Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

Tíz zsák rement, t’gy Új fa Gyáravatás A he.jöcsabai óriás bemuta­tására sokféle lehetőség kí­nálkozik. Kezdhetjük, mint legkézenfekvőbbel, a „leg”- ekkel. mert a HCM a legna­gyobb és legkorszerűbb hazai cementgyár, s kiszolgálója, a kőbánya is a legnagyobb az országban, s a mészkövet az üzembe az ország leghosz- szabb szállítószalagja szál­lítja. A 28 hold területen fekvő üzemben a teljes termelési időszakban, egy év alatt 1.6 millió tonna cement készül. A 4,7 milliárd forintot érő új létesítményben a múlt évi próbaüzemek kezdete óta napjainkig 430 tonna cemen­tet gyártottak. SZOKNI KELLETT AZ ÚJAT Az idei feladatterv 860 ezer tonnát ír elő. Az eddigi eredmények biztatóak. Az óriás — túl a gyermekbeteg­ségeken — megbízhatóan termel, jó minőségű építő­anyagot ad. A tegnapi sajtótájékozta­tón Végh József vezérigaz­gató és Szabó István gyár­igazgató joggal büszkélked­hetett azzal, hogy a HCM- nek már az avatást meg­előző hónapokban is sok. az elismeréssel nem fukarkodó vendége, látogatója volt. Nemzetközi mércével mérve is magas színvonalú az a cementgyártó technológia, amely a tapolcai mészkőből künkért, majd cementet ké­szít ... Persze — és ez csak­nem törvényszerű: az indu­lás, üzemkezdés bizonytalan­sága miatt eleinte akadozott a termelés. Be kellett járód- niuk a gépeknek, s az embe­reknek is szokni kellett a régi, poros üzemet semmiben sem idéző újat. Akadtak persze olyan hi­bák is, amelyek elkerülhe­tőek lettek volna. Az üzem vezetőinek most éppen a nagy teljesítményű villany- motorok rendellenes műkö­dése okoz gondot. PORT GYÁRT ÉS NEM CSOKOLÁDÉT A HCM gyakorlatilag há­rom esztendő alatt épült fel. Építésén, szerelésén több mint hatvan házáig 22 tőkés­és 13 szocialista ország válla­lata dolgozott. Volt időszak, amikor 2500-an serénykedtek az óriás születésénél. Volt is mit tenniük, hiszen megmoz­gattak százezer köbméter földet, beépítettek kétszáz­ezer köbméter betont, lefek­tettek 1200 kilométer hosszú­ságú kábelt. A gyár gépei­nek súlya meghaladja a har­mincezer tonnát. Hejőcsaba lakóit, Tapolca kirándulóit természetesen az érdekli elsősorban, hogy a cementgyár szennyezi-e, s ha igen, mennyire szennyezi a levegőt. Nos. mivel a HCM port gyárt, és nem csokolá­dét (ez a frappáns közlés egyébként a vezérigazgatót dicséri) lesz por is. Mégpedig a környezetvédelmi előírá­sokban rögzített mennyiség­nek alig egyötöde, egyhatoda. Az előírás szerint egy köb­méter kibocsátott levegő nem tartalmazhat 200 milligramm­nál több szárazanyagot. A filtergyártó nyugatnémet cég 50 milligrammot garantált. A mérések eredménye: 37 milligramm köbméterenként. Ha a termelés flottul megy, ha a bonyolult rendszerben nincs hiba, akkor a gyár ké­ményeiből láthatatlan füst szivárog. FEJADAG ÉS FOGYASZTÁS A mai fogalmaink szerinti cementet először egy Aspdin nevű angol kőműves állította elő. 1824-ben váltott szaba­dalmat egy olyan mestersé­ges. vízálló kötőanyag gyár­tására, amelyet mészkő és agyag keverékéből égetéssel EMLÉKSZEL .Emlékszel, Kolja? Kísérőm a szibériai Novoszibirszkben, szaktársam a szak­mában, testvérem a munkában, bará­tom az emberségben, elvtársam a kom­munizmusban, a világ ■ egyetlen jövő­jében. Emlékszel, Kolja? ötezer kilo­méterre voltunk Moszkvától, hétezer ki­lométerre Budapesttől. Én ott a mínusz- harminc fokos, száraz, szúrós, porhótól csillogó szibériai télben öt órával vol­tam fiatalabb, mint odahaza, Miskolcon. Emlékszel, Kolja? Ott, ahol az Ob egykor legyőzhetet­len akadályt jelentett és letelepülésre, arra kényszerítette a vasútépítőket, hogy tartós helybenmaradásra rendez­kedjenek be, ott most az egykori vasút­építők vunokái, dédunokái és ükunokái azt csinálnak a folyóval, amit akarnak- Vagyis megállítják, tengerré duzzaszt- ják és erejét megcsapolva, mint elektro­mos energiát az emberi erő fokozására használják. Nem messze a gátaktól, a gátakban forgó-duruzsoló, zümmögő- sustorgó turbinák és generátorok óriási és apró kerekeitől van egy új városka a tajgában, amelynek a Tenger nevű ut­cája a Tudósváros szivébe vezet. Valamikor, a múlt század végén, ami­kor a transzszibériai vasút elérte az Ob folyót, itt vasúti hidat kellett építeni. Négy esztendeig tartott ez a munka. És mire befejeződött, a kél parton állott a korábbi falu, Krivoscsenkovo és a jobb parti Guszevka falu helyén nyolc­ezer lelket számláló település maradt. melynek lakói főleg vasutasok voltak. Ma itt áll, gazdagodik, fejlődik Szibéria legnagyobb, több mint egymillió lakost számláló városa, amely olyan fiatal, hogy történetét töltőtollal 'kezdték írni. A szibirjakok „fővárosától” messzire zajlott le a világtörténelem eddigi leg­nagyobb háborúja. De a háború Novq- szibirszkben is háború volt. Itt is, mint mindenütt a hátországban, az volt a jelszó, hogy mindent a frontnak! Min­dent! Kenyeret, acélt, vért, katonát, éle­tet. És a szibirjákok tízezrei innen is elindultak Európa végtelen országú íjai­ra. És a szibirjákok tízezrei közül tíz­ezrek nem tértek vissza soha többé szü­lőföldjükre, városukba. A Szovjetek Háza közelében építet­ték, alkották meg a szibirják harcosok dicsőség-emlékművét. Maga az egész hatalmas tér egy emlékmű. A tér ten­gelyében magasodik a szovjet hazát szimbolizáló szikár-szomorú, szenvedő­szigorú arcú anya kőből vésett alakja- Előtte a családi tűzhely, az élet és a halál jelképeként lobog az örök tűz acélkoszorúban. A kőanya és az acél­ból életre kelő tűz mellett ott sorakoz­nak a betonból készült, téglalap alakú betontömbök felületein csupa betonból öntött, emberujj nagyságú betűk. És a betűk nevekké altnak össze. És a nevek gazdáik emlékét őrzik. Ezers~ám-vala- ha-élö-gazdák nevét. Emlékszel, Kolja? Ott álltunk a mí­nusz harminc fokos, száraz, szúrós, por­hótól csillogó szibériai télben. Csupa- élettel hajladozott a szélben az örök tűz. És akkor valahonnan és mindenün­nen megszólalt a gyászzene. Messziről, a tér végéről megindult a díszőrség so­ra. És a díszőrség olajtól csillogó fegy­verekkel pontosan odaállt, ahol az előt­tük levő katonák élőtest-hőjétöl meleg csizmatalpa felolvasztotta a márványt fedő jégrétegei. Emlékszel, Kolja? Aztán odavezettél az egyik betonból készült tömbhöz és rá­mutattál az egyik betonból kiöntött név betűire. A keresztnév, az atyai név kez­dőbetűje után ott volt a családod neve. Az apád neve. Aki a szibirjákok tízez­reivel indult,el aitnak idején, hogy meg­védje a szovjet hazát, és hogy szabad­ságot vigyen fél Európa leigázott népei­nek- És az én népemnek is. A te apád sem tért vissza soha többé. De az emlé­ke éppúgy ott él, alkotóan él a városo­tokban, mint a soha vissza nem tért tízezer szibirják emléke. És ti betonból, acélból új városokat, erőmüveket, gyárakat emeltek. És ezek­nek a hatalmas, betonból épült épületek­nek a homlokán is betonból öntött be­tűk vannak. A városok, a gyárak, az erőművek betonbetűiben is apáitok em­léke él. Nem volt hiábavaló az életük. Nem volt hiábavaló a haláluk. OKAVEC JANOS A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa kiemelkedő mun­kája elismeréseként a Vörös Csillag Érdemrendet adományoz­ta dr. Kaparó Gyula rendőr al­ezredesnek, az Encsi járási Kapitányság vezetőjének. A Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát négyen, ezüst fokozatát öten, bronz fokozatát hatan vették át. A Közbiztonsá­gi Érem arany fokozatában he­ten, ezüst fokozatában tízen, bronz fokozatában tizenegyen részesültek. A 30 éves szolgá­latért járó Szolgálati Érdemér­met hárman, a 25 évest tízen, a 20 évest hárman, a 15 évest ki­lencen, a 10 évest ketten vették át. Négyen kaptak miniszteri, ketten pedig miniszterhelyettesi jutalmat. A főkaplt.ánvság veze­tője soronkívüli előléptetésben részesített öt tiszthelyettest. Ju­talmat kapott 29 főtiszt és tiszt. A KISZ Miskolc városi Bi­zottsága ma délelőtt a városi pártbizottság harmadik eme­leti tanácstermében rendezte kitüntetés-átadási ünnepsé­gét. Felszabadulásunk 31. évfordulójáról Nagy Károly, a KISZ Miskolc városi Bi­zottságának politikai munka­társa emlékezett meg. majd Varga Zoltán, a KISZ Mis­kolc városi Bizottságának titkára adott át kitüntetése­ket. Kiváló ifjúsági Vezető kitün- tetésben nyolcán, Arany koszorús KISZ-jelvény kitüntetésben 13-ao, személyi KISZ KB dicsérő okle­vél kitüntetésben 37-en részesül­tek. szervezeti KISZ KB dicsérő oklevél kitüntetést 32 alap- és csúcsszerveit kapott. # A HCM központi vezérlöterme. (Solymos felv.) állítottak elő... A cement megkezdte diadalútját. Ha­zánkban az egy főre jutó ce­menttermelés 3,5 mázsa kö­rül van. A fogyasztás négy ‘ mázsára rúg. Cementből be­hozatalra szorulunk ... Egye­lőre. A vezérigazgató elmon­dotta, hogy Hejőcsaba után legközelebb Bélapátfalván lesz gyáravató, aztán pedig valahol a Dunántúlon épül új cementüzem. A cement: az építőipar kulcskérdése. Amikor a HCM teljes kapa­citással dolgozik, várhatóan 1979-ben, akkor a hazai ter­melés 5,2 millió tonna lesz. És a sok szám után még egyetlen, mindenkinek sokat mondó adat. A gyáravatót megelőző sajtótájékoztatón hangzott el, hogv a HCM-ben és környékén 130 ezer fát ültetnek el. Az idei program röviden így is felírható: tíz zsák cement, egy új fa. BRACKÖ ISTVÁN (Folytatás az 1. oldalról) A Munka Érdemrend bropz foko­zata kitüntetést 27-en vették át, közöttük Deninger István, a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság magasépítési műszak­vezetője, dr. Pálos Lajosné, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat munkaügyi vezetője, Rékó Ferenc, a Borsod megyei vízművek hegesztő-lakatos cso­portvezetője, Simon István, a miskolci 100. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet gyártásve­zetője, Szatmári János a mis­kolci Egyetértés Termelőszövet­kezet főmezőgazdásza. Telépi József, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tályának főelőadója és Tóth András, a Megyei Tanácsi Épí­tőipari vállalat kőműves brigád- vezetője. Honvédelmi Érdemérem kitün­tetésben nyolcán, a Tanács Ki­váló Dolgozója kitüntetésben 32- én, a Gépipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben hárman, Kiváló Pénzügyi Dolgozó kitüntetésben négyen, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben tízen, az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetésben heten, a Mezőgaz­daság Kiváló Dolgozója kitünte­tésben négyen, a Belkereskede­lem Kiváló Dolgozója kitünte­tésben 19-en, a Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója kitüntetésben hatan részesültek. Ketten kapták meg a megyei tanács elnökének dicséretét, egy dolgozó a Ne­hézipar Kiváló Dolgozója kitün­tetést vette át, s ugyancsak egy dolgozó részesült a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben. A megyei tanács elnöke emellett főtanácsosi, mfe- gyei tanácsosi és városi taná­csosi címet adományozott. * A Borsod megyei Rendőr­főkapitányságon tegnap dél­előtt Németh János rendőr alezredes, a főkapitányság pártbizottságának titkára kö­szöntötte az ünnepségen megjelent belügyi és polgá­ri alkalmazottakat. Ünnepi beszédet dr. Lovas Lajos, a megyei pártbizottság osztály- vezetője mondott, majd dr. Koleszár István rendőr ezre­des, a megyei főikapitányság vezetője adott át kitüntetése­ket és jutalmakat. /1rano-trankewszks jelentés Hazai ízek az ünnepi menüben — A Kárpátokban meg­kezdődött az olvadás, az idő nagyon kellemes, délben a 20-as jelzésig is felszökik a hőmérő higanyszála. Leke­rültek a pufaikák és sokfelé látni ingujjban dolgozó mun­kásokat is... Lesz mire koccintani Aki tájékoztat: Kény er esi Árpád, a Bükkvidéki Ven­déglátó Vállalat ivano-fran- kovszki üzletigazgatóságának vezetője. Többnyire őt dicsé­rik az orenburgi gázvezeték építésén dolgozó magyar munkások, hiszen a miskolci székhelyű cég kinti felelős vezetőjének gondja a magyar munkások ellátása, a reggeli­től egészen a ruhamosásig, a lakások berendezéséig és a büfék üzemeltetéséig. Amikor telefonon beszélünk, itthon délután 5 óra van, de már kint is vége a munkaidőnek, hiszen a kintiek 120 perccel előbbre állították az óramu­tatót. A több mint 1500 ma- gvar éoítő már vacsorához készülődik: Ivano-frankovszk- ban, Huszton, Bogorodcsány- ban és Guszjatyinban. A konyhafőnökök — Ko- sárkó Gyula, Nagy Endre, Bácskai Gyula — már össze­állították az április 4-i ün­nepi menüt is, igazi magya­ros tyúkhúsleves kerül elő­ször az asztalra, majd pedig rántott borjúszelet követke­zik. Természetesen nem fog hiányozni a Borsodi világos és a bocsi cola sem. Kenyeresi Árpád elmondta, hogy bár csupán még Gusz­jatyinban működik magyar konyha, Bogorodcsányban és Huszton is a Bükkvidéki sza­kácsai vezetik a főzési mű­veleteket. Május elsejére ad­ják át ezen a két helyen a konyhákat, így a jövő hó­napban itt is magyar sze­mélyzet tüsténkedik majd. A kinti létszám egyébként nap­ról napra nő, Huszton éppen április 4. tiszteletére — ha­táridő előtt — rendezett be 30 lakást a Bükkvidéki- Ven­déglátó Vállalat. A házakat a debreceniek építették hazai panelből. A kényelmes, egy-, két-, három- és négyszobás otthonokban 180 magyar munkást helyeznek el. Az ivano-frankovszki üz­letigazgatóság dolgozói — csakúgy, mint a bogorodcsá- nyiak, a husztiak és a gusz- jatyiniak — a szovjet mun­kásokkal együtt ünnepük meg hazánk felszabadulásá­nak 31. évfordulóját. Lesz mire koccintani, hiszen a magyar fél csak a legna­gyobb elismerés hangján szól a szovjet partnerek előzé­kenységéről. Kenyeresi Ár­pád például elmondta, hogv az élelmiszerek 80 százalékát ott helyben szerzik be, és a szovjet fél nem ismer lehe­tetlen kérést, a szerződések megkötésénél a legnagyobb előzékenységet tanúsítja. A legfrissebb telex A szocialista országok ed­digi legnagyobb közös vállal­kozásának ügye tehát jól áll. Amikor ez a tudósítás készült, a telexgép a legfris­sebb hírt kopogta, amelyet a TASZSZ jelentett Bogorod- csányból: „A magyar szak­emberek megkezdték az első kompresszorállomás építését az Orenburg—szovjet nyugati országhatár közötti nemzet­közi földgázvezeték ötödik szakaszán. Ez az útvonal legnehezebb része: a gázve­zeték 150 kilométer hosszú­ságban a hegyeken vonul vé­gig és az ösvényeken, vízmo­sásokon, szakadékokon ke­resztül 250 átkelőhelyet kell létesíteni. Az 1420 milliméter átmérőjű acélcsöveket az uk­rajnai építők fektetik le, magyar társaik pedig a la­kott helységek közelében kompresszorállomásokat épí­tenek. Ök építik a lakóháza­kat is a gázvezeték építői számára. Bogorodcsányban je­lenleg több mint 500 magyar munkás és mérnök dolgozik, számuk azonban rövidesen másfél ezerre nő.” Tavaszi lendület És a tavaszi ünnep új sza­kasz kezdetét is jelenti az orenburgi gázvezeték építésé­ben, hiszen a jó idő bekö­szöntésével megnő a kinti létszám, meggyorsulnak a munkák, és a következő hó­napok teljesítményén is mú­lik, hogy a tervezett időpont­ban eiindulhat-e a földgáz Orenburgból, hogy csaknem háromezer kilométer út után meleget adjon a magyar ott­honokban, energiát szolgál­tasson a gyáraknak. (erdős) Kitüntetések, jutalmazások # Az egyik büszkeség: a vagcmbuktató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom