Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)
1976-03-04 / 54. szám
Elimtésetlen és elim téshetetl dolgaink FeFfcgyzések a naptáriban Asztalomon, a külön erre a célra rendszeresített naptárban gyűlnek a bejegyzések. Címek, ahová megyek, rendezvények, ahová menni kell; szóval, csupa elintézetlen dolog. Van aztán néhány olyan ügy is, amelyről eleve tudom, hogy .eiintézhetetlen, kibogozhatatlan. Mint például a dr. Ezésez aláírással érkezett levél. A nyilvánvalóan hamis névvel küldött üzenet szerint a cégnél jogtalanul csökkentették a jutalékot, s dr. Ezésez az igazgató fejét követeli. A vállalat nevét fölírom, a sok bajjal nyűglődő igazgatóra gondolok, s már tudom, hogy eggyel szaporodik az eiintézhetetlen dolgok száma. Már visszaköszön Az elmúlt héten, amikor a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tartott, egy látszólag ünneprontó kérdést tettem fel, tudva azt, hogy a NEB hány vizsgálatot végzett, hány ügyben járt el, hány esetben javasolt felelősségre vonást. Azt kérdeztem Józsii Lászlótól, hogy vannak-e olyan örökzöld, visszatérő és visszaköszönő témák, amelyek minden erőfeszítés, újbóli vizsgálat ellenére elin- tézhetetlenek maradnak ? Vannak, persze hogy vannak ... Ilyen például a Gépész Lakásszövetkezet ügye, vagy az évek óta szinte napi programot adó, szövevényes és bonyolult miskolci garázshelyzet. De lehetne hivatkozni a környezetvédelemmel kapcsolatos többszöri vizsgálódás eredményére, illetve eredménytelenségére is. A Sajó szennyezése pillanatnyilag megakadályozhatatlan. Az évről évre milliókkal nöA KISZ-vb ülése A KISZ Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága holnap reggel 8 órától tartja soron következő ülését. A végrehajtó bizottság tagjai javaslatot hallgatnak meg az 1976—77-es politikai képzési év feladataira, majd tájékoztató hangzik el az avasi kul- túrközpont 1976. évre tervezett munkálatairól. Végül a vb szervezeti kérdésekről dönt, s egyebek között e napirend során erősítik meg a városi bizottság irányítása alá tartozó bizottságok titkárait funkciójukban. Kommunista műszak A Beton- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyárának fiataljai az elmúlt szombaton kommunista műszakot szerveztek, hogy terven felüli MIRABET típusú csövek gyártásával segítsék a Pece patak építőinek munkáját. A kommunista műszakon készült 12 csövet a Pece Régiposta etcai szakaszán fektetik majd le. „ Elmenekültek ” a lakótelepekre Tegnapi számunkban arról irtunk (a Magyar Építőművészek Szövetsége észak-magyarországi csoportja által rendezett vita alapján), miért késett eddig Miskolc belvárosának rekonstrukciója, miért valósult meg igen kevés azokból a tervekből, melyek az elmúlt két évtizedben készültek e terület fejlesztésére. Ott hagytuk abba, hogy a városközpont rekonstrukciója hosszú távú feladat ugyan, de mielőbb hozzá kell látni, hiszen az itt található 5832 lakás meglehetősen leromlott állapotban van, nem nyújt megfelelő körülménye-! két a körülbelül 18 ezer lakónak. Furcsa ellentmondás — fejtegette Tóth Pál, az ÉSZAKTERV szociológusa a vitában —, hogy a belvárosból az új lakótelepekre „menekült” mindenki, aki tevekvő tisztítómű-beruházások ellenére a borsodi iparvidék folyójába naponta ötvenezer köbméter tiszlitat- lan szennyvíz kerül. Ipari bravúr Környezetünk védelme most még elintézetlen, de nem eiintézhetetlen dolog. Sokba kerül, sok áldozatot, figyelmet igényel, de megéri. Kifizetődik, csakúgy, mint a biztos külföldi piacot "garantáló termékek gyártására való berendezkedés. Dr. Csernok Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnök- helyettese a televízió A Hét című műsorában avatta be a nézőt abba a nem mindennapi vetélkedő pénzügyi kulisszatitkaiba, amelynek a tétje 45 milliárd forint, azaz a vállalatok ennyi, soron kívüli, fejlesztési célokat szolgáló hitelt pályázhatnak meg a banktól, ha garantálják a beruházás rövid megtérülését, illetve az új termékek külhoni kelendőségét. Nem kétséges, hogy erre az intézkedésre elsősorban az államháztartás egyensúlyának érdekében volt szükség, de a sikerrel pályázó vállalatok is jól járnak. Olyan fejlesztéseket hozhatnak előre, amelyek megvalósulását csak a későbbi évekre ígérte a vállalati prognózis; annak fejében, hogy a hazai szokástól, gyakorlattól eltérően egy-két év alatt visz- szafizetik a hitelt; szóval elintézik a korábbak elintéz- hetetlennek, végrehajthatat- lannak hitt bravúrt. A héten Borsodban járt a belkereskedelmi miniszter. A kereskedelmi kultúra kapcsán szó esett arról is, hogy milyen megterhelést jelent ma a pult mögött állni, vonzó-e az eladói mesterség, s a munkaerőgondok egyáltalán lehetővé teszik-e, hogy a régi és az új üzletek ne maradjanak személyzet nélkül. Mit vesz a vasárnapi vevő? Persze a rövidített munkaidő bevezetése óta gyűrűző kereskedelmi problémákat azzal nem lehet elintézni, hogy például szombat délután az üzletek lehúzzák a redőnyt. Aki ötig dolgozik, öt óra után megy vásárolni. De az már megfontolandó, s nem keresztülvihetetlen, hogy vasárnap melyik bolt nyisson ki, s egyáltalán kinyisson-e ... Egy miskolci vizsgálat állapította meg, hogy száz vasárnapi vevő közül csak tiz vesz tejet és kenyeret. (A vásárlások értékének tejre és kenyérre költött hányada még ennél is alacsonyabb.) Az ésszerű munkaerő-átcsoportosítás központilag megfogalmazott igénye éppúgy vonatkozik a kereskedelemre, mint az iparra. Mert az igaz ugyan, hogy — elvileg — a nyitva tartási idő bármilyen korlátozása fogyasztói érdeket sért, de még ennek az árán is meg kell előzni az egyensúlyban amúgy sem levő munkaerőmérleg további romlását, s az élet- színvonal mindenkori alakulását befolyásoló — társadalmi szinten mért — kereskedelmi kultúra visszaesését. B. I. Hulladékot exportálnak Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat szakemberei az idén növelni szeretnék azon cikkek forgalmát, amelyeket külföldre is tudnak szállítani. így például jugoszláv és osztrák partnereiknek nálunk nem használható papírhulladékot, egy olasz cégnek pedig üvegcserepet adnak el, jelentős összegű valutát szerezve így a népgazdaságnak:' Helyenként másfél méter... # Diákok a Tanácsház téren... A rekonstrukció során megőrzik a környék ódon hangulatát. Sesz veled, belváros ? //hette, vagy akit az egzisztenciális érdekei nem kötnek például a Széchenyi úthoz (gondolt itt a magánkereskedőkre, kisiparosokra, a magánpraxist folytató orvosokra). Szalagtelkes rendszer A belváros szerkezetében is őrzi a múltat, értve ez alatt például, hogy a Széchenyi útra merőleges szalagtelkes rendszerben épültek a házak. A főutcára néző házhomlokzatokat úgy-ahogy rendben tartották az elmúlt években, s mert a belváros egyben Miskolc üzletnegyede is, végestelen-végig kirakatokban gyönyörködhet a sétáló. Ám elég, ha belép valamelyik udvarra, és máris feltárul előtte a belváros minden nyomorúsága. Falusi, sőt elmaradott falusi körülmények között találja magát. Roskadozó, földszintes házak, csapzott kertek, szabadon futó szennyvízcsatornák jellemzik ezeket a hosz- szú udvarokat. Sok az albérlő Egy-egy lakótömb teljes felújítása — beleértve a hiányzó közművek kiépítését, a lakások komfortjának megteremtését — mérhetetlen összegeket emésztene. S mert húsz év óta tulajdonképpen mindig napirenden van a rekonstrukció, egyre halogatták a felújításokat. Ma már olyan nagy a lemaradás, hogy csak lassítani lehet, de megállítani nem a belváros lakásállományának romlását. Több olyan épület található itt, mely a szó legszorosabb értelmében véve összedőléssel fenyeget. A rekonstrukciós terv kidolgozását szociológiai vizsgálat előzi meg — hallottuk Tóth Páltól. A mindenki számára nyilvánvaló tényeken kívül sok mindenre rávilágíthat majd ez a felmérés. Egyebek között arra, hogyan cserélődött ki a belváros lakosságának jó része és hogyan duzzadt fel azokkal, akik vidékről beköltözve. legkönnyebben ezekben a fél- komfortos vagy komfort nélküli lakásokban találtak otthont fő- vagy albérlőként. Valószínűleg nem sokat tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a több ezer miskolci albérlő többsége is a belvárosban található. Nemegyszer uzsoraáron bérelnek szobának alig nevezhető helyiségeket, ágyakat. A rekonstrukció akkor is szanálásokkal jár majd, ha — mint az ÉSZAKTERV szakemberei hangsúlyozták — igyekeznek megőrizni a városközpont történelmi hangulatát, szerkezetét. és nem bontanak le egyetlen olyan épületet sem, mely Miskolc múltját őrzi. Mert találhatók itt azért műemlékek is szép számmalj Rákóczi- emlékek Gondoljunk például a Sötétkapura és a mellette levő épületre mely Vay Ádám háza volt és 1701-ben — állítólag — megfordult itt Rákóczi is. Ugyancsak Rákóczi, a szabadságharc emlékét őrzi a nagy fejedelemről elnevezett épület, Dőry Ferenc miskolci nemes egykori háza. Itt fogalmazták a szabadságharc maniíesztumát is. A példákat hosszan sorolhatnánk, melyek mind-mind azt bizonyítják, hogy a tervezőknek „alázattal” kell hozzáfogni a belváros rekonstrukciójához, ugyanakkor figyelembe véve azokat a követelményeket is, melyek Észak-Magyarország regionális központjára hárulnak. A meglevő és a majdani intézményeknek —szolgáljanak bár államigazgatási vagy kulturális célokat — ugyanis nemcsak Miskolc szűkebb lakosságát, hanem az agglomerációban élő sok ezer embert is ki kell szolgálniuk. Nem kis feladat a túlzsúfolt belváros közlekedési gondjainak enyhítése sem, jóllehet azok a tervek állnak legközelebb a megvalósításhoz, melyek ezt a célt szolgálják. (Folytatjuk) (békés) (Folytatás az 1. oldalról) A jégvédelmi gyakorlat tulajdonképpen Dombrád térségében zajlott. A legkorszerűbb robbantóeszközöket próbálták itt ki a vízügyiek jégrobbantásvezetői, jégrobbantómesterei, s e munkába bevonták az Észak-magyarországi és a Mátravidéki Kőbányák jégrobbantási feladatok végrehajtására is képesített robbantásvezetőit és robbantómestereit. Először alkalmazták az úgynevezett jégperforáto- rokat, amelyeknek feladata, hogy kis mennyiségű, úgynevezett kumulatív robbantóanyag segítségével „átütik” a jégréteget, majd az így keletkezett lékbe helyezik el a nagyobb mennyiségű robbanóanyagot. Szükség is volt ezekre a perforátorokra, mert a jégréteg vastagsága helyenként elérte — sőt egyes részeken meg is haladta — a másfél métert. ♦ „Vigyázat, robbantás!” — harsan a kiáltás, s néhány pillanat múlva, hatalmas robajjal jégtörmelékkel teli vízoszlop emelkedik a magasba... A keddi gyakorlás után tegnap már együtt folytatták e munkálatokat a robbantok és a jégtörő hajók. Ahol ugyanis szükség volt rá, a jégtörő hajók munkáját jégrobbantással könnyítették meg a szakemberek. A három napos gyakorlat végeztével Vezse Sándor, az ÉVIZIG igazgatója elmondotta. hogy a célnak megfelelően zajlottak le a jégvédelmi munkálatok. A felgyülemlett nagy tömegű jég levonulása hirtelen olvadás esetén árvízveszélyt okozhat a Tisza e térségében; emellett a tiszalöki vízierőmű és a kiskörei vízlépcső védelme is megkívánja, hogy a levonuló jég minél kisebb darabokban kerüljön oda. Egyben jó szolgálatot tett e gyakorlat atekintetben, hogy az esetlegesen szükségessé váló feladatokat összehangoltan és tervszerűen végezzék majd a különböző vízügyi szakszolgálatok szakemberi. TÓTH ZOLTÁN i
