Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-09 / 85. szám

Bódé helyeit pavilon Valahogy furcsa most a Búza téri piac — mondogat­ják az autóbusszal utazók. Hogy mi a különös benne? Eltűntek a szélső elárusító­sor bódéi. Ma reggel meg­kezdték az új, három oldalról zárt, vasvázra erősített, hul­lámlemezből készült árusító­pavilonok helyének kijelölé­sét. Huszonkét pavilont állí­tanak föl. A munkákkal a tervek szerint három hét alatt végeznek, és a költsé­gek 700 ezer forintot tesznek ki. (Solymos felv.) STOP! EGY PERCRE! Hogyan vezetnek a nők? Autósok, motorosok rovata Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács titkársága közreadta azt a tanulmányt, amelyet dr. Draskóczy Mag­da, a KÖTUKI tudományos főmunkatársa írt a KPM Munkagazdasági és Szociál­politikai Főosztálya megbízá­sából a KÖTUKI Közleke­désbiztonsági Osztálya által végzett vizsgálat eredményé­ről. A vizsgálat a gépjármű- vezető nők egyharmadára ter­jedt ki, s főként azt kutatta; hogyan váltak be a nők hi­vatásos gépjárművezetőként, milyen nehézségekkel jár számukra ez a foglalkozás? Természetesen választ kap­tak arra a kérdésre is: álta­lában hogyan vezetnek a nők? SZERETIK A SZAKMÁJUKAT Viszonylag kevés, mintegy másfél ezer nő dolgozik ha­zánkban gépjárművezetőként, a szakma összlétszámának körülbelül 1 százaléka. (En­nél lényegesen nagyobb arányban ülnek azonban a magángépjárművek volánjai mögött...) A felmérés sze­rint a hivatásos női gépjár­művezetők többsége hajadon, vagy elvált. Ennek egyik ma­gyarázata, hogy a gépjár­művezetőként dolgozó nők házasságkötés és gyermek- szülés után általában hiva­tást változtatnak. A foglal­kozással járó munkabeosz­tással és megterheléssel ma­gyarázható, hogy a gépjár­művezető nők között sok a gyermektelen és az egygyer­mekes. Szeretik-e szakmájukat a gépjárművezető nők? Nos, a megkérdezettek 38 százaléka válaszolta azt, hogy szeret vezetni, s ezért lett hivatá­sos gépjárművezető. Végül is. hogyan vezetnek a nők? Kevés olyan férfi akad, aki azt mondaná, hogy jól. Pedig a felmérés éppen ennek az ellenkezőjét bizo­nyítja. Dr. Draskóczy Mag­da tanulmányában leírja,' hogy vizsgálataik egyértel­műen bebizonyították: azo­nos körülmények között a női gépjárművezetők kevesebb balesetet okoznak, mint fér­fikollégáik, s különösen ala­csony a nők által okozott, súlyos kimenetelű balesetek aránya.... JOB8AK, MINT A FÉRFIAK? Hadd erősítsük meg ezt a véleményt néhány helyi adattal is. A Volán 3. sz. Vallalat Taxifőnökségén Ju­hász Bertalan forgalomirá­nyító elmondotta: 35 női gép- járművezetőjük van (közü­lük jelenleg 12-en GYES-en tartózkodnak). A 23 dolgozó nő közül 3 jár személytajd- v'al, a többiek tehertaxin tel­jesítenek szolgálatot. Vala­mennyiükről csak a legjob­bat tudja mondani, kifogás­talanul megállják a helyü­ket minden területen. A biz­tonságos közlekedés szem­pontjából is felülmúlják a férfiakat. BÍRJÁK IDEGEKKEL ... A gépjárművezetés egy­szerre jelent fizikai és idegi megterhelést. Különösen így van ez a nagyvárosi forga­lomban. Miskolcon csúcsfor­galom idején bizony nem kis idegrendszeri próbát jelent a közlekedés. A vizsgálatok azt igazolják, hogy a vezetés idegrendszeri megterhelését a nők kitűnően viselik el. Igaz, bizonyos esetekben a női gépjárművezetők hama­rabb elfáradnák, mint a fér­fiak, ez azonban főként csak a kozépkorosztályúakra vo­natkozik. Ny. I. Miért éppen akkor?! Nem is nagyvárosi, szinte világvárosi ezekben a hónapokban a gépjárműforgalom Miskolc főbb útjain, utcáin. A reggeli és a dél­utáni órákban például a Bajcsy-Zsilinszky úton — mindkét oldalon —* olyan hosszú kocsisorok állnak — vagy haladnak —, hogy se ele­je, se vége. Ha egy személy- vagy teherautó parkolásra kényszerül a jádraszegély mellett — ott, ahol szabad —, tíz-tizenöt percet is várhat, amíg mód nyílik rá, hogy besoroljon a többi közé, hacsak meg nem szánja valaki. Szerencsére nemcsak elvétve akad már ud­varias vezető. Magunk is szemtanúi voltunk — nem is egyszer — annak,-hogy a haladó gépjármű vezetője lelassított, megállásra kényszerítve a mögötte haladó sort, s intett a parkoló, de tovább­haladni szándékozó gépjármű vezetőjének: tessék, állj elém és menj! Dicséretes a megértés, mert ebben a forgalomban az udva­riasság hovatovább egyik alapelve a közlekedésnek. Szükséges is, hogy mindenki segítse, ahogy tudja, a forgalom .akadályainak leküz­dését. Vonatkozik ez a gépjárművezetőkre éppúgy, mint a hatósá­gokra. Helyeseljük például — s ezt csak azért íriuk le, mert soKan nem értik, miért —, hogy a Bajcsy-ZsiUhszky és a Kun Béla ut kereszteződésénél csúcsforgalomban nem jelzőlámpa, hanem közle­kedési rendőr irányítja a forgalmat. A jelzőlámpa ugyanis a beállí­tás idejéhez igazodik, a forgalmat mechanikusan irányúja, s nem érzékeli, mikor, melyik irányban kell. gyorsítani, vagy lassítani. A megértés találkozik az ésszerűséggel, s maris könnyebb lesz vala­melyest a közlekedés. Van még valami, ami a gyorsabb és biztonságosabb gépjármű­forgalom elengedhetetlen feltétele: a jól látható útburkolati jelek. Tegnap — maradjunk az eddigi útvonalnál — a Bajcsy-Zsilinszky úton — a selyemréti szakaszon — egyszerre több helyen is festették a gyalogátkelőhelyet, az úgynevezett zebrát. Szabályos módon elte­relve a forgalmat. Csakhogy! Félelmetes látvány volt, amjkor kerülgette a kígyózó, végeláthatatlan sor, igyekezve átjutni még a közelgő villamos előtt. Egyszcr-kétszer centimétereken múlott az összeütközés. De hát vég­tére is, az imént mondtuk, hogy szükséges a jól látható útburkolati jel. Akkor mi a baj? Ha megkopott, újból festeni kell. Természete­sen, de nem reggel 7 és 8 óra között, csúcsidőben, a legforfalma- sabb útvonalak egyikén! Ha a megértés és ésszerűség feltétlen tartozéka a közlekedésnek, úgy ez az utóbbi tapasztalat igencsak ellentmond a korábban emlí­tett jó példáknak. Bélve^gyűjtés A sárospataki bélyegki állítást nagy számú közönség előtt nyi­totta meg dr. Jakó János köri elnök. Köszönetét fejezte ki dr. Janó Ákos múzeumigazgatónak, bogy a kiállításnak helyiséget biztosított. Gazdag a tárlat anya­ga; az egyik tablón a hazánk felszabadulásának 31. évforduló­ján alkalmazott emlékbélyegzé­seket, két tablón II. Rákóczi Ferenc életútját bemutató. 22 ke­retben részben más témákkal foglalkozó anyagot, országgyííj- teményrészleteket mutattak be. Különösen kitűnt dr. Janó Ákos­nak a halasi csipkék mindét sorozatát carte maximumokon bemutató két tablója. Katona Ferenc ENSZ-gyüjteményrészlete és Czegle Imre első kiadóséi magyar postai levelezőlapokból Összeállítóit tablója, dr. Karsai Sándor 1915 előtti, régi magyar sorokból álló anvaga. A kisní- tás alkalmából kiadóit emlékla­pokat (tervezőjük dr. Bertha Zoltán festőművész) az 1«I33. évi Rákóczi-sor 20 és 3n filléres és az új Rákóczi-sor 40 —00 fibres és 1 forintos bélyegeivel és al­kalmi bélve^zéssel látták eh A kiállítás április 17-ig lesz nyitva. A Collezionista című olasz fi- latelista lap a világ bélyegter­méséből minden évben, hivatá­sos művészekből álló zsűrivel, kiválaszt legfeljebb 100 bélyeget. E száz bélyeg képét közli és a bemutatott bélyegek közül a lap zsűrije a világ valamennyi 1973-ben megjelent bélyegéből 93 darabot tartott érdemesnek ar­ra, hogy a címlapon közölje; kö­zöttük — hosszú idő után elő­ször — magyar bélyeg is akad. A lap közli a bélyegnapi (vi­segrádi) sorozatnak azt az ér­tékét, amely a Hercules-szökő- kutat ábrázolja. A bélyeget Ver­tei tervezte. V. GY. Ügyes-bajos dolgokban segít A jooseoélyszoloálat javításáért Aki ismeri, azt már nem keli győzködni a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálat létjo­gosultságáról, jelentőségéről. A konkrét ügyek kapcsán pontosan érti. hogy tulajdon­képpen egy olyan szocialista vívmányról van szó. amely egyaránt jó a dolgozónak és a vállalatnak. Például Kovács János — Kovács Jánosnak telek- könyyi szemlére van szük­sége. De először is: fogalma sincs róla, honnan kell — és miként! — beszereznie. Ki­vesz egy nap szabadságot, el­megy az illetékes tanácsi hi­vatalba, ahol közük vele, melyik szakcsoport foglalko­zik ezzel. És persze azt is, hogy majd jöjjön holnap, mert ott éppen nincsen ügy- félfogadás. Másnap, megint szabadságot vesz ki és meg­várja, míg sorra kerül a fo­gadónapon, s előterjeszti ké­rését — szóban. Közük vele, hogy ehhez egy beadvány szükségeltetik, amely tartal­mazza azt, hogy... És most jön a nehezebbik felvonás: Kovács Jánosnak súlyos a keze, pörölyhöz szokott vagy stangához, s a köznapi — épp ezért a magyarabb kifeje­zésmódhoz ragaszkodó gon­dolatai is alig-alig birkóz­nak meg a hivatali nyelve­zettel. A beadvány megszer­kesztése fél nap. benyújtása másik fél nap. s oda van hát a harmadik napja is a sza­badságából. Ez az ő kara. A vállalaté meg az, hogy hi­ányzik eközben a munkás keze. Kiss János, a Lenin Ko­hászati Művek szakszervezeti bizottságának szervező titká­ra illusztrálta eképpen a helyzetet, ha nincs jogsegély­szolgálat. És mondta az el­lenpéldát is: hogy ugyanis az LKM-ben, ahol több mint egy éve működik a jogse­gély, reggel 7 órától délután negyed négyig lényegében az­zal foglalkoznak, hogy ré­szint tájékoztatják az oda forduló vállalati dolgozókat arról,' mit kell tenniük, ré­szint átvállalják tőlük a kér­vények, beadványok fogalma­zásának és leírásának gond­ját, sok esetben a peres eljá­rásokban a képviseletet. A kohászat dolgozói ezt már ismerik, igényük — sok százuk ügyében járt el ered­ménnyel már a múlt eszten­dőben is a szolgálat, s ennek hamar híre futott a gyárban —. lapunkban sem először cikkezünk róla. Már csák azért sem, mert az LKM is áz 50 vállalat között volt, amely a szervezeti forma és a módszerek kikísérletezésé­re vállalkozott 1975. január 1-től. Ezer vállalatnál bevezetik Az eddig szerzett pozitív tapasztalatok is számottevő­en hozzájárultak ahhoz, hogy a Minisztertanács . úgy dön­tött az idén januárban: ki kell terjeszteni a jogsegély- szolgálat ' hatáskörét, fino­mítani a működési gyakorla­tát. Ennek megfelelően s'zü-' letett meg a SZOT-nak az igazságügyminiszterrel, a munkaügyi, valamint a pénz­ügyminiszterrel egyetértés­ben kiadott irányelve, amely egyben újabb vállalatokra és szövetkezetekre terjeszti ki a jogsegélyszolgálatot. 1976. áp­rilis 1. és december 31. kö­zött tehát több mint ezer vállalatnál, és szövetkezetnél vezetik be -— kötelezően. Amennyire igaz, hogy pél­dául kitűnő kapcsolatot sike­Vádirat helyett 11. Álmodtam Sanyi bácsiról... A dinnyéjéről híres Heves megyei községben, Csányban két gyerek meggyilkolt egy öregembert. Előbb összeverték, feldúlták a lakását, 50 forintot találtak, a pénzen italt vettek, megitták, majd a tévében megnéztek a dr. Búbot, aztán visszamentek cs agyonütötték az öreget. A nagyobbik fiú, Miklós, 15 éves. A kisebbik, Gábor, 14 esztendős; jelenleg Egerben, a gyermek- és ifjú­ságvédelmi intézet lakója. Néhány pillanatig nem tu­dok mit kérdezni. Gábor ki­használja a csendet, cigaret­tát kér, de nem kaphat. Té­mát váltok, — Mit szoktál csinálni oda­haza Csányban?-f- Szaladgálunk a telepen, kergetjük egymást, játszunk a tónál, ha valaki hí, me­gyek fát vágni, ásózni, meg kőművesek mellé segíteni. Este mozi, meg tévé. — Mi tetszett a moziban? — ... nem gyün eszembe. — És a televízióban? — Benyovszky. Cipró, meg Omache). — Miért tetszett a Be­nyovszky ? — Kardos fickó volt és bu­nyós — válaszolja gyorsan, majd amikor az asztalon fel­fedez egy pipát, szeme fel­csillan és úgy mondja: — Megré is tetszett és Lü- ka, meg az Angyal.-- Miért? — Verekedtek, nyomoztak, elfogták, bezárták a gyilko­sokat. — Ezt igazságosnak tartod? — Nem tudom­— Hogv te itt vagy. az igazságos? — Nem! Haza • szeretnék menni... — Mondd, Gábor: milyen országban vagyunk? — Egerországban. Mellette van Miskolcország meg Pest- ország. A csendet a pszichológus töri meg, különböző tesztekről, szel­lemi teljesítőképességről, az in­telligencia minőségéről, alacsony környezeti ingerhatásról, érzelmi elszürkülésröl, naiv értékítélet­ről, akarati gyengeségről és sok mindenről beszél. Fonlszámokkal jellemzi a fiút, de bennem még­sem a szükségszerűség, hanem az egyszerű hétköznapi tény fújja a riadót: a 14 éves fiú, akinek most kellene végeznie a nyolcadik osztályt, nem tud ír­ni, olvasni, számolni, analfabéta, s ez az erős, termetét tekintve csaknem felnőtt ember egy hat­éves gyermek értelmi képessé­gével nézi, mérlegeli a világot. Minden gyilkosság ferlelmes, megdöbbentő, kiváltképp a rab­lógyilkosság, még inkább ez a csányi, amelynek tettesei 14—15 éves gyerekek. De miként jut el valaki idáig, hogyan lesz gyil­kossá? írók, tudósok, jogászok és pszichológusok könyvtárnyit ír­tak már erről, kutatva, vitatva a miérteket, az összefüggéseket, az ösztönök szerepét, a gének tit­kait. Egy Svájcban élő liazánk- iia — a sorsanalízis kiváló is­merője, akinek börtöndiagnoszti­kai tesztjét szerte a világon is­merik — egy interjú keretében arról beszélt, hogy az ember.- sorsát választásai döntik el, s ennek a választásnak lehet örök­lött és egyénileg formált alap­ja is. Ma még nem tudni, mit örö­költ Gábor, de az bizonyos, hogy bár szűkösen, szegényesed1, de saját házban lakik a család, a bútorok mellől nem hiányzik a televízió és a hűtőgép sem. Az édesanya, aki huszonnégv gyer­meket szült — közülük tizenegy cl — ellátja a családot, emellett dolgozik a termelőszövetkezetben, s ha nem is rendszeresen, de pénzt keres az ana is, a nagyobb gye­rekek pedig a fővárosban és másutt dolgoznak, vannak, akúc családot alapítottak, és egymás ut;n jönnek az unokák. És a körülmények? az iskola hebert az utca, a tétlenség és a rossz barátok formálták a fiú jellemét, személyiségét. Majdnem vidáman mesélte, hogy tizenkét -éves korában barátja biztatására miként ütött agyon egy kutyái. Hurkot kötött a nyakára, ledob­ta a tópartról, egyik kezével fogta a madzag végét, a másik­kal pedig addig dobálta kövei, amfg nyöszörgőit. Pedig szereti a kutyát, neki is van egy kis fehér, Kulának hívják ... , Kérdéseim lassan elfogy­nak. — Szoktál-e álmodni? — Igen. Álmodtam Sanyi bácsiról is. Házibulit rendez­tünk az öregnél, kitakarítot­tuk a lakást, o-sztan mondom neki: mi lesz veled öreg? Erre valaki elgáncsolta Sanyi bácsit, és nekem kiáltott; hi­szen megöltétek! Felugrot­tam az ágyról... Nemcsak a gyilkosság meg­döbbentő; ha másképpen, de a közöny is. Nem tudok sza­badulni a gondolattól, hogy hét évvel ezelőtt és azóta is mniden esztendőben, amikor szeptembert ielzett a naptár, lemondtak Gáborról, hagyták elkallódni egy olyan kis köz­ségben, mint Csány, ahol né­hány óra alatt pontosan szám­ba vehető a falu népe. Mi­után négy tantárgyból bukott az első osztályban, többé nem járt iskolába. Pedig ismerték a faluban, tudtak róla. Fel­mentették? Hogyan, miért? És minden évben? Nem tud­ják. Semmi papír nincs róla az iskolában, pedig ott még a padnak is leltári száma van. Gábornak még ilyen száma sincs ... És hány Gábor lehet a me­gyében?! Az országban! MÁKKUSZ LÁSZLÓ r-ül kiépíteni a III. kerületi hivatal szakosztályaival, s még jó néhány más hivatal­lal, intézménnyel, annyira igaz az is: akadt még érteU lenség velük szemben. Az I. kerületi tanácsi hivataltól például nem egy átiratukra várják mindhiába a választ, tavaly július, idén január vapy március első napjai óta. Holott többségében sürgős ügyben kérték a segítséget. Az iijjviolézés kulcsa — Mi nagyon komolyan vesszük dolgozóink jogi ér­dekképviseletét. S nyilván hasonlóan komolyan kell venni azoknál a vállalatok­nál, intézményeknél, szövet­kezeteknél is, ahol a követ­kező kilenc hónapban szerve­zik meg a segélyszolgálatot, Ám nem mindegy, hogyan ér­tik, értékelik és támogatják azok a hatóságok, amelyek­hez a dolgozók ügyében for­dulni kell — mondta Kiss János. S csak természetes, hogy örömmel fogadta a Ganz- MÁVAG szakszervezeti bi­zottságának meghívóját az április 14-re meghirdetett an- kétra. Az 50, már jogsegély­szolgálattal rendelkező vál­lalat illetékesei és a tanácsi szervek képviselői ülnek le . ott megbeszélni a jogsegély- szolgálat és a tanácsok kap­csolatának tapasztalatait, s közösen tisztázzák: hogyan lehet a leggyorsabban és a legjobban elintézni a szolgá­lathoz forduló dolgozók ta­nácsi hatáskörbe tartozó ügyeit, milyen módon segít­hetik egymás, munkáját. — Meg kell keresnünk a gyorsabb, rugalmasabb ügy­intézés kulcsát. És ez a ta­nács érdeke is ... (radványi) Értesítés Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1976. április 13-tól május 15-ig, munkanapo­kon 7—15 óráig hálózat­karbantartás miatt az áramszolgáltatást szüne­teltetni fogjuk. A munka­végzés szakaszosan törté­nik, ezért egy-egy utca­rész kikapcsolása a 4 na­pot nem haladja meg. Vörösmarty u. 39. szám­tól végig, 70. számtól vé­gig, Ács u., Asztalos u., Bádogos u., Bodnár u., Borbély u., Csizmadia u., Bihari u., Dankó P. u., Hadirokkant u. 2. számtól 46. számig, 54. számtól végig, Bors vezér u. 2. számtól 54. számig, 58. számtói végig, 1. számtól 47. számig, 67. számtól végig, Lenke u., Gizella u,, Sarolta u., Zámenhof u. 11. sz., Jósika u., Mar­git u., Kont u. 2. számtól 10. számig, 13. számtól végig, Bocskai u., Zrínyi u., Bem u., Martinovics u. 2. számtól 10. számig, 1. számtól 9. számig, Lévay u. 21. számtól végig, 18. számtól végig, Budai Jó­zsef u. 20. számtól végig, 15. számtól végig, Kinizsi u. 11. számtól végig, 18. számtól végig. EMASZ I. SZ. KIRENDELTSÉG, MISKOLC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom