Déli Hírlap, 1976. május (8. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-25 / 122. szám

Messzire és máshova üst pék ia kel A düledező kerítés felett fejek. Kiváncsi tekintetek várják a szenzációt. A ház előtt álló gépkocsik, a sok idegen rendkívülit ígér. Lakás: lehetne lakás, de a falat évek óta nem érte mész, a gerendákról pókháló csüng, a nehéz levegő meg- köhögteti a betévedőt. Leír­hatatlan, mit lát az ember. Nem a nyomor, hiszen a nyo­mor ellen szól az asztalon zöldellő üveg, s a homályos falú pohár. Nem a nyomor, csak az elhanyagoltság, amelyben hat kisgyerek él. A hetedik szerencsés, ő kór­házban van. A hét gyerek anyja a kapitányságon. Néma tanú voltam csak. Kvnyitatlan maradt a jegy­zetfüzetem. hiszen amit leír­ni lehetne, az már nem új­ságba kívánkozik. Bejelentés alapján, s a lefolytatott vizs­gálat eredményeként a hét kisgyereket (azt is, aki a kór­házban van) állami gondo- ' zásba vették. A szomszéd: — Jaj, ha minden gyere­ket elvisznek, akkor hogy Lap az asszony gyermekgon- iozásit? Egyet hagynának íeki... Még egy szomszéd: — Mondtam én a párom- lak, hogy ez lesz a vége. dár régen kellett volna, sak hát... Egy értelmes szemű kisfiú i rendőr tizedessel barátko- ,ik: i — Én ismerem magát. — Tudom. Én hoztalak ha- ,a, amikor el csavarogtál. Mi- ■rt is mentél te éjszaka a tiszaira ? — Ott szebb... ötéves kislány: — Messziről jöttek a bá- sik? — Messziről. — És messzire visznek? — ügy pillanatig felfénylő csil- ag a gyerek szeme. A „mesz- izire”. szó itt a „mást” ie- enti. Az ember szíve elszó­rni: ugyanez .3 vágyakozás >1 a kisfiú vándorlásában, a izökéseiben. A hajdan fehér pólyájában felsír a háromhónapos, ö nég semmit sem ért, sem- nire sem emlékszik. Ö le­let közöttük a legboldogabb. Az öltöztetésnél egy asz- izony segít. Rokon. Megtudni sem lehet, hogy ki kinek újé ... Az ápolónő a kórházban: — Szegényke ... Az orvos: — Ne félj. kisöreg ... Járom a kacskaringós kis Utcát, délután. A „bánatos” rokonok már a kocsmába mentek. Véleményeket gyűj­tenék a történtekről, de aki délelőtt látott, az engem kér­dez; — Ki szólt? Az ügyről mindenki többet tud, jobban tájékozott, mint a jegyzőkönyv. A dráma hét éve tart úgy, hogy senki se szólt, hogy nevették a gyer­mekgondozási segélyt bizto­sító új gyereket, hiszen a földön a kicsinek csak ennyi dolga volt. — Jól tették! — Egy anyától elvenni a gyereket? Bűn az Isten el­len! A fogatlan anyóka megát­koz, mert azt mondom, hogy otthagyni lenne bűn, mert azt érzem, hogy bármilyen nehézkes a törvény, bár­mennyire kötelezi is az óva­tosság, az autóknak évekkel korábban kellett volna ér­kezniük. Számolhatnék most száz­ezer forintokat, amibe ezek­nek a gyerekeknek az em­berré nevelése, a gyógyke­zelése kerül. Számolhatnék most feleslegesen elfoglalt kórházi ágyakat, a sokdolgú ápolónők, orvosok fáradsá­gát, de kínoznak a kérdés­sel: — Mondja meg, ki szólt? Hiszem, hogy mindenki hi­bás, aki eddig nem szólt, s minden tisztelet azé, aki szólni mert. Az anya bűnéről, vétkessé­ge fokáról a bíróság dönt. Este a kórházban hét. külön ágyban alvó, tisztára mos­datott kisgyereket láttam. (Kerenyi László felvételei) Nem olvastam el a kórla­pokat. Szépnek láttam vala­mennyit. Miskolcon 1975-ben 444 óvodás korú, de óvodába nem járó, 33 óvodás, 913 általá­nos iskolás, 10 középiskolás veszélyeztetett fiatalt tartot­tak nyilván. Állami gondo­zásba vettek 43-at. A feltételezések szerint a veszélyeztetett fiatalok szá­ma ennél lényegesen na­gyobb. BARTHA GÁBOR 4 városért mindenkinek dolgoznia kel! A Haza fia? Népfront miskolci kiihlöllérlckczlclp (Folytatás az 1. oldalról) A munkabizottságokról: vá­rospolitika, a termelési fel­adatok segítése, a fiatalok­kal és az idős emberekkel való foglalkozás, a tanácsta­gok segítése, a környezetvé­delmi feladatokból való rész- vállalás, a társadalmi mun­kák szervezése mind-mind olyan feladat volt, amelyet megoldani csak úgy lehetett, hogy a népfront különböző szintű bizottságai rendszeres segítséget kaptak és kapnak a pártszervezetektől, a ke­rületi tanácsoktól, a városi tanácstól, a KISZ-töl. Áz eredmények egyik nyitja, hogy a körzeti bizottságok jó kapcsolatokat építettek ki üzemekkel, üzemi kollektí­vákkal. — A városért nem dolgoz­hat néhány ember, a váro­sért minden miskolcinak együtt kell dolgoznia. A beszámolót követő vitá­ban kiteljesedett a beszámo­ló. Felvetődött az • ingázók helyzete, s az, hogy Miskolc hat a környékre, hogy az in­gázók között sokan otthon vé­geznek .társadalmi munkát. Többen szóltak a pártalap- szervezetek és a körzeti nép- frontbizottságok kapcsolatá­ról. a lakóbizottságokkal kap­csolatos gondokról és fel­adatokról. Szót kért a vitában Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is: — Délelőtt — mondotta — alkalmam volt körülnézni Miskolcon. Régen gyakran, tizenöt éve alig jártam itt. Szinte rá sem lehet ismerni a városra. Hadd mondom el: Miskolc nemcsak szép lesz; szép is. Győri Imre elmondotta, hogy úgy érzi: a tanácskozás méltó a városhoz. A népfront VI. kongresszusa nagyfontos­ságú belpolitikai esemény lesz. Már a felkészülés, az eddig rendezett tanácskozá­sok is kifejezik a nemzeti egységet. A népfrontnak nagy feladatai vannak, de a mun­ka feltételei nagyszerűek. Ha­zánkban az osztályellentétek megrázkódtatásokat már nem okoznak. A nemzeti egység alapja a párt helyes politiká­ja, amelyet népünk helyesel. Ezt a helyeslést kell konkrét cselekvésre váltani. Azt kell elérnünk, hogy az egyéni ér­dekeket előzze meg a közös érdek. A politikánkat nyíltan tervezzük. Elmondjuk a jót és a rosszat. Az egész társa­dalom abban vizsgázik, hogv ki tudjuk használni a társa­dalomban levő energiákat. Szólt arról, hogv a szocia­lista nemzeti egységnek nem­zetközi jelentősége van. s hogy a párt számít a nép­front munkájára. Felszólalt a vitában Rózsa Kálmán, a városi tanács el­nöke is. Tolmácsolta a ta­nács üdvözletét a küldöttek­nek. majd arról szólt, hogy a népfront munkája folyama­tos. — Egyre jobban szót ér­tünk a lakossággal — mon­dotta —. a nyílt várospoliti­kánknak erős demokratikus háttere van. — A körzeti bi­zottságok munkájáról megál­lapította. hogy jól töltik be a kerületi tanácsok megszűné­sével keletkezett űrt, a saját területükön fórumok és szer. vezők. Beszélt az apró fel­adatok fontosságáról, s,arról, hogy az ötéves terv készíté­séhez nagyon sok lakossági javaslat érkezett. Most a fel­adat: megszervezni a legjobb, leggazdaságosabb végrehaj­tást. Káli Lajos rövid vita-ösz- széf^glalója után a küldött- értekezlet megválasztotta a 81 tagú városi bizottságot és a város 70 küldöttét, akik a megyei tanácskozáson képvi­selik Miskolcot. Az új városi népfrontbizottság megtartotta alakuló gyűlését, megválasz­totta a 15 tagú elnökséget és a tisztségviselőket. A bizott­ság elnöke Káli Lajos, titká­ra Szuchy Róbert let+ B. G. Soortvályét éníteltek A Miskolci Műanyagfeldol­gozó Vállalat dolgozói társa­dalmi munkában sportpályát alakítottak ki az üzem Sajó- parti telepén. Kézi-, kosár- és röplabda-mérkőzéseket, valamint kispályás labdarú­gó-csatákat bonyolítanak le, saját pályájukon. Motel!: a torsidi élpadka A KPM, Miskolci Közúti Igazgatósága azzal dicseked­het, hogy országszerte mo­dellnek tekintik az általuk néhány éve kialakított út­padkakészítési módszert. A felügyeleti hatóságok vizs­gálata ugyanis megállapítot­ta, hogy a borsodi utak ren­delkeznek a legbiztonságo­sabb útpadkával, szegéllyel. Ezekre a járművek akár 90 kilométeres sebességgel is biztonságosan ráhajthatnak. Hírünk az országban Tallózás lapokban, folyóiratokban A CSŐSZER 1. SZ. ÜZEME azonnali belépéssel felvesz 9 központifűtés-szerelőket 9 csőszerelőket 9 lakatosokat 9 hegesztőket 9 minösitett hegesztőket 9 víz- és gázszerelőket 9 betanított és 9 segédmunkásokat. Minden héten szabad szombat. Munkásszállást biztosítunk. Kiemelt szereléshelyi pótlék 8. illetve 15%. A Tiszapalkonyo-Oszlár-Nemesbikk-Hejöbába-Sajószöged útvonalon lakók részére a naponkénti hazautazást bérelt autóbuszunkkal biztosítjuk. Jelentkezés: Ózd, CSŐSZER Kirendeltség Miskolc, Kabar u. 16. Leninváros CSŐSZER 1. sz. üzem Munkaügyi csoport „Ha kimondom ezt a nevet: Diósgyőr, biztos, hogy mindenki az országos hírű nagyüzemre, a Lenin Kohászati Művekre gondol. Pedig Diósgyőrnek van egy má­sik, sokkal régebbi büszkesége is — a vár.” — Ezzel a mondattal kezdi a Nők: Lapja mostani, 21. számában az Utazzunk együtt! rovat a diósgyőri vár bemutatását. A két teljes ol­dalnyi ismertető nyolc erede­ti nézőpontú fényképpel il­lusztrálva ajánlja az ország­járók tüzetesebb figyelmébe a nagy értékű történelmi mű­emléket. A DIÓSGYŐRI VÁR „ÚJRAFELFEDEZÉSE" Érdemes azonban a helyi illetékeseknek továbbgondol­niuk az érdeklődést csiholó írás figyelmeztető jelzéseit is: „Miskolcot — Borsod-Abaúj- Zemplén megye gazdasági, köz- igazgatási, kulturális centrumát — naponta tíz- és tízezrek ke­resik fel; a közeli Lillafüreden és Miskolc-Tapolcán tavasztól őszig tíz- és tízezrek üdülnek, pihennek. Mégis, ezen a tavaszi hétköznapon délelőtt tíz és dél­után kettő között fotós kollé­gámmal ketten bolyongtunk a várban. Aztán jött még két cseh fiatalember motoron, és egy né­met házaspár autóval. Pedig ezért a várért még csak nem is kell órákat gyalogolni, nem kell meredek ösvényen hegytetőre mászni. A Miskolcot átszelő villamostól sík úton, ked­ves gesztenyefasorban juthatunk el az ország egyik legnagyobb és legszebb várához . . . Talán a propaganda az oka, hogy alig tudunk róla? Én is évekig tanultam a városban, és nem tudtam, hogy egyik kerü­letében vár van . . . Vajon a mai általános és középiskola sok«t, ki­hozzák ide? Jó lenne, ha el jön­nének. S a Tapolcán, Lillafüre­den üdülök, és mások is. Nem bánnák meg!” KÉPVISELŐ ÉS XISZ-TITKAR Diósgyőr történelmi jelené­re viszont az ifjú Kommu­nista. a KISZ KB elméleti politikai és módszertani fo­lyóirata villantja rá a reflek­torfényt a májusi számában. Képes tudósításban mutatja be városunk legfiatalabb or­szággyűlési képviselőjét, Har­gitai Ágnest, a Diósgyőri Gépgyár szerkesztési osztá­lyának ifjú mérnökét, akit tavaly nyáron a gyár dolgo­zói, a választókörzet lakói vá­lasztottak szószólójuknak a parlamentbe. Az 1949-ben született Hargitai Ágnes di­ósgyőri honosságú, s a DI- GÉP ösztöndíjasaként szerez­te meg mérnöki diplomáját a miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem Gépész Karón. „Választói elés sűrűn látogat­ják mind a gyárban, mind a pa­pírgyár melletti lakásán. Bőven akad megoldásra váró probléma. A terület kommunális ellátottsá­gáért, csatornázásért, a közleke­dés javításáért, de főként lakás­ügyekben sokan kérik a segítsé­gét. Tagja az -^országgyűlés ipari bizottságának is, ez külön elfog­laltságot jelent számára az or­szággyűlés két ülésszaka között.” Ez év elejétől pedig újabb társadalmi tisztséget is be­tölt: „Ekkor alakult meg a DlGÉP műszaki igazgatóságán a KISZ- vezetőség, s őt választották tit­kárrá!” KAVICS-PÉLDÁZAT A Miskolc környéki iparvi­dék legfiatalabb, — s a leg­erőteljesebben izmosodó — városáról, Leninvárosról kö­zöl egyéni hangvételű, együtt­gondolkodásra késztető írást a Névszabadság május 20-i száma — Kavics a leninvá- rosi óriás fogaskerékben al­címmel. A kioellengérezett .epizód-jelenség” tanulságai nem csupán körülhatárolt be- '• i érvényűek. A cikk írója, Eötvös Pál egy évek óta hú­zódó — viszonylag jelenték­telen — járulékos éoítkezés bonyodalmaiból von le min­denütt megszivlelendő követ­keztetéseket : „Tudom jól, hogy a leninváro- si áruház negyven-valahány mil­lióján nem megy tönkre az or­szág. de . . . milyen érzés ezt az itteni embereknek. munkások­nak, mérnököknek, vezetőknek látni, s tudni, hogy ezért is ugyanúgy jár fizetés, mint az ö munkájukért? És ha már ígv benne vagyok, hát az a vélemé­nyem, hogv ez az, amit végkénn nem engedhet meg magának az ország, s az embert felforralja a méreg, ha utánaamndoi.” Összeállította: RERECZ JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom