Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-17 / 65. szám
Képek a kertészetből Zsófi néni nevetve, de azért rosszallóan mondta tegnap, hogy a Sándorok a névnapjuk előtt bizony csak a kocsmában melegednek ... Mondok Dezső, a miskolci Üj Élet Termelőszövetkezet kertészetének vezetője a foltokban hófedte földet mutatta: — Természetesen palánta lenne benne ... — Lesz? Ügy értem, hogy még az idén? ... — Ha a határidő pontos, akkor igen. Azt nem szívesen mondanám el, hogy mennyit szeretnénk termelni. Ebbe sok minden beleszólhat. Mi mindenesetre ugrásra készen várjuk a tavaszt. Az a bizonyos meteorológiai Sándor, Sándor-na- pig hátha megunja a kocsmát ... — Itt lesz, ami lesz. Késünk, de a kertésznek az időjárást szidni nem több, mint falra dobálni a borsót... — Mi van? — Unnepesen azt mondanám, hogy ugrásra készen várunk. Legalább két hete. A fóliasátrak alatt szépek a karalábék, a saiátapalánták, tüzdelésre vár a paprikánk. — Az időjárás? — Elkésett. Zsófi néninek igaza van, a Sándorok még melegednek. — Mikor szállít ez a miskolci termelőszövetkezeti kertészet a miskolciaknak? # Gyomlálják a paprikapalántát... — Az idén 60 hektáron termesztünk zöldségféléket. Ügy számítunk, hogy április végén már szállíthatunk salátát, karalábét, május végén paprikát is. Most készülnek a hagyományos melegágyak a zellernek, karfiolnak, paprikának... öt hektáron lesz zellerünk, 12 hektáron paprikánk, 14 hek- tároh káposztánk, 4 hektáron sárgarépánk, 2 hektáron petrezselymünk... —Hányán dolgoznak? — Húszan-harmincan ... Ma huszonketten. — Nem haragszik meg, ha úgy kérdezem, hogy ez a kér. tészet immár a második éve ígéret? — Nem. Á beruházások elhúzódtak, de most március 31-re ígérik, hogy készen lesz a 10 ezer négyzetméteres fóliatelepünk. A vázak már állnak, a miskolci TÖVÁLL emberei dolgoznak ... — Ha már készen lenne? Tokajban is felszerelték Iclefonvonalpótló berendezés A Budapesti Rádiótechnikai Gyár az idén tovább bővíti az úgynevezett telefonvonal-pótló URH-techniká- val ellátott berendezések gyártását, elsősorban a fokozódó külföldi igények kielégítésére. A rendkívül gazdaságos telefonvonal-pótló berendezések egymástól távol fekvő falvakat, településeket vagy intézményeket köthetnek ösz- sze. A telefonvonal létesítéséhez ugyanis 25 méterenként kell oszlopokat felállítani, így például 30 kilométeres távolságon a légvezetékes telefonvonal kiépítése több millió forintos költséggel jár. Az UKH-beren- dezéses vonal azonban ennek csak körülbelül tizedré- szébe kerül, s minden körülmények között biztonságos, hiszen vihar, esőzés stb. nem tesz kárt benne. Hazánkban már több helyen alkalmazzák telefon helyett az URH-technikájú telefonvonal-pótló berendezést. A Doverekben levő gyermeküdülő például így teremt összeköttetést Sopronnal, két Békés megyei tsz-központ is ilyen vonallal áll kapcsolatban a távolabbi falvakkal, s a tokaji tv-adó- torony is felszerelt magának telefonvonal-pótló készüléket biztonsági célokra. E berendezések nagyobb elterjedését azonban egyelőre gátolja, hogy nálunk az URH-frek- venciasávokat már felosztották, s zsúfoltak. Néhány frekvenciasáv későbbi szabaddá tétele után a jövőben jobban elterjed az ilyen telefonvonalak alkalmazása. # Épül a hagyományos melegágy...' (Herényi László felvételei) (bartha) Pulton innen, pulton tűi A nagy forgalmú 1975-ös és 1974-es esztendő után is jó évet kezdett a borsodi kereskedelem. Januárban és februárban az üzletek forgalma kilenc százalékkal haladta meg a tavalyi első két hónap'forgalmát. Ha a növekedés dinamikáját tekintve nem is nézünk rekorddöntő esztendők elé, az biztosra vehető, hogy a korábbinál kiegyensúlyozottabb, kevesebb hiánycikket prognosztizáló ellátás növekvő színvonalon elégíti majd ki a vásárlói igényeket. Persze, a „jobb lesz” ígéret nem minden esetben és nem minden cikk kínálatában jelenti a legjobbat. A mosógépellátás javítására tett ígéretek például egy áldatlan, kellemetlen, tarthatatlan állapotot vannak hivatva felszámolni. Az ígéretek nem a választékbővítést, vagy netán a differenciálódó fogyasztói igények jobb kielégítését szolgálják, majd, hanem — remélhetőleg — mérséklik, vagy megszüntetik a mosógéphiányt. A húsellátás manapság sokat vitatott kérdése az egymásnak gyakran ellentmondó vélemények, vélekedések gyújtópontjába került. A húsipar illetékesei „téves közhiedelemnek” minősítik a naponta vásárló háziasz- szonyok kifogásait. Tény az, hogy az országos átlag (1975- ben 71 kilogramm volt az egy főre jutó húsfogyasztás Magyarországon) magasabb, mint a borsodi átlag. A megye és a város párt- és tanácsi vezetői a belkereskedelmi miniszter legutóbbi miskolci látogatásakor mondották el, hogy a lakosság növekvő száma, az önfogyasztás csökkenése és a nagy- beruházásokon itt dolgozó más megyebeliek vásárlása miatt alacsonyabb a borsodi „fejadag” az országos átlagnál ... És hát aligha véletlen az, hogy ez a végső soron termelési, elosztási kérdéseket feszegető és feszítő téma az utóbbi hónapokban nemcsak a gazdálkodó szervek tárgyalásainak napirendjén szerepelt. Hasonló okok kérdőjelezik meg — noha a Borsodi Sörgyár az elmúlt fél évben is túlteljesítette szállítási előirányzatait — a sörellátást is. A megye kereskedelmének felelősei szerint az évről évre növekvő mennyiségek ellenére az egy főre jutó eladás, és fogyasztás emelkedése elmarad az országos átlagszínvonaltól. Mit lehet tenni, tudva azt, hogy a sör is központi elosztás alá vont termék? A miniszter az erre az évre kilátásba helyezett 3,5—4 százalékos árualapnövelésnél nem ígért, nem ígérhetett többet. Bárhogy fogalmazzuk is: ez van, ennyivel kell beérni. Az ilyesfajta tények közlése, bár - kétségtelenül visszafogja az illúziókat, nagyobb segítséget ad a piaci viszonyok közötti eligazodásban és a tájékozódásban, mint a sztaniolba csomagolt, megalapozatlan ígérét. Nagyok a követelmények. Joggal mondhatta azt a me'gyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, hogy az iparilag fejlett Borsod lakói maEgészségöoyi intézmények integrációja As egységes betegellátásért A gyógyító-megelőző intézményrendszer szervezetének és működésének továbbfejlesztésére az egészségügyi miniszter az elmúlt évben adott ki utasítást. Az egészségügyi szervek szakmai és szervezeti integrációját szorgalmazó miniszteri utasítás borsodi végrehajtására készített javaslattervet tegnapi ülésén vitatta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Dr. Mosolygó Dénes, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője részletesen ismertette az ülés résztvevőivel azokat az okokat, amelyek indokolják, szükségessé teszik a gyógyító-megelőző intézményrendszer szervezetének továbbfejlesztését. Ma már egyetlen orvos, egyetlen egészségügyi intézmény nem tud egyedül ellátni egy beteget, már csak Szociálpolitikai feladatok megvalósítására 42.3 millió forintot fordítottak tavaly az Eszak-magvarországi Vegyiművekben. Az összeg jelentős részét — mintegy 12 millió forintot — a munkahelyi körülmények javítására, a azért sem, mert az orvostudomány fejlődése a szakosodás felé halad. Az új ismeretek, az új gyógyászati technikák a betegellátásban csak egy egymáshoz közeledő, szervesen összefüggő, komplex gyógyító-megelőző szervezetben hasznosíthatók. Az egységes betegellátás mind a beteg, mind pedig az orvos számára hatékonyabban szolgálhatja a gyógyítást és az egészségvédelmet, hiszen szakmai, szervezeti és emberi kapcsolatot teremt például a körzeti és a szakorvos között, lehetőséget nyújt a kisebb gyógyintézetek magas szintű irányítására és segítésére, a betegellátás színvonalának általános emelésére. . , A végrehajtó bizottság tagjainak sok észrevételével és javaslatával kiegészített jelentést a tanácsülés elé terjesztik. nehéz fizikai munkát köny- nyítő kisgépek beszerzésére költötték. Lakásépítésre is terveztek 9 millió forintot, ám építőipari kapacitás hiánya miatt e tervüket nem tudták megvalósítani. Segíti! egymás! üzemzavar esetén Segítségnyújtási szerződést kötött a lenánvárosi Tiszai Vegyikombinát az NDK-beli Böhlen és Leuna Müvekkel. Miután mindhárman az úgynevezett ICI-technológiával dolgoznak, bizonyos tartalék alkatrészek átadásával segítik egymást üzemzavarok esetén, így sok holtidőt takaríthatnak meg. A segítségnyújtási egyezmény előnyeit felismerve, a közeljövőben újabb üzem csatlakozik . a „triumvirátushoz” : a szlovákiai Slovnaft Művek. Üdülő, kohászoknak Hajdúszoboszló fürdőövezetében — a Béke gyógyüdülővel szemben — háromszázágyas SZOT-üdülő alapozását kezdték meg a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A százmillió forintos költséggel épülő létesítményt 1977-ben adják át rendeltetésének. A most megkezdett építkezés az első lépés a hajdúszoboszlói üdülőfejlesztési program megvalósításában. A tervek szerint ebben a tervidőszakban több mint 1200-zal növelik az alföldi városban az üdülők ágyszámát. Az Ózdi Kohászati Üzemek 124 ágyas, hatemeletes üdülőjének tervei már elkészültek. A régi villanygyár helyén a villamosipari dolgozók üdülőjét épíKisgépekkel künnyítik a munkál gasra állították a mércét önmagukkal szemben, ha a munkáról van szó, de a kereskedelemmel szemben is, ha a vasárnapi ebédhez vásárolnak be. B. I. A kis hattyú ne élte túl... Pusztuló és megmentett madarak A mecseki állatkertben elpusztult az a kishattyú, amelyről úgy hitték, hogy túléli sérüléseit. A boncolás során azonban két sörétet találtak a fejében: -ezek okozták a halálos szepszist. Ugyancsak Dél-Magyaror- szágon, meglőttek egy rétisast is. Rajta segített az operáció: repülni ugyan nem fog többé, de életét a székesfehérvári állatkertben most már nem fenyegeti veszély. A két lelkiismeretlen orvvadászra súlyos büntetés vár, mert megszegték azt a törvényerejű rendeletet, amely Magyarországon védelem alá helyezi a madarak túlnyomó részét. Veszélyben a holló is Az országban több mint 200 madárfaj fészkel, de az átvonulókat is számítva, eddig mintegy 340 faj jelenlétét jegyezték fel. Közülük csak a veréb, a szajkó, a szarka, a vetési és a dolmányos varjú vadászható korlátozás nélkül, további 23 faj pedig csupán bizonyos megszorításokkal. Az utóbbiak közé tartozik például a szalonka, a fogoly, a fácán, néhány réce- és vadlúdfaj. a szürkegém, a szárcsa stb. Fenntartás nélkül óvja a természetvédelem az énekes madarakat és a ragadozó A szigorú védelmet az tette szükségessé, hogy az utóbbi időszakban számos madárfajt fenyeget a kipusztulás veszélye. A Magyar Madártani Intézet szakemberei és amatőr munkatársad például az elmúlt években egyetlen vöröská- nya-fészket sem láttak. Újra veszélybe került a holló, amely az 1940-es évek vége felé mór közel járt a kipusztuláshoz, majd ismét szaporodni kezdett. Csökken a baglyok száma is. Főleg a lelkiismeretlen emberek pénzsóvársága fenyegeti a sólymokat, elsősorban az „all-round” vadász kerecsensólymot, amely Magyarországtól nyugatra már csak Ausztriában fordul elő. Az ismét divatba jött solymászat megszállottjai elsősorban azért igyekeznek szerezni belőle, mert — ellentétben a vándorsólyommal — nemcsak a levegőben. hanem a földön is el tudja ejteni prédáját, még a magánál jóval nagyobb lu- dakat, gémeket is. A világon sincs több De a céltudatos madárvédelemnek itt-ott jelentkeznek az eredményei. Újból növekszik például a kócsagállomány. Az 1940-es évekpár élt, ma már több mint tízszer ennyi. A madárvédelem legnagyobb sikere azonban a túzokhoz fűződik. Európának ezt a legnagyobb madarát ma már a Tiszántúlon speciális rezervátum oltalmazza, amely a génbank szerepének ellátására is hivatott. Túlnyomórészt ezen a területen és elszórtan az ország más részein jelenleg 3000 példányuk él, ami több mint fele az egész világ túzokállományának. Talán a rétisas-családból A különleges szépségű, hófehér tollazatú kishattyú- nak eddig egyetlen példányát látták Magyarországon, azt is több mint száz évvel ezelőtt Kiskunfélegyháza táján. Költőhelye ugyanis a sarkkör táján van, a telet a nyugat-európai tengerpartokon tölti, és csak rendkívül ritkán vetődik el a mi tájékunkra. A rétisas elleni „merénylet” komoly értékkel tette szegényebbé az országot. Évek óta egyetlen rétisast sem sikerült megfigyelni az országban. Végre tavaly a madarak barátai tanúi lehettek egy rétisas-pár „családalapításának”. Lehet, hogy most ezt a családot csonkította meg a felelőtlen puskás. tik fel. madarakat. ben az egész országban négy DR. TÖRÖK ZOLTÁN
