Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-06 / 82. szám
ítnmrae hívéin M'WwwWeWS nfroTf/, Erma fé árláaltanácsokú j cikkek;jogltanácsokf drsrslevstex o kf Ó3ru*n 1 é ve 1 e zjJ «teszteJcv^ s á r I ;i a i. fc o ná « soka í c X k k ■; 11An<!jjltíÉMtiÉHHb%MU£)Lv ■»fiárlásítanácb LaIt; aj* a ffcia Ma „Jó” minősítést kapott Erika típusú írógépem, amelyen ezt a kis információt lekopogtam. A Nagyító című folyóirat legfrissebb számában a táskaírógépeket tesz^ telte. Jelenleg Magyarországon az NDK-beli Erika három változata, kétfajta bolgár Maritza, a japán Silver Reed, a portugál Messa 2000 S, valamint a svájci—magyar kooperációban készült Hermes 3000 típusú írógép kapható. A szakemberek az értékelésnél figyelembe vették a gépek működési tulajdonságait, a lehetséges írássebességet. a tartósságot, azt, hogy milyen könnyen kezelhető, problematikus-e a szalagcsere, jól olvashatók-e a másolatok, és egyáltalán; mennyire praktikusak ezek a berendezések. „Kiváló” minősítést' egyedül a Hermes kapott. Megállapították, hogy szerkezeti *rjt* megoldása korszerű, burkolata könnyen tisztítható és súlya is megfelelő. Egyedül az árát, a 4000 forintot találták kissé magasnak. „Jó” minősítést kapott, az NDK-beli Erika és a japán Silver Reed. A japán gép a legkönnyebb, mindössze 4 kiló 40 deka; az Erika egyik változatában fekve is elhelyezhető az úgynevezett A/4- es papír. A portugál Messa — az importgép beszerzésének ésszerűségéről a Kesudió című cikk szerzője is meditált— csupán a közepes szintet ütötte meg. Megmunkálása nem elég finom, a gép zajos és a kezelhetősége is csak közepes. 2900 forintba kerül. Végül a Maritzáról azt állapítottak meg, hogy ára a várható élettartamhoz képest magas, a gép konstrukciója nem a legszerencsésebb. Egyébként — ez a megállapítás már nem szerepel a Nagyító tesztjében — a hazai írógépkínálat nem túl bőséges és valamennyi táskagép sokba kerül. Jó volna, ha az egyetlen — legalább részben — magyar konstrukció. a Hermes, teljes mértékben a hazai ipar terméke lenne, és az import alkatrészek kiküszöbölésével az árát is elfogadhatóvá tennék. Hiszen az írógép ma már nem luxus, hanem munkaeszköz. E. A. Ünnep Ivana-Fianknvszkban ígéretéhez híven, táviratban tájékoztatta a Déli Hírlapot Kenyeressy Árpád, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat Orenburg! üzletigazgatóságának ivano-frankovszki vezetője arról, hogyan emlékeztek meg a kint dolgozó magyar munkások hazánk felszabadulásának 31. évfordulójáról. „Hazánk felszabadulásának 31. évfordulóját Ivano- Frankovszkban is megünnepeltük. A Dnyeszter-szálló dolgozói megrendelésünk teljesítésén túl is kitettek magukért. Feldíszített és szépen megterített étteremben szolgálták fel az ünnepi ebédet. A kora délutáni órákban megkoszorúztuk a közelmúltban felállított Lenin- emlékművet és a hősi emlékművet. A koszorúzási ünnepségen a megyei, városi párt- és tömegszervezetek, valamint a gazdasági szervek vezetői is képviseltették magukat. Délután öt órakor ünnepi megemlékezést tartottak a Pedagógiai Főiskola dísztermében; az elnökségben és a vendégek soraiban 100 magyar és 400 szovjet meghívott foglalt helyet. Az ünnepi beszédet Lőrincz János. . a létesítményi pártbizottság titkára mondta el két nyelven, oroszul és magyarul. Ezt követően az Iva- no-Frankovszk megyei párt- bizottság titkárának köszöntő beszéde hangzott el. A megemlékezéseket a Pedagógiai Főiskola művészeinek színvonalas műsora követte. Nagy sikert aratott a magyar operetteket is játszó zenekar és a magyarul éneklő művésznő fellépése. Az ünnepség után baráti beszélgetésen találkoztak a megyei és városi vezetőkkel a létesítményi főigazgatóság gazdasági, politikai és tömegszervezeti vezetői.” Beethoven- est Az Ózdi Népművelési Intézmények igazgatósága ma este 7 órai kezdettel Beetho- ven-estet rendez a Kun Béla Művelődési Házban. A műsorban közreműködik Kovács Dénes hegedűművész és a Miskolci Szimfonikus Zenekar, Mura Péter vezényletével. Az Egmont-nyitány, a D-dúr hegedűverseny (óp. 61.) és a VIII. (F-dúr) szimfónia (op. 93.) szerepel a műA szirmai rossz példa * # Az Uf Életbe új szellem kell Hogyan kerülhet valaki olyan beosztásba, amit nem rá méreteztek? Akinek sem képességei, sem emberi tulajdonságai nem ütik meg a kívánt mértéket. S aminek később nem is annyira ő, mint inkább a környezete látja kárát. Az ilyen eseteknek több oka is lehet. De a legfőbb ok mindenkor: a káderpolitikái elvek megsértése! Sajnálatos, de nagyon tanulságos példát szolgáltat a szirmai Üj Élet Termelőszövetkezet, amelynek elnöke ez év március 10-i hatállyal új főagronómust alkalmazott. Két nappal később ülést tartott a tsz pártalapszerveze- tének vezetősége. Személyi ügyeket is tárgyalva, szó esett az új főagronómusról Is. A vezetőségnek az volt a véleménye, hogy a korábban megüresedett hely betöltését célszerűbb belülről megoldani. Egyrészt, mert arra — szakmai végzettségét is tekintve — van alkalmas ember. Rátermett pedig több is, ha — és érnék nincs akadálya — időközben levelező úton elvégzi tanulmányait. Az állásfoglalás tehát megszületett: a vezetőség nem járul hozzá az elnöki döntéshez. I gártvezetöség ellenire Elnöki döntéshez? De hiszen ilyen természetű kérdésben egyedül nem is dönthet. Csak a termelőszövetkezet vezetősége. Nos, március 16- án, négy nappal a pártvezetőség ülése után, a szövetkezet vezetősége is döntött. Méghozzá úgy, hogy jóváhagyta az elnök intézkedését. Vajon nem ismerte a pártvezetőség állásfoglalását? De igen. Csakhogy: felállt a jogtanácsos és azt mondta: a Ha segít a család is... E^v asszony, akinek mindedre van ideje # Csinosítják a parkot... (Solymos felv.) Mire a legbüszkébb? A három fiára. András 23 éves kohásztechnikus. Attiia 20 éves tisztifőiskolás, József 10 esztendős, ő építészmérnök szeretne lenni. Hanem Csetneki József né Koícs Elzáról nem hinné senki, hogy ilyen nagy fiai vannak. Külseje a korát hazudtolja. Temperamentuma — ahogyan mozdul, ahogyan beszél — tagadja az évek múlását. Mint tanácstagot kerestem — igaz, a munkahelyén, a Megyei Beruházási Vállalatnál —, de nyilván nem volt véletlen, hogy elsőként a gyerekek képe került az asztalra. Készséggel magyarázta is: szép családi élete, az otthon nyugalma az a háttér, amely biztonságot ad minden lépésének. Biztos vagyak benne, hogy tizedet nem tudná tenni a közösségért, ha a család nem lenne egységes erő mögötte. Mert csakis az ő megértésük, segítőkészségük és buzdításuk az, ami Csetnekiné- nek mindenre juttat időt. Elsorolni is sok, hányféle társadalmi funkciója van azon túl, hogy a munkahelyén SZTK-ügyintéző, bérelszámoló és munkaügyi előadó. Huszonöt éve párttag: pártvezetősági tag, a számvizsgáló bizottságnak einöke, 1972-től Miskolc 85-ös választókerületének tanácstagja, a n/2-és népfront bizottság művelődésoolitikai munkabizottságának tagja. Ezeken felül háziasszony, aki naponta főz, háromszobás lakást gondoz. — De jut időm olvasásra, sőt még kézimunkázásra is. Csetnekiné nevetett, én pedig nem győztem csodálkozni. Számára nemcsak cím az, hogy tanácstag. Pillanatok alatt olyan lendülettel beszélt a velejáró munkáról, hogy sodort. Szinte kérdezni is elfelejtettem. Nők va- v agyunk, tegeződtünk rögvest. — Gyere el tizedikén, akkor lesz a legközelebbi társadalmi munkánk. Olyan 40 méternyi lánckorlátot építünk a Győri kapu 154. sz. ház előtt. Tudod, tavaly ezüstfenyőt, dxszbokrokat, rózsatöveiket ültettünk oda, azokat szeretnénk megvédeni. Jönnek a Nemzeti Bank KJSZ-fiataljai — 19-en ígérték —, s éppen a napokban jelentkezett az LKM-ből Aranyosi István és Dudás Károly — ugyancsak KISZ- brigáddal: ők patronálják azt a területet, ami a Rácz Ádám utca és a Győri ka- oui részen kimaradt a kertészeti vállalat gondozásából. Még Perecesről is van jelentkezőnk — Erdei Pista bácsi —, ő kaszálni tud. a ber- házák közötti füves részeket áooiia maid , ., Az utóbbi két évben csaknem 19 ezer óra társadalmi munkát szervezett, s majdcsak félmilliót ért az a munka. — No, nem az én érdemem — tiltakozott. — Igen jó a kapcsoltunk a választókerülethez-tartozó négy lakóbizottsági elnökkel. Közös a munka. Egyikük Bodnár Lajos, az LKM pénzügyi osztályának vezetője. Aztán Színik Bertalan és Tóth Béla. ók nyugdíjasok. A negyedik pedig a férjem. Csetneki József. A sokféle társadalmi munka, a gyors intézkedések miatti szaladgálnivaló gyakran szólítja el akár a főzőkanál mellől is Csetnekinét. De otthon nincs sértődés. — A férjem nem vethet semmit a szememre. Ö is ezt csinálja. A Diósgyőri Gépgyárban dolgozik, a Hoffmann brigád tagja az E- gyáregységben. Lakatos. Gyakran túlóráznak — olyan a munkájuk, exportra dolgoznak —, aztán még munkásőr is. no meg a lakóbizottsági elnöki tisztségben sem lehet lazsálni... Túlzás lenne állítani, hogy egyvégtébén repeső öröm a tanácstag dolga. Nem mindenkinek mondhat igent, nem mindenkinek adhat igazat. Igv aztán olykor görbe pillantások is érik. Ilyenkor a matematika segít rajta. Egvszerűén csak ösz- steheson litte a számokat: egvnek mondott nemet, mert báromnak igaza van. Ketten fintorognak, ötvenen mellé állnak, ha tenni kelj. No, lám! Nem n«1’»’ eldönteni, melyik a RADVANYI ÉVA tsz vezetőségének nem kötelessége, hogy elfogadja a pártvezetőség álláspontját, ennek semmi jogi következménye nem lehet. (Hogy mennyire lehet, arra még visszatérünk.) Aztán szót kért a főkönyvelőnő is és így nyilatkozott: ha nem alkalmazzuk a főagronómust, bajok lesznek a gazdasággal. (Hogy alkalmaztatása esetén lehetnének-e bajok, erre is visszatérünk.) Voltaképpen ennyi történt. Am, ami történt, az enyhén szólva szabálytalan. Miért? Azért, mert az elnök kész tények elé állította a szövetkezet vezetőségét (hiszen jóváhagyás előtt alkalmazta a főagronómust, amiről még a személyzeti vezető se tudott, noha az 1019-es kormányrendelet értelmében az alkal- rnazartdóról neki kellett volna beszereznie az információkat), s megsértette a szövetkezeti demokráciát. Vétett továbbá a káderpolitikai párt- és állami határozatok, rendelkezések ellen is, mert a pártvezetőség nélkül, sőt annak állásfoglalásával szembehelyezkedve fogadtatta el a tsz vezetőségével a főagro- n óm üst. Ehhez pedig nem volt joga. Az MSZMP Központi Bizottsága ugyanis 1973. november 28-i határozatában kimondta, — nem szó szerint idézve —, hogy: a pártszervek állásfoglalása nélkül vagy annak ellenére, a hatáskörükbe tartozó vezetők meghatározott személyi ügyeiben az állami, gazdasági vezetők nem dönthetnek, illetve nem intézkedhetnek. Továbbá: a pártszervezet joga, hogy a gazdasági, intézményi, hivatali vezetőkétől eltérő vélemény esetén a felsőbb pártszervhez fordulhasson és a kérdés tisztázásáig az adott káder ügyében ne szülessen döntés. „Akkor minek a vezetőség?” A döntés ennek ellenére megszületett. S amikor az elnöknek később a szemére vetették a történteket, sértődötten azt mondta: ha a pártvezetőség dönt, akkor minek a tsz-vezetőség ? Furcsa és meghökkentő szemlélet. Egy vezetőnek tudnia illik (illik? kell!), hogy egy adott munkaterület kommunistái felelősséggel tartoznak mind a pártnak, mind a szű- kebb közösségüknek mindenért, ami történik. A párt- szervezet, illetve a pártveze- tőség az Űj Élet Termelőszövetkezetben nem akarja kisajátítani sem a tsz-vezetőség. sem az elnök vezetői jogait, de igenis kötelessége, hogy olyan kérdésekben ellenvéleményt alkosson, amelyek károsak lehetnek a gazdálkodásra, s amelyek később eredménytelenséget, majd rossz hangulatot szülhetnek. Sajnos, — meg kell ezt őszintén mondani —, a pártvezetőségnek még következetesebbnek, még határozottabbnak kellett volna lennie, nagyobb tekintélyt szerezve az alapszervezetnek — mint politikai felelősnek. Nem most, már korábban is, hiszen ha nem is ennyire durva, de hasonló hibák már előfordultak a termelőszövetkezetben. S ha azt mondjuk, hogy a történtekért felelős a pártvezetőség, s személyében a nem mindig kellően határozott titkár is, akkor az elnök nem intézheti el a számonkérést ennyivel: „sok dolognak nem értem én az útját-módját”. Ha így van, miért nem igényli hát a pártszervezet segítségét, az együttműködést ? Presztízsből? Jobb „tanácsadók” miatt? Ezt nem tudni. Egyet viszont igen: nem tud jól irányítani az, aki a helyzetet nem elemzi és nem eléggé körültekintő. Ebben az esetben erről van szó. S íme a bizonyíték. Milyen munkaerőt vett fel? Egy olyan embert, akiről semmit sem tudott. Ajánlotta neki valaki. S az új főagronómusról már csak utólag derült ki, — miután illetményét a közgyűlés is megszavazta! . hogy korábbi munkahelyem alkalmatlannak tartották vezetői tisztségbe, olyan ember, aki az életnek mindig csak a napos oldalát keresi, egyszóval: semmiképpen sem az az ember, aki azt nyújtaná, amire szüksége van a tsz-nek. Vagy mindegy, hogy ki, csak ne legyen üres a hely? levonni a tanulságot De most már nem üres a hely. Betöltötték. Törvénytelenül. A közgyűlés véglegesítette. Ha majd a döntést megvétózzák — mert vétózni kell! —, vajon a jogtanácsos ad-e épp oly határozottsággal tanácsot a tsz-vezetőségnek, miként akkor adott, amikor azt mondta: a pártvezetőség állásfoglalása ellenére cselekedni — nem jár jogi következményekkel. A pártvezetőség a sajnálatos esemény után most azt mondhatná: mossuk kezeinket, mi időben szóltunk. Nem teszi. Nem is teheti. Levonja — így nyilatkoztak —, a tanulságot egyszer s mindenkorra. Erélyesebb lesz, következetesebb, úgy szól bele a tsz életébe a politika eszközeivel, hogy jobb legyen az együttműködés, jobban érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia. Olyan tekintélyt szerez a pártszervezetnek, amely a tsz-tagság bizalmát jobban elnyeri. Ismételten: nem akarja — eddig sem akarta —, gyakorolni a vezetést a tsz vezetősége és elnöke helyett. Nem feladata. Ellenben igenis feladata, hogy csorbítatlanul őrködjék a párt vezető szerepe felett, ne tűrje el a visszásságokat, törvénytelenségeket, s arra ösztönözzön, hogy ebben a szövetkezetben is iobb legyen az élet, eredményesebb a gazdálkodás, amelvnek itt e munkásvárosban szerepe és nagy lehetősége van. A gazdasági vezetésnek oedig meg kell értenie, hogy a pártszervezet segítsége, tanácsai nélkül nem boldogul Legyen intő példa erre ez az ügy. CSALA LÁSZLÓ Terméswiiáró szakosztályok alakultak Félszáz körül van mai Borsod megyében a leririé- szetjáró szakosztályok száma; hódit a legegészségeseob tömegsport ... Az utóbbi időben az Észak-magyarországi Vegyiművekben és az ózdi járasuau több helyütt is alakult szakosztály. Az irányítás színvonalának íavitasa érdekében megalakult az Ózd városi Természetbarát Szövetség is.
