Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

Szanálási térkép inj utca észal!!. Tegnapi számunkban a Jó­kai utca környékének szaná­lási térképét közöltük. Ma ugyanezzel a városrésszel fog­lalkozunk: a II. ütemben le­bontandó lakások jegyzékét ismertetjük. 1976-ban lebont­ják a következő épületeket: Mátyás király utca 3—11-ig és 12—26-ig; László Jenő ut­ca 71, 77. (Következő számunkban az avasi szanálásokkal foglalko­zunk.) Az a bizonyos „harmadik szektor” Minden harmadik ember kövér tletmód, egészség (Folytatás az 1. oldalról) Nézzünk csak körül az ut­cán, strandon, meccsen, vagy bárhol. Minden harmadik ember kövér. Szomorú a statisztikai adat: Magyaror­szágon hárommillió az el­hízottak száma. — Nem tudunk ellenállni a kényelem és bőség kísér­tésének — okolják az egész­ségügyi szakemberek a civi­lizáció örömeit az átlagosan 15—20 kilogrammos súlyfö- lÖ6legért, amit korunk embe­re magán cipel. S a civilizációs ártalmak súlyos betegségekben jelent­keznek. A mozgásszegény­ség, az idegi túlfeszítettség és a túltáplálkozás nyomá­ban ott jár az elhízás, a cu­korbetegség, az epebetegség, a magas vérnyomás, az érel­meszesedés, az infarktus. A „kórokozó”? Nem tanultunk meg egészséges életmódot kialakítani. Kiíó és kalória A megyei tanács egészség- nevelési csoportja — s még 13 intézmény és vállalat — április 22—30. között, az „Egészségnevelési napok ’76 Miskolcon” címmel meghir­detett rendezvénysorozattal minden eddiginél intenzí­vebb akciót indít azért, hogy a lakosság legszélesebb ré­tegeit megismertessék az egészséges életmód miként­jével. Tulajdonképpen két igen egyszerű módja van az egészséges élet kialakításá­nak: korszerűen kell táplál­Az áprilisi ^zuuuivik A Szibéria mérhetetlen olajkin- cséről szóló cikk összehasonlítá­sából kiderül: 100 évnek kellett eltelnie, hogy a legrégibb, a ba­kul olajmezőkün elérjék az évi húszmillió tonnás termelési üte­met. A tyumenyi területen ele­gendő volt négy esztendő a száz­milliót túlszárnyalni, és ma már évi 147 millió tonna kőolajat ter­melnek itt. A Szputnyik tudo­mányos rovata rendkívül válto­zatos: egyik legizgalmasabb írá­sában arról számol be, hogy mintegy száz esztendővel ezelőtt Oroszországban mentőrakétát ké­szítettek az Észak-amerikai Egye­sült Államok részére, amelynek az volt a feladata, hogy a ten­geren veszélybe került embere­ket segítse. A Szojuz—Apollo kö­zös tudományos űrrepülésével kapcsolatos cikk felteszi a kér­dést: Ml lesz a következő lépés? Talán a Marsot tűzték ki célul? Erre German Tyitov válaszol. A „Komfort és jó terepjáró képes­ség” című tudósításban olvasha­tunk arról, hogy a Volgái Autó­gyár konstruktőrei „VÁZ 2121” — „Nyiva” tínusü új gépkocsit mutattak be. A kitűnő terepjáró személygépkocsi könnyedén le- küzdi a sáros, homokos, hófödts utakat és mindenkor biztonságo­san közlekedik. A 80 lóerős mo­tor íoo kilométeren 9,9 liter ben­zint fogyaszt. kozni, és apró gyermekkor­tól a nagypapa-nagy mama­korig rendszeresen kell sportolni. Az előbbihez alap­vető ismeretekre van szük­ség. Tudni kell például, hogy a szellemi munkát végzők szervezete napi 2000—2700, a könnyű fizikai munkát vég­zőké 2200—3000, a nehéz fi­zikai munkát végzőké 2600 —3500 kalóriát igényel. Aki ennél többet fogyaszt, nos — elriasztásul —, álljon itt az adat: 1 kilogramm súlyfeles­leg 7000, fölöslegesen „be­táplált” kalória következmé­nye. Gyümölcs, főzelék Az orvostudomány állás­pontja szerint az ideális ét­kezési ritmus az volna, ha a szervezetet nem terhelnénk lökésszerűen nagyobb étkezé­sekkel, hanem a napi élel­met öt részben fogyasztanánk el. A gyakorlat azonban saj­nos az, hogy a reggelit álta­lában „bekapjuk”, vagy ép­pen egy feketével tudjuk le (ami a legegészségtelenebb és a leginkább kerülendő), az ebéd az üzemi koszt — ami­ről egyébként köztudott, hogy zsírban és szénhidrát­ban gazdag, de fehérjékben, zöldfélékben, vitaminokban szegény. És aztán jön a nap fénypontja, az otthoni va­csora, amire a magyar ház­tartásokban a legtöbbet költjük, ámde mégis egy­hangú. a gyomrot terhelő, s csak arra alkalmas, hogy gyarapítsa fölösleges kilóin­kat. Több gyümölcsöt, salátafé­lét, zöldfőzeléket kellene fogyasztani, s még akkor sem tennénk csak felényit az egészséges életmód kialakí­tásáért. A másik felét ugyan­is a rendszeres testedzés te­heti ki. Gumikötél és tévétorna — Testedzés? Ugyajn ké­rem ... Nincs tornaterem, kevés a játszótér. Hát lehet így testedzésről beszélni?! — folyamodnak sokan a tetsze­tős kifogáshoz. Csakhogy ha jól belegon­dolunk: ahhoz, hogy mozog­junk, s megtarthassuk iz­maink „fiatalos” rugalmas­ságát, nem kell mindjárt egy sportcsarnokot igénybe ven­ni. Bizonyság rá a televízió esti tornája. Néhány apró sporteszköz segítségével — mondjuk egy egyszerű gumi­kötéllel — pedig a kirándu­lások hatását növelhetjük. Persze nem úgy, hogy a gép­kocsitól 500 méternyire elsé­tálva a fűbe heveredünk. Vannak, akik azt mondják: pénz kérdése, hogy jut-e vi- tamindús táplálékra, sport­eszközre. Ennek cáfolatául álljon itt egy megdöbbentő adat: a mezőgazdasági dol­gozók körében 1969-ben 17 forint volt az egy ember ál­tal sportszerre fordított ösz- szeg; a munkásság és az ér­telmiség körében 56 forint. Ugyanabban az esztendőben fejenként 1550 forint jutott szeszes italokra. Hát lehet itt pénzkérdésről beszélni?! R. É. Szolgáltatás és szolgálat A szolgáltatás: szolgálat. Szolgálat, mégpedig abban az értelemben, hogy a cipész nemcsak cipőt, a szerelő nem­csak vízcsapot és televíziót javít, hanem közérzetet is. Ha nem akad senki, aki meg­javítsa a cipőt, ha továbbra is csöpög a csap, ha a beteg tévé hétszámra hiába vár mesterre, akkor nemcsak a cipő, a csap, a televízió rossz, hanem a közérzet is. A szolgáltatás: szolgálat. Annak kellene lennie. És kár volna azt állítani, hogy ja­vító-szerelő, lakossági ellátást végző mechanizmusunk meg­közelítően olyan színvonalon tevékenykedik, mint iparunk vagy kereskedelmünk. )em szükségszerű a deficit Ma már sokkal egyszerűbb gépkocsit vásárolni, mint a hibás autót meg javíttatni. Egyszerűbb új televíziót ven­ni, mint a régi, öreg masinát becipelni a szervizbe és al­katrészre várni... A látszat azt az elvet látszik igazolni, mely szerint ma Magyaror­szágon — a termelő és a for­galmazó oldaláról nézve — kifizetődőbb új terméket elő­állítani és eladni, mint a meglevőt karbantartani, újra üzemképessé tenni. Ám, ez csak a látszat. A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén, ahol egyebek mellett a szogáltatások hely­zetét vitatták meg, az egyik hozzászóló (a Magyar Nem­zeti Bank megyei igazgatója) a témával kapcsolatban rend­hagyó észrevételeket tett. Ne­vezetesen azt, hogy a jelen­legi viszonyok között sem törvényszerű, hogy nálunk a szolgáltatási tevékenység de­ficites legyen, s egy jól szer­vezett, tiszta profilú szolgál­tató vállalat a termelőtevé­kenységet folytató vállalatok nyereségével működhet. Kedvezőek a feltételek Ennek illusztrálására a hozzászóló a beruházásokkal kapcsolatos helyzetet elemez­te. A hitelpolitikai irányelvek sok lehetőséget kínálnak a „harmadik szektor” fejleszté­sére. A beruházási javaslat­nál ebben a „szektorban” elég, ha a hitelkérelmező a pályázatnál 5 százalékos esz­közarányos nyereséget garan­tál. (A termelő beruházásnál 15 százalékot kell ígérni...) A hitelvisszafizetés ideje is hosszabb, tíz év. A kamat (6 százalék) fele a szdkásos- nak ... Vagy a szolgáltatásfejlesz­tésre buzdító propagandánk gyenge, vagy a statisztikusok nem hisznek a számoknak. Ugyanis papiron bizonyítha­tó, hogy adott esetben egy szolgáltatásfejlesztő beruhá­zás hozhat olyan anyagi hasz­not, mint az árutermelés. Ez persze propagandának tűnhet, de csak ennek elmon­dása után merjük idézni a végrehajtó bizottság elé ter­jesztett jelentés egyik bekez­dését: „Á fejlesztések meg­valósításának nagymértékű elhúzódása, egyes fejleszté­sek elmaradása, illetve az üzembe helyezések 1976-ra való áthúzódása következté­ben a lakossági szolgáltatá­sok fejlődése megyénkben a tervezettet nem érte el, s az ellátás színvonala az orszá­gos átlaghoz viszonyítva rom­lott.” Egy borsodi lakos az el­múlt esztendőben 16 forintot költött textiltisztításra, 52 fo­rintot gépjárműjavításra, 189 forintot lakáskarbantartásra, 49 forintot híradástechnikai és elektromos gépek javítá­sára és 215 forintot egyéb ipari szolgáltatásra. Ezek a számok — a lakás­karbantartást kivéve — alat­ta maradnak a budapesti ada­tokat nem tartalmazó orszá­gos átlagoknak. A „vidéki át­lagot” száznak véve, Borsod­ban a szolgáltatás színvona­lát jelző szám: 81. öt eszten­dővel ezelőtt 85 volt... Ha­zánk egy lakója átlagosan ezer forintot költ évenként szolgáltatásra. A borsodi át­lag 605 forint. Még mindig kevés A legmutatósabb lenne úgy befejezni ezt a tudósítást, hogy az új, erre az ötéves ciklusra tervezett létesítmé­nyeket ismertetnénk. De csak ismételni tudunk, hiszen a két legjelentősebb beruházás, a miskolci Patyolat és a sze­rencsi autószerviz, egy koráb­bi Ígéret utólagos teljesítése lesz. (Mellesleg a több terv­időszakon át húzódó Patyo­lat-beruházás költsége 47 mil­lió forintról 135 millió forint­ra nőtt...) Az persze tény, hogy jó szándékban, és — a lehető­ségekhez mérten — pénzben nincs hiány. Az elmúlt öt esztendőben Borsodban 26 százalékkal növekedett a szol ­gáltatóipar teljesítménye. De ez még mindig kevés. Nem­csak az országos átlaghoz ké­pest, hanem az igényekhez mérten is. B. I. Tarambuka A bulgáriai Sztara Zago- rában, a Városi Múzeum prehisztorikus gyűjteményé­nek egyik legérdekesebb tár­gya egy, az időszámítás előt­ti 4000-ből származó hang­szer. A „tarambuka” nevű ütőhangszer agyagból ké­szült, kúp alakú és mértani ábrák díszítik. Az értékes leletet Sztara Zagora közelé­ben, az Asmaker dombnál végzett ásatások során talál­ták. Az idén már 75 Védjük me£ erdeinket a tűztől! A tavasz sokakat csábít a természetbe, az erdőbe. A megyénk területét felölelő Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság nagy anyagi áldozatok árán biztosította, hogy a látogatottabb erdő­területek megfelelő utakkal, parkírozóhelyekkel, esőbeál­lókkal, pihenő- és tűzrakó- helyekkel el legyenek látva. Az erdei utak bejáratainál útbaigazító, figyelmeztető és tiltó táblákat helyezett el. amelyek a kirándulóknak út­mutatásul szolgálnak. Mindezek ellenére az idén, különböző okok miatt, 75 er­dőtűz volt megyénkben, s ezek 560 hektárnyi területet érintettek, 9 és fél millió fo­rint kárt okoztak. Az erdőterületen minden­kire nézve kötelező szabá­lyok érvényesek. Ezek: égő gyufát 'és cigarettát eldobni tilos, s tüzet rakni még a ki­jelölt tűzrakóhelyeken sem szabad mindaddig, amíg e tilalmat a BM Országos Tűz­oltóparancsnoksága — a MÉM-mel együtt — fel nem oldja. A tilalom megszűnése után a kijelölt helyek kör­nyékét tűzrakás előtt a szá­raz és éghető anyagoktól meg kell tisztítani! A tüzet tilos őrizetlenül hagyni, s azt el­távozás előtt vízzel vagy el- földeléssel el kell oltani! A szabálytalan magatar­tásra figyelmeztetni kell az • illetőket. Aki erdőtüzet ész­lel, azt a lehetőség szerinti legrövidebb úton jelentse az állami tűzoltóságnak. Erre a célra a turistaházakban, er­dészeti létesítményekben vagy a legközelebbi lakott terüle­ten levő telefonállomások díj­talanul igénybe vehetők. Az erdőkre vonatkozó tűz­védelmi szabályok megsér­tése szabálysértést képez, és büntetést von maga után. Az esetleges károkozókkal szem­ben fennáll a kártérítési kö­telezettség is. Erdeinket az évről évre visszatérő hanyagságból és gondatlanságból eredő, okta­lan tűzpusztítástól csak a legszélesebb társadalmi ösz- szefogés mentheti meg. Kér­jük az erdőt szeretőket, hogy fegyelmezett magatartásuk­kal és a szabálytalankodók figyelmeztetésével legyenek segítségünkre erdeinknek a tűztől való megvédésében. CSERMELY LÁSZLÓ a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója A honvédelmi törvény végrehajtása Czinege Lajos sajtótájékoztatója A honvédelem egész rend­szerét, irányítási rendjét, az állami és a gazdasági szer­vek, szövetkezetek és társa­dalmi szervezetek kapcsolódó feladatait, valamint az ál­lampolgárok személyes köte­lezettségeit egységbe foglaló új honvédelmi törvényről és végrehajtási rendeletével ösz- szefüggő kérdésekről tájékoz­tatta kedden az újságírókat a Parlamentben Czinege La­jos vezérezredes, honvédelmi miniszter. A sajtótájékozta­tón — amelyen részt vett Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, miniszterhelyettes, politikai főcsoportfőnök és a tábor­noki kar több tagja — hang­súlyosan esett szó a törvény­ben, illetve a végrehajtási rendeletekben foglaltak ér­telmezéséről, hiszen a hon­védelem ügye békében is a szocialista hazafiság és inter­nacionalizmus eszméjétől át­hatott, összehangolt erőfeszí­tést követel az egész társa­dalomtól. Ezt a felfogást tükrözte a miniszter és az újságírók eszmecseréje, amelyen a hon­védelmi miniszter rámuta­tott: az új törvény haszno­sítja a korábbi előírások megalkotása óta eltelt más­fél évtized tapasztalatait. Örömmel adott hangot an­nak, hogy különösen hasz­nosnak bizonyultak a lakos­ság legszélesebb rétegeit köz­vetlenül érintő módosító, ki­egészítő jogszabályok. Neve­zetesen: a hadkötelezettség­gel. a polgári védelem tevé­kenységével foglalkozó pa­ragrafusok éppúgy kewvező társadalmi visszhangra lel­tek, mint a honvédelmi kö­telezettségüket teljesítők és hozzátartozóik érdekvédel­mét, erkölcsi, anyagi megbe­csülését rögzítő törvénysza­kaszok. Méltatta, hogy a törvény jelentőségének megfelelően szabályozza a honvédelmi is­meretek általános és kötelező jellegű oktatását is. Az álta­lános, a közép- és felsőisko­lásokat felkészítik a haza vé­delmére, s az MHSZ honvé­delmi oktatása révén azok a fiatalok sem kerülnek hát­rányba, akik nem tanulói vagy hallgatói egyetlen tan­intézetnek sem. Az újságírók kérdéseiből kitűnt, hogy a figyelem előterében állnak a hadkötelezettséggel össze­függő módosítások. A honvé­dek. tisztesek és tiszthelyet­tesek hadkötelezettsége felső korhatárának felemelése, a sorkatonai szolgálati idő 24 hónapra történő leszállítása mellett számottevő, hogy a törvény szabályozza a szol­gálathalasztással kapcsolatos rendelkezéseket is. Fő jel­lemzőjük: tanulmányi, fontos népgazdasági, illetve személyi érdekből kiindulva lehetőség nyílik a szolgálathalasztás idejének egy-két évre történő meghosszabbítására. A nők hadkötelezettsége a jövőben sem lesz általános, csak azo­kat a 18—45 éves nőket érinti, akik egészségügyi, hír­adó. számítástechnikai, for­galomszabályozó és -ellátó. szakképzettséggel rendelkez­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom