Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-12 / 87. szám

a miskolciaké a szó 99 Ez nem viccelődés 9 Aprilis 5-én délelőtt 11 óra 15 perckor a Vásárcsarnok előtt akartam átmenni a túloldalra, amikor tőlem elég távol egy sár­ga Skoda hirtelen hátrálni kez­dett, eléggé nagy sebességgel. Kabátom szélét szinte súrolva, mintegy 5 centiméterre blokkolt le mellettem. A manőver ered­ménye: éppen a vezetőfölkéve) szembe kerültem. A kocsiban há­rom, de lehet, hogy négy (hi­szen az ijedségtől nem figyeltem meg pontosan) fiatalember ült. A vezető öntelt képpel „mosoly­gott” rám és „valami” biztató megjegyzést tett. A kocsi közben állt, én meg a rémülettől szóhoz sem tudtam jutni. A „bravurozásuk” azonban ez­zel nem ért véget. Azt hittem, útjukat továbbra is hátrálva foly­tatják. Mivel szerettem volna vég­re a túloldalra jutni, gondoltam, a kocsi elejénél próbálko * m. Ekkor azonban ismét beindítot­ta a motort a vezető és elindult ' — előre. A kocsi gumijának po­rát még most is őrzi cipőm, má­sodperc töredékén múlott, hogy nem kerültem a kocsi alá. Ek­kor némileg elörehúzolt — ez­alatt átsiettem a járdára —, majd bekanyarodott a közeli utcába. A kocsiból rámnevető fiatalem­berek arcát soha nem tudom el­felejteni. Talán a korom miatt — 18 éves vagyok — nem lenne szabad ilyen komolyan vennem az esetet. Csakhogy: nyolc éve magas vérnyomásra és szívbe­tegségre kezelnek. Azt hiszem, nem én vagyok az egyedüli a beteg gyalogosok között, de azt tudom, hogy az ilyen helyzetek nem válnak az egészségünk hasz­nára. A történtek után szinte félájul- tan tántorogtam haza, szinte csak annyi erőm maradt, hogy ki- nyögjem a kocsi rendszámát, amit megtudtam jegyezni. UK 57-85. Segítségüket azért kérem, mert abban reménykedem, hátha si­kerül meggátolni a kocsi vezető­jét a további ilyenféle „viccelő­désben”. H. Gyöngyi Miskolc Udvariasabb kiszolgálást! Április 8-án, csütörtökön reggel munkába menet betér­tem a vasgyári régi csarnok melletti „íabódés” hentesüz­letbe. Tizenöt deka sonkát kértem- Fizetés közben, a pénztárablakból visszanézve láttam, hogy a fiatal kiszol­gáló a sonka széleit farigcsál­ja részemre. Pontosan azért választottam a sonkát, mert nagyon szépnek találtam. Persze, nem a széleit. Vissza­menve szóvátettem. hogy miért nem „sorrendben” vág­ja fel a sonkát. Erre még ő volt felháborodva — holott erre nekem lett volna okom. A vásárlók zöme jár hason, lóan, ha nem a szeme láttára szeletelik fel a hentesárut. Otthon aztán van bosszanko­lakarják le! Egy mindannyiunkat érin­tő, egészségünk érdekében feltétlenül megszívlelendő és a lehető leghamarabb meg­szüntetendő gondolatot te­szek szóvá. Felépült az új, korszerű húskombinát. A régi kis hús­üzemekből az árut alumíni­um-lemezből készült, fedhe­tő. zsírpapírral kibélelt lá­dákban szállították. Ma a húskombinát termékeit, nyi­tott, béleletlen, lefedetlen műanyagládákban hozzák. A kiszállított árut lerakják az útszélre, majd egymás tete­jére rakva behúzzák az üz­letekbe Ha már nyitottak a ládák, legalább letakarnák zsírpa­pírral vagy nylonnal, hogy ne szennyeződjön az áru! Szolnoki Sándorné Miskolc Elr aszta eltérem A múltkor a Búza téri Gyors étteremben étkeztem. Megbántam. . Zsírosak a tálcák, ragadnak a kések, villák, az asztalokon szemét. Sokan rágyújtanak, s hamu­tálca hiányában a földre vagy a^ asztalra szórják a hamut. Velem szemben egy részeg köpködött. Egészsé­gemre az ebédet — gondol­tam. de legközelebb nem itt. Legalábbis addig nem. amíg változást nem tapasztalok a tisztacág, a higiénia +“ren — írja Kovács György. Miskolc, Éder Györgv utcai lakos. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SÁNDORNÉ TELEFON: 18-221 dás, de utólagos reklamálás semmiképp. A fiatal kiszolgáló nem vallja a sokat emlegetett sza­vakat: figyelmes, udvarias ki­szolgálással a vevők érdeké­ben. Vagy ez talán nem vo­natkozik a hentes „szakmá­ra?” T. Gy. Miskolc Est mondja a jogszabály A KISAJÁTÍTÁS A kisajátításról szóló jogsza­bályok lehetővé teszik, hogy Közérdekből, államigazgatási el­járás útján, kártalanítás ellené­ben az állam, társadalmi szer­vezet és szövetkezet tulajdonjo­got szerezzen. A kisajátítási el­járás mellett — sőt egyes ese­tekben elsősorban — az adásvé­tel érvényesül, amikor nem ha­tósági intézkedéssel, hanem egyezséggel lehet a tulajdonjo­got megszerezni. A kisajátított ingatlanért ér­tékének megfelelő kártalanítás jár. A kártalanítás pénzben, cse­reingatlannal vagy mindkettővel lehet nyújtani. A kártalanítás jár a kisajátított ingatlanért (földrészlet, épület), a növényze­tért (zöldkár), az értékvesztesé­gért; az ingatlanra vonatkozó logok megszűnéséért és egyes költségekért. A kisajátítással kapcsolatos kártalanítás részletes szabályait az 1/1965 PM—IM számú rende­let tartalmazza. Eszerint Déldá- ul a föld érfékét kataszteri hol­danként a kisajátított föld 1 holdiára jutó kataszteri tiszta jövedelem 300—5000-szeres szor­zatának meerf elelő forinttömeg alánján szakértői bizottság álla­pítja meg, az értéknövelő és -csökkenő tényezők figyelembe­vételével. A belterület árát az irányár- tábiárnt szerint a telek helye és közművelési foka egvütte«ének négyszögölenkénti forintosításá­val állanft.ják meg. Ha pénzbeli kártalanításról van szó, akkor elsősorban a ki­sajátítást kérőnek kell ajánlatot tenni a kártalanítás összegére és cgvezséggel lehet a kisajátítást befejezni. A cesereingatlannal történő kártalanítás akkor ha­tályos, ha a tulajdonos- a fel­ajánlott csereingatlant elfogadta. A kisajátítást kérő, az egyez­ségben meghatározott kártalaní­tási összeget az egyezség létre­jöttétől, illetve a felajánlott kár­talanítási összeget az egyezség meghiúsulásától számított 30 na­pon belül köteles kifizetni és a csereingatlant is rövid idő alatt birtokba adni. Ha a kisajátítást kérő és a tulajdonos nem tudnak meg­egyezni, a határozat ellen fel­lebbezni lehet és keresetet lehet beadni az ingatlan fekvése sze­rint illetékes járásbírósághoz. DB. SASS TIBOR Miért nincs gyermek fodrászat ? Minden ember szeretne szép lenni! Ez nemcsak a nőkre vo­natkozik! A férfiakra, sőt a gye­rekekre is. Házilag is sok lehe­tőség van a szépítkezésre, me­lyet megkönnyít a sok kozmeti­kai reklám. Frizuránkat is ápol­hatjuk otthon. Ha viszont úgy döntöttünk, hogy bőrünk és ba­junk kezelését szakemberre bíz­zuk, rendelkezésünkre áll: koz­metika, férfi és női fodrászat. Mi a helyzet azonban a gye­rekeinkkel? Miskolcon mindösz- sze egy gj'ermekfodrászat műkö­dik : a Kilián-déli lakótelepen. Ez sok gondot okoz a szülőknek, de főleg a gyermekeknek. Riasztja őket a fehér köpeny. Talán, ha egy hangulatos kis szobát ren­deznénk be számukra, szíveseb­ben beleegyezésének a hajvágás­ba ... Most hogyan történik a nyírat- kozás? A szülő a város legtávo­labbi részéből is kiviszi gyerme­két a Kiliánba, s félórás utazás után elér a tetthelyre. Ott kivár­ja, amíg rákerül a sor — másfél, két óra. Közben a gyerek üvölt, izzad, s már a szülő is alig vár­ja, hogy vége legyen az egész­nek. Gondolom, hogy egy-egy koz­metika, vagy felnőtt fodrászat jö­vedelmezőbb, mégsem értem, mi­ért kellett kozmetikává alakítani a Kazinczy utcai gyermekfodrá­szatot. Vlgh Györgyné, Miskolc, Széchenyi út 25 ezer házasság bomlott fel Kollégiumi ülés a megyei bíróságon Világszerte divattá vált a válás. S ebben az esztelen „divatáramlatban” a boldog­talanság szaporodik. Gyere­kek tragédiája, emberek anyagi és erkölcsi tönkreju- tása jár egy-egy bontóper nyomában. S az elhamarko­dottan kezdett válóperek ak­tái tanúsítják: meg kellene tanítani a házasfeleket arra, hogy felmérjék a válás kö­vetkezményét, a család, s azon belül saját veszteségei­ket! A Miskolci Megyei Bíróság polgári kollégiumának ülésén elhangzottak, s a házassági bontóperek, a gyermekelhe­lyezési perek, a gyermektar­tással kapcsolatos ügyek ítél­kezési gyakorlatáról készült tanulmány erősítették meg a véleményt: nagyobb figyel­met kell kapniuk a széthulló családoknak. Sok a családjogi per Negyedszázad alatt két ,és félszeresére nőtt a felbontott házasságok száma hazánkban. Míg az 50-es évek elején alig több mint tízezer házasságot bontottak fel bíróságaink, évente ez a szám a 60-as évekre megduplázódott, s 1975-ben mór 25 795 lett. S hogy gyakran elhamarkodot­tan fordulnak a bírósághoz a házasfelek, arra bizonyság: a múlt évben 43 425 válókere­setet nyújtottak be, amelyek­nek a jelentős hányadát visz- szavonták. Borsod megye az országos­hoz hasonló arányú statiszti­kát mutat. Míg például 1960- ban ezer alatt volt bírósá­gainkon a házassági bontások száma, 1975-ben már 1607, ugyanakkor több mint há­romezer válóperi kereset fu­tott be. Általában sok a csa­ládjogi tárgyú per: múlt év­ben a járásbíróságokhoz ér­kezett 12 313 polgárjogi kere­setnek több mint a fele ebbe a kategóriába tartozott. A polgári kollégium ülése elé terjesztett tanulmány — amelyet dr. Tímár László, a Megyei Bíróság elnökhelyet­tese, a kollégium vezetője ké. szítéit — megállapítja azt is: hazánkban 5 millió ember él házasságban, ez pedig azt je­lenti, hogy csaknem minden felnőtt állampolgár igenli ezt a köteléket, szükségesnek tartja a családi miliőt. Mi dúlja fel a házasságokat/ A kollégiumi ülés — ame­lyen az Igazságügyi Minisz­térium, a Legfelsőbb Bíróság, a Megyei Főügyészség, s az Ügyvédi Kamara képviselői mellett meghívottként gyám- hatósági szakemberek, orvo­sok, pszichológusok, szexoló­gusok, házassági tanácsadók is részt vettek — választ ke­resett a kérdésre: mi dúlja fel a házasságokat, melyek azok az okok, amelyek miatt szaporodik a bontóperek szá­ma? Szomorú képet mutat a sta­tisztika- A bíróságainkhoz érkezett ügyek 42 százaléká­ban bontó okként a mérték­telen italozás szerepel. Sajá­tos tény, hogy az utóbbi évek­ben ez az ok a nők részéről is egyre gyakoribb. Ugyani akkor feltűnően magas — 24 százalék — a házassági hű­ség megsértése miatti válások számaránya. Csekélyebb súly- lyal szerepel bontó okként a házastársak összeférhetetlen­sége, különböző életvitele, a meggondolatlanul kötött há­zasság, betegség, a szexuális élet zavarai, a fiatalok éle­tét előnytelenül befolyásoló szülők hatása, vagy — főleg az 5—10 év óta fennálló há­zasságoknál — a „harmadik” megjelenése. A legmagasabb a válások száma a házasságok első tíz évében — a felbontott házas­ságok 56 százaléka ilyen —,' a legalacsonyabb a 15—19 év között, ami nyilván összefügg az első gyermek nagykorúvá válásával. A legtöbb nő 35— 39 éves korában, a legtöbb férfi 30—34 éves korában vá­lik. . Az apák sorsa A válást a család minden tagja megszenvedi. Ám érde­kes módon a közvéleményt az elvált apák sorsa kévéssé érdekli, holott — s erre ép­pen a Legfelsőbb Bíróság képviselője, Katona Zoltánná, dr. Soltész Márta hívta fel a figyelmet — a bontóperek után sokuk marad otthon nél­kül, csekély jövedelemmel, s a családi miliői hiánya miatt deklasszálódnak. A bírált meggyőződése: igen sok családot lehetne meg­menteni a széthullástól, ha több figyelmet kapnának a bomló házaséletek. Figyelmet és segítséget. A Magyar Jo­gászszövetség polgárjogi szak­osztálya ezt a célt kívánja szolgálni azzal is, hogy csa­ládjogi. család- és gyermek- védelmi munkabizottságokat hoz létre. Ilyen munkabizott. ság már megalakult és mű­ködik — országos hatáskör­rel — Budapesten, s egy hó­napja Pécsett- A példát — a kollégiumi ülés alkalmával — most követte Borsod is. Az orvosok, gyámhatósági, nővé­delmi, és házassági tanács­adó szakemberek bevonásá­val alakította meg a megyei polgárjogi szakosztály a munkabizottságot. (Lapunk a kollégiumi ülé­sen elhangzott, a válóperek­kel. gyermekelhelyezési pe­rekkel és gyermektartásdi­jakkal kapcsolatos, s tanul­ságokkal szolgáló elemzések­re visszatérünk.) RADVÁNYI ÉVA IX. Borsod megyei borverseny Elsők a leniiMosiak Budapesten, a Fővárosi Művelődési Házban a közel­múltban rendezték meg a vegyipari munkás szocialista brigádok felszabadulási szel­lemi vetélkedőjének országos döntőjét. Borsod megyét a Tiszai Vegyikombinát Sem­melweis szocialista brigádja képviselte. A döntőbe jutott 12 brigád között a leninváro- siak végeztek az első helyen. A Sütő Sándor vezette négy­tagú kollektíva 10 ezer forint pénzjutalmat, emléklapot és oklevelet kapott. Felveszünk: lakatos szak- és segédmunkásokat, villanyszerelő, ács-állványozó, kőműves, festő-mázoló, valamint hegesztő, csőszerelő szakmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: GÉP- ÉS FELVONÓSZERELŐ VÁLLALAT kirendeltségén, Széchenyi út 28. Biikkaljai borok sikere Tarcalon Péntekén kilencedik alka­lommal rendezték meg Tar­calon, a Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet Rákóczi- kastélyában a kétévenként sorra kerülő megyei borver­senyt. Egy borverseny mindig iz­galmas, szép esemény. Hát még Tarcalon, az ősi Rákó- czi-kastélyban! Piros arcú, nevető szemű diáklányok hordják — társadalmi mun­kában dolgoznak ma — a tekintélyes zsüribizottságok asztalaira az aranyló nedű­keit. Külön-külön szobában bírálják el a bükkaljai, a furmint, hárslevelű, a szá­raz és édes szamorodni, illet­ve az aszú borokat. Csak az utóbbiakból 32 féle „küzd” az aranyéremért, a különdí- j akért, az országos versenyen való részvétel jogáért. Mi­csoda zamatok, micsoda illa­tok, színek! Olykor-olykor még a nagytekintélyű zsűri- elnökök és tagok szeme is felragyog: hát, igen. ez BOR! Délután fél öt körül jár, amikor a borversenyen ered­ményt hirdetnek, a 94 bene­vezett bor közül 33 nyert aranyérmet! A zsürielnökség javasolja, hogy az eredetileg engedélyezett 25 bor helyett Borsodét 35 bor képviselhes­se a nyári szekszárdi orszá­gos versenyen. Ezek között 10 bükkaljai bor lesz. ami minden eddiginél nagyobb sikere ezeknek a kitűnő, á nagyközönség ízléséhez alkal­mazkodó boroknak. S végül Faragó Károly, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője átadja a dí­jakat. A megyei tanács nagydí­ját a Tokaj-hegyaljai Álla­mi Gazdasági Borkombipát 1964-es évjáratú aszú-esszen­ciája, a „Legkiválóbb aszú” címet a Tarcali Kutatóinté­zet 1964-es évjáratú 5 put­tonyos aszúja nyerté. Első díjat nyert a borkombinát 1964-es évjáratú édes sza­morodnija és az 1972-es év­járatú furmint hárslevelű is (Kapás Pál vezérigazgató nem győzi átvenni a dija­kat ...). A „Legkitűnőbb bükkaljai bor” címet az Eger—Gyöngyösvidéki Pince- gazdaság olaszrizlingje. a „Legjobb termelőszövetkezeti bor” címet pedig a tokaji szakszövetkezet 1972-es évjá­ratú 3 puttonyos aszúja nyer­te. Külön nagydíjat kapott a bekecsi tsz 1972-es évjá­ratú 3 puttonyos aszúja is, s az Eger—Gyöngvösvidéki Pincegazdaság különdíiial ju­talmazta a sálvi Bükkalja Mg. Tisz-t. a-A. Elalszanak az asztalon a gyertyák. Vége a verseny­nek. Annak a borverseny­nek, amely újabb jelentős állomása volt a tokaj-hesv- aljai. bükkaljai borok híre növelésének. S reméljük, az lesz a szekszárdi országos verseny is... NYIKES 'IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom