Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-29 / 75. szám

a Zujhehö játékszer Tizennégy éve lakom a Kilián­ból egyik földszinti lakásában. Eddig 13 éven keresztül mutáló hangú kamaszok fucuailpályának használták az erkélyeink előtti teret. A tel elején örömmel fedez­tem fel: gyermekjátéisóiatleépí­tettek a terre. Vége a szobaár .c- tomnak, kiülhetünk az erkély re pornyc.ös és a mcgsüketülcs ve­szélye nélkül, örömömnek azc.ráan nem sokára véget vetett az a ki­tartó dübörgés, amely vasárna­pi BzendergésembŐl riasztott fel. Az ablakon kitekintve mcgálla- pííottarn: a gyermek ­kok konstruntOrCi goiiv.o.an ügyeltek arra, hegy a jJvő ge­nerációjának lúüláikai iüejá. én kifejlődjenek. A zajforrás c. is az egyik jwté.íszer:, egy ten­gely körül forgatható üres clesz- ka'ienger. amelyre a gyermek rááll, s két oldalt fogódzva a lábaival forgatja. Remélhetőleg nemsoká*;. Lekö­szönt a tavasz, a gyerekek ki­rajzanak a térre, megrohanják a játékokat, és elkezdődik a véget nem érő dübörgés. Nehogy a zajártalom véletlenül is csökken­jen a munkaidő utáni és a hét végi csendes órákban. Vajon megsértődnének-e a gye­rekek, ha a jövőben még sek bosszúságot okozó, zajtkcltő já­ték helyett egy hangtalant kap­nának? Végre mi, földszinti la­kók is szeretnénk az erkélyün­kön örülni a tavasznak, legfel­jebb csak a gyermekzsivajtól, de semmiképpen sem a gyermekjá­tékoktól zavar E. Liszkay Mária Miskolc Mikor javítják meg a kapucsen^őt? Kör üllek in1 őbb munkát — u tetőn! Kizár va külvilágtól” Március 25-én délután munkából hazafelé menve, majdnem baleset ért. Ezt pedig az okozta, hogy a Bár­sony- János utcában (köz­vetlenül az úttörőház mö­gött) a tetőn dolgoztak, de sem figyelmeztető táblát nem tettek ki, sem pedig azt a részét, ahová a hulladékot (csatorna- és fadarabokat, cementet) dobálták, nem ke­rítették el. Figyelmesebben kellene végezni az ilyen munkát, hiszen ha a baj megtörténik, már késő. Sz. Margit Miskolc, Thököly utca A Tizeshonvéd utca déli ré­szének építkezésekor már szövá- tettük, hogy az abból nyíló ut­cák — Ilona, Anna. stb. — la­kói nem tudnak közlekedni. E problémát azóta már megoldot­ták, ügy, hogy ideiglenes járdát hoztak létre, és a közvilágítást is biztosították. Most ismételten több panasz érkezett a Major és a határolt útszakasz, Bedeg- völgy környékéről. Az ott lakók tudomásul veszik a városfejlesz­tés nehézségeit, de azt kifogá­solják, hogy járművel fűtőanya­got beszállítani, vagy a mentő­autónak behajtani erre a rész­re nem lehet. De hogyan oldják meg az ott lakók a problémái­kat, hiszen kilátásuk sincs arra, hogy mikorra épül meg ez az útszakasz? Városfejlesztésünk a környező magánházak tulajdonosait nem zárhatja el a „külvilágtól”. A gyalogos- és teherforgalom lehe­tőségét mindenképpen biztosítani kell itt Is. ^ K. J. Miskolc Zebrát kérünk A 101/B-s autóbusz végál­lomásán a buszközlekedés és a személygépkocsi-forgalom miatt is szükséges lenne, hogy ezen az útszakaszon zebrát fessenek fel. A tavasz közeledtével itt nagyon sokan járnak az ABC-áruházba és a lakótelepekre is. Kérjük, előzzék meg a balesetet. Ferenczi Bertalan Miskolc, Árpád u. 56. Járható utat kérünk! Tudjuk: hat felnőtt és négy gyermek panasza nem tartozik a „nagy ügyek“’ közé, de az alább felsorolt érvek talán ele­gendőnek bizonyulnak ahhoz, hogy ezt ne mint magán-, ha­nem mint közügyet bírálják el. 1969 óta lakóhelyünkről nehéz a lejárás, ugyanis csatornáztak, árkoltak, s jelenleg is az Avas- tléli lakótelep földmunkáit vég­zik. Tavasszal és ősszel, ha sze­rencsénk van, csak bokáig érő sárban járunk, viszont ha te­herautóval találkozunk, akkor térdig érő latyakba kényszerü­lünk lehúzódni. Személygépko­csival egyáltalán nem lehet köz­lekedni. Szenet és fűtőolajat csak kézben tudunk felhordani, mert a Volán- nem vállalja a fuvart. Az utat, amit társadalmi mun­kával mi építettünk és 1969 óta legalább öt alkalommal újracsi­náltunk, használhatatlanná tet­ték azzal, hogy egyik felét el­vették, a másikat a teherautók .felszántották”. A II. kerületi tanácsi hivataltól határozott ígéretet kaptunk arra-, hogy problémánkat orvosolják, azon­ban ez csak ígéret maradt. örülünk városunk fejlesztésé­nek, de úgy gondoljuk, egy kis szervezettséggel el lehetne érni, hogy ne kényszerüljünk „hegyi magányunkba”. Reméljük és várjuk az illetékesek segítségét. Az ott lakók nevében: Cinglér István Miskolc, Középszentgyörgy Gyűlik a régi — fogy az új Az új tisztán szól (Kerényi László jelvétele) Megveszik és eladják tele áron A néni, hóna alatt a régi rádióval, hosszasan nézte a tévészalon előtti plakátot: „Ne dobja el régi rádióját!” A plakát dolga, hogy har­sogjon. a nénike bölcsessége, hogy gyanakodjon: — Mit gondol, ezt is be­veszik? Nagyon régi, köz­vetlen a front után vettük . . . — És szól még? — Nem nagyon, de még recseg, ha sokat csavarom ... Bementem a nénivel a té­vészalonba. Vájtfülű vevők, szakta­nácsadás, hat-hét-tíz-tizen- két ezer forintos üzletek. No meg a néni ócska Philipse. — Segítek kicsomagolni... Egy régi rádió a BIK hét­főn kezdődött és április vé­géig tartó akciója idején, a hullámsávszámtól függően 100—500 forintot ér. A rá­Több mint egy hónapja a Kistermelők serléshizlalása diót három kijelölt üzletben megveszik, ha az eladó leg­alább 1000 forint értékű új asztali rádiót vásárol. — Szól a rádió, néni? — Otthon szólt — mondta az öregasszony meggyőzően, de nem nézett rám. Van ezekben-az öreg rá­diókban becsület. Ez meg­szólalt. Az sem lett volna meglepő, ha valamilyen ré­gen elfelejtett szünetjel hang­zik fel, de a „Játék és mu­zsika 10 percben” hamisítat­lan mai delet jelzett: A néni kihúzta magát: — Na ugye! Az igazság, hogy a rádió­nak szólni sem kellett volna. Egyetlen kikötés, hogy min­den alkatrésze a helyén le­gyen. — Hány rádiót vettek át eddig? — Tizenhetet. Sántavy Elemérné üzletve­zető-helyettes megmutatta az öreg készülékeket. — Mi lesz a sorsuk? — A barkáesboltban elad­ják őket. Mi egy négy hul­lámsávos, lemezjátszós ké­szülékért adunk ötszáz fo­rintot. Ott 250 forint lesz az ára. — Hogyan térül meg a „veszteség”? — A vállalat kockáztat ez­zel, de mi közben el is adunk. A_ néni kap 300 fo­rintot, de vesz, ha jól lá­tom, egy 1320 forintos rádiót. Van, aki háromezerért vásá­rol. És az sem utolsó dolog, hogy mi április végéig 150— 200 régi rádióra számítunk. •Ugyanennyi lakásban fog tisztán szólni az új... A nénike lopva végigsimít még a régi masinán. Ez már a búcsú. Megkérdezem: — Tévéjük van? — Van hát. Csiklandoz a kisördög, hogy kivallassam: az a tévé iga­zán szól-e, de a néni neftl figyel rám. %>pen harmad­szor magyaráztatja el, ho­gyan kell kezelni az újat... (bariba) miskolciaké a szó Hosszú távú szerződések, lenyészanyag és takarmánvellátás, értékesítési garancia Vászonfehérítő utca 62. szám alatti tízemeletes bérházban tűz keletkezett. Akkor a ka­pucsengő használhatatlanná vált, amelyet azóta a ház la­kói nagyon nélkülöznek. A látogatók kénytelenek fel­gyalogolni az emeletekre, hi­szen megérkezésüket nem tudják jelezni vendéglátóik­nak. Orvos, védőnő egyaránt hiányolja a kapucsengőt. Kérnénk annak mielőbbi rendbehozatalát. A ház lakói nevében: Cs. Lászlóné A Gyár- és Gépszerelő Válla­lat diósgyőri kirendeltsége fel­vesz hegesztőket, lakatosokat, csőszerelőket, esztergályosokat, marósokat, festőket, kőművese­ket és segédmunkásokat. Vidé­kieknek szállást biztosítunk. Je­lentkezni lehet a vállalat KISZ- klubjában: Diósgyőr, Táncsics tér 4. alagsor, szombat kivéte­lével, munkanapokon 10—15 óra között. A CSŐSZER 1. sz. üzeme felvé­telre keres víz-, gázszerelőket, központifütés- és csőhálózat- szerelőket, lakatosokat, minősí­tett és minősítés nélküli ív- és lánghegesztőket, betanított mun­kásokat és segédmunkásokat. Minden héten szabad szombat, munkásszállást, különélés! pót­lékot biztosítunk. Tiszapalkonva —Oszló r—Nemesbikk — ETe.ióbába —Sa.iószöged útvonalpn lakók részére naponkénti hazautazást bérelt autóbuszunkkal biztosít­juk. Jelentkezés: Miskolc, Ka­bar út 16., Leninváros. CSŐSZER t. sz. üzem, munkaügyi csoport. A mezőgazdasági nagyüze­mek mellett számottevő a kistermelők (egyéni, háztáji, kisegítő gazdaságok, egyéb állattartók) sertéstenyésztési és hizlalási tevékenysége. Pártunk és kormányunk több ötéves terv távlatában fontos szerepet szán ilyen munkájuknak. Az utóbbi időben sajnos, a tenyésztési és hizlalási kedv jelentősen visszaesett, amelynek okait mind a Minisztertanács, mind ; a MÉM részletesen elemez­te. Ezzel a sajtó is visszaté­rően foglalkozott. Együttműködés A feladatok megvalósítá­sában egyaránt részt vesz­nek az érdekelt mezőgazda- sági nagyüzemek (állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek). áfész-ek, állatte­nyésztési felügyelőségek, ál­lategészségügyi szervek, hi­telszövetkezetek, állami vál­lalatok (Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, illetve Állatforgalmi és Húsipari Vállalat), továbbá a helyi ta­nácsok. Az együttműködés kereté­ben vállalatunk, a Borsod megyei Állatjorgalmi és Húsipari Vállalat, szerződést köt a mezőgazdasági nagy- • üzemekkel, vagy az áfész- I ekkel a kistermelők sertés- 1 termelési és értékesítési te- I vékenységének sokoldalú tá- I mogatására és szervezésére. I A mezőgazdasági nagyüzem vagy az áfész a szerződésben rögzített működési területén a kistermelők minden — te- nyészanyag, termelés, felvá­sárlás, stb. — megoldásra vá­ró kérdésre választ ad és se­gítséget nyújt. A jövőben, a korábbi gyakorlattól elté­rően —, nemcsak a saját tag­jaik —, hanem működési te­rületükön a kistermelők tel­jes körben tevékenykednek. Kiemeljük, hogy a segít­séget minden kistermelő megkapja, tehát azok is, akik csak a saját fogyasztá­sukra tartanak sertést. Vállalatunk a megbízotti rendszer kiépítését megin­dította, s azt folyamatosan végzi, s 1976. év második félévében befejezi. Mit biztosít a kisterme­lőknek az együttműködés? Összefoglalóan: a szüksé­ges termelési feltételeket. Ezek közül felsoroljuk a leg­fontosabbakat : a) tenyészkocát, b) hizlalási alapanyagot (malac, süldő), c) takarmányellátást állami áron, d) takarmány- és állatszál­lítást, e) szaktanácsadást, f) értékesítési garanciát. Hangsúlyozzuk, hogy az értékesítési biztonság és ga­rancia nemcsak a kész hí­zott sertésre, hanem a ma­lacokra és a süldőkre is ki­terjed. Az ÁHV kötelezett­séget vállal minden koca­tartó kistermelővel szemben, abban az esetben is, ha áru- értékesítésre szerződést nem kötött, hogy a szabadpiacon nem értékesített malacait mindenkor és legalább 36 forint kg-os árban megvá­sárolja és a bejelentéstől számított 8 napon belül el­szállítja. Az új rendszer alkalmazá­sát a napokban a gyakorlat­ban megkezdtük, általános­sá válásáig a régi állatfel­vásárlási és szerződéses kap­csolat mindenütt érvényben marad. Járási felvásárlási kirendeltségeink készséggel adnak az érdeklődőknek fel­világosítást. A következő napokban a kistermelőknek nyújtott elő- (nyökkel részletesen is foglal­kozunk az Észak-Magyaror- szágban „Kistermelők ser­téshizlalása” címszó alatt, kérjük, kísérje figyelemmel! A kistermelők biztonságát szolgálja az az egyik legfon­tosabb új eljárás, hogy a nagyüzemek útján kötött ter­mékértékesítési szerződés alapján az átadásra felkí­nált árusertéseket (hízó, sül­dő, malac) a jövőben kése­delem nélkül átvesszük, .füg­getlenül a. vágókapacitástól, hizlaldái férőhelytől, vagy a piaci helyzettől. A sertéshiz­lalás így a kistermelőknek is előnyös, jövedelmező, és megéri! Borsod megyei Allatforgaimi és Húsinari Vállalat, Miskolc 'Sy-i- . Harminc pilóta izgult A KIHÍVÁS A párviadalra való kihí­vás nem egészen úgy történ;, mint a lovagkorban. Nem volt ugyanis kesztyű, amit a másik fél felvegyen, de volt, aki odadobta és volt, aki felvette volna. Szombaton délután 30 gép­kocsivezető volt izgatottabb, mint bármilyen közlekedési dugóban. Történt ugyanis, hogy a szakszervezeti bizott- • ság kezdeményezésére a Mis- i kolci Köztisztasági Vállalat gépkocsivezetői KRESZ-ve- télkedőre hívták ki a Mis­kolci Ingatlankezelő Válla­lat pilótáit. Bable György főmérnök: — A munkánk természeté­ből adódik, hogy a két vál­lalat az életben is sokszor találkozik, olykor vitáink is vannak. A két szakszerveze­ti bizottság viszont rendsze­res kapcsolatban áll egymás­sal... Sárkány Ferenc, a Köz- tisztasági Vállalat szakszer­vezeti titkára: — Ezúttal mi voltunk a kihívó fél, de gondolom, hogy ez nem is lényeges. Azzal, hogy a versenyzők készültek, hogy a műhelyek­ben két hete téma a vetél­kedő, hogy műszaki és KRESZ-kérdésekről vitatkoz­nak, már elértük a célunkat. Mindkét vállalattól három­három csapat versenyez. A csapatok öttagúak. A leg­jobb három csapat tagjai 300, 400, illetve 500 forint értékű tárgyjutalmat kapnak. Pél­dául szódás-szifont a nyári meleg ellen, mágneses idő­mérőt ... — A zsűri? — Fele mi,-fele ők, de a teljes pártatlanság biztosítá­sára a Közlekedésbiztonsági Tanács egyik tagja. Kristóf András a zsürielnök. Olyan kedvvel kezdtünk a szerve­zéshez, hogy már abban is megállapodtunk, hogy jövőre lesz a visszavágó, az már a MIK pályáján ... — Gyerekek, itt az ellen­ség.. . Fél háromkor megérkezett a MIK csapata is. — Ki győz? — Mi, hiszen ahhoz már csak egy betű kell, a végé­re a ka . .. Kis túlzással, most azt ír­hatnám, hogy az eredmény­ről lapzártáig nem érkezett jelentés, de az igazság, hogy minden jelentés csak a fél­idő eredménye lenne, hiszen jövőre ugyanilyen jókedvűen játsszák a visszavágót. B. G. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom