Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-03 / 80. szám
Megszólal az öreg harang Rádióműsor Vándorkiállítás A Földes Ferenc Gimnázium udvarán a Magyar Rádió piros-sárga közvetítőkocsijának műszerfaláról kábelek kúsznak a vöröstéglás épület falára. Második napja folyik a hetven perces műsor rádiófelvétele az iskolában. A közeljövőben a rádió „Híres alma materek” sorozatának egyik szereplője lesz a Földes. A diákok által írt és szerkesztett 30 oldalas forgatókönyv elnyerte a rádiósok tetszését, így került a stáb, Asperján György vezetésével Miskolcra. • DIAKOK FORGATÓKÖNYVE A nagyterem bejáratánál „ajtónálló” figyelmeztet: csendben, odabent felvétel van. — Múlt és jelen — két idősíkon fut a „cselekmény” — suttogja Tóth Bertalan tanár, a szerkesztő bizottság vezetője. — Minden snitt után az iskolamúzeumhoz térünk vissza... — Pszt! — figyelmezteti társait az egyik kékköpenyes riportalany. Asperján György körül félkaréjban állnak az ■iskola élsportolói. „Felvétel indul!” — szólal meg a hangszóró. — Sorozatunkban Sárospatak, Balassagyarmat. Kaposvár, Baja híres alma materei szerepeltek eddig — hallom a riportertől. — Áprilisban a szentesi, májusban a soproni, a nyári hónapokban pedig a Miskolcon felvett műsor kerül adásba. Az idén bemutatott 17 iskola diákjaiból szervezett zsűri novemberben bírálja el, melyik iskola legyen a győztes. Az Állami Ifjúsági Bizottság teljes klubfelszerelést adományoz az első helyezettnek. Törő Sándor III/B-s, az iskolamúzeum titkára kalauzol a parányi helyiségbe, ahol a gimnázium ereklyéit gyűjtötték össze. A történelem-földrajz szakos tanárnak készülő fiatalember egyébként maga is részt vett a forgatókönyv összeállításában, az. ifjúsági szerkesztő bizottság tagjaként. ® GŐZGÉP ÉS KOMPUTER A terem közepén az öreg bronzharang hallgat (1745 óta szólítja ballagásra a véndiákokat). A gimnázium története 415 évvel ezelőtt kezdődött — olvasom a forgató- könyvben. Az idők során három fiúgimnáziumból fejlőa földesről dött ki a mai 24 osztályos középiskola. A tapasztott falú „katolikus oskola” helyett épült fel 1909-ben a mai, kétemeletes alma mater. Az ősi iskola fénykora 1821-től 1348-ig tartott. Tanárok, diákok együttesen vettek részt a szabadságharcban ... 1948- ban, az államosításkor Fráter György Gimnáziumként emlegették a mai Földest. A műsorban megszólal dr. Földes Ferenc özvegye; Tok Miklós, az iskola egykori és Kálmán László, a jelenlegi igazgatója. Visszatérve a múzeumhoz: körben a vitrinekben egykori értesítők, érmek, serlegek, oklevelek, a hajdani fizikai szertár kellékei: kicsiny gőzgép, drótnélküli távíró, ócska hangszóró. Az első emeleti, 4 millió forint értékű számítástechnikai laboratóriumban pedig már a TPA 1001-es elektromos számítógéppel ismerkedhetnek a jövő tudósai, mérnökei, közgazdászai. ® AZ ISKOLA HÍRESSÉGEI Az iskolatörténeti szakkör által összegyűjtött tárgyak emlékeztetnek azokra az elődökre, akik méltó példaképei lehetnek a mai diákoknak. Szemere Bertalan, Herman Ottó, Lévay József, Dayka Gábor, Istvánffy Gyula, Egressy Béni, Vándor Sándor, hogy csak néhány nevet említsünk, innen indultak. Az iskola mai növendékei sem szűkölködnek tehetségben. Óttjártunkkor állította ki Barna István igazgatóhelyettes a már hagyománnyá vált Földes Kulturális Napok okleveleit. A tanulmányi versenyek, az irodalmi színpadi bemutatók, a sárospataki diáknapok örökre elnyert serlege, az énekkar, a diákszínpad eredményei mind azt bizonyítják: szégyenkezésre ma sincs ok. A műsorban egyébként az ódon iskola falai közül nemrégiben kikerült egykori diákok. Kalász László és Bihari Sándor is szót kapnak. Az öreg alma mater újjáépített lépcsőjén lépkedek felfelé. Keresem a régi tantermekben a régi padokat — ahol négy éven át lapultam, vagy jelentkeztem felelésre — és közben arra gondolok: vajon most ki ülhet a helyemen? A Földes kapuja tárva, az áprilisi verőfényben várja az újabb, tudásra szomjas generációkat... VARGA RUDOLF Nem nagy az az anyag, amelyet a megyei tanács művelődésügyi osztályának szándéka szerint a következő hónapokban Borsod-Aba- új-Zemplén járásaiban bemutatnak. Mintegy harminc grafikát, ugyanennyi festményt adtak hozzá a város és a megye képzőművészei; de nem is a méretei fontosak ennek a két évre tervezett vándorkiállításnak.,. A megyeszékhely lakossága, mint mindenképpen, ebből a szempontból is szerencsésebb helyzetben van, mint a többi városban, különösen pedig a kisebb településeken élők. Kiállítási intézmények sora áll rendelkezésére, és akármelyiket, a Miskolci Galériát, a Herman Ottó Múzeum Képtárát, a József Attila Klubkönyvtár, a Kossuth Művelődési Ház ‘■kiállítótcrmét, vagy akár a Szőnyi-termet nézzük is, nem múlik el úgy esztendő, hogy itt élő képzőművészeinkkel önálló kiállítások keretében ne Találkoznánk. A Nehézipari Műszaki Egyetemen rendezik az idén az egyetemi és főiskolai napok területi döntőit, melyen Borsod, Heves és Nógrád megye felsőoktatási intézményei vesznek részt. Az április 10-én és 11-én rendezendő eseménysorozat keretében több művészeti ágban mérik össze felkészültségüket a felsőoktatási intézmények amatőrjei. Nem is beszélve a váltva visszatérő nagy bemu rátákról, a Grafikai Biennáléról, a Téli Tárlatról, ahol legújabb, legszínvonalasabb műveikkel képviseltetik magukat. Néhány év elég ahhoz hogy a grafikai lapokat, festményeket, műveiken keresztül az alkotókat ismerősként üdvözöljük, munkásságukat figyelemmel kísérjük. De egy-egy kiállítás kedvéért a megye kisebb-nagyobb településeiről igen kevesen jönnek Miskolcra, lakóhelyükön pedig legfeljebb alkalmanként rendeznek egy-egy bemutatót?. A Magyar Képzőművészek Szövetsége területi szervezete örömmel segített a két kamaratárlat anyagának ösz- szegyűjtésében, a művészek pedig szívesen adták képeiket, amikor arról volt szó hogy a tizenhárom grafikusról, valamivel kevesebb festőről ezt a sajátos „csoportképet” összeállítsák. Ket-ná- rom lapnál, festménynél többel senki nem képviselteti magát, de — különösen a grafikai anyagban — minIdeges ember? Amíg beszél, kis köröket, egyeneseket rajzol az asztalon, s ha sokáig figyelnék, megérteném a rajzot is: határozott, erős kör az állítás, az elvezető vonalak már következtetések ... — Furcsa érzés volt. Bent jártam a postán. A telefon- központban egy fiatal technikus mutatta nekem a Virágdugót, hogy azzal akadályozták meg annak idején az automata túlszámolásait... Mintha a fiatalabb magam láttam volna. • Virág Imre műszerész folyamatosan beszél két órán át a számítógépekről: / — Én csak egyszerű műszerész vagyok... Élvezettel mondja a „csak”, ot, legalább annyi büszkeség van benne, mint lefokozás. — Szereti a pályáját? — Azt, hogy felnyitok egy gépet, megforrasztom ezt, vagy azt, szeretem is. nem is. Azt a két órát, amíg gondolkodom, hogy mi lehet a hiba, olykor azt a két napot, amíg meg kell értenem egy számítógép teljes programját ahhoz, hogy a hibát megta- láljam — nagyon. Többet ad az emberséghez, mint azt sokan hiszik. Még a postánál dolgoztam, ott volt ez a bizonyos Virág-dugó, az első újításom, éreztem meg az ízét annak, hogy milyen varázslatos pálya ez ... Ha visszaszámolok, akkor kiderül, högv mindig tanultam valamit. Eljutottam Bécsbe egy tanfolyamra. Akkor már a számítógép volt a mindenem. Kitűnően végeztem el. denki igyekezett feltétlenül jót, jellemzőt adni. A Kiállítás az egyes alkotók szempontjából semmiképpen nem törekedhet teljességre, de célját, hogy képzőművészeink egyéniségéből egy-egy színt felvillantson, valamennyiőjü- ket pedig együtt mutassa be az országrész lakosainak, ahol élnek és dolgoznak, feltétlenül eléri. Talán még azt is, hogy nyomában azok is bejöjjenek egy-egv kiállításra, akik ezt korábban nem tették. m a A két vándorkiállítást a Herman Ottó Múzeum munkatársai rendezték, installációját a Lenin Kohászati Művekben és a Diósgyőri Gépgyárban ajándékba készítették. így a grafikai anyagot tegnaptól a DIGÉP- ben, a festményeket a jövő hét második felétől a Kohász Galériában láthatja a közönség. Májustól pedig mindkettőt az encsi járás 8 •községében mutatják be. Állást kínáltak kint, de én miskolci melós-gyerek voltam. Az ember bizonyos tekintetben olyan, mint egy gép. Belénktáplálja az élet, amit megéltünk. ... 9 Dühösen rámnéz: — Nem érti? Pofonegyszerű pedig, egy mérnök barátommal tervezzük, a gépkocsik világításában megoldaná ... — Hány újítása volt, Imre? — Nem tudom pontosan. Harrriincnál több. Az a postai volt a legszebb, aztán, hogy a Volánhoz kerültem, izgatni kezdtek a taxiórák, aztán .. . — Hányat vezetlek be? — Van, amit országosan bevezettek. — Kitüntetése van? — Az ilyesmit nem azért. csinálja az ember. Különben van kiváló újító bronzom és ezüstöm, de hát ez nem engem dicsér. — ? — Csak azokat, akiktől tanultam. Itt a Volánnál például dr. Tápay Tamást, a tröszt elektrotechnikai igazgatóját, itt helyben Zsugel Ernő bácsit, vagy akár a főkönyvelőnket, akinek más a szakmája, de megérti, hogy mit jelent egy gép ... — Miért? Mit jelent egy gép? — Egy gép kis része elég lenne, hogy visszamenőleg évekig meg tudják például mondani, hogy ki, miről, mikor, mit írt. Ott maguknál a lapnál. Nálunk megoldható lenne például, hogy minden gépkocsivezetőről tudjuk a nyelvtudását, azt, hogy merre járt. mennyit pihent. Mhíiolc új műrészeli díjasai Tegnap ünnepélyes keretek közt kiosztották az 1976. évi irodalmi és művészeti díjakat. A Magyar Népköz- társaság érdemes művésze kitüntetésben részesült Kovács Mária, a Miskolci Nemzeti Színház Jászai-dijas színművésznője. A Munkácsy Mihály-díj III. fokozatával Barczi Pál miskolci grafikusművészt jutalmazta kulturális kormányzatunk. Örömmel adjuk hírül, hogy az utóbbi hónapokban a Miskolci Nemzeti Színházban vendégszereplő Pécsi Ildikó, a kecskeméti Katona József Színház tagja a Jászai Maridíj II. fokozatát érdemelte ki. Gratulálunk! Munkásfiatalok versmondó versenye ti Salgótarjánban, a Szakszervezetek Székházában április 9— 11-ig rendezik meg a munkásfiatalok 3. országos versmondó versenyét. A ' hatvanas évek végén Salgótarjánban kezdeményezett, * majd országossá fejlődött találkozón a budapesti és a vidéki ipari központokból ezúttal minden eddiginél több, összesen 110 munkás- fiatal vesz részt. Az április 10- én sorra kerülő döntőbe 30 versmondó jut. Az értékelés újdonsága, hogy a zsűri nem egy-egy versenyző, hanem egy-egy csoport — az első, második és harmadik tíz versenyző — helyezéséről dönt. Ennek megfelelően az első tízként értékelt részvevő díja például egységesen kéthetes szovjetunióbeli társas- utazás. Az ünnepélyes díjkiosztásra április 11-én, a költészet napján kerül sor. hogy ... Persze ehhez olyan gép kell. Nem is régen elmehettem volna szervizvezetőnek. Törtem a fejem. Harminchatéves 'vagyok. Egyszerű műszerész, még kiváló dolgozó se voltam soha... Karrier? Megmondták, hogy egy-két éven belül új gépeket kapunk itt a Volánnál. Uni- vack 1500-ast, vagy R 10-est. Azok például nyolcvanezer adatot tudnak tárolni. Milyen csodálatos lesz azon ismerni a programokat... Az ember az egészet látja ... Maradtam. • Kis köröket és egyeneseket rajzok, s a rajzból kikerekedik az állítás: — Ha most lennék gyerek, akkor biztosan tanulnék. Küldtek, mehettem volna, lehetnék talán mérnök is. de nem tudom, hogy van-e a világon olyan munka, amit jobban szeretnék, mint ezt. — Boldog ember? — Amíg dolgózom. igen. Akkor is, ha úgy tűnik a többieknek, hogy csak ülök, ha, töprengek, ha ... — Mit szeretne? — Amikor Becsből hazajöttem, én is vezettem tanfolyamot itthon. Hát sok ilyen tanfolyamot szeretnék, rengeteg géoet. Ha elélek 2000-ig, akkor 2000-ben a mai- tudásommal önmagam segédmunkása se Vihet" ék. Nem tudom, akarok-e eddig élni, de nem akarok egyetlen évvel sem elmaradni a mától ... — És marad műszerész? . — Maradok, elégedett műszerész. BARTHA GÁBOR 1 ... ■ i Az emberek még A jönnek Mikszáth Kálmán vallotta immár ünnepelt íróként s kicsit fáradtan is, hogy pihentetöül újra és újra visszatér szülőföldjére, a jó palócok közé; ez a föld még évtizedek múltán is meglermi számára a maga történeteit. Az Abaújkóren született Baráth Lajos spontán vallomása a rádió mikrofonja előtt, kísértetiesen hasonlít a mikszáthihoz. Megyénk irodalmi díjasa ugyanis azt mondta: az emberek még Abaújból jönnek. Vagyis mit sem számit az a tíz esztendő, ami időben és térben elszakította Baráth Lajost szülőföldjétől. Ha valamelyik regényalakjának nevet keres — hogy csak a legegyszerűbb, vagy annak látszó írói feladatot említsük —. természetes, hogy az Abaújban honos nevek sorjáznak elő a ludat mélyéből. S persze nemcsak a nevek, hanem a tulajdonságok, jellemek, magatartásformák, szólások, szokások. De abaújiak a házak, a növények, a háztáji eszközök; abaúji a napfény, a széljárás, a vihar. Egyszóval az emberek — a regényalakok — Abaújból jönnek. És ezúttal nemcsak arról van szó, hogy például a Császár Péter felfedéséről szóló Félelem földje című regény cselekménye itt játszódik a mi szűkebb hazánkban. ami annyira hazája Baráth Lajosnak is, hogy térkép s iránytű nélkül jár a vidék s a lelkek országútjain ... A Félelem földje öt esztendőt vett el Baráth Lajos' életéből, hogy egy évszázaddal termékenyítse meg az írót s gazdagítson bennünket, akik méltán vagyunk büszkék a plebejus elődökre, a Császár Péter-i örökségre, a kiegyenesített paraszti kaszákra, melyeket soha nem foglaltak címerpajzsokba, de amelyek hírére is reszketni kezdtek a címerek oroszlánjai. Egyszóval az író nemzeti önismeretre tanít, nevel bennünket; bár csak jutna el szava minél több emberhez. Azon a meghitt összejövetelen (ami ezúttal nemcsak a hírlapi publikációkban vált meghitté), melynek ünnepi aktusaként Baráth Lajos a megye irodalmi díját átvette, leginkább arról esett szó, hogy miként lehetne, kellene legtisztább, legforradalmibb szellemi örökségünket beleépíteni ebbe az új, gyorsan formálódó vasbeton-világba. Magyarán: miként lehetne — megkeresve eredeztető gyökereinket — hazává tenni a házakat. Mert az ország ereje nemcsak tonnákban, objektumokban s milliókban méretik meg. hanem polgárainak nemes indulatában is. S az indulat felkeltéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy megértsük, felfogjuk múltunk leghaladóbb szellemiségű alakjainak üzenetét. Császár Pétertől kezdve egészen a jórészt névtelen eléi'ökig, akik felosztották ezt a földet azok közölt, akiket ezeréves jogukon megillet. Múlhatatlanul nagy szükség van arra, hogy jöjjenek emberék az abaúji, a diósgyőri, a perecesi, a sárospataki múltból, mért csak velük és általuk ismerhetjük meg igazán örökségünket; csak velük és általuk építhetjük jól ezt a több mint három évtizede szabad országot. . (gyarmati) (M-) Egyetemi napok Varázslatos pálya ez... „Maradok elégedett műszerész” Borsodi képzőművészek munkáiból
