Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-15 / 63. szám

Értékes döntetlen Amikor péntek este a lila- fehérek megérkeztek a 'ta­polcai Júnó-szállóba, még mindig nem dőlt el, hogy ki játszik a csatársor tengelyé­ben. A variáció azonban mó­dosult. mert Fekete nem tarthatott a csapattal. Ezek után az volt a kérdéses, hogy Bene vagy Dunai II. jászik-e? A válasz csak köz­vetlenül a találkozó előtt dőlt el, amikor az érintettek megtekintették a pályát. A választás Benőre esett. A megtekintett pálya egyébként messziről nézve jónak lát­szott, de a déli napsütés ala­posan csúszóssá tette a meg­fagyott talaj felszínét. Ez a . körülmény sokszor befolyá­solta a játékot. Résztvevők és gólok A Dózsa összeállítása tehát a mérkőzés előtt vált végle­gessé, a DVTK-é viszont már sakkal hamarabb. Sza­bó Géza nem változtatott az összeállításon, a Vasast le­győző tizenegyen. A jóval több, mint tízezer néző előtt lejátszott találkozón a kö­vetkezők szerepeltek: DVTK: Veréb — Tatár, Salamon, Váradi, Martis — Oláh, Horváth, Görget — Koleszárik (Fükő, 67. p.), Kiss (Hájas, 75. p.), Fekete. Ü. Dózsa: Rothermel — Kellner, Juhász, Tóth J. — Kolár, Dunai III., Tóth A. — Fazekas, Törőcsik, Bene, Nagy L. Vezette: Halász (Vincze dr„ Alberti). A vezetést a Diósgyőr szerezte meg, miután Fekete beadása nagy kavarodást okozott a Dózsa kapuja előtt. A labda Juhászról Rother­mel felé szállt, de Dunai III. zavarta, s a kapusról kiper- dülö labdát Kiss közelről a hálóba kotorta. 1:0. öt perc múlva egyenlített a Dózsa. Törőcsik az elcsú­szó Salamon mellett Benéhez játszott, közben Veréb is ki­csúszott, s a Dózsa-csatár biztosan lőtt a védettemül maradt kapuba. 1:1. A második félidő 10. per­cében ismét vezetést szerzett a DVTK. Salamon Kiss elé játszott, aki egyből a jó ütemben érkező Horváth elé tálalt, s a csatár hat méter­ről lőtt a hálóba, a kimozdu­ló Rothermel mellett. 2:1. Az egyenlítés ismét gyor­san jött. Egy szabadrúgást Bene fejelt a fedezetlenül álló Nagy elé, aki nem hi­bázott. 2:2. ifr A kép nem kíván különösebb magyarázatot. Az ölelkező játékosok, a magasan lengő piros-fehér zászlók és Bene szo­morúsága hűen kifejeznek mindent. (Szabó István felvétele) A játék A színvonal időnként a közepest sem érte el, de a küzdelem végig nagy volt. A csúszós talaj sokszor meg­tréfálta a játékosokat, s a megilletődötten kezdő diós­győriek nem jöttek rá idő­ben arra, hogy az ilyen tala­jon már az ellenfél védőit is zavarni kell az összjátékban, mert könnyen eladhatják a labdát. A DVTK végig egyenrangú küzdőtársa volt nagy hírű ellenfelének, s csak a kiállítás után szorult be teljesen. Az egyik pontra mindenképpen rászolgált a hazai együttes. Salamon kiállítása Halász játékvezető — mindkét csapat terhére — meglehetősen sokat tévedett a mérkőzésen. Salamon ki­állításánál kifejezetten is, hiszen a látványos „berepülő szerelés” vitathatatlanul a labdára irányult. És ez eset­ben már lényegtelen az, hogy Törőcsik valóban na­gyot esett. Véleményünk a jelenlevő kollégákkal — vi­dékiekkel és pestiekkel egy­aránt — egyeztetett véle­mény: a kiállítás elhamar­kodott és érdemtelen volt! Az alapvető indok ilyenkor a sportszerűtlen játék lehet­ne, de ez egyébként sem jellemző Salamonra, s rá­adásként rögtön bizonyított is: ő maga tuszkolta el a tetthelyre rohanva érkező, igen mérges Verébét a já­tékvezető közeléből. Megér­demelte tehát azt a tapsot, amit a pálya elhagyásakor kapott. A közönség talán túl­ságosan is elragadtatta ma­gát az esetnél, de ezen most egyáltalán nem lehet csodál­kozni, még akkor sem, ha tudjuk, hogy a nézők ilyes­fajta magatartása a mostani rr Ssucs légsúlyban indult A berlini Európa-bajnok- ság előtt a hagyományoknak megfelelően ismét rangos mezőny gyűlt egybe a Test­vériség sportcsarnokában megrendezett Tanács Kupa súlyemelő versenyen. Mind­azon válogatott kerettagok rajthoz állása kötelező volt — lévén ez a viadal utolsó válogató —, akik Galacban nem vettek részt a Duna Kupa küzdelmein. így aztán Szűcs, Kőszegi, Földi, Bene­dek, Ambrózi, Stark és Ba- czakó nagyszerű teljesítmé­nyeinek is tapsolhattak a nézők a rendkívül izgalmas viadalon. A legnagyobb küzdelem a lég­súlyban alakult ki, abol a 38 éves olimpiai bajnok Földi Im­re mellett a tulajdonképpen lep­kesúlyú Szűcs és Kőszegi is in­dult. Ugyanis e két utóbbi ver­senyző EB kiküldetése már biz­tos, így nekik nem kellett saját súlycsoportjukra fogyasztaniuk. Szakításban Szűcs versenyen kívül egyéni csúcsot javított: 102,3 kg-ot teljesített, de Kőszegi is bravúrt vitt véghez, mivel ő is 2,5 kg-ot „tett rá” eddigi leg- jobbjára. A lökést Szűcs és Kő­szegi egyaránt 132.5 kg-on fe­jezte be. Földi viszont ellenáll­hatatlan volt! A müncheni olimpián elért legjobb eredmé­nyét, az országos csúcsot állí­totta be, s nyerte fölényes biz­tonsággal a versenyt. A végered­mény: 1. Földi (Tatabánya) 250 kg. 2. Kőszegi (LMTK) 240 kg, (107,5, 132,5), 3. Szűcs (DVTK) 232,5 kg (100, 132,5). Rajtuk kívül több borsodi versenyző is rajt­hoz állt. Eredményeik, pehely­súlyt. Tóth (LMTK) 227,5 kg. 3. Zombori (LMJK) 225 kg. Váltó­súly: 3. Debreceni (DVTK) 267.5 kg. Középsúly: 3. Domos (DVTK) 295 kg. rehdcsinálós időszakban igen veszélyes lehet a DVTK-ra nézve. A helyezés Szombati esélylatolgató cikkünkben utaltunk arra, hogy a DVTK még veresége esetén sem csúszhatna le túl­ságosan a tabellán, hiszen az őt üldözők közül csak a mö­götte álló Haladásnak van esélye a helycserére. A szom­bathelyiek azonban nem tud­ták otthon legyőzni a Békés­csabát, s a pontot szerző DVTK így maradt az ötödik helyen. Ez a körülmény egyébként figyelmeztető jel is, mert a DVTK a követ­kező szombaton a Békéscsa­ba otthonában szerepel! HORVÁTH KÁLMÁN Kosárlabda NB I. idegenben győzelem, itthon vereség A hét végén mindkét nem NB I-es kosárlabdacsapatai kettős fordulót játszanak, hiszen a női bajnokság április 4-i mérkőzéseit mára hozták előre. Az első fel­vonásban Miskolc ötven száza­lékkal végzett, mivel a DVTK női csapata idegenben győzött, a MEAFC pedig itthon kapott ki. Mégis mindkét eredmény a pa­pírforma szerint alakult, mert a DVTK idegenben is, a MEAFC pedig itthon sem lehetett esélyes ellenfelével szemben. Mindkét mérkőzésen telt ház volt, de ez Nagykanizsán csak 400, Miskol­con viszont több mint három­ezer nézőt jelentett! DVTK—Nagykanizsa 71:51 (29:22) A mérkőzésről szőlő infor­mációnkat Budapestről sze­reztük be. A DVTK ugyanis szombaton délután játszott Nagykanizsán, ma pedig a fővárosban mérkőzik (az MTK-VM ellen), s így a dél­előtti utazás után a vasárnap délutánt Budapesten töltöt­ték a játékosok. (A mai mér­kőzés lapzárta után, tíz óra­kor kezdődött.) Áronnét sikerült telefonon elérnünk, ő mondotta el, hogy rendkívül kemény mér­kőzést játszottak Nagykani­zsán. Nagy volt a hangzavar, még petárdák is robbantak, de a lelkesítés inkább dur­va, mint jó játékra ragadtat­ta a hazai együttest. A diós­győri lányok kék foltokkal teli távoztak Nagykanizsáról! Győzelmük biztos volt, ellen­felük csak a második félidő közepén tudta egyszer három pontra megközelíteni őket A DVTK-ban mindössze hatan szerepeltek ezen a mérkőzésen: Medgyesi (25), Winter (16), Vízkeletiné (11), Áronná (10), Jászka (9) és Nagyné. Bp. Honvéd—MEAFC 97:53 (46:33) Nemcsak a válogatottakkal telitűzdelt, sokszoros ma­gyar bajnokcsapat nagy híre játszott abban közre, hogy újra zsúfolásig megteltek a Sportcsarnok lelátói, hanem az is, hogy a MEAFC-ot — az egyetemistákon kívül — a város sportszerető közönsége is szívébe zárta. Egy félidőn át ezt meg is hálálta jó játé­kával a miskolci gárda, az­tán mégis fejet kellett haj­taniuk a nagyobb tudás és tapasztalat előtt. A MEAFC emberfogósos védekezése az első nyolc percben teljesen bénítóan hatott Gellérékre, s jelentő­sebb előnyre nem is tett szert a fővárosi csapat. Ak­kor a Honvéd áttért a na­gyon agresszív „pressing’ zónára, és letámadásai követ keztében két perc alatt tíz­pontos előnyt szerzett. S e? „felrázta” az egyetemista ko­sarasokat. Nyugodt játékkal sőt többször a letámadó zó­nát is átjátszva, négy pontrr csökkentették hátrányukat z 17. percre. És ekkor jött Gellér nagy sorozata: a Hon­véd 13 pontos előnnyel zárta a félidőt. Szünet után nagyon „rá­hajtottak” Losonczyék, s rö­vid idő alatt, a „leragadó” MEAFC-védekezés következ­tében 25 pontra nőtt az elő­nyük. Ekkor a miskolciak­nak a dobások is igen gyen­gén sikerültek; mindössze 4 kettős kosarat értek el! Az utolsó tíz percben az egyre fáradtabbnak tűnő MEAFC „feladta” a küzdelmet, s így alakult ki a 44 pontos ko­sárkülönbség. A miskolciak kosarait Bu­sák (16), Béres (11), Magyar, Gallyas (10—10), Varga (4) és Kerekes (2) szerezte. n. K. — M. Gy. 1otóeredméayeh 1. Dorog—Oroszlány 1:0 1 2. Várpalota—Komló 0:1 2 3. Nagykanizsa—Bp. Spart. 2:0 1 4. Vasas Izzó—SZMTE 2:2 x 5. Saig. KSE—Debr. MTE 0:0 x 6. KVSE—Egri Dózsa 2:1 1 7. MOTIM TE—Fűzfő 1:2 2 S. Bakony—Körmend 2:0 1 9. Juventus—Milan 1:1 x 10. Napoli—Torino 0:0 x 11. Perugia—Cesena 1:0 1 12. Roma—Lazio 0:0 x 13. Sampdoria—Fiorentina 0:0 x Pótmérkőzések: 14. Brindisi—Genoa félbeszakadt 15. Palermo—Novara 2:2 x NB 113. Csak az Ml SC A három miskolci NB ITI-as labdarúgócsapat szurkolói közül tegnap csak a zöld-fehér érzel- műek Örültek; győzött a csapa­tuk a „városi rangadón”. MVSC—Hejőcsabai Cement SE 1:0 (0:0) Az aránylag jó idő és a kél csapat várhatóan nagy küzdelme közel háromezer embert csalt ki a népkerti MÉMTE-pályára. S annak ellenére, hogy a rendező Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt országosan, a Borsod megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat a megyé­ben 1976. évre mind a szakosított, mind a háztájiban felnevelt és termelőszö­vetkezeteken keresztül értékesített vá­gósertések számának növelésére ver­senyt hirdetett. A versenyben való részvétel jelent­kezési határidejét meghosszabbítottuk, így az érdeklődők nevezésüket 1976. MÁRCIUS 31-IG nyújthatják be vállalatunk igazgatójá­nak címezve, 3501 Miskolc, Húskombi­nát, Fonoda u. Pf.: 56. Emlékeztetőül közöljük, hogy a je­lentkezők öt csoportban versenyezhet­nek: I. csoport: 500 db-ig értékesített ház­táji sertés; II. csoport: 500—1000 db között érté­kesített háztáji sertés; III. csoport: 1001—3000 db között ér­tékesített háztáji sertés; IV. csoport: 3001 db felett értékesített háztáji sertés; V. csoport: azon tsz-ek, amelyek ed­dig még nem értékesítettek háztáji gazdaságból szár­mazó hízott sertést, de leg­alább 200 db-ot fognak át­adni 1976. évben. Az egyes csoportokba sorolt terme­lőszövetkezetek teljesítését félévenként, az egész évi teljesítést 1977. február 1-ig értékeli a versenybizottság, és en­nek alapján rangsorolja a benevezet­teket. Az értékesítés alapja az 1975,. évi tényszámmal szemben 1976-ban érté­kesített hízott sertések többlet-darab- száma. A VERSENY DÍJAZÁSA: Minden csoportból az első és máso­dik helyezést elért mg. termelőszövet­kezet a következő díjban részesül: 1. hely 11. hely Ft Ft 1. csoport 15 000 8 000 II. csoport 18 000 10 000 III. csoport 20 000 15 000 IV. csoport 30 000 20 000 V. csoport 10 000 6 000 A versenydíjakat a vállalat 1977. FERUÁR 15-IG kifizeti. A megyei versenybe benevezettek egyben az országos versenyben is részt vesznek. A versenybizottságok megalakultak (a megyében az ÁG-ok, tsz-ek és vál­laltunk tagjaiból állnak, míg az orszá­gos versenybizottságban az állami gaz­daságokon, termelőszövetkezeteken, a tröszt tagjain kívül a sajtó és rádió is képviselteti magát). Várjuk minden termelőszövetkezet jelentkezését, az érdeklődőknek rész­letes felvilágosítást adunk. A verseny adminisztratív ügyeit BATÁRI SÁNDOR termelésfejlesztési előadó intézi válla­latunknál. A termelőszövetkezeten keresztül ér­tékesített hízott sertés magas jövedel­met és szerződéses biztonságot jelent. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI V. Miskolc ezúttal az MVSC volt; szinte végig a csabaiak biztatásától visszhangzott a lelátó! Kezdés után a HCM gárdája kezdett jobban, s enyhe, meddő mezőnyfölényt harcolt ki. Mint­egy 10 perc elteltével azonban már a vasutasok kezdemé­nyeztek többet, ám az igen lel­kesen küzdő csabai védők „be­tonfalat” húzták 16-osuk kör­nyékén, s az igen bátortalanul játszó zöld-fehér támadók bi­zony nem nagyon kerültek gól­helyzetbe. A távoli lövések ugyanakkor emberbe akadtak, vagy pontatlanok voltak. A HCM szórványos támadásai viszont veszélyesebbnek bizo­nyultak, s Kun nem egy esetben mentett szorongatott helyzetben! A 40. percben kapu előtti ka­varodás után Rozgonyi közelről a jobb kapufára lőtt, miközben Várnai meg is sérült. Szünetben az MVSC kettős cserét hajtott végre, s ez rög­tön a játék elején hasznosnak is bizonyult. A 47. percben feltartás miatt 14 méterről közvetett szabadrú­gást ítélt a játékvezető. A le­gurított labdát Szabó Gy. nagy erővel lőtte a bal alsó kapufára, ahonnét az a hálóba vágódott, 1:0. A csabaiak ezután mindent „egy lapra” tettek tel: elkese­redett rohamokat indítottak az egyenlítés érdekében. A 60. percben úgy tűnt hogy lendüle­tük megtörik, hiszen 10 főre ol­vadt csapatuk. Szabó I. és Leiszt összecsapott, s Király játékvezető a IICM vé­dőjét leküldte a pályáról. Az MVSC azonban az ember­előny ellenére sem került fö­lénybe, mert helytelen felfogás­ban — a labdát céltalanul el­rugdalva — játszott. A tovább­ra is lelkesen küzdő csabai gár­da jóval többet rohamozott, de erejéből az egyenlítésre nem tel­lett. A 80. percben Krisztián sze­rezhetett volna csapatának egy pontot, ha „sakk-matt” helyzet­ben nem a kapufát találja el. A két együttes összeállítása: MVSC: Kun — Szabó Z., Locher, Hajdú, István — Szilágyi, Leiszt, Kcrecsényi (Szabó Gy.) — Roz­gonyi, Vodicska (Galló), Mada­rász. HCM: Várnai (Szőke) — Zajácz, Szabó I., Kuzma, Béres — Kunfalvi, Temesvári, Várko- nyi — Laczkó, Krisztián, Jágcr. A zöld-fehérek csapatából Szabó Z„ Locher és István, míg a csa­bai gárdából Zajácz, Kuzma és Temesvári nyújtott jó teljesít­ményt. Balassagyarmat—B. Volán 1:0 (1:0) Másfél ezer néző volt kíváncsi Balassagyarmaton a jól szerep­lő hazai csapat, és a már biz­tos kiesőnek számító B. Volán találkozójára. A 30. percben a kapura húzó Szedlák átesett a szabályos be­csúszó szerelést végző Kónya lábán a 16-os oldalvonala mellett. A játékvezető azonban „bent látta’» az esetet, s tizenegyest ítélt. Hornyák a kapu közepébe lőtte a labdát. 1:0. A Volán nem adta fel, s kü­lönösen a második félidőben két gyors szélsője révén sok formás támadást vezetett. Kertész, Pet- rovics és Pálur is egyenlíthe­tett volna, ám lövéseik nem vol­tak pontosak. A B. Volán Czibere — Kónya, Körösi, Varga, Fazekas — Petro- vics, Farkas, Kertész — Petras (Lója), Babus, Pálur összetételű együtteséből Körösi, Varga és Petrovics nyújtott átlagon felüli teljesítményt. MONOSTORI GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom