Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-05 / 55. szám

A szolgáltatőipari párt-vb megtárgyalta B feivottszereíí Izem gondjai A Miskolci Vasipari Válla­latnál tartotta tegnap ülését a szolgáltatóipari párt-végre- hajtóbizottság. A testület tagjai az ülés előtt látogatást tették a vállalat felvonósze­relő részlegénél, amelyet a VIMELUX megszűnése után vettek át a vasipariak a Medicortól. A látogatást kö­vetően a felvonószerelő üzem gondjait vitatta meg a vb. r Uj telephelyről régire! őszintén meg kell monda­nunk, hogy — noha eddig az új faladattal megbirkóz­tak — szinte panasznapot tartott a Miskolci Vasipari Vállalat a szolgáltatóipari párt-vb előtt. Galló Ferenc igazgató egy sor olyan gond­jukat sorolta ' fel, amelyek megoldása halaszthatatlan. Például <a telephely kérdése. Amikor a Medicor átadta a felvonószerelő üzemet, arról volt szó, hogy egy ideig a volt VIMELUX új telephe­lyén maradhatnak. Nem így történt, el kellett költözniük a VIMELUX egykori műsze­rész-részlegének a helyére, a Hadirokkantak útjára, ahol összehasonlíthatatlanul rosz- szabb körülmények között kell dolgozniuk. Ráadásul ez az üzem két-három éven be­lül szanálásra kerül... Hol vannak a forintok? Szó volt a vb-ülésen bizo­nyos tanácsi támogatások hollétéről is. A tanács a fel­vonó-alkatrészek biztosításá­nak fedezetére a volt VI- MELUX-nak 500 ezer forin­tot adott, amit azonban a vasipariak eddig még nem kaptak meg. Keresik azt a tanácsi támogatást is (érteke 1,2 millió forint), amelyet az ózdi és kazincbarcikai felvo­nószerelői és karbantartói szolgáltatások végzésére ka­pott a VIMELUX. Nem szorosan ide tartozik, de ez is pénzkérdés: a VIMELUX-tól átvett felvo­nószerelő üzem dolgozóinak bérszínvonala több mint 5000 forinttal magasabb a vasipa­riakénál. Emiatt a vállalat a tanácsnál bérszínvonal-kor­rigálást kért, hogy a dolgo­zók (köztük a volt vime- luxosok is), ne járjanak rosszul. Derekasan dolgodnak o A hátráltató tényezők el­lenére a most már a vasipa­riakhoz tartozó felvonóüzem dolgozói mindent megtesznek azért, hogy Miskolc lakossá­gát ne érintse hátrányosan a felvonószerelő üzem átadása- átvétele. A vállalat vezető­sége is nagy figyelmet fordít erre. Ennek eredménye, hogy az átszervezés idősza­kában a felvonókarbantartók 203 (!), a szerelők pedig 188 százalékra teljesítették ter­vüket. A hatékonyabb irá­nyítást szolgálja az az intéz-, kedés, hogy az üzemet a fő­mérnök közvetlen gondjaira bízta a vállalatvezetés. S már megkezdődött a kar­bantartói-szerelői gárda utánpótlásának biztosítását szolgáló felkészülés is a vas­ipari vállalatnál. Határozati javaslatok A szolgáltatóipari párt­végrehajtóbizottság határoza­tot fogadott el a felvonósze­relő üzem gondjainak eny­hítésére. Kiemelkedő fontos­ságú része a határozatnak, hogy az üzemrész dolgozói által képviselheti majd ma- által képviseltetheti majd magát a vállalati pártalap- szervezet vezetőségében, s a szakszervezeti bizottságban. Utasítja a határozat a válla­latot arra is, hogy vizsgálja meg a felvonó-karbantartók és -szerelők legösztönzőbb bérezésének lehetőségeit. Gondoskodni kell az üzem, a munkahely megfelelő kiala­kításáról. Kéri a vb a váro­si tanács és a HVDSZ me­gyei bizottsága vezetőinek segítségét is a vasipariak tá- ‘ mogatásához. Ez a kérelem a fentebb említett bérszínvo­nal-korrekcióra és a Medi­cortól járó „tartozások” ren­dezésére vonatkozik. A végrehajtó bizottság a továbbiakban a beszámoló taggyűlések tapasztalatait összegező tájékoztatót vitat­ta meg. Ny. I. Szén VSaikróI Befejezéshez közeledik Oroszlányban a 20-as bánya­üzem rekonstrukciója, amely - lyel az új majki szénmezőt kapcsolják be a termelésbe. Már a feltáró vágatokat, fej­téselőkészítő vágatokat hajt­ják ki. # A siklósi vár éttermében szójával készült ételekből ren­dezett bemutatót az Országos Műszaki Fejlesztési Élelmiszer- ipari Kutatóintézet, valamint a szójatermelés hazai gazdája, a Bolyai Állami Gazdaság. A bemutató célja az volt, hogy a termelő gazdaságok, a feldolgozó üzemek és a felhasználó vállalatok szakemberei megismerkedjenek a nagy biológiai értékű szója emberi táplálkozásra való felhasználásának le­hetőségeivel. Az étlapon különféle hidegételek, húsételek, meleg tészták és sütemények szerepeltek. (Bajkor József felvétele) Bélyeggyűjtés A magyar—szovjet, barátsági hét alkalmából március 9-től 12- ig „Bélyegek a Szovjetunióról” címmel rendez kiállítást a Diós­győri Vasas Művelődési Központ. Varró Gyula gyűjteményeiből állították össze á bemutatót, amely naponta 10 órától 18 órá­ig tekinthető meg — díjtalanul — a művelődési központban (Marx Károly u. 15.). Kérjük az iskolák igazgatóit és tanári ka­rát, hogy minél több tanulónak tegyék lehetővé a kiállítás meg­tekintését. A Magyar Posta március 10-én 3 forint névértékű, G. Bell ta­lálmányáról megemlékező bélye­get bocsát ki az „Évfordulók — események 1976” sorozat kereté­ben. A bélyeg négy azonos bé­lyegből álló kisívben készül. A MABÉOSZ tagjai által igényel­hető bélyegek felső határa nem 5, hanem 4 darab bélyeg, azaz egv kisív. A korlátozott példány- számra való tekintettel öt darab bélyeget, vagy az 5 + 2-es igény­lés alapján 2 kisívet a kiad­ványból senki sem igényelhet. A. bélyeget csak azok a tagok igé­nyelhetik, akik 1976. I. félévi tagdíjukat a megjelenés előtt a kör pénztárába befizették. Folynak az előkészületek a negyedik országos motívumkiál­lításra, amelyet Kecskeméten rendeznek meg. Ilyen rangos bemutató először lesz vidéken. A látogatóknak alkalmuk nyí­lik a nemzetközi színvonal fel­mérésére is, mert versenyen kí­vül bemutatnak korábban már aranyéremmel díjazott szovjet, csehszlovák és nyugatnémet gyűjteményeket. Kékmezőn is zöld a fű Miskolcon vendé­geskedő alföldi isme­rősöm hazatérte után levelet írt. Köszönte a szíves fogadtatást, s megválaszolatlan kérdéseinek gyűjte­ményére postafordul­tával feleletet kért. Törhettem a fejem. Néhány mutatvány a szinte már a vendég­joggal visszaélő, szőr­szálhasogató-kíván­csiskodó feladványok közül. — Hogyan választ­ják szét a konkolyt a tiszta búzától a Búza téren? — Fegyverviselési engedély nélkül is megmászhatóak-e a Puskaporos sziklái? ■— Igaz-e, hogy a legjobb vajat a Kö­püs-völgyben készí­tik? — Milyenek az er­kölcsök a Kuruc ut­cában? — Szabad-e kőko­porsóban örök nyu­govóra térni a Desz­ka-temetőben? — Miért kék a lil­lafüredi Hámori-tó? — És miért zöld a fű Kékmezőn? — A kilókat miért nem mérik Nagykő­mázsán? — Miért a belvá­rosi vendéglátóhely konyhájának főztjéről nevezték el a mis­kolciak hegyét, az Avast? — Lehet-e habos­fodros fehérneműben lovat itatni Csipkés- kúton? — Igaz-e, hogy a Molnár-szikláról is látni lehetett a ne­vezetes miskolci ma- lomtüzet? — Miért akadozik a péksütemény-ellátás Perecesen? — Miből építettek hajdan erődítményt a Tetemváron? — Milyen megfon­tolásból helyezték a Szinva patak mellé a Tisza folyóról elne­vezett pályaudvart? — Egyforma kulcs nyitja-e a Győri, a Csabai, a Zsoicat és a Szentpéteri k ipv.t? — Miért érzi a mennyországban ma­gát az, aki a Pokol csárdában mulat? — Igaz-e, hogy torokszorítóan izgal­mas kalandokban lesz része a turistá­nak, ha az Akasztó­bércre látogat? — Tudják-e a mis­kolciak, hogy nem az író volt a névadója az országban egyet­len Herczeg Ferenc utcának? — Répáshuta neve azt jelenti, hogy: ka- rotta-kohó? A kérdések zsilip­jét végül is egy men­tőötlet zárta le. De­hogy fogok én egyenként válaszolni! Fogtam egy békát, betettem egy dunsz- tos üvegbe és postára adtam. A csomagra ráírtam, hogy tartal­ma: miskolci kocso­nya ... (bracko) _ Kei csúszkálnak már a serkei A Borsodi Sörgyár palack­fejtő üzemében dolgozóknak, meglehetősen sok gondot okozott a szétfolyt víz és sör miatt csúszós padló. Rá­adásul, ha széttört egy-egy palack — így került a sör a padlóra — az üvegszilán­kok is sok esetben okoztak sérülést. A vállalat vezetői a közelmúltban egymillió fo­rintos költséggel csúszás- mentes padozatot készítet­tek, s az automaták kezelői számára olyan védőcipőt kí- sérleteztettek ki, amelyek megóvják az érintetteket a törött üvegek szilánkjaitól is. Hél végi intelem A napokban beszámoltunk a Miskolc városi-járási KBT elnökségének ülésén elhangzottakról, s megígértük: vissza­térünk annak boncolgatására, vajon mi lehet az oka, hogy a járás területén a szombat a legveszélyesebb nap a gépjár­műközlekedés szempontjából. E napokon történik a legtöbb baleset. A magyarázat keresése közben szinte ellentmondás­ként ötlik fel az első gondolat: hogyan lehetséges ez. hiszen e napokon — lévén szabad szombat — kisebb a forgalom, mint a hét többi napján. A válasz egyben igazolása annak a sokat és sokszor hangoztatott megállapításnak, hogy a több gépjármű kétségtelenül tágítja a veszélyes helyzetek lehető­ségének körét, de nem törvényszerű, hogy a több jármű közlekedése feltétlenül több balesetet szül. Mert ha ez az állítás nem volna igaz. akkor mi a magyarázata annak, hogy a szabad szombatokon, kisebb forgalom ellenére is, több a baleset? Márpedig ezt nem csupán helyi, hanem megyei — s talán országos — statisztika is bizonyítja. De maradjunk csak a város, illetve a járás területén. Az okfeltáró magyarázat sajnos nagyon is kézenfekvő. Két alapvető ténnyel kell szembenéznünk. A miskolci gépkocsik tulajdonosai sok esetben víkendtelekkel is rendelkeznek. Hogy milyen számban, erről természetesen nincs kimutatás, de elég, ha körbenézünk a nyéki vagy a mályi tavak men­tén, Bükkszentkereszten, s a Hernád közeli szakaszánál — alig-alig látunk olyan telket, ahol hiányzik az autó. Ott hűsöl a fák lombja alatt; óvja a gazdája a nyári nap hevé­től. persze hogy óvja. Ám gyakorta megtörténik — s ez saj­nos bizonyított —, hogy önnön balgaságától nem óvja eléggé. Mert ugye. ha már egyszer a városi ember kiszabadul a természetbe, nagy az öröme, olyannyira nagy, hogy nem is tudja elviselni egy-két kupica vagy fröccs nélkül, na meg sikk a szomszédot is kínálni a békés egymás mellett élés végett. (Bárcsak a bérházakban is uralkodna a jószomszéd­ságot tápláló szívélyesség, ha item is efféle enyém-lied elv alapján...) Lehet, hogy megáll valaki annál az egy-két po­hárnál; lehet, hogy ez a kevés szesz el is párolog estig. És ha nem? A kérdés mellé illesszük oda a szombati balesetek statisztikáját... A hét végi balesetek gyakoriságának másik magyarázata ismét csak a szombattal függ össze, de egészen más tények­kel igazolva. A magángépjármű-vezetők jelentős része — ez is csak tapasztalati megfigyelés — egész héten a garázsban tartja kocsiját. Ennek sokféle oka lehet: spórolás, kocsiimá­dat (össze ne piszkolódjon!), egyszerűbb eljutni a munka­helyre tömegközlekedési eszközökkel, rosszak a parkolási lehetőségek és így tovább. De aztán szombaton! Akkor elő a kedvessel, s ha kiért a városból, bele ami fér, hadd menjen! Menjen mondjuk száz kilométeres sebességgel, hiszen az nem tilos. Csakhogy... Régi-régi gépkocsivezetők a meg­mondhatói: ha egy hétig nem vezetnek, az első 5—10 kilo­métert körültekintő óvatossággal teszik meg. mert néhány nap is elegendő ahhoz, hogy kiessenek a ritmusból, az „ér­zem a kocsit” magabiztonság hangulatából. Egyszóval, a hét végi kiruccanó átengedi magát a sebesség ördögének, s nem ő uralkodik a járművén, hanem az őrajta. Közeleg a „hét végi szezon”. A KBT elnökségének meg- állaoítása nem arra való. hogy rögzítse a tényeket. Intelem. A megelőzést szolgálja. Ne legyen a hét végi örömből hét végi ülöm! STOP! EGY PERCRE! Közlekedési morálra tanítani az iskolásokat Autósok, motorosok rovata A Borsod megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács meg­különböztetett figyelmet for­dít arra, hogy gyarapodja­nak az iskolás korúak köz­lekedési ismeretei. Már az általános iskolában, sőt az óvodában a közlekedési rend­szabályok betartására és be­tartatására, a közlekedési mo­rál ismeretére kell nevelni a gyerekeket. Ha ez sikerül, néhány év múlva a maiak­nál sokkai reálisabb gondol­kodású, jobban és udvaria­sabban közlekedő gépjármű- tulajdonosok vezetik majd útjainkon a gépkocsikat, mo­torokat. A megyében az alapisme­retek elsajátíttatásától kezd­ve a kerékpárosáé? motoros közlekedés tudnivalóiig sok­féle úton és módon próbál­nak közeledni közlekedés- rendészeti szakembereink az óvodásokhoz, úttörőkhöz, kö­zépiskolásokhoz. Évente több ezer tanuló vesz részt példá­ul a Nemzetközi Iskola Ku­pa kerékpáros verseny se­lejtezőiben, városi, megyei és területi döntőiben. Ez a ver­seny az MKBT 1976. évi fel­adattervében is szerepel. A megyei úttörőelnökséggel kö­zösen szervezi (az idén is) a Borsod megyei Közlekedés- biztonsági Tanács a közle­kedési úttörők megyei talál­kozóját a csanyiki úttörőtá­borban. A tábor száz részt­vevője mindig sok-sok új ismerettel tér vissza az is­kolába, ahol ezeket tovább­adják osztálytársaiknak. Kü­1 II •* Most még csak játék. lönböző táborokban évente 150 közlekedési úttörő is­merkedik a közlekedésren­dészet technikai felszerelésé­vel, előírásaival. Az MKBT legutóbbi testületi ülésén Tóth Tibor rendőr ezredes, a megyei főkapitányság he­lyettes vezetője büszkén szá­molhatott be arról, hogy sok közlekedési úttörő már a hi­vatásos gépjárművezetőknek szánt KRESZ-tesztlapokat is hibátlanul tölti ki... Az MKBT sokféle módon segíti az óvodásokat, általá­nos és középiskolásokat, hogy közlekedési ismereteiket gya- rapíthassák. Említhetjük itt azt a 30 ezer példányban megjelent órarendet, amely­nek hátlapjára KRESZ-elő- írásokat nyomtattak, de szól­hatunk a közlekedési úttö­rők szakpróbáztatásának se­gítéséről is. Már említettük, hogy a kö­vetendő közlekedési morálra történő nevelés az óvodában kezdődik. Tavaly négy óvo­dai közlekedési parkot ad­tak át rendeltetésének (ket­tőt Miskolcon, egyet-egyet pedig Edelényben és Sátán), amelyek értéke összesen mintegy 1,2 millió forint. Je­lenleg is épül kettő, az egyik Encsen, a másik Szerencsen. Az MKBT 30 darab kisautót is vásárolt ezeknek a par­koknak! S ugyancsak pénz­be kerültek a közlekedési úttörők részére vásárolt ke­rékpárok, az egyenruhákhoz tartozó sapkák, vállszíjak és jelzőtárcsák. * Az MKBT idei munka­programjában ismét számos olyan feladat szerepel, amely az óvodások, általános és középiskolások közlekedési ismereteinek gyarapítását, végső soron a közlekedési morál javítását szolgálja. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni, mennyire fontos, hogy ezek a feladatok megvaló­suljanak. Ny. I. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom