Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

Ma: egészségügyi világnap Szemünk Egy nagyvállalat 447 dolgozó­jánál vizsgálták a látásélességet a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. szemklinikáján. A túlnyomóan számokkal, írás­sal, olvasással foglalkozó dolgo­zók közül 303-nál — a szűrő- vizsgálaton részt vettek 68 szá­zalékánál — találtak szemészeti elváltozást, s 286-nak kellett szemüveg viselését elrendelni. S félő, hogy a példa jellemző. Az iskolaorvosok a megmondhatói, hogy gyermekeink körében is szaporodik a fénytörési rendel­lenességekkel, a kancsalsággal, a tompalátással, a színtévesztéssel, fejlődési rendellenességekkel gondozásra szorulók száma. Egy másik — aggodalomra okot adó — adat szerint: a 40 éven fe­lüli lakosság 2—4 százalékát tá­madja meg a glaukoma, vagyis a zöldhályog. Ez pedig azt je­lenti, hogy a glaukoma okozta vakság a tbe-nél hússzor, a ráknál ötször nagvobb gyakori­sággal veszélyezteti az embere­ket. • FIGYELMEZTETŐ ÜZENET Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet, megalakulásának 28. évfor­dulójára, április 7-re, az egész emberiséget érintő fon­tos egészségügyi témaként jelölte meg a megemlékezé­sek programjául a vakság megelőzését. „Legalább 10 millió vak ember él manapság a világ­ban. Milliókra tehető azok száma is, akiknek annyira romlott a látásuk, hogy okta­tás, munkavégzés és szociá­lis támogatás szempontjából vakoknak minősülnek. Ezek a számok egyre növekednek, s megfelelő intézkedések hiánya esetén 25 év alatt megkétszereződhetnek” — in­tézett üzenetet az egészség- ügyi világnap programja kapcsán a tagországok kor­mányzataihoz az EVSZ ve­zérigazgatója, dr. H. Mahlér. Az idei világnap jelmon­data: „Előrelátással a vakság megelőzéséért”. • A NAPFÉNY NEM ART Miből ismerhető fel a gyen­gülő szem? A fénytörési hi­bában szenvedő ember pél­dául íráskor, olvasáskor ha­mar elfárad, szúró-égető fáj­dalmat érez, ezért gyakran becsukja, pihenteti a szemét. A szemüveg igen hatásos „gyógyszer” az ilyen pana­szok gyógyítására. De csak gondos szemorvosi vizsgálat döntheti el azt, hogy a beteg milyen szemüveget viseljen. Túlzásba visszük a nap­szemüveg divatját. A mérsé­kelt égöv alatt a színes vé­dőüveg állandó viselésének nincs szemorvosi indoka. Sőt! Szakorvosaink véleménye sze­rint a napszemüveg túlzott használata élettanilag nem helyes. A nappali fény Jk A szakorvos rendszeresen gyermekeket. ugyanis sohasem károsít, mert hiszen napfényre a szemnek is szüksége van. Szobában pedig a színes üveg felesleges is. mert csök­kenti a megvilágítást. A szemorvosok egészséges szem esetében tulajdonképpen csak magas, napfényes hegyekben, tengeren és hómezőn tartják indokoltnak a napszemüveg viselését. • MA MAR CSAK A SZÜRKE HÁLYOG Hazánkban az egészségügyi ellátásban jelentős szerepe van a szemészeti szakellátás­nak. A világszerte előforduló vakság négy leggyakoribb oka közül nálunk ma már lényegében csak a szürkehá­lyog játszik szerepet. Ugyan­akkor azonban nem hanya­golható el a sérülésekből eredő, a zöldhályog és a szemfenéki elváltozások okoz­ta megvakulások száma. Mindennek ellenére sze­mészetünknek hihetetlen nagy utat kellett megtennie a felszabadulásunk óta, hi­szen a lakosság trachomás fertőzöttsége még 1945-ben is a század első éveinek álla­potát idézte. Egyik nagy sze­mészünk, Scholtz Kornél írta akkoriban: „ ... még sokáig vitás lesz azon kérdés, vajon a magyarországi trachoma- ellenes védekezésnek sike­rül-e a trachomás betegek számát megcsökkenteni...” Ám ma már az „egyiptomi szembetegség”-ként is emle­Előadások ma^éniiplár mi-vezetőknek A Borsod megyei Közlekedés- biztonsági Tanács és a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szervezete közö­sen. 1976. április 11. és június 1. között a magángépjármű-vezetők (mkp.-vezetők, smkp.-vezetők és szgk.-vezetők) részére komplex előadásokat rendez városonként és járásonként összevonva. Az előadások közlekedésrendé­szeti, jogi és állami biztosítói részből állnak. Az előadások helye és ideje: APRILIS ll-ÉN: Miskolc város és járás: 08—10 h-ig, 11—13 h-ig 14—16 h-ig. Mis­kolc, Egyetemváros I. előadói terem. Encsi járás: 09—11 h-ig Szikszó, Művelődési Ház. ÁPRILIS 25-ÉN: Edclénvi járás: 08—10 h-ig Ede- lénv. Műv. Ház; 11—13 h-ig Ru­dat'.iny?-, Műv. Ház: 15—17 h-ig Bódvaszilas, Műv. Ház. Encsi járás: 09—11 h-ig Encs, MŰV. Ház. Sátoraljaújhelyi járás: 10—12 h-ig Sátoraljaújhely, Müv. Ház. MAJUS Z-ÁN: Szerencsi járás: 09—11 h-ig Szerencs, Cukorgyár Kör. Encsi járás: 09—11 h-ig Gönc, Műv. Ház. Sátoraljaújhelyi járás: 10—12 h-ig Sárospatak, Műv. Ház. MAJUS 9-ÉN: Kazincbarcika város: 09—11 h-ig Radnóti Miklós Műv. Ház. MAJUS 16-AN: Ózdi járás: 09—11 h-ig Liszt Ferenc Müv. Ház. Mezőcsáti járás: 09—11 h-ig Me- zőcsát, Műv. Ház. MAJUS 23-AN: Mezőkövesdi járás: 09—11 h-ig Mezőkeresztes, kultúrház. MÁJUS 30-AN: Mezőkövesdi járás: 09—11 h-ig Mezőkövesd. Műv. Ház. Mezőcsáti járás: 09—11 h-ig Lé- ninváros, Derkovits Műv. Ház. Részvételi díj személyenként 10 Ft. Az oktatásról mindenki igazo­lást kap, melyet a vezetői en­gedélyben lehet elhelyezni. Az előadás befejezése után Ön­kéntes tesztvizsgát is lehet ten­ni. Borsod megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács, Miskolc. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szerve­zete. ellenőrzi a gondozás alá vont (Solymos felv,) Retett kór szinte ismeretlen lakosságunk körében. A vakság ügye társadalmi üggyé vált nálunk. Jelentős intézkedések történtek a va­kok rehabilitációja, szociális, társadalmi helyzetük megja­vítása érdekében. Legfonto­sabb lépésünk az 1971-ben bevezetett rendszeres vak­sági segély, amelyet az erő­sen csökkentlátókra is kiter­jesztett államunk. Különösen jelentősek a vakság megelőzésében a sze­mészeti szűrővizsgálataink, amelyeket az iskoláskorúvá cseperedő gyermekeinknél már országszerte gyakorol­nak iskolaorvosi hálózataink. Segítségükkel időben szak­orvosi gondozás alá kerülnek a kancsalsággal vagy rövid­látással küzdő apróságok. Ám az eredmény gyakran meg­bukik azon, hogy a környe­zet nem fordít elég figyelmet arra: a gyermek viselje is a szükséges és megfelelő szem­üveget, jó megvilágításban dolgozzék, s megfelelő pályát válasszon magának. R. É. Autóalkatrész magánkereskedőtől felárral A kereskedelmi felügyelőség vizsgálatának tanulságai Ez a cikk, nem titkoltan, az autóalkatrésszel foglalkozó magánkereskedők tevékenysége ellen íródott. Szándékunk az, hogy bebizonyítsuk: ez a tevékenység ellentétes a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának ide vonatkozó törvény­erejű rendeletében lefektetett elvekkel. A rendelet kimondja, hogy „a lakosság ellátásának elő­mozdítása érdekében — azok­ban a szakmákban és azokon a területeken, ahol a magán­kezdeményezés az állami és szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát megfelelően kiegé­szíti és ahol az a helyi áru­alapok fokozott feltárását elősegíti — lehetővé teszik a magánkereskedés gyakorlá­sát”. Ennek az Elnöki Tanács által deklarált elvnek az ér­vényesülését vizsgálta az autó-műszaki magánkereske­dők körében Borsod megye Tanácsának Kereskedelmi Felügyelősége. Hot vásárol a magánkereskedő? Megállapításaikról Abucz- ki József, a felügyelőség ve­zetője tájékoztatott. A gépkocsi-tulajdonosok jól tudják, hogy nincs olyan időszak, amikor ne számíta­na hiánycikknek jó néhány tucatnyi alkatrészfajta. Több­nyire olyan kis eszközökről van szó, amelyek nélkül kényszerpihenőre van ítélve a jármű. Ezeket az alkatré­szeket hiába keresik-az. álla­mi és a szövetkezeti boltok­ban, az eladó többnyire szét­tárja a karját, majd bizal­masan a vevő fülébe súgja a legközelebbi magánkereskedő címét, ahol a szóban forgó árucikk minden bizonnyal megtalálható. És az autós többnyire nem csalódik. Igaz, hogy a magánkereskedő jó­kora félárat számol, de hát, ha nincs fékdob, nem megy a Trabant. Bányában és autópályán... Ezerarcú izotóp A radioaktiv izotópok ál­tal kibocsátott láthatatlan sugarakat napjainkban mind szélesebb körben alkalmaz­zák, a különféle izotópok egyre nagyobb szerepet kap­nak a gyógyászatban, a ter­melés korszerű ellenőrzésé­ben, sőt irányításában is. Az izotóp keltette sugár­zás szinte akadálytalanul és roncsolás nélkül hatol át akár a legsűrűbb szerkezetű anyagon, de sebessége, ener­giája az átjárt közeg ké­miai, fizikai jellemzői sze­rint változik. A sugaraknak ezt a sajátos tulajdonságát használják fel a legkülönfé­lébb mérésekre, az anyagok belső struktúrájának vizsgá­latára. Hazánkban a rádió­aktív izotópok ipari alkal­mazását másfél évtizeddel ezelőtt kezdték meg, s e kor­szerű eszköz térhódítására jellemző, hogy évenként át­lag száz sugárzó berendezés­sel bővül a hazai „izotóp­park”. Mi mindent tud ez az „okos” sugárzás? Az izotó­pos módszer többek között kiválóan alkalmas a talaj sűrűségének, nedvességének meghatározására. Segítségé­vel pillanatok alatt meg­mérhető a szén hamutartal­ma, a különféle anyagok ve­gyi összetétele. Izotópok ve­zérlik néldául a Gagarin Hőerőmű tüzelőanyag-gaz­dálkodását. A pamutszövő­és műböriparban a gyártó­gépekről lefutó anyag vas­tagságát, esetleges hibáit is az izotópok jelzik. A magyar —szovjet etilénvezeték ma­gyarországi szakaszán táv- vezérlésű izotópos átvilágító berendezéssel ellenőrizték a hegesztési varratok minősé­gét. Hasonló eljárással mé­rik az épülő Ml-es autópá­lya burkolatának kopásálló­ságát, a bitumenréteg tö­mörségét. Hazai kutatók fejlesztet­ték ki a „Mirakar” elneve­zésű izotópos műszercsalád új tagját. E kisméretű, súj­tólégbiztos, hordozható ké­szülékkel percek alatt meg­határozhatók a bányabeli kőzetviszonyok, a szénréte­gek és meddőkőzetek vas­tagsága, térbeli elhelyezése. Magyar szabadalom alap­ján nemrégiben készült el a/, első hazai izotópos levegő szennyeződés-mérő. Ez a ri­portermagnónál nem na­gyobb készülék a vegyipart üzemekben a levegő kéntar­talmának gyors, pontos meg­határozását teszi lehetővé. A láthatatlan izotópsugár­zás tehát napjainkban mind nagyobb teret hódít a gya­korlatban. A szakemberek pedig az ezerarcú izotópnak további fényes jövőt jósol­nak. (rab) A kérdés ezek után az, hogy vajon a magánkereske­dők honnan szerzik be áru­jukat. A kereskedelmi fel­ügyelőség megállapítása sze­rint többnyire éppen abból az állami üzletből, ahol hi­ánycikk az adott alkatrész. B’elrúgva a magánkereske­désre vonatkozó jogszabályo­kat, tízezres tételekben vásá­rolnak kiskereskedelmi üzle­tekben. Blokkot többnyire nem kérnek, hiszen tudják, hogy tiltott módon járnak el. Így aztán csupán az el­adó erkölcsein és jóérzésén múlik, hogy a magánkeres­kedő felvásárolja-e akár az egész szállítímányt az illető cikkből. Az elmondottak alá­támasztására csupán egy pél­da. Egyik magánkereskedő 1976-ban a vizsgálat időpont­jáig bizonyíthatóan több mint 200 ezer forint értékű árut szerzett be kiskereskedelmi egységből — jogszabályelle­nes módon. Működésük ellentmond a törvénynek Igen, teheti fel a kérdést az olvasó, de hát vajon hol vásároljon a kiskereskedő, hogy eleget tudjon tenni a társadalmi elvárásoknak, azaz növelje az árualapot, s elő­mozdítsa a lakosság ellátá­sát? Ennek a feltételnek az autóalkatrész-kereskedő egy­szerűen nem tud eleget ten­ni és ezért van az, hogy mű­ködésének puszta ténye is ellentmond a törvény szelle­mének. Hiszem a gépjármű- alkatrészek túlnyomó több­ségét kisipari forrásokból nem lehet beszerezni, egy­részt, mert a kisiparos szá­mára nem gazdaságos a gyártása, másrészt pedig a technikai feltételei sincsen­nek meg annak, hogy mond­juk egy gyertyát készítsen. Ezért hát — a vizsgálat ta­pasztalatai szerint — a ke­reskedők ilyen módon csu­pán készletük 2—5 százalé­kát szerezték be. A többi le­gális, féllegális és illegális módon az állami kereskede­lemtől származik. Megsértik a szabályokat — harácsolnak Miért üzlet — mégpedig jó üzlet — ennek ellenére az autóalkatrésszel való keres­kedés? Ezek a cikkek az úgynevezett szabadáras ter­mékek kategáriájába tartoz­nak. Ez azt jelenti, hogy a magánkereskedő a piaci helyzettől függően állapítja meg árait. Mekkora a ha­szon? Ezt csak tippelni le­het, bár néhány esetben meg­állapították az ellenőrök, hogy a 100 százalékot is meg­haladta. De az átlagos ha­szon is jóval felette van an­nak a mértéknek, amit egy szocialista ország kereskedel­mi viszonyai között tisztessé­ges haszonnak nevezhetünk. Itt most nem kívánunk szól­ni arról a másfajta haszon­ról, amit különböző adóma­nipulációkkal érnek el a ke­reskedők. Pedig a vizsgálat jó néhány ilyen megállapí­tást is tett. Az autóalkatrésszel foglal- . kozó magánkereskedők úgy­nevezett lánckereskedelmet folytatnak, nem növelik az, árualapot — és ily módon nem szolgálják a lakosság érdekeit —, csupán árfelhaj­tó szerepük van. A kereske­delmi felügyelőség megálla­pítása szerint „tevékenysé­gükre a vagyonszerzés, a ha- rácsolás, a kereskedelmi sza­bályok durva megsértése jel­lemző”. És végül: félreértés ne essék, nem vagyunk ma­gánkereskedő-ellenesek. Csu­pán az olyan magánkereske­dői tevékenység ellen eme­lünk szót, amely merőben ellentétes társadalompoliti­kai elveinkkel és azoknak a jogszabályoknak a szellemé­vel, amely a magánkiskeres­kedői tevékenységet lehetővé teszik. ERDŐS ÁKOS Kari, a detektív a Nyírségben 2 iszántúli bábjátékos napok Április 8-tól 11-ig Nyí­regyháza fogadja a II. ti­szántúli bábjátékos napok résztvevőit. A háromnapos programban 18 bábcsoport mutatja be repertoárjának egy-egy sikeres darabját. A Tiszántúl szinte vala­mennyi megyéjéből várnak vendégeket Nyíregyházára. Borsod megyét a miskolci Ady Endre Művelődési Ház ,, Játsszunk együtt” báb­együttese képviseli. A bábjátékos napok gyer- mekrajz-kiállítással kezdőd­nek, majd a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházban nyitják meg az ünnepi ese­ménysorozatot. Ezt követően négy együttes mutatja be műsorát. Április 9-én, pénte­ken a színházbeli szakmai ta­nácskozás keretében újabb 7 bábcsoport lép a „színfalak mögé”. Ezzel egyidőben to­vábbi négy helyszínen, Vá- sárosnaményban, Nagy kalló­ban, Mátészalkán és Üjfe- hértón folytatódnak az elő­adások. Az utóbbi nagyköz­ség művelődési házának színháztermében mutatkozik be a miskolci bábegyüttes. Az 1967-ben alakult báb­szakkör a miskolci intézmé­nyek mellett a fővárosban, sőt Csehszlovákiában is sze­repelt már önálló program­mal. A Népművelési Intézet nívódíjas bábcsoportja Üjfe- hértón a Balogh Sándorné, a Népművészet Mestere ter­vezte díszletekkel és bábok­kal Ilinyi Magda mesejáté­kát, a Kari, a detekvívet mutatja be. A bábjátékos napok befe- iezéseként a megyei műve­lődési központban adják át a résztvevőknek a II. tiszán­túli bábjátékos napok emlék­lapjait is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom