Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-12 / 87. szám

AeBosnyák tértöl a Búza térig •TJ _ í ^ 'írt S D tű e >3 •<*» C c /3 *0 t C J M 2 io ■' •J o nS tit s "* tüD 'H3 l ä s N' 1 c Ct * » 3 *? ~ ‘3 Jtf a 7 » ^ C rt ^ ; rrt CO CC i> >> ™ < 2 c Q> ü iá 3 '<u 3 ro 3 2 £*“» ^ E 'ü in » cü c tudsz te arról a tér. >i § -a tu Méü t­tem. Annyit tudtam ai ^ N w ;e, hogy éjszakánként •j o “ n a nagybani zöldség­es "g ®> J2 íölcspiac. Pontosab- !■«”“ c'y hajnalban ott van. Jí•'esen elviszlek. Egy •2 ™ >tt 250—300 forint. g"3 T3--'7et se kérek, de íep- < “ to'c ío 'igismered, hogy mi- ^=3=8^ » -e .£ •* jor érkeztünk a tér- r ~ 0 s M " o ■ % tu -jtünk — mondta az- nőf Ä;2 a gadott gazdám, és gj§ g -a g -mecserébe kezdett ŐS £ EjsWcí kiskereskedővel, akik már egyszer végigjárták a piacot. — Nagyon drága ... (A miskolci háziasszony, aki naponta végigjárja a piacot — most szaporán bólogat, mondván, hogy ha Pesten nagyban is drága, akkor Mis­kolcon .. •) Árak: Miskolcon, kicsiben, pénteken 24 forintért mérték a gyökér kilóját. Pesten nagyban 28—30 forintért. Egy kiló alma 10—12 forint volt. Egy csomag retek (minőség­től függően) 6—9 forint. Z. miskolci árus: — Tegnap hajnalban kezd­tem. Ma rossz a piac. Any- nyi időnk se lesz. hogy egy­két órát aludjak, ilyenkor ki­tart az ár... Képzelje el: tegnap hat forintért adtam otthon a retket• Ez, amit most hoznak szebb, de nyolc- ötvenért vettem... O. miskolci árus: — Nézze meg a dughagy- mát. Százötvenért, százhat­vanért kínálják. Nem merek venni, mert mit mondana az én vevőm, ha akár csak száz­hetvenet kérnék... Számoltunk: egy út Buda­pestre 800 forint. Az áru tehát törvényszerűen drágul, mire Mlskolcig ér. (Bocsánat, ha a neveket most kivételesen így haszná­lom, de részben szívesség­vendég voltam, részben, ha neveket írok, aligha beszél­nek őszintén velem.) — Egy jó bolt, mindig be­jöhet• Most a retekre számol­tunk, de kínos lesz. Adjuk nyolcért, amit hatért vet­tünk, tízérU amit nyolcért, éppen a költség ha kijön, de lehetett volna négy is a re­tek ... A befejezetlen mondathoz: akkor is hét forint körül ad­ták volna. Valahogy idézni szeretném a piac hangulatát. Egy elkép­Nem tudom, hogy ki járt már, ki nem, Budapesten a Bosnyák téren? Különös tér az. Este ébred fel igazán, éjszaka csinál csúcsforgalmat a lán- gcssütő és a pecsenyés. Éjszaka él a tér, de amit éjszaka élt. az diktálja aznap a zöldség- és gyümölcs-kiske- reskedök árait. Zalaegerszegtől Nyír­egyházáig, Miskolctól a pesti Nagy­körűiig. Rakodtam egy éjszaka a Bosnyák téren. Üdülőt éoíttet a oyér Az Ózdi Kohászati Üzemek Hajdúszoboszlón, a gyógyfür­dő szomszédságában üdülőt építtet, elsősorban mozgás- szervi betegségben szenvedő dolgozói számára. A kéteme­letes, körülbelül 30 millió fo­rintba kerülő, 124 személyes, korszerű üdülőt úgv alakítják ki. hogy benne a nagycsalá­dosok is helyet kaphassanak Termékeinek mintegy egy- harmadát szállítja határain­kon túlra az Üvegipari Mű­vek Miskolci Üveggyára. Az igen keresett éoítőipari üve­geket gyártó vállalat az idén a legtöbb terméket Jugoszlá­viába, Csehszlovákiába és az NDK-ba küldi. Akárcsak ha­zánkban, elsősorban a drótos és ornament üvegeknek van nagy sikerük. zeit nagy körön belül van­nak a termelők. A körön kí­vül a vevők. Estétől reggél ötig tart az alku. Vásárolni nem lehet, csak megegyezni. Amire megegyeztek, azt leta­karják, feljegyzik az előleget. A piacfelügyelők mondták el: —- A tíosnyák tér szabá­lyozza az országos kiskeres­kedői árakat■ Az áru mozga­tását, szállítását hajnalig azért nem engedik, mert az alkal­mat adna az üzérkedésre, összevásárlásra és újbóli el­adásra, s így magasabb árak forrása lehetne. Hajnalban öt órakor kongatnak. A konga- tásra, az elvben már minden áruját eladó, a kövön magá­nak rongyokból ágyat vető.-^a kocsijában kínlódva alvó ve­vő nekilódul. Ki-ki rohan a leelőlegezett áruért, veszek­szik méregdrága hordárokért. Ilyenkor zár a kocsma, szá­mol a lángosos. arat a teher- taxis és a hordár. — A pesti boltok hatkor nyitnak, de nekünk se mind­egy, hogy hányra érünk ha­za. Amit vettünk, az kilenc­kor Miskolcon áru... * Tíz órakor bejártam a pia­cot és néhány boltot. Keres­ni öt ismerőst. Ott álltak a standon- Ott állnak estig. A paprika darabja egy fo­rinttal, a retek csomója két forinttal, a karalábé darabja másfél forinttal drágult Pest és Miskolc között. Tévedés ne essék: nem akarok elsiratni egyetlen kis­kereskedőt sem, hiszen nekik ez a törődés megéri. Más do­log: ne csodálkozzon a házi­asszony, ha itt valamivel drágább, hiszen egyetlen ven­dég éjszaka is egy hétnyi fá­radsághoz elég. BARTHA GABOR Sportudvar, társadalmi munkában Nagyszabású társadalmi munkaakció kezdődött a kö­zelmúltban Sajóbábonyban. Az Észak-magyarországi Ve­gyiművek, az Észak-magyar­országi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, több szocialista brigád, vala­mint a helyi tanács 1600 négyzetméter alapterületű sportudvart létesít a lakóte­lepi iskolához tartozó terüle­ten. A társadalmi összefogás­sal épülő sportudvart május 1-én adják át a gyerekeknek. Első helyen a borsodi bányászok Első negyedévi eredmé­nyeik alapján a Borsodi Szén­bányák Vállalat dolgozói áll­nak az élen a tröszt termelé­si versenyében. Előirányzott termelési tervüket mintegy hét százalékkal teljesítették túl, s ezzel meg tudták előz­ni az oroszlányi és a tatabá­nyai bányászokat. Az Orion galvánüzemében — egy szellemes technikai megoldás segít­ségével — évi fél millió forint értékű ezüstöt nyernek vissza. Moszkvában egy nemzetközi kiállításon bemutat­ják azt az -új. központi antennarend­szert. amelynek felszerelése lakáson­ként ezer forinttal olcsóbb, mint a .jelenlegi berendezéseké. A két újí­tásnak az a közös jellemzője, hogy benyújtói fiatalok, valamennyien a 30-on innen vannak még és az Alkotó Ifjúság Pályázat kam­pányában fogantak. A példákat Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára mondta el a Parlamentben, minapi sajtótájékoztató­ján. Már lassan két esztendő telt el azóta, hogy a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség felhívására, valamint a Miniszter- tanács határozata nyomán a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek elkészítették és kiadták felhívásaikat az Alkotó Ifjúság Pályázat és kiállítás megrendezésére. Ezzel új színfolttal gazdagodott a felszabadulásunk 30. évfordulója és az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére indított'szocialista munkaverseny-mozgalom. A K1SZ hívó szavára, a felhívá­sokra és az ifjúsági parlament állásfoglalásaira válaszolva a fiatalok százezrei vettek részt a pályázaton. Ma, amikor a KISZ IX. kongresszusának előestéjén, az Al­kotó Ifjúság országos kiállítás megnyitásának havában össze­gezhetjük a magyar ifjúsági mozgalomban most először meg­hirdetett pályázat eredményeit, úgy hisszuk, hogy a legna­gyobb eredmény a fiatalok még lappangó energiáinak fel­szabadítása volt. Nincs az országban olyan valamire való üzem, ahol ne érkeztek volna be tucatjával a pályamunkák. Szakmunkások és mérnökök, jogászok és középiskolások hal­latlan alkotókedve mutatkozott meg. Voltak olyan munkák, amelyek százezres, milliós hasznot hoztak és hoznak a nép­gazdaságnak, és voltak természetesen olyanok is, amelyeknek gyakorlati alkalmazása valamilyen okból nem valósítható meg. Az összes pályamunkáknak mintegy 30 százalékát ta­lálták olyannak, amelyek ^azonnaf átültethetők a napi pra­xisba. És hogyha a gazdasági hasznot milliókkal mérhetjük, ez sokszorosan igaz a politikai „haszonra”. A pályázat a fia­talok százezreinek mozgósításával biztosította az élenjáró ta­pasztalatok továbbadását, szolgálta az átlagon felüli teljesít­ményt nyújtó fiatalok erkölcsi és anyagi elismerését, példa­képül állítását és népszerűsítését — egyszóval hű képet adott az ifjúság alkotó tevékenységéről. A sikeres akció eredményeinek összegzésénél hadd emlé­keztessük az olvasót az MSZMP XI. kongresszusának megál­lapítására. A párt legfelsőbb fórumán az a meggyőződés ala­kult ki. hogy az elmúlt években jelentős, pozitív változás kö­vetkezett be egyrészt a fiatalok társadalmi megítélésében, másrészt pedig a fiataloknak a szocializmushoz való viszo-í nyában. És ennek a megállapításnak az igazságát tükrözi a most lezárult Alkotó Ifjúság pályázat. Reméljük, sokan elmennek a budapesti városligetbe ápri­lis 25. és május 8. között, hogy megnézzék a 2300 legsikere­sebb, legjobb pályamunkát. A bemutató valamennyi darab­ja élő és megfogható bizonyítéka annak a hatalmas erőnek, amellyel az ifjúság ezt a társadalmat szolgálja, amely nagy ígéret azokra az időkre is, amikor ők alkotják majd a társa­dalom gerincét és korosztályúkra vár a lendületes építőmunka továbbfolytatása. ERDŐS ÁKOS Félezer vállalattól kapják... ! Rendkívül széles anyagská­lával gazdálkodik a Borsodi Vegyikombinát. A kazincbar. cikai gyár 173-féle kész és félkészterméket ad a 'keres­kedelemnek, s- mindezt úgy, A világűr Kolumbusza GAGARIN IVla 15 éve, hogy Gagarin nevét meg­ismerte a világ. 196J. április 12-én reggel ezt a hírt sugározta minden rádióállomás: „Jurij Gagarin szov­jet repülőőrnagy a Vosztok—l űrhajón a világűrben utazik!" A világűr Kolum­busza később ezt írta: „Elsőnek hajtani vég­re azt, amiről nem­zedékek ábrándoztak, elsőnek törni utat az emberiség számara a világűrbe ... Ki tud­na bpnyolr'tíhb fel­adatot megjelölni, mint az, ami nekem jutott osztályrészül. Nem egvetlen, és nem néhány ember, nem egvetlen kollek­tíva iránti felelőssé­get jelent ez . ..” A Vosztok—1 űrha­jó 89 perc alatt ke­rülte meg a Földet, legnagyobb magas­sága 327 kilométer volt. Tíz napig Is a világűrben maradha­tott volna, de a koc­kázat minimumra csökkentése érdeké­ben az első fordulat megtétele után visz- sza hozták. A mindig mosoly­gós. roppant népsze­rű Gagarin 1968. már­cius 27-én repülősze- rencsétlcnség áldoza­ta lett. Feledhetetlen egyéniségének emlé­két megőrzi az em­beriség. Neve halála után is egyet jelent a bátorsággal, a világ­űr titkait kutató me­részséggel, B. I. DRÓTFONAT A belvárosi építkezés köz­pontját drótkerítés őrzi. ZIL teherautó indul a felvonulási épületek közül a reggeli órákban, ám a kapu csukva. Nem lakatra zárva, csak úgy behajtva a két szárny. A sofőr megtaszítja a ko­csi orrával, de nem nyílik, mert erősen súrlódik az alsó deszka a göröngyös földön. No, de a gépkocsivezető nem csügged, egy kicsit visszato­lat. aztán nekirugaszkodik még egyszer. Recseg a desz­ka, csikorog a drót. már-már kidől az egész kerítés, amikor végre megmozdul a kapu egyik szárnya, és a ZIL vala­hogy kéresztülfurakszik a ré. sen. — Ügyes! — állapítom meg magamban. Nyilván ők is elégedettek az eredménnyel, mert az elvillanó ablakon túl látom: mindkét arc mosolyog. A sofőré is, a gépkocsi kísé­rőé is. Mennyivel ésszerűbb ez így. mint kiszállni, kinyitni a kapuszárnyat, aztán behajta­ni ismét. Spórolni kell a drá­ga erővel. S ha netán eltörik a deszka, vagy elszakad a drót? Ki törődik vele? Van azokból éppen elég. Van? Egy másik pillanat­kép. Ez már a városi tanács kereskedelmi osztályán ké­szült. — Hol lehet manapság drótfonatot kapni? — toppan be a kérdéssel egészség­ügyünk egyik vezetője. Gyor­san kiderül, hogy a drótfo­natból kerítés készül majd a jórészt társadalmi munká­ban épülő perecesi orvosi rendelő építkezési területe köré. Az anyagot ugyanis már kihordták, és alapos gya­nú van arra, hogy dézsmál­ják. Drótfonatot sikerül így kö­zös erővel „felhajtani”. Lesz kerítés és nyilván lesz rajta jól zárható kapu is. Egészen addig, amíg egy gépkocsi fur­fangos vezetője rá nem jön. hogy egyszerűbb n lökhárí­tóval nyitni, mint kézzel. Hogy miért mondtam el egymás után ezt a két kis történetet? Mi bennük a kö­zös? Ejnye, no! Hát a drót! MEGSAJNÁLTAK AZ ELNÖKÖT Rövid néhány napon belül másodszor szerepel lapunk hasábjain az Űj Élet Terme­lőszövetkezet. és sajnos most sem tudok a dicséret hang­ján szólni róla. A városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén jegyez­tem fel, amit mondandó va­gyok. Egy bizonyos szabálytalan­ság miatt negyven-valahány ezer forint kártérítésre ítél­ték a szóban forgó termelő­szövetkezetet. Az elnök fele­lősségét is megállapították, és ennek arányában zsebbe kel­lett volna nyúlnia. Ám a köz­gyűlés megsajnálta, és úgy döntött, hogy mégse fizessen. A felügyeleti hatóság véle­ménye természetesen más. de vajmi keveset tehet. Egy év múltán ül ismét össze a köz- . gyűlés, és addigra pedig el­avul a kártérítési ügy. Ennyi azért a termelőszö­vetkezeti demokráciából is sok — mondhatnám. De nem mondom, mert a történtek­nek vajmi kevés köze van a demokráciához. Talán inkább a drótfonathoz. (békés) hogy alapanyagként 95 féle terméket használ fel. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy 60 200 olyan anyaggal gazdálkodnak, amely nem alapanyag ugyan, de nélkü­lük a termelés elképzelhetet­len, már érthető, hogy nem egykönnyű az itteni anyag- gazdálkodás. Már csak azért sem. mert ezeket az említett alap- és egyéb anyagokat 550 bel- és külföldi vállalattól kapják... Az üzletek húsvéti nyitva tartása A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. és Miskolc megyei város Taná­csa V. B. kereskedelmi osztá­lyai — a KPVDSZ megyei bi­zottsága véleményének meghall­gatása után — a 12/1970. (Vin. 30.) Bk. M. sz. rendelet, illetve az azt módosító 3/1971. (VII. 17.) Bk. M. sz. rendelet alapján az üzletek 1976. évi kettős ünnepek előtti és alatti nyitva tartási rend­jét az alábbiak szerint szabá­lyozzák : Aprilis 17., szombat. Az egy­műszakos élelmiszer-, hús-, édes­ségboltok és dohányárudák 17 óráig, az illatszerboltok 15 órá­ig. a kétműszakos élelmiszerbol­tok, valamint az iparcikkboltok, piacok, vásárcsarnokok és ven­déglátó üzletek szombati rend szerint tartanak nyitva. Aprilis 18., vasárnap. Az egész éven át vasárnapokon rendsze­resen nyitva tartó élelmiszerüz­letek. édesség- és dohányboltok? piacok és vásárcsarnokok, va­lamint vendéglátóipari egységek vasárnapi nyitva tartási rend sze­rint árusítanak. A többi keres­kedelmi egység zárva tart. Aprilis 19., hétfő. Valamennyi kiskereskedelmi bolt. piac és vá­sárcsarnok zárva tart. A ven­déglátó üzletek vasárnapi nyit­va tartási rend szerint üzemel* nek. * Nem áru, csak tapasztalatcsere a Bosnyák téren. Délelőtt tízkor ez már Miskolcon áru. (Agotha Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom