Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

A Rádióiéi kérdezték, lapunkban válaszolnak A levélírók többségéhez hasonlóan, Nagy Józsefné (Miskolc, Vörös Hadsereg útja 18. sz. alatti lakos) is főleg szanálási kérdéseket tett fel a Miskolci Rádió Fórum cí­mű műsorához címzett leve­lében. Amint azt már meg­ígértük, a bontásokkal kap­csolatos kérdésekre előrelát­hatólag a jövő héten vissza­térünk. Foglalkozott azonban Nagy Józsefné a népkerti szökőkút állapotával is: „A szép népkerti szökőkút is megszűnt, régen nem muzsi­kál.” 9 A kérdés tehát az, miért nsm működik a népkerti szökőkút, melynek meden­céje így az év nagy részé­ben szeméttárolónak tű­nik? Az építési és közlekedési osztály illetékes munkatársa szerint a Népkertet a Kerté­szeti Vállalat gondozza, ám a szökőkút most már a Mis­kolci Vízművek kezelésében van. Szerinte már évekkel ézelőtt elromlott a kút víz­forgató rendszere, de kisebb javítások után működésbe lehetne hozni. Rekonstrukci­ós' terv készül magára a Népkertre is. Ha előbb nem is, e munkálatokkal együtt ki lehetne javítani a szükő- kutal. Beszéltünk a vízmű vál­lalat főmérnökével Is. Sze­rinte valóban volt szó ugyan a szökőkút átvételéről, ám ezt gyakorlatilag mindmáig nem hajtották végre. Vajmi kevés esé'y van tehát arra, hogy az idei tavaszon ismét gyönyörködteti a Népkertben sétálgatókat — sok évi szü­net után — a szökőkút. A többi, azaz a Szabadság téri, Hoffmann Ottó utcai és Győ­ri kapui szökőkutat viszont ezekben a napokban helye­zik üzembe. Nyugodtan meg­tehetik, hiszen a Bükkben megkezdődött az olvadás, is­mét bőven adnak vizet a források, megszűnt a vízhi­ány. A szökőkutak egyébként igen kevés vizet használnak el. hiszen vízforgató beren­dezéssel működnek. 9 Mikor kezdenek hozzá a Patyolat régi telepének a szanálásához? — kérdez­te Delilai Tibor, a 16-529 telefonszámon. Francia Ottó. a városi ta­nács ipari osztályának veze­tője válaszul elmondta, hogy előreláthatólag 1979. decem-’ bér 31-én lép munkába az új Patyolat-üzem, melyet a Irótgyár mögötti területen építenek fel. A csaknem 135 millió forintba kerülő beru­házás »ok éve húzódik. Egv ideig anyagi fedezet híián nőm tudták megvalósítani, később pedig az okozott problémát, hogy az új biz­tonsági előírásoknak megfe­lelően, százméteres védősá- vot kell létesíteni a telep köré, s ehhez az eredetileg kijelölt helyen, azaz a József Attila utcában körülbelül száz lakást szanálni kellett volna. A szanálás költsége körülbelül 35—36 millió fo­rintra rúgott volna. Az új üzemben évente 896 tonna ruhaneműt tudnak majd kimosni, a vegytisztító kapacitás 200 ezer tétel, a festő pedig 14 ezer tétéi lesz évente. A Patyolat régi. Győri ka­pui telephelyét természete­sen csak az új üzem elké­szülte után bonthatják le. (békés) Vajon melyik miskolci tudja, hol volt ez a strand? Napfürdő ideának hívják Hová lett a névadó? „Elvonatkoztatva az aprópénztől Az ötegek otwosa — Kitűnő orvos, kitűnő ember! — mondják dr. Bo- ross Gézáról, a miskolci szo­ciális otthon intézetvezető főorvosáról a felettesei. Hogy miért kitűnő? Mert olyan, amilyen. Mert ugyan nem simulé- kony, de roppant figyelmes. Szűkszavú, de rendkívül ud­varias. Zita nővér mesélte róla, hogy öt évvel ezelőtt — ami­kor az otthonban mindenki még épp csak hogy ismer­kedett —, a buszról leszáll- va akadtak össze. Zita nővér jókora csomagot cipelt. Kö­lyökképű férfi lépett mellé, amikor látta, hogy az inté­zetbe tart, s ajánlotta fel se­gítségét. És nem volt mese, át kellett adni a csomagot, amit aztán a főorvos úr a nővér szobájának ajtajáig cipelt. Hát így kezdődött az ismeretségük. Nincs külön történet A szociális otthonnak 160 ágyas betegrészlege van. De például jelenleg is 200-nál több a beteg. Idős emberek, legtöbbjüknek nem is csak egyfajta baja van, s általá­ban nem egyik napról a má­sikra gyógyítható. Hatvan­nyolc nővér, négy-öt konzi- liárus szakorvos segítségével kell megküzdeni a korral amúgy is gyengülő szervezet újraépítéséért. Sokszor siker­rel, olykor az együttes ener­giát is semmítő veszteség­gel. — Minden napnak megvan az öröme és a letargiája. A főorvos fogalmazta így meg, amikor az öt esztendő valamiféle emlékezetes tör­ténetéről faggattam. Nincs külön történet. Volt, vagy jelenlegi pácienseit is hiába faggattam „sztoriért”. — Nem ad alkalmat rá, hogy „sztori” legyen — tár­ták szét karjukat. Lehetőséget adói ar életre! Csak mindennapos törté­netek vannak a főorvosról. — Bámulatos a memóriá­ja. Ma például számon kérte, hogy miért nem jött le Lé­vai néni a kontroll-vizsgá- iMfa, holott egy hónappal ezelőtt megmondta, hogy ek­kor jönni kell. Vagy például: — A folyosón rászól az emberre: „Legyen szíves be­jönni a rendelőbe.” És tu­lajdonképpen csak ott derül ki, hogy azért, mert nem tet­szett az arcszínem ... — Áh, a főorvos már a szemünkről látja, ha valami nem stimmel... A sikerélmény itt egy-egy idős beteg újra felfénylő te­kintete. Egy jobb étvággyal elfogyasztott ebéd a 90 be­tegszoba valamelyikében. Hogy a sérvre operált 89 éves Pintér Lajos bácsi a műtét utáni ötödik napon felkelt és „Köszönöm jól va­gyok!” — alapon sétálgatott. És öröm, hogy ennek is már több mint két hónapja. Öt éve tartó sikerélmény, hogy a vaotagbélrák miatt operál­tatott, akkor 73 éves beteg ‘ ma 78 éves. és korához ké­pest remek egészségnek ör­vend. — Hát ez a vonzó ebben. Megadni a legnagyobb lehe­tőséget az életre •.. Ezt is a főorvos fogalmaz­ta így meg. „Csodabooár ? Belgyógyász szakorvos dr. Boross Géza. Biztatták, hogy pályázza meg az egyik meg­üresedett kórházi, osztályve­zető főorvosi állást. ^íem tette meg, maradt az öregek kö­zött, ranghiúságot nem éb­resztett benne a lehetőség. — Csodabogár! — mond­jak rólg, akik ismerik. Legkivált pedig azért, mert azok közé az orvosok közé tartozik, akik mereven el­zárkóznak a beteg vagy hoz­zátartozó „hálanyilvánításá- tól". — Egy feketét nem fogad el, a gyomorsavjára hivat­kozik. Lefogadom: nincs is gyomorsava . .. És persze azt sem engedi, hogy a beosztottjai engedje­nek a csábításnak. — Egyik tanítómesterem Láng professzor volt. A se­bész. ő mondta: „Elvonat­koztatva az aprópénztől, az orvos a beteg állapotával jobban tud törődni!” Lehet, hogy nem szó sze­rint idézi — mentegetőzött Boross főorvos. De ő így em lékezik... R ADV ANTI ÉVA Randevú Komién A komlói eszperantó talál­kozóra június 25—27. között kerül sor. Ekkor avatják fel a bányászváros új parkját, amely az Eszperantó park nevet veszi fel és a kong­resszus emlékezetére fát ül­tetnek el benne a vendégek. Azt még csak tudhatja a nyájas olvasó, hogy hol van a Napfürdő utca, de ahhoz már az avatott miskolcinak is gyűrkőzni kell, ha a név­adóról kérdezik. A Bedegh-völgyben, vala­mikor a harmincas években, nap- és légfürdőt nyitottak. A kicsi, ám közkedvelt strand külföldi ötlet alapján szüle­tett, s szövetkezeti alapon üzemeltették. Sok ezer láto­gatója volt. A nap- és lég­fürdő 1942-ig működött, az­tán — amint azt az egyik alapító leszármazottja és a közölt fénykép gazdája kö­zölte —, a vízhiány miatt megszűnt... Nem sokkal később „eltűntek” a Bedegh- völgyi fürdőparadicsom nyo­mai : átereszt építettek, gá­tat emeltek erre a terület­re. Volt, nincs. A hajdani strand ma már csak egy ut­ca nevében él. S mindez miért jutott eszünkbe? Részint, mert elő­került ez a muzeális értékű fénykép, részint pedig azért, mert olvastuk a Velencei tó fejlesztési terveit. Eszerint Velencefürdőn 2000 csónakot befogadó kikötőt és 15 000 vendégre méretezett stran­dot építenek. Ehhez azonban 774 000 köbméter iszapot kell 'tikotorni, 407 000 négyzet- méter nádat kell eltávolíta­ni a buja vegétációjú tóból. Gondojunk csak bele, hogy a Velencei-tó szerelmesei micsoda pénzt fektetnek be azért, hogy nyáron csónaká­zó- és fürdőhelyük legyen! Szakértő becslések szerint sem egy köbméter iszaptól, sem pedig egy négyzetméter nádtól tíz forinton alul nem szabadul meg a vízifejlesz­téssel megbízott beruházó. Csak ennek ismeretében ér­tékelhető igazán a Miskolc környékén kínálkozó párat­lan lehetőség. A sok közül gondoljunk csak a Csorba­tóra. Nem kell iszapot mar­kolni, nem kell nádat irta­ni... Sőt, minden vízfelüle­tet bővítő „markolás” leg­alább 100 forintot ér, hiszem a jó kavics biztos pénzt ho­zó áru a hazai piacon. Az aligha valószínű, hogy a Napfürdő utca visszakapja a névadót. Nem is azért pro­testálunk. De, éppen a ve­lencei-tavi tervekét ismerve, jó lenné kiköszörülni azt a csorbát — többek között a Csorba-telepi víziország so­kat vitatott lehetőségének; mulasztásáért —, amely mi­att lelkiismeretfurdalás gyöt- ri a vizek szerelmesét, a csónakázókat és a horgászo­kat. B. L Üzemszerűen termel a rúd-dr ót henger mű Ózdiak ilág csúcsa (Tudósítónktól) Csendes ünnep van az ózdi rúd-dróihengermüben. az or­szág kilenc kiemelt és gyor­sításra kijelölt beruházásai egyikének a színhelyén. Több mint három évig tartott a munka, mintegy 3 milliárd forintba került, s április 1-től, felszabadulásunk évfordulója tiszteletére üzemszerűen ter­mel e korszerű létesítmény. (Kiszolgáló egysége, a folya­matos acélöntőmű két ’ évvel korábban kezdett termelni.) Két hengersora ebben az év­ben már 153 ezer tonna ki­váló minőségű rúdacélt és hengerelt huzalt gyárt. SZAKEMBEREK A SZOMSZÉDBÓL Horogh Lajos, az új gyárrész­leg fiatal vezetője mondja: — Rúdhengersorunkat a tervezettnél három hónappal korábban, 1975. október 31-én helyeztük üzembe. Azt köve­tően, ha lehet, még nagyobb erővel folytatódott a munka a teljes technológiai befeje­zésért. Végül is március 12-én elkezdődhetett a másik, a dróthengersor próbaüze­meltetése. Kellemes meglepe­tést eredményezett a próba­üzem. Pontosabban : új világ­csúcsot. A hasonló berende­zések próbaüzemeltetése vi­lágszerte több hónapon át tart. Az eddig fennálló re­kord 45 nap volt. Özdon 18 nap elteltével, március 31-én Üzemszerű termelésre kész állapotba került a hengersor, s vele az egész rúd-dróthen- germü. Ezzel a gépek, műszaki be­rendezések szerelése, üzembe állítása teljes egészében be­fejeződött. (A tervben előírt befejezési határidőig, jnaius # Az emberi erő szerepét átvették a gépek és a műszerek. E vezérlőpultról egyetlen ember képes szabályozni, irányí­tani az ózdi rúd-dróthengermű egész rúdhengersorának mun­káját. (Strohmayer jelvétele) 30-ig még 85 millió forintot költenek utak építésére, a hengermű területének a ren­dezésére.) Nem csupán a magyar, ha­nem a csehszlovák szakem­berek is minden tőlük telhe­tőt megtettek e jelentős be­ruházás határidő előtt tör­ténő befejezéséért. Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa és Magyar- ország felszabadulásának 31. évfordulója tiszteletére fon­tos felajánlások teljesítésével járultak hozzá a munkála­tok meggyorsításához. (Jelen­leg harminc csehszlovák szakember tartózkodik az új hengerműben, amelyet ma­gyar és nyugatnémet Szak­emberekkel együtt szereltek,) Milyen az új termék minő­sége? A próbaüzemeltetés 18 napja alatt 600 tonna úgyne­vezett hengerhuzalt gyártot­tak. Többsége már úton Van a külföldi megrendelőhöz — Afrikába szállítják tehát a minősége minden várako­zást felülmúlt. KÜLFÖLDÖN KELENDŐ A rúdhengersori termékek egy-egy tonnájáért jelenleg 160—180 dollárt adnak. A hengerhuzal világpiaci ára 210—240 dollár között van. Nagyon fontos az exportle­hetőségek kihasználása. Az új hengermű nincs híján a külföldi megrendeléseknek; április 21-ig 5500 tonna hen­gerhuzalt gyártanak a drót­hengersoron tőkés exportra. A rúd-dróthengerműben je­lenleg 600-an dolgoznak. A tervezett létszám 740. össze­hasonlításul: az ózdi kohá­szat hagyományos technoló­giával dolgozó gyárrészlegei­ben a létszám megközelíti a kétezret. MAGT AR TIBOR Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat a MÉH Tröszt vál­lalatai között folyó orszá­gos munkaversenyben az elő­kelő harmadik helyen vég­zett. Ebből az alkalomból ma délután 3 órától a Tokaj étteremben ünnepséget ren­deznek, ahol a megjelentek előtt beszámolnak elmúlt évi tevékenységükről, megemlé­keznek felszabadulásunk év­fordulójáról, s a legjobban dolgozóknak kitüntetéseket nyújtanak át. Hal a folyókba Nagyarányú haltelepítéseket kezdtek a Kisalföld folyóin — a Nagy-Dunán, a Rábán, a Rábcán és a Mosoni-Dunán — a győri Előre Halászati Szövetkezet halászai. A kö­zeli napokban 30 dekás át­lagsúlyban 160 mázsa pon­tyot, 30 mázsa busát. 30 má­zsa amúrt helyeznek ki a fo­lyókba. Kiraknak ezenkívül 40 ezer egynyaras amúrt. 130 ezer előnevelt süllőt és közel 20 ezer egynyaras süllőt is. Borsodi víz külföldre is Bővíti a borsodi üdítő ás­ványvíz termelését és palac­kozását a Borsodi Sörgyár. Mint ismeretes, a bőcsiek ja­nuár 1-én, az Ital- és Vegyi- cikkgyár megszüntetése után átvették az edelényi egysé­get. Itt most új palackozót építenek, s ha elkészül, a tervek szerint a külföldi pia­cokon is megjelennek a ha­zánkban már kedvelt, ter­mészetes szénsavas vízzel. t MM és uz új Patyolat

Next

/
Oldalképek
Tartalom