Déli Hírlap, 1976. április (8. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-28 / 100. szám

Egyetlen fizetségért Eqy tanárházaspár „túlórái” Peter Medak rendező készített filmet az angol drámaíró, Peter Barnez 1968-ban bemutatott Az uralkodó osztály című komédiájából, amelyet most A felső tízezer címmel láthat a közönség. A történet Jackről szól. aki magát egy személyben Krisztusnak és Atyaistennek képzeli és megszállottan prófé­tái szeretetről családtagjainak. Apja hirtelen halála után haza kell hogy térjen a magánklinikáról, ahol évekig kezel­ték, hogy átvegye az örökségét. Nagy vagyon ura, nem szá­mit, hogy paranoid skizofréniás. Kint a világban azután ér­dekes változáson megy keresztül: a szeretet prófétája kegyet­lenséget hirdet. A főszerepet Peter O’Toole játssza, a filmet Miskolcon a Béke moziban láthatjuk. A 2. 6Z. Szakközépiskola könyvtárában parazs vita dúl három kékköpenyes kislány között, Tanácsért, útmuta­tásért jöttek a tanár úrhoz. Érsekcsanádi István felesége is megérkezik valamelyik környékbeli iskolából. (Né­hány napja, mióta a düle- dező épületből kiköltöztették a gjfors- és gépíróiskoláso­kat, valamint a közgazdasá­gi szakközépiskolásokat, a környékbeli iskolákban tart­ják az órákat.) E«ycdül, Csurgón — A gyors- és gépíróis­kolában vagyok státuszban, de a közgazdaságiban taní­tok — hallom Érsekcsanádi Istvánnétól, aki néhány nap­pal ezelőtt tért haza a köz- gazdasági szakközépiskola diákszínpadával Csurgóról, a Csokonai-fesztiválról. — Az eredmény?- Egyelőre még ismeretlen. Május 1-én és 2- án Debrecenben lesz az or­szágos minősítés, ahol újra fellépünk az „András kovács királyságá”-val. A diákszínpadnak tizenöt tagja van, köztük csupán egyetlen a fiú. Az eddigi eredmények: a Petőfi cente­náriumi ünnepségeken mu­tatták be Pásikándi Géza: Az eb olykor emeli a lábát cí­mű művét, amit akkor aranyéremmel — Sárospata­kon pedig, a diáknapok terü­leti döntőjén különdíjjal — jutalmazott a zsűri. Juhász Ferenc: Anyám című lírai költeményének nívós előadá­sáért a Borsodi Diáknapok­ról ezüstéremmel tért haza a színpad. Borsodból egyedül őket hívták meg az idei csurgói fesztiválra. Előbb csupán vendégként, a minő­sítés .igénye nélkül. Kincs miért szégyenkezni A fesztiválra, a színpaddal együtt utazott Érsekcsanádi István is — férji, tanári, ta­nácsadói és még ki tudja hányféle minőségben. A 2. számú Szakközépiskola diák- színpadának sincs szégyen­keznivalója, ha eredmények­Ritka könyvek Könyvrégiségekből, könyv- ritkaságokból nyílt kiállítás tegnap Győrött, a Petőfi Sán­dor Ifjúsági Házban. A tár­lókban időrendi sorrendben helyezték el az 1473 és 1711 között megjelent régi magyar és külföldi nyomtatványokat. Első kiadású könyveket, kéz­iratokat, dokumentumokat is bemutat a tárlat. Virág a látogatónak Virággal köszöntik a láto­gatókat május 4-ig hazánk egyik legjelentősebb római kori ásatásának színhelyén, Gorsiumban, abból az alka­lomból, hogy a feltárás szín­helyén megkezdődött a ta­vaszünnep, az antik Floralia. A tavaszköszöntő, Flóra istennő tiszteletére rendezett ünnepséget i. e. 238 óta min­den esztendőben megülték az antik Róma polgárai. Látvá­nyos felvonulásokat rendez­tek, megajándékozták egy­mást, táncosnők szórakoztat­ták őket. röl esik szó. Ezt az együt­test Érsekcsanádi István ve­zeti. A Szóljatok, szép sza­vak Petőfi Sándorról vetél­kedő például rádiófelvételt „hozott” számukra. — Debrecenbe, az országos minősítésre Nyerges András Disznó című pódium.játóká- val készülünk. Ez az Odüsz- szeusz-feldolgozás tulajdon­képpen a mához szól. Egy mondatban talán úgy lehet­ne megfogalmazni az üzene­tét: sokan vannak még. akik a kockázatos, jobb jövő he­lyett a biztos „disznósorsot” választják. A színpad 1969- ben és 1973-ban Sárospata­kon aranyérmet kapott, 1975- ben pedig ezüsttel jutalmaz­ták. Részt vettünk az iro­dalmi színpadok találkozó­ján. eljutottunk néhány kör­nyező község művelődési házába is műsorainkkal. Szeretett szolgálatként A felsorolt eredmények el­éréséhez idő kellett, nem is kevés. Mindenkiben felvetőd­het a kérdés, mikor és ho­gyan szakít a tanárházaspár annyi időt, ami a próbákhoz, bemutatókhoz, szervezéshez szükséges. Érsekcsanádi Ist­ván és felesége mindketten latin—magyar szakos közép­iskolai tanárak. Amióta kike­rültek az egyetemről, „sze­retett szolgálatként” foglal­koznak az iskolai órákon túl a diákokkal. Bevallom, nem tudok elfogultság nélkül szólni munkájukról. Ma is emlékszem a szenvedélyes önképzőköri vitákra, amit Érsekcsanádi tanár úr veze­tett a Földes Gimnáziumban. Mint hallom, az iskolai, diákszínpadi és egyéb elfog­laltságok mellett a Rónai Sándor Művelődési Központ, valamint a városi tanács művelődési osztályán ő a diákszínjátszás szaktanács- adója. A 2. számú szakkö­zép könyvtárát — ahol be­szélgetésünk lezajlott — há­rom éve vezeti órakedvez­ménnyel. Azelőtt ezt is „sze­relemből” csinálta. Felesége előzőleg négy éven át a köz­ponti leánykollégiumban dol­gozott, szakkör nélkül ott Két érzés felesel egymás­sal az olvasóban, ezt a szín­házi vitát olvasván: az örö­mé és a szomorúságé. Az öröm a mérsékeltebb: no végre — egyelőre ugyan csak szóban —, mozdul valami a színház körül. Végre vita van legalább, ha jó színházunk nincs is. Minden emberi tevékeny­ségben adva vannak a hi­bák, a kudarcok is. A szín­házat is emberek csinálják, s a vita nem is az emberi törekvések jószándékát, s egyáltalán nem az erőfeszí­tést, a munkát vitatja. De az eredményt igen! Meg kell kísérelni közösen megkeresni a kudarcok okát. ’Ehhez azonban az kell, hogy a színház ne ellenséges gesz­tusként vegye a kritikát, szinte már-fnár feljelentve kritikusait! (Hol? Kinek? Hiszen a kritikus is ugyan­annak a „megrendelőnek” dolgozik: a társadalomnak, legjobb tudása és lelkiisme­rete szerint!) Demcsik Iván csupán egyetlen előadás hogyanjá­ról. minőségéről beszélt. De érdemes lenne az üres szék­sorok láttán eltűnődni a min. a tartalmon is. Azon például, hogy ez a műsor, ez a kivitelezés vajon elég von­sem tudott meglenni. Köz­ben a közgazdaságiban he­lyettesített, a gépíróiskolá­ban pedig késő estékig taní­tott. — A színpadi próbák szá­ma elvileg heti egy óra Sze­replések, bemutatók előtt azonban naponta, mondhatni éjjel-nappal csiszolgatjuk a darabot — hallom a házas­pártól. A lelkesedés mindent pótol Hány szabad délután, ta­vaszi szünet, szombat-vasár­nap telt el a készüléssel? Nem tudják megmondani. Nem számolták meg soha. Mindezt pedig nem a jelké­pes tiszteletdíjért tették, te­szik, hanem a diákokért. — A gyerekek lelkesedése mindent pótol — mondják szinte egyszerre. — Az ama­tőr mozgalomban megszál­lottság nélkül nem lehet részt venni... ... hát még eredményt el­érni — folytathatnám. Az iskolai költségvetésben nem szerepel olyan tétel, amiből a gyerekek utaztatá­sát fedezni lehetne. Sok, ap­rónak tűnő bosszúság van még, ami olykor bizony le­hűti a lelkesedést. Néhány éve az is felvetődött; jó len­ne, ha városunkban az ama­tőr színjátszóiknak, bábosok­nak, zenészeknek lenne egy állandó fóruma. Eredmény ez ügyben azóta sem szüle­tett. Pedig a mozgalomnak különösen nagy jelentősége van az olyan típusú iskolák­ban, ahol az Érsekcsanádi- házaspár tanít. A diákok többsége itt reálérdeklődésű és beállítottságú. Nehezebb a közeg, nagyobb türelem kell a gyerekek bevonásá­hoz, a képzelt vagy valódi gátlások legyőzéséhez. A munkának pedig soha sincs vége. Évről évre újra kell kezdeni a színpad szervezé­sét, hiszen a fiatalok leérett­ségiznek és elmennek. A ta­nár házaspár egyetlen fizet­sége, hogy mindnyájuk gaz­dagabban. V. R. zó-e egy leendő színházkö­zönség: az ifjúság számára? Mit tett, mit tesz a színház a bérletek szótszortírozásán kí­vül a fiatalok megnyerésé­ért? Felvetettük már ezt a kérdést egyszer, amikor a Felolvasó Színpad csendes kimúlásáról írtunk. Aztán hogyan van az, hogy Eger­ben tudnak játszani (rész­ben a színház művészei!) nyáron is a várban, de sem­mit sem tudnak előadni a nagy költséggel restaurált és színjátszásra is alkalmas di­ósgyőri várban? A 25. Szín­ház nincs közel, annak meg­éri? Kecskemétről, Pécsről, Ka­posvárról, Veszprémről egy­re többet hallunk. Izgalmas klasszikus és modem bemu­tatók színhelyei ezek a szín­házak. Bizonyára vannak gondok ott is, mégis — úgy tűnik — kockáztatni is ott mernek jobban. Illyés Gyula, Sárospataki István, László Lajos pécsi bemutatóiról, a kecskeméti Shakespeare-. Kleist-felújitásokról olvasva, bizony elvágyódunk szülővá­rosunkból ... De el azok a szerzők is. akik balszeren­cséjükre itt próbálkoztak. Mert hiába állt ki a „szak­ma nagy öregje”, Czimmer József is Serfőzö Simon da­Nyáron, Gyulán Két jelentős történelmi drámát tűz műsorára az idén nyáron a Gyulai Várszínház. Illyés Gyula és Keresztury Dezső írt drámát Gyulának. A Néhai méltóság főhőse Zrínyi Miklós, aki feláldozza magát, csakhogy megmentse hazáját. A Keresztury-drá- mát az elképzelések szerint Sinkovits Imrével és Gombos Katival a főszerepben Mar­ton Endre állítja színpadra. Sík Ferenc irányítja majd az új Illyés Gyula-premier mupkáit. A szerző ezúttal ko­médiát írt Gyula számára, a cselekmény középpontjában egy ifjú. lelkes prédikátorral, akit külhonba küldenek ta­nulni azzal a reménnyel, hogy visszatérte után ő ve­zeti majd a katolikusokkal folytatott vitát. Az egyházi vezetők azonban csalatkoz­nak ... rabja mellett, Miskolcon né­hány előadás után ,,nyomta- lanul eltűnt”! Megalázó ez a szerzőre nézve, méltánytalan, de nem öregbíti a színház dicsőségét sem. Az évad leg­izgalmasabb produkciója le­hetett volna, ha vállalja a színház. Mondjuk, éppen a rosszemlékű őszinte részvé­tem helyett... Igen, sokszor és sokan el­mondták — szinte közhely is már —. hogy Miskolc „ka­masz város”, hogy „nincs közvéleménye”, hogy „itt ne­hezebb közművelődést csi­nálni” stb. Ez mind igaz, de azoknak, akik ezt vállalták, semmiképpen sem szabad be­lenyugodni ebbe! Lehet, hogy itt mást és másképp kell csinálni, mint Pécsett, Kecs­keméten vagy Veszprémben. Lehet, hogy ők meg minket „irigyelnek” az iparunkért, a város dinamizmusáért, szem­mel is látható növekedéséért. De egy percig sem feledhe­tik el sem a színházban, sem más intézményben, hogy ez a város is más, jobb színhá­zat, közművelődést érdemel­ne, hogy ne csak az iparával legyen jelen az ország tuda­tában. Lehet, hogy sok dol­got elölről kell kezdeni, és újból elölről kezdeni... HORPACSI SÁNDOR SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Könyvszemle. — 13.30: Verbun­kosok. — 13.56: Az egynyolcad ember. Fantasztikus rádiódráma. — 15.00: Hírek. — 15.10: A költő­től az olvasóig. Az iskolarádió sorozata érettségire készülőknek. — 15.50: Vavrinecz; Balti népek táncai. — 16.00: A világgazdaság hírei. — iti.10: Dalok. — 16.20: Az élő népdal. — • 16.30: Grieg: Zongoraverseny. — 17.00: Hírek. — 17.05: Köztünk maradjon! Gazdasági elmélkedések. — 17.30: Lemezek közt válogatva... — 18.15: Miért igen, miért nem? Zenéről — tíz percben. — 18.15: Új könyvek. — 18.30: Esti Ma­gazin. — 19.15: Gondolat. A Rá­dió irodalmi lapja. — 20.00: Nó­taest. — 20.58: Kis magyar nép­rajz. — 21,03: Hírek. — 21.08: Új lemezeinkből. — 21.40: Adott­ságok, lehetőségek — a Böhö- nyei Állami Gazdaságban. — 22.00: Hírek. — 22.15; Sport. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A dzsessz világa. — 23.30: Vokális zene. — 24.00: Hírek.— 0.10: Régi muzsika. — 0.25: Him­nusz. Petőfi rádió: 12.00: Harangozó Teréz és Horváth Attila énekel. — 12.30: Hírek. — 12.33: Olvas­tam egy novellát. . . Szentgal- lay Géza: Supernova. — 12.58: Fodor János es Birkás Lilian énekel. — 13.30r Hírek. — 13.33: ,.Nagyapákról e dal unokákra maradt...” Riport. -r- 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Falusi randevú. Az Ifjúsági Rá­dió órája. — 18.00: Szövetkezők. Riport. — 18.10: Népdalok. — 18.30: Hírek. — 18.33; Egy óra a Lokomotív GT együttessel. — 19.33: Jó estét, gyerekek! — 19.37: Egy muzsikus emlékei. Varga Pál karmester. II. rész. — 20.30: Hírek. — 20.33: Körmendi hétköznapok. Dokumentummű­sor. — 21.28: Páholyból. Tudósí­tások a könnvümúzsa otthoná­ból. — 22.10; Beat az NDK-ból. — 22.30: Hírek. — 22.33: Új le­mezeinkből. — 23.06: Fényes Szabolcs szerzeményeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsor­ismertetés, hírek. — 17.05: Ered­mények, gondok, tervek a bor­sodi üzemekben. A Tiszai Vegyi­kombinátban. — 17.15: Az ózdi népművelési intézetek fúvószene­kara játszik. — 17.25: Női dol­gok, női gondok. Kiváló női brigádok. — 17.35: Sanzonok és hangszerszólók. — 17.55: A me­gye sportéletéből. — 18.00: Bor­sodi Tükör. A stúdió krónika­műsora. — 18.15: Előadó- a szerző. — 18.25: Hírösszefoglaló, időjárás jelentés, műsorismertetés. Televízió, 1. műsor: 16.53: Mű­sorismertetés. — 16.55: Hírek.’— 17.00: „Alkotó ifjúság”. Az or­szágos pályázat eredményeinek és nyerteseinek bemutatása. — 17.45: Mire költünk 3.6 milliár- dot? A Magyar Gördülőcsapágv Müvek. — 18.15: Bemutatjuk Tí­már Béla színművészt. — 18.50: Esti mese. — 19.00: Az Ikarus- ból jelentjük... — 19.30; Tv­híradó. — 20.00: Tv-torna — 20.05: Farkasok és bárányok. Osztrovszkij komédiájának té­véfilm-változata. — 21.35: Ván­dor Sándor kórusfesztivál 1976. Ünnepi hangverseny. — Kb. 22.35: Tv-hiradó 3. Hangverseny a Bartok-teremben A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola miskolci tago­zata ma estére hirdette a Gál-vonósnégyes hangverse­nyét. A koncertet betegség miatt későbbre halasztották, de a zene barátait változat­lanul várják ma délután 5 órakor; az intézmény növen­dékei adnak hangversenyt a Bartók-teremben. Műsorukon Vivaldi, Mozart, Weber, Sta- mitz és Bozza művei szere­pelnek. A fiatalok műsorá­ban közreműködik Kincses Margit és Vettermann Péter. r (Tudósítónktól) Leninvárosban, a Derkovits Gyula Művelődési Központ és a TVK szakszervezeti bi­zottsága közös szervezésében, nagy érdeklődés mellett mu­tatták be a Móricz Zsigmond regényéből készült. Árvácska című új magyar filmet. A vetítést ankét követte, ame­lyen részt vett Ranódy László, a film rendezője. Czinkóczi Zsuzsanna, a cím­szereplő, Sára Sándor opera­tőr és Czine Mihály iro­dalomtörténész. Televízió, 2. műsor; 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Mérleg. Kelet-nyugati gazdasági kap­csolatok. — 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Sanzonok, songok, dalok. Zenés film. — 21.35—23.15: Az áruló. Tévéfilm Gorkij művéből. Szlovák televízió: 15.30: Isko­lásoknak. — 16.35: Közép-szlová­kiai híradó. — 16.50: Publiciszti­ka. — 17.20: Ifjú szemmel. — 18.00: Esti mese. — 18.10: A ki lene elhagyott táska. Komédia. — 19.00: Híradó. — 20.10: Tíz lépcső vezet a győzelemhez. — 21.00: Publicisztika. — 21.25: Híradó. — 21.45; Az impérium bukása. Szovjet filmdráma. — 23.20: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház: (3) Hókirálynő. Bérletszünet. — (7): A kettéfűrészelt zongora. Bérlet­szünet. Kiállítások: Miskolci Galéria (10—18): Miháltz Pál festményei. — Kossuth Művelődési Ház (10— 18) : Látás és alkotás — szita­nyomatok. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-em- lékkiállítás. — Miskolci művé­szek kiállítása. — Aba Novák Vilmos és kortársai — kiállítás. — József Attlia Klubkönyvtár (12—20): László Gyula: Iróport- rék. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkás­sága. — Diósgyőri Vár (9—17): A diósgyőri vár története. — Dérvné-ház (9—17) : Dérvné- és Lévay József-emlékszobák. FILMSZÍNHÁZAK BÉKE: Blokád I—IT. Mb. szovjet film Kezdés: f4 és 7 órakor Másfél helyár! KOSSUTH: Vigyázat, vadnyugat! Szí. olasz—francia film Kezdés: f2, hn5 és n8 órakor Másfél helyár! SAGVARI: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. Szí. amerikai—olasz film Kezdés: f6 órakor Dupla, felemelt helyár! SZIRMA: Pavlinka Mb. csehszlovák film Kezdés: f7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8 20: A nan kulturális programjából. — 8.27: Éneklő Ifjúság. — 9.07: Ze­nekari muzsika. — Közben 10.00: Hírek. — 10 05—10.30: Iskolarádió. — 11.25: Gáz van... Riport — 11.39: Rákóczi. Dramatizált epi­zódok Laczkő Gé^a re'rénvéből. Petőfi rádió: 8.00; Hírek — 8 05: Régi muzsika. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8 30: Hírek. — 8.33: Az élő népdal. — 8.43: Tánczene. — 9.23: Délelőtti tor­na. — 9.’30: Hírek. — 9.33: ,.Az élet rövid, a művészet örök”. Szemelvények Horváth Zsóka kisregényéből. Befejező rész. — 9.51: Cseh zeneszerzők zongora- darabjai. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — Közben 10.30 és 11.30: Hírek. — 11.53: Ifjúsági könyvespolc. Színházi vita A játék komoly dolog!

Next

/
Oldalképek
Tartalom