szovjet Irodalom 5. szamában Garai Gábor, Héra Zoltán, Rózsa Endre, Szent- mihályi Szabó Péter, Veress Miklós fordították Jevtusenko legfrissebb, magyarul eddig még nem megjelent verseit. A versek előtt érdekes interjút olvashatunk Jevtu- senkóval. műsor Öt országból érkeztek Záróünneoséq Komlón Komlón tegnap ünnepi hang. versennyel zárult a III. Kodály Zoltán nemeztközi gyermekkórus találkozó. Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző kórusművet komponált Komló tiszteletére, amely az idén ünnepli várossá alakulásának negyedszázados évfordulóját. „A tárnák fölött” című kantátát — szövegét dr. Vargha Károly pécsi főiskolai tanár írta — a Kodály Zoltán ének-zene tagozatos általános iskola nagykórusa mutatta be a zárókoncerten. A kicsinyek idei fesztiválján öt ország — Bulgária. Csehszlovákia, Finnország, Svédország és Magyarország — gyermekkórusai vettek részt: összesen mintegy félezer daloló lány és fiú. A találkozó keretében avatták fel a névadó Kodály Zoltán szobrát a bányászvárosban. képernyőn diplomata és a katona jelenetével foglal állást Karinthy (Garas Dezső és Tahi Tóth László). Igaz, nem éppen marxista vagy tudományos az író meghatározása („A háború a politika folytatása, a politika a gazdaságé . ..”, de hogy a katona számára mennyire képtelenség, hogy mennyire elhárítható, ha a résztvevők szempontjait veszik figyelembe — azt aligha lehet világosabban elmondani. örültünk ennek a műsornak. Mert ha még nem is teljesen átgondoltan, minden részletében jól megoldottan, de valami újjal kísérletezik a tévé. Nagyon hiányzik a műsorból ez a fanyar íz, ez a kissé rekedtes, de bölcs és mélyből fakadó humor. Van néhány színészünk, akik anyanyelvűkként értik és beszélik már ezt a stílust: Garas Dezső, Haumann Péter, Major Tamás, de nem rontotta a hatást a többi sem: Tahi Tóth László, Hámori Ildikó, Simeon Wojciech— Darvas Iván, Paudits Béla, Simkovits Imre, Bencze Ilona. Kabay Barna rendezésében pici tétovaságot éreztünk. Ott volt a legjobb, ahol a díszlet és a színészi játék ..hagyta élni” Karinthy szövegét (pl. a telefon-jelenetekben). (horpácsi) hétfő Kossuth rádió: 12.00 r Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? —■ 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.35: Nóták. — 14.00: Közlekedési műsor kicsinyeknek. — 14.30: Amerikai munkásdalok. — 14.33: Keringők — 15.00: Hírek. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. — 15.15: Durkó Zsolt műveiből. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Rádióiskola. — 16.35: Operettrészletek. — 17.00: Hírek. — 17.05: Tokody Ilona énekel. — 17.18: Gino del Vescovo mandolinegyüttese játszik. — 17.30: Az Alapító Atyák öröksége. Jegyzet. — 17.45: Népzenei magazin — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. 19.15: Haydn: Esz-dúr szimfónia No. 91. — 19.45: Sajtókonferencia — a Tiszáról. — 20.45: Hírek. — 20.50: Színes népi muzsika. — 21.30: Kiváncsiak vagyunk egymásra! Petress István műsora. 22.00: Hírek. — 22.15: Sport. — 22.20: Tíz perc külpolitika — 22.30: Kovács Dénes hegedüestje. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Darina Ces- naková és Pavel Barton énekel. — 12.30: Hírek. — 12.33: Csengő. Iskoláról, pedagógusokról. — 12.50: Muszorgszkij operáiból. — 13.30: Hírek — 13.33: Zongora- muzsika gyermekeknek. — 13.45: Időjárás és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől ötig... Kívánság- műsor. — 17.00: Tájoló. Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: Tudományközi esték. A Földön és a Földön kívül. — 18.30: Hírek. — 18.33: Sikerlista — 1976. május — 19.18: Jó estét, gyerekek! *19.23: Az öt karika jegyében. Olimpiai híradó. — 19.43: Böngészde. Az elmúlt hónap zenei eseményeiből. — 20.30: Hírek. — 20.33: Kettesben dr. Czeizel Endre és Szilágyi János. — 21.35: Slágerműzeum. — 22.30: Hírek. — 22.33: Két lő bitangságban. meg a húsügv. Tömörkény István két elbeszélése. — 22.59: Operettrész- letek. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés. hírek. — 17.05: Emberek. utak. járművek —- közlekedési mncazin. A megye vasúti közlekedése. — 17.15: Versek — zenével. — 17.25: Napjaink kérdései. Nyár küszöbén — a vendéglátásról ... — Jegvzet. — 17.32: Megyei snorteredménvek. 17.40: Slágerkoktél. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónika- műsora — 18.15: Kórusmuzsika. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárásjelentés, műsorismertetés. Szlovák televízió: 15.50: Hírek. — 15.55: Orosz nyelvlecke. — 16.45: Kazetta. Tudományos hír- adó. — 17.15: Középiskolásoknak. — 18.10: Fúvószene. — 19.00: Híradó. — 20.00: Virradatkor. Tévéjáték. — 21.30: Híradó. — 22.00: Az amerikai Kockheed-botrány — 23.00: Sajtószemle. Kiállítások: Kossuth Művelődési Ház (10—18) : Varga Éva szobrászművész kiállítása. — Szönyi- terem (9.30—18): Diósy Antal festményei. FILMSZÍNHÁZAK: BÉKE Fehér Agyar visszatér Színes olasz film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor Másfél helyár? KOSSUTH Fehér Agyar visszatér Színes olasz film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor Másfél helyár.! aEVESY IVAN FILMKLUB Húsz óra Magyar film Kezdés: í5 és f7 órakor FÁKLYA A holnap lovasai Mb. szovjet film Kezdés: f4, f6 es f8 órakor PETŐFI A vadon kiáltása Színes kanadai film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA Az Abwehr ügynöke Mb. szovjet film Kezdés: 3, 5 és 7 órakor TÁNCSICS Zongora a levegőben Szí. magyar film Kezdés: f3, f5 es f7 órakor TAPOLCA-KERT Egy kis előkelőség Szí. angol film Kezdés: ±8 órakor SAGVARI A kőszívű ember fiai I—II. Szí. magyar film Kezdés: 5 órakor Dupla helyár! STADION Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! Mb. szí. angol film Kezdés: f8 órakor IFJÚSÁGI ÉS ÜTTÖROMOZI Jaj, ez a kislány! Szovjet film Kezdés: 4 órakor A sípoló macskakő Magyar film Kezdés: 6 órakor GÁRDONYI IFJÚSÁGI PARKMOZI Keresztesek I—II. Szí. lengyel film Kezdés: 8 órakor Dupla helyár! PERECES Ballagó idő Szí. magyar film Kezdés: 6 órakor SZIRMA A szerelmes Blume Amerikai film Kezdés: f7 órakor KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Nemzetközi Rádióegyetem. — 9.01: Cimarosa: A három széptevő. Kétfelvonásos vigopera. Közben 10.00: Hírek. — 10.05— 10.21: Zöngészde. A Gyermekrádió műsora. — 11.40: Más muzsika kell. Hidas Antal regénye folytatásokban II. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Muszlim Magomajev énekel. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.30: Hírek. — 8.33: Népzenei magazin. — 9.13: Lebecsült foglalkozás? Jegyzet. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: Két ló bitangságban meg a húsügy. Tömörkény István két elbeszélése. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek.
