Déli Hírlap, 1976. március (8. évfolyam, 51-77. szám)

1976-03-26 / 73. szám

Lobogózzuk fel az épülésekéi! Hatvanhat kérdés ★ Csapolás a vasöntöde II. sz., Kilián-kohójánál A Béke és .öcsikék” HÁROM KOHO Illik-e tudni egy cementgyári munkásnak, hogy mennyi Magyarország egyévi cementtermelése? Bizonyára illik, mert ezt nemcsak a Gárdonyi Géza Művelődési Ház vezetősége vélte így. hanem a két hejőcsa’oai szomszédvár, a HCM és a Cementipari Gépjavító dolgozói is. Hatvanhat kérdés csokrából választottam ezt az egyet, de kimásolhattam volna másikat is. Ez például érdekes kérdés: melyik az a cementgyár Magyarországon, amelyiknek nincs kőbányája? Ez ravasz: lehet-e víz alatt betonozni? És egy zsebbe vágó: mennyibe került az új cementgyár? Persze, a kérdések nem szorítkoznak csak a szakmára. Csak néhány feladvány, mutatóban: ki nem kaphat nyereségrészesedést? Mire terjed ki és mit jelent a szakszervezet vétójoga? Mi a hatékonyság? A stencilezett lapokon kiadott kérdésgyűjtemény egy nagy­szabású vetélkedő körvonalait rajzolja meg. Brigádok mérik össze erejüket, s a mindent eldöntő júniusi döntőben helyet kapnak várospolitikai, helytörténeti, művészeti feladványok is ... Jó ötlet a Gárdonyié, s szívemből szurkolok minden cementgyári csapatnak. Nem is elsősorban a győzelemért, hanem a részvételért. A közhellyé koptatott igazságot fénye- sítgetem, ha leírom, hogy ebben a küzdelemben nem lesz vesztes. Ez a játékos vetélkedő nemcsak jó szórakozást ígér, hanem kicsit pótolhatja a befejezetlen általános iskolát, az elolvasatlan könyveket, az elmulasztott filmeket és színdara­bokat. Illik-e tudni egy cementgyári munkásnak, hogy mennyi hazánk egyesztendei cementtermelése? Mór hogyne illenék. Aki életének harmadát, negyedét a mindig neszező klinker- üzemben, vagy a HCM felségjelét viselő zsákok mellett tölti, annak jussa van rá, hogy a cementről ne csak annyit tudjon, hogy betonná szilárdul, ha vízzel keverik. Az új gyár régi emberei a hatvanhat kérdésre keresnek feleletet. De többre, sokkal többre kaphatnak választ, ha a kíváncsiság és az érdeklődés könyvet lapoztat velük, ha a vetélkedő kedv ta­nulásra és ismeretszerzésre ösztönöz. B. I. Jól telelt a jonatán Több a primőr A vasat szikráztató kohók­nál mintha mindig karácsony lenne, folytonos a csillagszó­rózás. Az LKM nagyolvasztó­müvének nagy sorsú mun­kásai az ünnep nélküli hét­köznapokon, vagy a hétköz­napoktól megkülönböztethe­tetlen ünnepeken is egyforma akarattal fortyogtatják a fé­met. A kevés szavú embe­rek egy mondattal is smsat mondanak. Az SZKP XXV. kongresszusának tiszteletére meghirdetett munkaverseny­ben felajánlották, hogy na­ponta kétszáz tonnával több vasat adnak. Nem kicsinyes­kedtek, nem méregették a tonnákat. így lett aztán tíz nap alatt a vállalt kétezer tonna helyett 2588 tonna f.. A III-as kohónak Béke a neve és 800 köbméteres. Napi termelése 1200 tonna, és egy csapolásra 200 tonna nyers­vasat ad. A két „öcsike” egyenként 320 köbméter nyersvasat fortyogtat, 1300 fokon. A Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó gyár­egységének három kohója évente 650 ezer tonna nyers­vasat termel. Ök látják el az ország összes öntödéjét szürke nyersvassal, az évi 550 ezer tonna acélnyersvas- ból pedig 59 ezer tonnát nyugati országokba exoortál- nak, öregbítve a diósgyőri vasasok jó hírnevét. , A kohóknál a csarnokmes­ter irányítása mellett — aki­nek feladata többek között a vezetés mellett az üstök, tá­lak. egyéb szolgáltató beren­dezések biztosítása — kohón­ként öt szakmunkás dolgo­zik. A kohóparancsnok neve itt főolvasztár. A nagyol­vasztó gyáregységben 42 szo­cialista brigádban több mint hatszázan dolgoznak. A fo­lyékony nyersvas hőfoka, mely a kohótól a vasúti ko­csikra szerelt üstökig nyitott csatornában teszi meg az utat, 1300 °C. Az olvasztárok állig védőfelszerelésbe öl­tözve dolgoznak. A kánikulai hőség mellett még hatalmas por is nehezíti munkájukat. Mégis csinálják, mert szere­tik, mert szép. (sólymos) Miskolc megyei város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága felkéri a város lakos­ságát, a i üzemek, intézmé­nyek, vállalatok vezetőit, hogy április 4-e, hazánk fel­szabadulásának 31. évfordu­lója tiszteletére lobogózzák fc! épületeiket. A zászlódísz április 1-től 5-ig köszöntse az ünnepet. A városi RlSZ-bizottság ülése A városi pártbizottság III. emeleti tanácstermében ina délután 2 órakor tartja so­ron következő ülését a KISZ Miskolc városi Bizott­sága. A testület tagjai — Fülöp Péter első titkár el­nökletével — szóbeli tájé­koztatást hallgatnak meg a kongresszusi dokumentumok alsóbb. szintű vitáiról, s ja­vaslatot vitatnak meg az ál­lásfoglalás tervezetére. Ja­vaslat hangzik el a KISZ Miskolc városi Bizottsága küldöttgyűlésének tisztségvi­selőire, s ez alkalommal ke­rül sor a jelölőbizottság megbízására, munkájának megkezdésére. Szóbeli tájé­koztatást kapnak a . bizott­ság tagjai a KISZ Miskolc városi Bizottságának 1975. évi költségvetési gazdálko­dásáról, valamint az 1976. évi költségvetés tervezeté­ről. A bizottsági ülés végül szervezeti kérdéseiket tár­gyal. Lemezhallgaiás a könyvtárban Komárom megye már min­den városi és nagyközségi könyvtárában lemezeket is le­het hallgatni. A hanglemez­gyűjtemények gerincét a ko­moly zenei felvételek képe­zik, de a világnyelvek nyelv­leckéi sem hiányoznak. Az elmúlt hét napon az AGROKONZUM Szövetke­zeti Közös Vállalat raktárai­ból mintegy 67 vagon áru került a boltokba. Ezek, va­lamint a lassan már az év­szaknak megfelelően érkező primőrök megfelelő választé­kot biztosítottak a háziasz- szonyoknak a boltokban és a piacon. A tárolt árucikkek közül ezen a héten 37 vagőn bur­gonyát, 4 vagon kelkáposz­tát, 5 vagon vöröshagymát, mintegy 3 vagon leveszöld­séget, 15 vagon almát és mintegy 6 mázsa körtét érté­kesítettek. A primőrszállítók közé ezúttal már a borsodiak is feliratkoztak — 10 ezer fej salátával. A többség azonban a déli megyékből érkezett. Tizenötezer fej saláta, 3 ezer Csomó zöldhagyma, 6 ezer csomó hónaposretek, 5 má­zsa uborka, 25 ezer darab zöldpaprika és 5 mázsa sóska jelenti a primőrkínálatot. A hét végére is érvényes fógyasztói árakban ném sók változás történt az elmúlt időszakhoz képest. Változat­lan a burgonya, a vörös­hagyma, a leveszöldségek, a fejes- és vöröskáposzta, va­lamint a körte ára. Emelke­dett az almáé — mérettől függően 6,40; 10,80; illetve 12,80 — és a kelkáposztáé — 8,60-ra. A sóska 56, az ubor­ka 50. a saláta 5,20—6,20, a zöldhagyma 2,50, a retek 5 és 6,40, a zöldpaprika 3 és 4,30 forintba kerül. • • Oí pohár ginből kispórolták a hatodikat Bánvászok i társadalmi munkája A Borsodi Szénbányák Vállalat dolgozói minden, évben jelentős társadalmi munkára tesznek felaján­lást. Az elmúlt évben 130 ezer társadalmi munkaóra­teljesítését ígérték, de mint az a napokban elkészült je­lentésből kiderül, vállalásu­kat jelentősen túlszárnyal­ták. összesen 210 207 órát teljesítettek. Pergetik a tényé magol A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság zempléni és bükki fenyveseiben eddig mintegy 60 mázsa erdei fe­nyőtobozt gyűjtöttek össze. A telkibányai üzemben meg­kezdték a fenyőmagvak ki- pergetését. A tervek szerint az említett mennyiségből mintegy fél mázsa erdei fe­nyőmagot nyernek ki, s eb­ből még az idén megközelí­tőleg 2 millió csemetét ne­velnek fólia alatt, az úgyne­vezett hidegágyas, intenzív módszerrel. Ezzel az eljárás­sal négyzetméterenként kö­rülbelül ezer csemetét tud­nak előnevelni. jjc Úton a nyersvas a martinacélműbe Történelmi kiállítások A szerencsi múzeumban két történelmi kiállítás nyí­lik március 29-én délelőtt 11 órakor. Az egyik a Rákóczi- emlókkiállítás, a másik pe­dig az a bemutató, amely a múzeum birtokában levő ha­talmas képes levelezőlap- és ex libris-gyűjtemény segítsé­gével mutatja be a magyar történelmet. Megnyitó beszé­det dr. Fülep Ferenc, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum fő­igazgatója mond. Hétfőn is mehet az ellenőr Vizsgálat 14 miskolci vendéglátó helyen A városi tanács 1975-ben határozatot hozott az alkoholiz­mus csökkentésére. A kereskedelmi osztály feladatul kapta, hogy a városi rendőrkapitányság illetékes alosztályával kö­zösen, fokozottan ellenőrizze a vendéglátó helyeken: kiszol­gálnak-e ittas és fiatalkorú vendégeket szesszel? E határozat szellemében végeztek — társadalmi aktívák bevonásával — ellenőrzést 22-én, az esti órákban 14 miskolci vendéglátó helyen. Az említett szempontok mellett azt is vizsgálták, nem csorbitják-e a fogyasztók érdekeit. 22-e hétfőre esett és a fizetési naptól is meglehető­sen távoli időpontra üte­mezték a vizsgálatot. Nem véletlenül. Az ellenőrök ugyanis jól tudják hogy a hét végi és fizetési napokon jobban számítanak vizsgálat­ra a vendéglátósok, s ilyen­kor óvakodnak a szabályta­lanságoktól, Hazaíesséhellék a fiatalokat Szinte hihetetlen: ittas vendéggel nem találkoztak a 14 vendéglátó helyen az el­lenőrök. Nem szabad azon­ban túltértékelni ezt a meg­állapítást, hiszen túl korán — este 8 óra tájban — néz­tek körül a vendéglőkben, eszpresszókban. Fiatalkorú vendégeket két helyen találtak, A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat Aranycsillag nevű presszójá­ban négy fiatalt szeszes ital­lal is kiszolgáltak. Ugyanitt 2,20 forint súlycsonkításból eredő árdrágítást is tapasz­taltak az ellenőrök. Á Fó­rum presszóban cola mellett ücsörögtek a fiatalkorúak, de a megengedett időpont után. Hazatessékelték őket. A Katowice eszpesszóban öt féldeci gint kértek az el­lenőrök. A mérésnél kide­rült, hogy az öt pohárból összesen majdnem fél deci ital hiányzik, azaz 10,30 fo­rintot „spórolt” meg az ita­los. Akinek van rá ideje, ki­számíthatja, mennyit hozhat ez a módszer, ha csak egy hónapon keresztül sikeresen alkalmazzák. Paoa«zkönyvft nem tartottak A HUNGARHOTELS Ava­sí Vendéglátó Vállalat ma­gyaros éttermében 8,40 fo­rint volt a súly csonkításból eredő árdrágítás összege. Ez is bekerült az ellenőrök note­szába. Máshová egyébként a vendég se nagyon írhatta volna — legfeljebb a ké­ménybe, korommal —, ha rajtakapja a csalafintaságon az étterem felszolgálóját, mert itt nem tartanak pa- nasakönyvet. A tizennégy vendéglátó hely közül összesen négyben károsították meg a vendé­geknek vélt ellenőröket, két helyen viszont kevesebbet számoltak nekik, mint amennyit az italért valójá­ban fizetni kellett volna. r Es a belső ellenőrök? Az italmintákat elküldték laboratóriumi vizsgálatra, és még a kereskedelmi osztály sem ismeri az eredményt. Ha elkészül a vizsgálati anyag, értesítik az érdekelt vállala­tok vezetőségét, és ahol in­dokolt, szabálysértési eljá­rást kezdeményeznek a súly- csonkitó, szabálytalankodó dolgozókkal szemben. Befe­jezésül idézzük azt a meg­szívlelendő véleményt, amit Orosz Lászlótól, a város' ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetőjétől hallottunk: „E vizsgálat is bizonyította, hogy a vállalati belső ellen­őrök nem állnak feladatuk magaslatán. Csak elvétve ál­lapítanak meg hiányosságo­kat, jóllehet volna rá okuk”. (békés) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom