Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-11 / 60. szám
rátság jegyében Két év — kétmillió látogató A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Beszélgetés V. G. Szergejev elvtárssal Eseményekkel zsúfolt nap után nem könnyű nyilatkozni; pár percben a leglényegesebbeket elmondani egy nemzetközileg is jelentős intézményről. Viagyiszíav Georgievics Szergejev, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója azonban — magyar szóhasználattal élve — azok közé a népművelők közé tartozik, akik megszokták és örömmel vállalják a hivatásukkal járó, kicsit zaklatott életformát. Miután a szovjet szakember visszatért Hegyaljáról, megnyitotta Gink Károly fotókiállítását és részt vett a volt szovjet ösztöndíjasok klubalakitó összejövetelén szívesen beszélgetett velünk a vezetése alatt álló intézményről. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának megnyitása kitűnő lehetőségeket biztosított ahhoz, hogy jobban megismerjük a Szovjetunió politikai és gazdasági törekvéseit, kulturális életét. — Mi a mostani év speciális feladata? — Természetesen a szovjet párt XXV. kongresszusának határozatait akar juk minél szélesebb körben és sokoldalúan tükröztetni. A kongresszus — mint ismeretes — az élét minden területével foglalkozott; célunk, hogy a lehető legszemléletesebbén valljunk a magunk eszközeivel a Szovjetunióban vég.lemenő tudományos és technikai forradalomról, az ország természetátalakító munkájáról, nemzetközi kapcsolatainkról, tudományos eredményeinkről, művészeti életünkről. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a magyar közönség legszélesebb rétegeihez el tudjuk juttatni információinkat, hiszen jó kapcsolatot teremtettünk munkásközösségekkel (szocialista brigádokkal), a ml intézményünkben működik az egykori szovjet ösztöndíjasok klubja, rendszeres látogatóink a népművelők. De nem is sorolom tovább, talán elég, ha annyit említek, hogy két év alatt kétmillió látogatónk volt. — Milyen helyet foglal el a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza a Szovjetuniót népszerűsít o -többi hasonló intézmény , között, tehát nemzetközi összehasonlításban ? — Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni, vagy mondjuk inkább úgy, nem szeretnék dicsekedni. Mindössze azt mondhatom, hogy a mi intézményünk nemzetközi viszonylatban is a leglátogatottabbak egyike. Ez azzal is magyarázható, hogy évente körülbelül húsz kiállítást rendezünk, s nemcsak a házban, hanem a ház falain kívül is. Sietek azonban megjegyezni, hogy eredményeinkben osztozunk az MSZBT-vel, a Hazafias Népfronttal, a SZOT-tal, a KISZ- szel és az úttörőszövetséggel. Ezekkel a szervezetekkel a legjobb kapcsolataink alakultak ki. — Említette az Üttörőszövet- séget is. A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza bizonyára különös gondot fordít a gyermekek foglalkoztatására, szórakoztatására is. — A gyerekek nem is hagynák, hogy elhanyagoljuk őket. Szinte kikövetelték maguknak, hogy az övék legyen minden vasárnap. Házunknak legnépszerűbb közössége a „Napocska” klub. Ennek keretében működik a gyer- mekrajz-szakkör, a bábszínház. A Napocska meghívására sűrűn fellépnek neves szovjet és magyar művészek nálunk, rendszeresek a klubban a magyar és a szovjet gyerekek találkozói, és sorolhatnám tovább. — Mi. sokszor közönyösnek, vagy legalábbis kevésbé érdeklődőnek tartjuk a hazai közönséget. Ünnek ezzel kapcsolatban milyen tapasztalatai vannak? — Az emberek sohasem hibáztathatok, ha netán nem érdeklődnek valami iránt. Szerintem legtöbbször azért nem érdeklődnek, mert nem érdekes az. amit nyújtani tu-! dunk nekik. Én a magyar közönséget rendkívül fogékonynak tartom, szeretem a kíváncsiságát, s nagyon jólesik elbeszélgetnem — erre egyébként rengeteg lehetőség van — a különböző korú és foglalkozású emberekkel. — Célzott arra, hogy házon kívül is igyekeznek népszerűsíteni a Szovjetuniót. — Sőt az a célunk, hogy minél több megyeszékhelyre, s magyar városba is elvigyük kiállításainkat. Kérem, okvetlenül írja meg. hogy szeretettel várjuk házunkba a borsodiakat. a miskolciakat is, s egyben annak is örülnénk, ha mi is kapnánk meghívást; ígérjük, hogy szívesen és a legnagyobb szeretettel megyünk. (gyarmati) Az örök fásy honában Szibéria új arca A szovjet állam eddig még soha nem irányzott elő akkora összegeket Szibéria fejlesztésére, mint most, a tizedik ötéves tervben. Pedig Szibéria birtokbavétele gya- kor'atilag a szovjet hatalom első esztendőiben megkezdődött. Novoszibirszk városában már 1926-ban megtartották az első szibériai tudományos kongresszust, amelyen megfogalmazták a terület fejlesztésének fő irányait. Azóta szakadatlanul folyt a tervszerű, komplex tanulmányozás. Minden lépéshez szükség volt tüzetes vizsgálatokra, a mínusz 60 Celsius foktól plusz 40 fokig terjedő hőmérséklet-ingadozásokkal is megbirkózó technikára, és az örök fagy honában az utak, városok, iparvállalatok építésének új módszereire. A hosszú kutatások során kibontakozott Szibériának, mint a víz- és hőenergetika, valamint a nyersanyag-kitermelés és komplex feldolgozás legnagyobb övezetének arculata. A Szovjetunióban a teljes foglalkoztatottság és a gazdasági növekedés olyan üteme közepette, amely meghaladja a lakosság természetes növekedését, eléggé korlátozott lehetőségek nyílnak új munkaerő bevonására. A szovjet állam tehát anyagilag ösztönzi az embereknek a szibériai építkezésekre való áramlását. Az ott dolgozókat nagyarányú kedvezményekben, bérpótlékban részesítik. Miről ír a Fáklya? A Fáklya legújabb száma mellékleteként teljes terjedelmében közli az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját, amelyet L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára terjesztett, elő a párt XXV. kongresszusán. A Szovjet—-Magyar Baráti Társaság színes folyóirata ..Barátság, együttműködés'’ címmel teszi közzé Kádár Jánosnak. az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának az SZKP kongresszusán elhangzott felszólalását. A nemzetközi nőnap alkalmából Jurij Rjurikov, az ismert szovjet szociológus fejtegeti a lap hasábjain a szerelem és a női egyenjogúság összefüggéseit. Magyarországi éleményeiből született több új alkotását mutatja be két belorusz művész színes képriportban. A szovjet fővárosban ünnepélyes keretek között rakták le a nemzetközi kereskedelmi és tudományos-technikai kapcsolatok központjának alapkövét. A moszkvai nemzetközi kereskedelmi központ még csak tervrajzokon és makettek formájában létezik. Képzeletben azonban már most is megismerkedhetünk külsejével és különféle szolgálataival. Erről tájékoztat az intézmény jövőjével foglalkozó írás. itomeneroia — távfűtéshez Az atomenergiát kezdetben csupán elektromos energia előállítására használták a Szovjetunióban, most azonban alkalmazásának területe jóval szélesebb lett. A szovjet tudósok szerint a nukleáris energetika fejlesztésénél* következő foka, és ez még századunkban realizálódik, ipari és háztartási hőenergia előállítása, redukáló szerek nyerése a nem kokszos acél- olvasztáshoz, valamint komplex energetikai és vegyi termelési kapacitások létrehozása. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a Szovjetunió megkezdi ezeknek a problémáknak a gyakorlati megoldását. A fő irányzatok tervezete előírja az előkészítő munkálatok elkezdését avégett, hogy az atomenergiát távfűtésre használják fel. BAM 1975 szilveszterén elindult az első vonat Uszty-Kut állomásáról Zvednijbe. A Baj- kál—Amur vasútvonal első szakaszának építését a kitűzött határidőnél egy évvel korábban fejezték be. Uszty-Kut 50 ezer lakosú város Kelet-Szibériában. Két évvel ezelőtt itt szervezték meg a Bajkál—Amur vasút épitőközpontját. 1974 szeptemberében itt fektették le az első, keletre vezető sínpárokat, s ezzel az eseménynyel megindult a második, Csendes-óceánhoz vezető vasútvonal építése. A vágányok 3200 km hosszan szelik majd át a tajgát, mocsarakat, hágókat, s mintegy 3000 kisebb-nagyobb folyót. 1975-ben, a kilencedik ötéves terv befejező évében 28 települést építettek fel, 178 km vasúti sínt fektettek le, több mint 1000 km autóutat és 70 hidat építettek, a többi között olyan hatalmas méretűeket is, amelyek átívelik az Amurt és a Lénát. # Tegnap délután a Kossuth Művelődési Házban megalakult az ösztöndíjasok klubja. A magyar—szovjet barátsági hét egyik legmeghittebb eseményén azok a magyar értelmiségiek találkoztak, akik az elmúlt évtizedekben, években valamely szovjet felsőoktatási intézményben szereztek diplomát. Aklub mindjárt megalakulása után megtartotta első — tisztségválasztó — gyűlését is. Az ösztöndíjasok klubjának elnöke Deme László, az MSZMP megyei bizottságának titkára lett, aki a Szovjetunióban végezte felsőfokú tanulmányait. A klub titkárának Dörgő Károly villamosmérnököt választották. 1952- töl 58-ig folytatta egyetemi tanulmányait a Szovjetunióban. A hivatalos aktus után baráti beszélgetésen maradtak együtt a jelenlevők. Képünkön: hárman az ösztöndíjasok klubjának alapítói közül. Balról jobbra Tamási Antal, aki 1957-ben végzett Dnyepropetrovszkban, dr. Gribovszki Lászióné, a Lomonoszov egyetem volt hallgatója és Oláh Imre, aki Leningrád- ban fejezte be tanulmányait. (Solymos László felvétele) agyar—szovjet barátsági hét A mai program Ma is több színvonalas előadás és művészeti produkció között válogathat a magyar— szovjet baráti hét közönsége. Délután (14.30 órakor) A szovjet textilipar helyzete, fejlesztésének irányai címmel tart előadást Lőrincz Mariann, a Könnyűipari Minisztérium főelőadója a Pamutfonóipari Vállalatnál. 15 órakor O. L. Toscsakov, a Szovjet Kultúra és • Tudomány Házának osztályvezetője a Kohóipari Szakközép- iskola diákjaival találkozik, akiknek Fiatalok a Szovjetunióban címmel tart előadást. A Vörösmarty Művelődési Házban (16 órakor) szovjet dokumentumfilmeket vetítenek. A TIT Kazinczy-klubjában 18 órakor kezdődik a szovjet filmest. Ugyancsak ebben az Időpontban kezdi meg dr. Végvári Lajos előadását a Mól. nár Béla Ifjúsági Házban.' A neves művészettörténész ezúttal a szovjet képzőművészetről beszél. 18.30-kor irodalmi és zenei est lesz a Vargahegyi Ifjúsági Klubban. A műsort szovjet költők és zeneszerzők müveiből állították össze. A március U-i program Bócz Sándor előadásával fejeződik be. A városi tanács művészeti főelőadója a 19. és 20. század orosz-szovjet zeneszerzőiről tart előadást a 114. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Épül az orenburgi üzletház Magyar konyha Guszjaíyinban A 31. számú Állami Építőipari Vállalat leninvárosi előregyártó telephelyéről szállítják a paneleket a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat irodaházának szomszédságában levő építkezéshez. Meg ebben a Hónapban megkezdődik a magyar konyhák felszerelése Guszjatyin- ban, Huszton és Bogorod- csányban — ezzel a hírrel fogadott Koltay László, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat Igazgatója. Mint ismeretes, a miskolci cég feladata a 2750 kilométer hosszúságúra tervezett orenburgi—munkácsi földgázvezeték magyar építőinek ellátása. Immár másfél esztendeje dolgozik a vállalat a nagy feladat sikeres végrehajtásán, és mind ez idáig a beruházók és az építők csak az elismerés hangján szóltak munkájukról. Hol tartanak jelenleg? Pillanatnyilag 1300 magyar dolgozik a szocialista országok eddigi legnagyobb közös beruházásán, és az ő ellátásukról 130 „bükkvidékis” gondoskodik. Guszjaíyinban már működik az ideiglenes magyar konyha és a többi munkahelyen is magyar szakácsok ízesítik az ételecet. Megnyíltak a büfék, ahoi a cipőfűzőtől kezdve, a barackpálinkáig minden beszerezhető. Az árak megegyeznek a szovjet kereskedelmi árakkal. Egy doboz Fecskét 18 kopekért adnak, a bőegi Kinizsi 29 kopejkába kerül, olcsóbb, mint a cola, mert azt %30, kopekért kínálják. Egy adat a forgalom nagyságának jellemzéséül: Bo- gorodcsányban decemberben 180 ezer forintnyi rubelért vásároltak a magyar munkások a magyar büfében. A Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat egyébként a beruházás befejezéséig várhatóan mintegy 800 millió forint ér^- tékű szolgáltatást teljesít a Szovjetunióban. Még az idén átadják az Orenburgi Üzlet- igazgatóság miskolci székházát. Az 1900 négyzetméter alapterületű, négyszintes vasbetonszerkezetű épület több mint 13 millió forintba kerül. Az irodák csupán 320 négyzetméter helyet foglalnak el, az épület nagyobbik részében műhelyeket és raktárakat helyeznek el. A munka dandárjának Idején ötször annyi dolgozója végez majd külhoni munkát a vállalatnak, mint jelenleg. p E. A.
