Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

A . ['hűségesebb, legprdeklődőbb nézőkért Tévés gyermekműsorok és gyermekíilmek szc mléj e „A gyerekek a televízió leg­hűségesebb, legérdeklődöbb né­zői ... A mai gyerek televí­ziós otthonokban nő fel . . . Az iskolás szabad idejének tete­mes részét a készülékek előtt „tölti” — írja a többi között Sándor György, a Magyar Te­levízió közművelődési igazgató­ja a televíziós gyermekműso­rok és gyermekfilmek első kő­szegi szemléje elé szánt beve­zetőjében; ezekkel a vala­mennyiünk által jól ismert té­nyekkel indokolva a találkozó szükségességét és célját is. A napokban tartott sajtótájékoz­tatón — továbbfejlesztve a gondolatot — elmondotta még, hogy másfél rejnió gyerekné- zőre kell tekintettel lenniük és számtalan nemzetközi felmé­rés, hazai tapasztalat bizonyít­ja, hogy a nekik szóló műso­rok tervezése, szerkesztése miijén nagy munka és felelős­ség. Az MTV Ifjúsági és Okta­tási Főszerkesztőséqén belül az Ifjúsági Osztály és az Iskolatelevízió mellett két rovatból álló Gyermekosztály működik. Az egyik rovat közvetlenebbül foglalkozik a kisdobosok és úttörők neve­lésével, a gyerekek társa­dalmi életével, szerepével. Itt készülnek például a Papír­sárkány, a kisiskolások képes folyóirata, a Tizentúliak Tár­sasága, a Legyünk barátok sorozat adásai. A Zsebtévétól a Cimboráig 'A rriSsik rovat többnyire művészeti jellegű és művé­szétről szóló műsorokat gyári. Az esti mese mellett ebben a műhelyben készül a Zseb- tévé, a Fabula, a Pengető, a Varázsolló, itt gondozzák a Játsszunk bábszínházát!, a Cimbora, a Ki játszik ilyet? egyes adásait. (Külön drama­turgia hozza létre a gyer­mekeknek készülő játékfil­meket. Talán elég. ha a Ke­ménykalap és krumpliorr, illetve A palacsintás király címűeket említjük.) Nos, en­nek az utóbbi rovatnak a munkájával foglalkozik a kő­szegi találkozó, amelynek most. az első alkalommal az lehetne az összefoglaló címe: mennyiben segít a televízió az otthonnak és az iskolának a gyerekek esztétikai nevelé­sében. Az áprilisi Napjaink Az áprilisi Napjaink Való­di művészetet! című vezér­cikke az SZKP XXV. kong­resszusa alkalmából rende­zett borsodi barátsági hétre emlékeztet, miközben azt elemzi, mit vár szocializmust építő társadalmunk a művé­szetektől. Mintegy két és fél oldalt szenteltek a költészet napjának, József Attila szü­letésnapjának. melynek mél­tatását a kortárs Emil Boles­lav Lukac tollából olvashat­juk. Monoki Tverdota György arról írt egész oldalas cikket, milyen stádiumban van ma a József Attila-kutatás, verse­ket pedig mai magyar köl­tőktől közölnek. A hatvanéves Mesterházi Lajost Kabdebó Lóránt kö­szönti; Barta Péter, a zene­szerző-karnagy nemrég tar­tott miskolci koncertje alkal­mából újabb „tollvanások- kal” egészíti ki Bárdos Lajos portréját. Esze Tamás A ku­rucok első országgyűlése cí­mű cikkét a Rákóczi-évfor- dulónak szentelték. Ha mind­ehhez hozzávesszük Benedek Miklósnak az Azonosítás cí­mű magyar filmről írt film­levelét, kulturális életünk híreit, nyugodtan megállapít­hatjuk, hogy jól informál, aktuális az áprilisi Napjaink. S amikor az egész oldalas iportokra, elemző Írásokra lapozunk, a város, az ország­rész időszerű gondjairól, vál­tozásairól kanunk az alaoos- ság igényével készült, alap­vetően jellemző képet. Kiss Gyula Tardi helyzet, tardi változások című cikkében a község elmúlt három évtize­dét elemzi. Serfőző Simon Apám levelei című riportjá­ban arról szól, milyen volt, és milyen ma a falu élete. Brackó István bükki baran­golásait hozza közös nevező­re, míg válaszol a kérdésre: mit ér a Bükk annak, akinek kenyeret ad, akit „csak” pi­hentet, és mit tesznek érte, hogy ez a vidék a régi isme­rőst és az alkalmi turistát méltóan fogadja? Miskolcról szól végezetül Adamovics Ilona Rombol­tunk, hogy építhessünk és Békés Dezső Kisváros a nagyvárosban című írása. Akik az évek óta változó, mozgásban levő megyeszék­helyen élnek, s látják a tíz­ezres lakótelepek születését, azok számára ez a két cím nem kíván kommentárt. M— ♦ Ki játszik ilyet? Vargha Balázs a gyerekek között. Április 20-tól 24-ig Kőszege ea A tévés gyermekfilmek első kőszegi szemléiét ápri­lis 20. és 24. között rendezi meg Vas megye, valamint Kőszeg város Tanácsa, a Kulturális Minisztéfium Film­főigazgatósága, a Magyar Film- és Tévéművészek Szö­vetsége és a Magyar Üttörők Szövetsége közreműködésével és támogatásával a Televízió. A találkozónak — mint ko­rábban az ifjúsági filmek fesztiváljának — az ország legkisebb és legszebb városá­ban a történelmi hangulatú, de a ltegmodemebb közműve­lődési követelményeknek megfelelően felszerelt Juri- sics-vár ad otthont. A szem­lét nem fesztiválnak tervez­ték. nincsenek díjak, a fil­mek nem versenyeznek. Mint elmondták, munkatalálkozó­nak szánják, ahol az egyes sorozatműsorok néhány hó­nappal, esetleg évvel ezelőtt sugárzott, illetve most elő­ször látható adásait mutatják be és vitatják meg. Az illető korosztállyal eoyütt Kőszeg 300 éve iskolaváros. Jelenleg kétezer gyermek él és tanul itt; bőven lesz kö­zönsége az egyes napok prog­ramjainak, A Zsebtévé. Ki játszik ilyet? Papírsárkány, Dúdoló, Aprók táncháza, Cimbora, Fabula (felsorol­hatnánk az említett rovat valamennyi műsorblokkját) című adásokból készített vá­logatásokat ugyanis az illető korosztállyal együtt nézik a szakemberek. A csak Kőszeg számára sugárzott programok után (a műsorokat egyébként a veszprémi szemléhez ha­sonlóan a város területén is vehetik az érdeklődők) Len­gyel Balázs, Vitányi Iván, Poszter György, Ranódy László vezetésével, illetve az utolsó nap programjaként be­mutatott, gyerekeknek szóló játékfilmek, a Ballagó idő és a Két pont között a legrövi­debb görbe vitavezetőie, Ber- náth László irányításával mindennap eszmecserét foly­tatnak a látottakról. Húsz éve tart a munka, hogy az értelmes, hasznos, szórakoztató gyermekteleví­ziót létrehozzák: most ezt a két évtizedet is szeretnék át­tekinteni. A kőszegi öt nap minden bizonnyal alkalmas lesz a jó és a rossz felméré­sére, és utat mutat a továb­biakra nézve is. (M—) Festmények a Kohász Galériában A Borsod megyei képző­művészek alkotásaiból össze­állított, két évre tervezett vándorkiállítás grafikai anya­gát az elmúlt napokban a Diósgyőri Gépgyárban mu­tatták be, a tárlatra beadott mintegy 30 festményt pedig először a Kohász Galériában állítják ki. A bemutató ma délután fél háromkor nyílik; megnyitót Novak József, az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának titkára mond. A íestménybemutató április 15- ig tart nyitva, szombat és va­sárnap kivételével délután fél háromtól ötig tekinthető meg. Ezt követően — mint hírül adtuk — a vándorki­állítás mindkét gyűjteménye az encsi járásbán kezdi meg borsodi körútját. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Brigádnapló. Széli Júlia műso­ra. — 13.40: Mezők, falvak éne­ke.— 13.58: Ezeregy délután. — 14.28: Eisler-müvek. — 14.39: A költészet hete. Az én testamen­tumom. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Messziről — messzi­re. — 15.50: Farkas Ferenc: Asz­tali muzsika. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.10: Kocsis Zoltán és Szenthelyi Miklós fel­vételeiből. — 16.39: Mozart: D- dúr szimfónia. K. 358. — 17.00: Hírek. — 17.05: Tanuljunk ta­nulni! — 17.30: Hallgassuk együtt! — Frescobaldi-müvek. — 18.15: Koczkás Sándor könyv­szemléje. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Könyvpárbaj, ni. elődöntő. — 20.30: Vavrinecz Béla féld.: Me- zöségi képek. — 30.39: Cilea: Adriana Lécouvreur. Négyfelvo- násos opera. — 21.18: Hírek. — 22.13: Közvetítés a súlyemelő F.B-ről. — 22.30: Prága 2000-ben és addig . . . Somogyi Nóra mű­sor«. — 23.45: Nóták. — Közben 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: Operettket­tósök. — 12.30: Hírek. — 12.33: Zlno Francescatti hegedül. — 13.00: Régi híres énekesek mű­sorából. — 13.30: Hírek. — 13.33: Kabalevszkij: Kantáta a reggel­ről. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.00: örök­# A második világháborút követő időkben sok szétszakított család talált újra egymásra, sok frontharcost vártak szere­tettel, aggodalommal itthon. De sokan voltak, akiket nem várt senki, vagy sosem gondolt, lehetetlen helyzetbe hozott a háború. Egy ilyen katonáról szól Lugossy László Azonosítás című új magyar filmje. Ambrus András nem siet vissza régi környezetébe, hanem megszállottan, konokul, erőszakosan követeli, hogy korrigálják azt a „kis" adminisztrációs hibát, amely a háború zűrzavarában saját nevétől is megfosztotta ... Egy korszakkal ismerkedhetünk meg, míg figyelemmel kísér­jük a főhős sorsát. A főszerepeket Cserhalmi György. Mada­ras József. Koltay Róbert és Monori Lili játssza, a Miskolcra egyhetes k'séssel érkezett filmet holnaptól mindkét bemutató mozi vetíti. Miskolci történetkék Az Arany János utcában Herakleitoszt idézi bevezető soraiban az új Miskolci Tájékoztató. Az antik bölcselő szerint ugyanis nem lehet ugyanabba a fo­lyóba kétszer belépni, s a miskolci kiadvány szerint városunkban valószínűleg az is gon­dot okozna, ha ugyanazon az utcán kellene kétszer végigmenni. Van ebben nem kevés igazság. A városrendezés felgyorsult üteme sorra tüntet el régi utcákat, egész város­részeket, hogy helyükön felépüljön az új, a jobb, a korszerűbb, a mai Miskolc lakói­hoz méltóbb környezet. A városnak talán legelavultabb belső része volt a Vörösmarty, Zrínyi, Arany Já­nos, Margit és részben a Szemere utca ha­tárolta terület. A Dankó Pista utca kör­nyéke már teljesen eltűnt, a Vörösmarty utca páros oldalának régi házaiból is egy- kettő akad mutatóba — például az évtize­deken át romos, több udvaros, félkész, va­kolatlan állapotban is százaknak silány ott­hont adó Bagolyvár, jelenleg a kerületi ta­nácsi hivatal épülete —, s már százával sorakoznak itt a házgyári elemekből össze­rakott otthonok. Épülnek az új házak ott is, ahol még néhány hónapja a Bors vezér, Zöldfa, Munkácsy, Jósika. Kölcsey utca, a Hadirokkantok útja volt. Az egykor igen forgalmas Arany János utcán bandukoltam a minap. Régi emlékek sorjáztak elő. (Vajon akad-e a két világ­háború között Miskolcon felnőtt, vagy itt diákoskodott férfiú, akinek ne lenne valami suhanckori emléke a régi, esti Arany János utcáról?!) Az öreg utca már derékba tört. A hajdani Kölcsey utcánál meg kell állni Nincs tovább. Építőgépek zárják el az utat. házalapokat ásnak. Itt az utca jelenlegi vége. Járom a megmaradt utcát, átpillantok a letarolt területre: itt lehetett a sarkon a nyomdászok székháza, itt meg egy kis szó- davizgyártó műhely volt, mindig állt előtte egy lapos stráfkocsi, üveges rekeszekkel. A piros oldal sok-sok szerteágazó mellékutcá­jában kisiparosok műhelyeinek sora, itt meg egy nagyobb lakatosműhely, a Demeter test­véreké. Óriási, aranyszínűre festett kulcs lógott cégtáblájukról a járda fölé. A Kölcsey utcának alig találni nyomát. Valami garázs­féle árválkodik még ott, de az egykori sze­fárd zsinagóga, meg a rittiális fürdő már nincsen. Az utca páros oldalának elején még állnak a halálraítélt házak. Mögöttük már eltűntek a kis műhelyek, a hajdani olcsó találkahelyek, a kasszírnő-közvetítő asz- szonyok otthonai, s az ezekkel keveredetten élt tisztes, ám szegény családok szerény hajlékai. Nem tudom pontosan, mikorra fejeződik be e környék szanálása, mikor tűnik el a városrész utolsó régi, rosszemlékű háza is. De mielőtt utolsót üt a bontócsákány, mi­előtt utolsót harap a falakba valami gép­szörnyeteg, emlékeztetni kell egy szomorú miskolci történetre: ez a terület volt a mis­kolci gettó 1944-ben, a német megszállás idején. A németeket kiszolgáló magyar ha­tóságok ide tömörítették a város faji ala­pon üldözött zsidó lakosságát, itt kezdődött számukra a poklok pokla. Itt éltek össze­zsúfolva, munkalehetőség, mozgási szabad­ság, a legelemibb emberi jogok nélkül. Itt tartották a soha véget nem érő házkutatá­sokat, s innen szedték áldozataikat a csend- örnyomozók, akik az ugyancsak itt beren­dezett vallatóhelyiségekben kínozták — nem­ritkán halálra — azokat a szerencsétleneket, akiknél értéket gyanítottak. Puskatusok zu­hogtak, ütések csattantak, aratott bőven a korai halál. Innen vezetett az út a Tatár utcai téglaszárítókba, ahonnan a megyei települések üldözöttéivel együtt zsúfolták az embereket abba a vagonba, amely csak Auschwitzban engedte ki őket, kevés kivé­tellel halálba. Tizennégyezer mártír szen­vedéseire kell emlékeztetnünk az Arany János utca romjr.ín. Eltűnik a rettenetes emlékekkel gazdag városrész. Tizennégyezer ember szenvedése azonban emléket kíván! Az avasi zsidó te­metőben van ugyan emlékoszlop, ott van több borsfái mártír-emlékmű is, de a már­tírokra emlékezés nemcsak egyházi ügy. A miskolci mártírok emlékét még nem örö­kíti utcanév, sem utolsó útvonalukon, sem máshol, s most, amikor az egykori gettó nyoma is eltűnik, időszerű újra a gondolat harminckét évvel később, a szenvedések he lyén születő új környezetben emlékmű vág- emléktábla emlékeztessen kegyelettel. BENEDEK MIKLÖ5 zöld dallamok. — 17.53: A vi­lággazdaságban történt. — 16.03: Klasszikus operettrészletek. — 18.30: Hírek. — 18.33: Szimfóni- kűs könnyűzene. — 19.27: Jó estét, gyerekek! — 19.32: Urbán Katalin népdalokat énekel. — 20.00: Mikrofonközeiben. Jósé Feliciano. — 20.30: Hírek. —. 20.33: Közvetítés a súlyemelő EB-rőí. — 21.00: Iránytű. —22.10: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. — 22.30: Hírek. — 22.33: Verbunkosok. — 23.00: örökzöld dzsesszmelódlák. Kiss Imre műsora. — 23.45: Két nyi­tány. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.05: Nagy­üzemi mezőgazdaságunk. Ki­tüntetett tsz-elnök ... — Tavasz a határban ... — 17.15: Népdal- feldolgozások. — 17.25: Női dol­gok, női gondok. — 17.35: San­zonok és hangszerszólók. — 17.55; A megye sportéletéből. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónikaműsora. — 13.15: Előadó: a szerző! — 18.25: Hírösszefog­laló. Televízió, 1. masor: 17.13: Mű­sorismertetés. — 17.15: Hírek. — 17.20: Életet az éveknek. Nyug­díjasok műsora. — 18.00: Ren­dezte: Katkics Hona. A kis bi­cebóca . — Tévéfilm. — 18.20: Előszó helyett. . . Bevezető A harmadik határ című filmsoro­zathoz. — 19.05: A közönségszol­gálat tájékoztatója. — 19.10: Es­ti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Idősebbek is elkezdhetik... — 20.05: A bűvész. Amerikai filmsorozat. Sátáni szögek. — 20.55: Születésünk titkai. 36« nap története. — 21.45: Tv-hír­adó 3. 21.55: Súlyemelő Európa- bajnokság. Váltősúly. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Savaria Kupa. A női röplabda döntője. — 21.05: Tv-híradó 2. —21.25: A napsugár nyomában. Ismeret- terjesztő filmsorozat. Amikor a kőzet megszilárdul. — 21-55: Ha­zánkról szóljatok szép szavak! Miskolci Nemzeti Színház fTI: Három nővér. Lehár és Egyete­mi bérlet. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Domanovszky Endre em­lékkiállítása. — Kossuth Műve­lődési Ház (10—18): Látás é3 al­kotás — szitanyomatok. — Her­man Ottó Múzeum Képtára (10— 18): A XX. század magyar fes­tészete. — Kondor Béla-emlék- kiállítás. FIMSZINHAZAK BÉKE Holtbiztos tipp Szí. angol film Másfél helyár! Ifjúsági bérlet nem érv.! Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH Holtbiztos tipp Szí. angol film Másfél helyár! Ifjúsági bérlet nem érv.! Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor sagvári Egy királyi álom Mb. szí. amerikai film Kezdés: 7 órakor IFJÚSÁGI ES ÜTTÖRÖMOZI Némó kapitány és a víz alatti város Mb. angol film Kezdés: 4 órakor SZIRMA Halhatatlanok Román film Kezdés: f7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A mai nap kúlturális programjá­ból. — 8.27: Hartwig: Premier­nyitány. — 8.34: Harsan a kürt­szó! — 9.04: Mozart: A szín- igazgató. Egyfelvonásos zenés ko­média. — 10.00: Hírek. — 10.05: Nemzetközi mesefesztivál. — 10.30: Nathan Milstein hegedül. — 11.00: Ki a hiMs? — 11.39: Rákóczi. Dramatizált epizódok. Petőfi rádió: 8.0ű: Hírek — 8.05: Bukovjcs Lajos eigánydalo- kat énekel. — B.20: Prága 2000- ben és addig. — 8.30: Hírek — 8.33: Balettzene. — o.oo: Dzsessz- felvételeinkből. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: A költészet hete. Szülőfölde­men. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 11.55: ifjúsági köny­vespolc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom