Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-03 / 53. szám

Aki a birkát szereti... A Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál arra törekszenek, hogy éttermeik, vendéglőik mindegyike tudjon kínálni valamilyen különlegességet. Ilyen specialitása a Győri kapui Halászcsárdának né­hány hal- és békakészít­mény, a Tokaj étteremnek a tatárbifsztek. Most a Csabai kapui Vörös Rák kisvendéglő lépett a sorba — birkakészít­ményekkel. Máris kapható a vendéglő három specialitása: a birkagulyás, a birkapapri­kás és a birkapörkölt. Az alapanyag rendszeres szállítá­sára a Borsod megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállat- tal kötöttek szerződést. a A világ több tucat orszá­gába szállít termékeket az LKM és a DIGÉP. Az im­portáló cégek képviselői, vagy egy-egy helyi beruhá­zás kivitelezésében részt ve­vő külföldi szakemberek gyakran járnak Diósgyőr- Vasgyárban. Szinte nincs olyan nap, hogy ne fogadna külföldieket a vasgyári Ven­dégház. Jelenleg angol és NDK-beli szakemberek ve­szik igénybe a két gyár ven­dégszeretetét. Az öltözék még hagyományos, de a kéményseprő már egyre inkább tüzeléstechnikusi munkát végez ... Jól dolgoztak a kéményseprők Ma délután megkezdődnek a termelési tanácskozások a Borsod megyei Tüzeléstech­nikai Szolgáltató és Kémény­seprő Vállalatnál. Ma a köz­pont műszaki és adminiszt­ratív dolgozói, szombaton a miskolci, március 10-én ugyancsak Miskolcon a me­zőkövesdi, ózdi és edelényi, majd március 12-én Szeren­csen az encsi, sátoraljaújhe­lyi és szerencsi körzetek ké­ményseprői cserélnek véle­ményt az elmúlt évben vég­zett munkáról, az idei év tennivalóiról. Tavaly már nem a nyere­ség, hanem a szolgáltatások színvonalának emelése volt a fő céljuk. Eredményeik alap­ján méltán várományosai a Kiváló Vállalat kitüntető címnek. A szocialista brigá­dok vállalták a munka ne­hezét. Közöttük most is ver­senyt hirdetett a vállalat; ennek értékelését ugyancsak a termelési tanácskozásokon tartják meg. A budapesti észak—déli metróépítkezésen ismét dől-' goztak a Bács-Kiskun me­gyei kalocsai járás tsz-tag- jai, akik mintegy 2,5 millió forint értékű munkát végez­tek. Amint a Közlekedési Épí­tő Vállalatnál elmondták, Harta, Fájsz, Dusnok, Bátya, Hajós, Miske, Solt, Dunapa- taj és Szakmár termelőszö­vetkezeteiből összesen több mint 200-an dolgoztak janu­árban és februárban. Pon­tosan 17 000 munkaórával járultak hozzá a metróépí­téshez. A szövetkezeti tagok a hétvégeken 25—30 tagú csoportokbon váltották egy­mást. A tsz-brigádok a Kál­vin téren, ä Kun Béla téren, a Nagyvárad téren, valamint az alagútban dolgoztak. Az önkéntes segítők étke­zéséről, védőruha-ellátásáról, szállásáról a vendéglátó vál­lalat gondoskodott. A költ­ségeket is természetesen a vállalat fedezte. A Közlekedési Építő Vál­lalat és a kalocsai járás kö­zött egyébként nem újkeletű a kapcsolat. Már régóta nyújtanak egymásnak segít­séget, és együttműködésük szorosabbá tételére évről év­re szocialista szerződést köt­nek. A tsz-tagok — amikor náluk holtszezon van —, ez­után is rendszeresen jönnek dolgozni a metróépítkezésre. Mindent a betegnek, de semmit a szimulánsnak Divatos téma lett az üzemegészségügy. Divatos voltát indokolja a sok velejáró tennivaló. Fontosságára jellemző, hogy a minap az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint ipari bizottsága tűzte együttes ülésének napirendjére. A nem mindennapi ülés két „felvonásban”, két üzemben — az Egyesült Izzóban és a Csepel Vas- és Fémművekben — folyt, a két üzem gazdasági vezetőinek, üzemorvosainak részvételével. Az egész napos program során szóba került szinte minden, ami az üzemi munkások egészségvédelmével összefügg. A balesettől a munkakörülményekig, a környezetvéde­lemtől a foglalkozási ártalom megszüntetéséig, tulajdonképpen min­den mondanivaló a betegségmegelőzés tökéletesítését szolgálta. A szocialista egészségügy alapelvét képező megelőző-gyógyító munkában ugyanis a megelőzésnek kell előtérben állnia az üzem­orvos munkájában. És — ahogyan szóvá tették — ez ma még sok­szor nem érvényesül. Nem hagyják érvényesülni az egyéb bokros, napi teendők: a fluktuációból adódó, megnövekedett számú alkal­massági vizsgálatok, a vényírási igények, továbbá a táppénzes ál­lományba helyezés jogának alkalmazása. Lehet, hogy ez utóbbi meglepőnek hat. Hiszen napjainkban ép­pen az a cél, hogy az üzemorvos rendelkezzék a keresőképesség elbírálásának jogával. Hiszen ö a legilletékesebb erre, mert ő isme­ri a munkahelyeket, s ezek függvényében a keresőképesség kri­tériumát. Igen ám. de ahhoz, hogy ezt valóban jól csinálja, az or­vos számára is jobb munkakörülmények szükségesek. Túlterhelt­ség helyett, Idő ahhoz, hogy minden kötelezettségét teljesíthesse. Hogy utánanézhessen a például vidéken lakó beteg állapotának is. Általában tapasztalat ugyanis, hogy az úgynevezett szezonális be­tegségek alaposan „fellendítik” a táppénzes állományt. És ezek a szezonális betegségek — ahogyan nevük is mutatja — a disznóölés, a kukoricatörés és más egyéb otthoni tevékenységek szezonjára es­nek. Ilyenkor általábhn meglódul a betegek létszáma, clszaporod­nak a képzelt és a képzett betegek, hogy ilyen módon legalizálják távollétüket az üzemben. így azután a fizetett szabadság megmarad nehezebb időkre. A táopénzcsalók sok tízmillió forinttal károsítják meg a társa­dalmat, amely a többi között az üzemorvosi szolgálat erősítésével lép ellenakcióba. Alapelvünk ugyanis — ezt fogalmazták meg a szerdai tanácskozáson —, hogy mindent a betegnek: gyógyulásáért semmi sem nagy ár: de semmit a szimulánsnak, aki valamennyi­ünk terhére, kárára él. L. M. Hulladékból egymilliárd A IV. ötéves terv idősza­kában az Észak-magyarorszá­gi MÉH Nyersanyaghasznoíí- tó Vállalat telephelyein ósz- szesen 160 ezer tonna szén­acélhulladékot (ócskavasat), 10 ezer tonna színesfémhul­ladékot és mintegy 26 ezer tonna papírhulladékot forgal­maztak. 1975-re az évi for­galom elérte a negyedmilli- árd forintot. A közlekedést még mindig tanulnunk kell A városi-járási KBT elnökségi ülése A Miskolc városi-járási Közlekedésbiztonsági Tanács ta­valy ősszel történt megalakulása óta, tegnap másodízben tartott ülést az elnökség. Korózs András rendőr alezredes, városi kapitány, a tanács elnöke ismertette Miskolc és járása múlt esztendei közlekedési helyzetét a balesetek szemszögé­ből, 1974-hez viszonyítva. Miskolcon 1974-ben 404 közlekedési baleset történt, tavaly 379. Ebből halálos ki­menetelű (a továbbiakban a két évszámot összevetve) 14— 11, súlyos sérüléses 118—120, könnyű sérüléses 272—248. Két évvel ezelőtt 54 esetben fordult elő szeszes italtól be­folyásolt állapotban elköve­tett baleset, tavaly 45 alka­lommal volt oka a balesetnek az ittasság. A város területén a személygépkocsik 120 eset­ben okoztak balesetet — a múlt esztendőben —, de a gyalogosok is „előkelő” helyet foglalnak el a statisztikán: 93 alkalommal okoztak bal­esetet szabálytalan közleke­désük révén. Veszélyes utcák A baleseteket előidéző okok között szerepel továbbá — a gyakoriság sorrendjében — az elsőbbségadás elmulasztása, a gondatlan vezetés, a gyors­hajtás (ami nem mindig azo­nos a 60 km/óra túllépésé­vel!), a szabálytalan kanya­rodás, az „elméretezett” kö­vetési távolság és végül a szabálytalan előzés. S ami is. mételten figyelmeztet: a leg­több baleset a második nap­szakban, tehát a délutáni órákban történik! Vannak a városnak kimon­dottan veszélyes részei, ahol a közlekedőket — gyalogoso­kat és járművezetőket egy­aránt — intsen fokozott óva. tosságra és körültekintésre a felsorolás és az útvonalak után zárójelbe tett balesetek száma, a múlt év tükrében. Ezek szerint különösen ve­szélyes részek: Győri kapu (25), Marx Károly út (23), Bajcsy-Zsilinszky út (22), Kun Béla út (15). Kiss tábornok utca (15), József Attila utca (12), Szentpéteri kapu (11), Csaba vezér utca (10) és Ka­zinczy utca (10). Az elnökség veszélyes „zónaként” jelölte meg a Szabó Lajos utca és a Dózsa György út kereszte­ződését is, ahol a gyalogosok fittyet hánynak a közlekedé­si jelzőlámpára, és piros (te­hát tilos és veszélyes!) jelzés, nél átszaladnak az úttesten. A KBT elnökének értékelé­se szerint a miskolci járás te­rületén — a kimenetelük te­kintetében — 1974-ben 190. tavaly 182 esetben történt közlekedési baleset, a halá­los áldozatok aránya 15, illet­ve 17. Itt az előidéző okok között a gyorshajtás szerepel első helyen és a szombati nap. (E két dolog összefüggé­sére a közeli napokban visz- szatérünk.) Szigorúbb a helyszíni bírság Gyakorta elhangzott, hogy milyen szükség van a balese­teket megelőző intézkedések­re. Bármennyire furcsának tűnik, ezt a célt szolgálják a fokozott ellenőrzések, s a helyszínen kiszabott bírságok. Abban, hogv a korábbihoz viszonyítva tavaly valame­lyest csökkent a balesetek száma, szerepe van annak is, hogy amíg 1974-ben 8397 eset­ben bírságolt a helyszínen a rendőrség, tavaly 10 557 sza­bálytalankodót büntetett meg. A „többlet” tehát 2160. (A számok a városra és a járás­ra együttesen vonatkoznak.) És figyelembe véve a ta­pasztalatokat, a KBT elnök­ségének az a véleménye: a kellő felvilágosító munka mellett a büntetés az, amit tovább kell szigorítani. Em­beri életekkel nem lehet fele- lőtlenkedni! Már az iskolában Korózs András alezredes a továbbiakban beszámolt a városi-járási KBT megalaku­lása óta végzett munkáról (ami egyébként a rövid né­hány hónap ellenére is je­lentős). illetőleg a következő időszak feladatára tett javas, latot. A teendők sorában kü­lön is hangsúlyozott az isko­lás gyermekek felkészítése a szabályos közlekedésre —se­gédeszközök felhasználásával is —, továbbá a „Vezess bal­eset nélkül!” — mozgalom terjesztése. Végül, még e hó­nap legjelentősebb feladata f a városi-járási KBT kebelé­ben létrehozni a szakbizottsá­gokat. amelyek hathatósan cselekedhetnek a közlekedés biztonságosabbá tétele érde­kében. A helyes közlekedést meg kell tanulni. Mert még min­dig nem tudjuk igazából a modern életünk feladta „lec­két”. Apa, anya és a lányuk A nőnapra Megtették a Kék Túrát Az ország legszebb része­in, több mint 900 kilométer hosszan kanyarog az Orszá­Tíz éve dolgozik hivatásos vésnökként Miskolcon ifj. Csótai József. A rendkívüli kézügyességet és türelmet igénylő szakmát Budapesten, a Fővárosi óra- és Ékszeripari Válla­latnál sajátította el. Legszívesebben pecsét- és karikagyűrűk díszítését, monogramjait vési de a miskolci sportegyesületek is bőven ellátják megrendelésekkel. Tucatszám írja a ként szöveget a kisebb-nagyobb serlegekre, érmekre. Legérdeke­sebb munkája Miskolc város címerének aranynyomója volt, amit a mostani klisé elkészültéig használtak díszes okmá­nyok, albumok, oklevelek díszítésére. (Solymos László felvétele) gos Kék Túra útvonala. Aki ezt végigjárta (a szigorú elő­írásokat betartva), elmond­hatja magáról, hogy a szer­vezett természetjárók leg­jobbjai közé tartozik. Az országban eddig 1525- en tettek eleget a követel­ményeknek. Számuk most újabb hárommal gyarapo­dott. Vasárnap a szerencsi Rákóczi-emléktúrán a Ma­gyar Természetbarát Szövet­ség elnöke adta át a túra teljesítéséért járó emlékjel- vényt az ózdi Gáspár Gyu­lának, Gáspár Gyulánénak és lányuknak, Juditnak. A most már 1528 kéktúrá­zó között 176 borsodi, ezen belül 56 diósgyőri turista van! Hóvirág, szegfű A Miskolci Kertészeti Vál­lalatnál megkezdődött a nő­napi virágszezon. A hóvirá­got a kaposvári Erdei Ter­mékeket Feldolgozó és Érté­kesítő Vállalattól kapják. Eddig 6000 csomó érkezett, holnap és szombaton még egyaránt 5000 tételes szál­lítmányt várnak. Ha az idő­járás ezt lehetővé teszi, hó­virágot küld a répáshutai erdészet is. A vállalat saját termelésű 10—15 ezer szál szegfűje kevés lenne, ezért az Alföldről is vásárolnak 15 800 szálat. Veszett rókát találtak a vár me.lett •• * A KÖJÁL felhívása A Miskolc városi Közegészség­ügyi-Járványügyi Felügyelőség értesíti a lakosságot, hogy 1976. február 29-én Miskolc, III. ke­rületében, a diósgyőri vár mel­lett levő Tókertben rókahullát találtak. Az Állategészségügyi Intézet az elhullott rókát meg­vizsgálta, és megállapította a veszettséget. A bejelentés szerint gyerme­kek is érintkezésbe kerülhettek az elhullott rókával. Ezért kér- iük azokat a szülőket, akiknek tudomásuk van arról, hogy gyermekük a szóban forgó ró­kával játszott, saját érdekükben haladéktalanul jelentkezzenek 8 órától 16 óráig a Miskolc váro­si Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőségnél, Miskolc, I., Lé­vay József u. 2. sz. alatt. (Te­lefon: 33-533.) Ismételten felhívjuk a lakos­ság figyelmét arra, hogy a ró­kák körében nagy számban for­dul elő veszettség. A veszett állatnak nemcsak a marása, karmolása, hanem az elhullott állat érintése is fertő­zést okozhat. A veszettség vírusával fertőző­dött ember megbetegedése csak időben elvégzett védőoltással előzhető meg. Az emberen ki­tört veszettség nem gyógyítható! Miskolc megyei város Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelősége Metró! építenek a tsz-tagsk

Next

/
Oldalképek
Tartalom