Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-13 / 37. szám

Szerződést hűtött a GELKA és a MIK Ez az egyetlen antenna 2500 lakásban biztosíthatja a televízióműsor jó minőségű vételét. (Solymos László felvétele) Nemcsak panaszhozók, hanem hírvivők is ^szólni Munkásküldöttek a Volánnál tol lesz a genii a beoiiii nttkal Szerződést kötöttek a Mis- olci Ingatlankezelő Válla­it és a GELKA Borsod me- yei kirendeltségének szak- mberei. Ennek értelmében Gépipari Elektromos Kar- antartó Vállalat szakem- erei vállalták, hogy a ga- anciális idő lejárta után is arbantartják az általuk sereit központi telévízióan- ;nnákat. Ki kellene cserélni Lapunk 1975. október 15-i sámában feltettük a kér­ést: miért nem zavartalan televízió II. műsorának étele? Akkor alaposan „kö- üljártuk” a témát, s meg- llapíthattuk, hogy a panasz Italában azokról a helyek­ül érkezik, ahol a konverte- eket az egri UNIVERSAL zövetkezet miskolci kiren- eltségének dolgozói szerel­ék fel. A közelmúltban a eleyízió híradójában is hall. attunk róla, hogy az egri zövetkezet alkatrész-gon- okkal küzd. Akkor szó esett rról is, hogy a jövőben a 1ELKA átveszi az egriek Ital üzemeltetett berende- ések karbantartását és ja- ítását is. Dr. Duvalovszki Zoltán, a 1ELKA megyei kirendeltsé- ;ének vezetője a szerződés. :ötés után elmondotta, hogy lem ilyen egyszerű a dolog, tz egriek ugyanis egészen nás típusú konvertereket zereltek fel, például a diós- iyőri városközpontban, mint imilyenek az övéik. A GEL- vA ugyanis az európai vi- zonylatban legjobbnak tár­óit Hirschmann konverte- eket használja. Ezekkel a áros és a megye minden jontján kitűnően vehető a I. műsor. A MIK anyagi lehetősé­geitől függ, hogy mikorra Évről évre emelkedik a Le­nin Kohászati Művekben a Kiváló dolgozó kitüntetésben részesült dolgozók száma. Míg 1972-ben a vállalat dol­gozói közül 739-en részesül­cseréli ki korszerű konver­terekre az egriek gyakran meghibásodó készülékeit. Ha ez megtörténik, a televízió mindkét műsorát jól vehetik városszerte. A földkábelessel első díjat nyertek Nem kis büszkeséggel mon­dotta el a GELKA megyei kirendeltségének vezetője, hogy az új típusú, földkábe­les nagy központi antenna- rendszerük országos elisme­rést vívott ki magának. Ma­kettjével és terveivel" ugyan­is a GELKA fiataljai részt vettek az Alkotó Ifjúság pályázaton, s itt elnyerték a Kohó- és Gépipari Minisz­térium első díját. Egyetlen ilyen sfhtennával 2500 (!) la­kásban tudják biztosítani a jó minőségű vételt három csatornán. Felszerelése laká. sónként körülbelül 850 fo­rintba kerül. Ezeket a nagy teljesítményű antennákat nem zavarja az „árnyéko­lás” sem. Ilyen földkábeles tek e/ megbecsülésben, az 1974. évi jó munkája alapján 1387 dolgozó kapta meg a kohászatban a Kiváló dolgo­zó kitüntetést, s az ezzel járó pénzjutalmat. antennát szereltek fel példá­ul a Vörösmarty utcai kísér­leti, házgyári épületben is, s az ott lakók kitűnően ve­szik mindkét műsort. A tervek szerint ezzel a típussal szerelik fel az Avas II. lakótelepet is. Jelentős előnye a földkábeles köz­ponti antenna-rendszernek, hogy kettős biztosítással ké­szül. Ez azt jelenti, hogy a primer oldal hibája esetén azonnal belép a szekunder egység, s amíg kijavítják a hibát, ezt biztosítja a jó mi­nőségű vételt. Eltűnik tehát az árboc­erdő városunk épületeinek tetejéről. Az új típusú föld­kábeles központi antenna- rendszer jobb vételt garan­tál városszerte. Garancia erre az is, hogy a GELKA a szokásos garanciális időn túl is vállalja e központi an­tennák javítását, karbantar­tását. (Folytatás az 1. oldalról) Nem első ízben esik szó róla, de olyan jó újra meg újra felemlegetni, hogy mi minden épült, szépült a tár­sadalmi munkások keze nyo­mán, akárcsak az elmúlt év­ben is. Szakipari munkával, te­reprendezéssel, parkosítással segítették az óvodák építé­sét a szocialista brigádok. Több száz fiatal középisko­lás látott neki az Avason az ifjúsági park építéséhez. Aki évek óta nem járt a Majális-parkban — bár ilyen miskolci kevés van —, meg­lepődve tapasztalhatja, hogy erdei bútorok, szalonnasütő­helyek, kiépített sétautak várják a kirándulókat. Kész a szabadtéri színpad, a közvilágítás és a vízve­zeték. A Hejő mentén telepített ar­borétum faritkaságainak a gondozása, a vízelvezető ár­kok tisztítása is százak ke- zemunkáját dicséri. A park­erdő-program keretében eső­től védő tetőket, bútorokat helyeztek el a Tapolcát öve­ző hegyoldalakon, tovább építették a sétautakat, elké­szült a szánkópálya, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük. Nem kevesebb, mint 132 belvárosi lakás szakipa­ri munkáit végezték el üze­Piros­nyakkendősök parlamentje Az Ű ttör ószövetség Országos Tanácsinak ülése Zalaegerszeg ad otthont éz év november 23—28. kö_ zött a VI. országos úttörő­parlamentnek — jelentették be az Úttörőszövetség Orszá­gos Tanácsának tegnapi ülésén. A Szűcs Istvánná fő­titkár elnökletével megtar­tott tanácskozáson elmond­ták, hogy az úttörőparla­mentek a mozgalmi élet szerves részeivé, nélkülöz­hetetlen fórumaivá váltak, s egyúttal bebizonyították, hogy a gyermekeknek van véleményük, elég érettek ahhoz, hogy — természete­sen a maguk szintjén — döntsenek is a közösségi élet kisebb-nagyobb kérdé­seiben. Az 1976. évi úttörőparla­ment fő célja, hogy erősítse az úttörőcsapatok életének demokratizmusát, társadalmi nyíltságát, politikai elköte­lezettségét. Továbbá adjon lehetőséget a kisdobosok, út­törők közéleti aktivitásának fejlesztésére, növelje felelős­ségüket úttörőéletük alakí­tásában. fejlesztésében. Mind­ez egyúttal erősíti a szövet­ség politikai-gyermekszer­vezeti jellegét. Mint a tanácskozáson el­mondták, az úttörőparla­ment feladata lesz számot adni az V. országos parla­ment által kijelölt tenniva­lók „útjelek” megvalósításá­ról és a parlament óta el­telt időszak tapasztalatairól, valamint az Őrizzük a lán­got! mozgalom eredményei­ről. Az országos tanácsko­zást ezúttal is megelőzik a csapatokban, á járásokban, a városokban, a kerületek­ben, a megyékben és Buda­pesten rendezett úttörőpar­lamentek, amelyekre meg­hívják a terület párt-, álla­mi és társadalmi szerveinek képviselőit, az iskolák veze­tőit. mi dolgozók, és ezt akkor értékelhetjük igazán, ha tud­juk, hogy az új otthonok átadása sokszor azért ké­sik, mert az építőipari vál­lalatok vízvezeték-szerelői, tapétázói. villanyszerelői nem győzik a munkát. A szép eredmények sem rejthetik el azonban, hogy csalóka az egy főre jutó tár­sadalmi munkát szemléltető adat. Csalóka, mert míg több ezer ember nem volt rest, és drága pihe­nőidejét feláldozva is dol­gozott a városért, mások csupán élvezői mindan­nak, amit létrehoztak. A kohászat vagy a gépgyár, munkásai sem mennek töb­bet kirándulni a Csanyikba, vagy a Miskolc környéki er­dőkbe, mint mások, s nem­csak az ő gyermekeik, uno­káik gyönyörködnek majd az arborétum faritkaságaiban. A legszerényebb becslések szerint is 10 milliókkal le­hetne növelni az önként vál­lalt munka értékét, ha még több emberhez jutna el a hívó szó. Ehhez persze tovább kell javítani a tár­sadalmi munka szervezé­sének és irányításának a módszerét is. Ma már külön kis csoport foglalkozik ezzel a tanács­nál a tervosztály felügyele­— Mit csináljon az em­ber, ha a 294 forintos csek­ket még meg' kell toldania egy ötvenessel, mert a legol­csóbb munkaruha 340 forint­ba kerül? Én kérem szerelő vagyok. Tíz hónapra jár egy ruha, illetve most már csak egy csekk, amit meg kell toldani... Olcsóbb ruha nincs az ózdi Centrumban. A 340 forintos csekket ja­nuár óta még nem találták ki. Mit csináljon az ember? Szablyán Béla, a Volán 3. számú Vállalata, ózdi 2. szá­mú üzemegységének szerelő csoportvezetője a szakszer­vezeti bizottság titkárának szobájában mondja tollba az otthonról hozott bosszúságát. Van időnk beszélgetni. A munkásküldöttek tanácsának értekezletét még nem kezd­ték el. Rangos hely ez Kísérleti jelleggel 25 nagy- vállalatnál alakították meg a munkásküldöttek tanácsát. Az öt borsodi közül egyik a Volán-nál működik és bizo­nyít. Eddig háromszor ültek a zöld asztal mellé a válla­lat vezetői és a küldöttek. Az első találkozó az is­merkedés, a másfajta felelős­ség ízlelésével telt. Másod­szorra már nemcsak kérdez­tek, hanem vissza is kérdez­tek. Harmadszor nemcsak „problémákat vetettek fel”, hanem tippet is adtak. Ináncsi Gábor szállítómun­kás mesélte, hogy a Gömörin hetekig állt egy kétszáz va­lahány ezer forintos gép. te alatt. Elsősorban nekik szól a végrehajtó bizottság ülésén elfogadott határozat következő pontja: „Biztosíta­ni kell a társadalmi munka városi szintű szervezésének, céljainak az egyértelművé tett elszámolási rendszernek a város és az üzemek dolgo­zói közötti tudatosítását, pro­pagálását.” Az V. ötéves terv idősza­kában 7,6 müliárd forintot költhet a tanács a város fej­lesztésére. Hatalmas összeg ez, ám mégsem jut belőle mindarra, amit szeretnénk mielőbb készen látni. Ennyi telik az ország anyagi erejé­ből, nem nyújtózkodhatunk tovább, mint ameddig a ta­karónk ér. Ám ezt a takarót saját erőnkkel megnyújthat­juk. Az a cél, hogy öt év alatt körülbelül 200 millió forint értékű társa­dalmi munkával segitse a városfejlesztést a lakosság. Mint az elmúlt években is, az iskolák, óvodák, bölcső­dék építéséhez, a parkok, játszóterek, sportpályák fej­lesztéséhez várják elsősor­ban az önkéntes munkáso­kat. A Járműjavító dolgozói egy pihenőnapjukat áldoz­zák szeretett városuknak. Szeretnénk mielőbb hírt ad­ni arról, hogy példájuk kö­vetőkre talált. B. D. Szólt ő is, szóltak a többi­ek, de a gép csak nem akart megmozdulni... — Megpendítettem a dol­got a küldöttek tanácskozá­sán is.‘ Csodák csodájára, egy hét múlva minden elintéző­dött ... Akkor gondoltam ar­ra, hogy mégiscsak jó dolog ez a tanács; És mit tesz az „olcsó” csekken, „drágább” munka­ruhán meditáló, munkáskül­dött szerelő? — Gondolkodom ... Nem azon, hogy ezt a felemás helyzetet meg kell-e szüntet­ni, vagy pedig nem. Világos, hogy a dolgozó . nem káro­sodhat. Azon gondolkodom, hogy ez a téma a munkás- küldöttek fórumára kívánko­zik-e? Rangos hely ez... Jussom Tan rá! — Az itt elhangzó sza­vaknak nagyobb súlya van. Ez a tanácskozás más, mint. egy „olyan” (szóval semmi­lyen) termelési tanácskozás. — De miért a felső veze­tés foglalkozzon olyan dol­gokkal, amelyeket a műhely­ben vagy a brigádon belül meg lehet, meg kell oldani? — Azért, mert vagy a szol­gálati út hosszú, vagy az észrevétel, panasz, javaslat kallódik el valahol... Hu­szonegy éve dolgozom itt, ez az első munkahelyem. Volt olyan, időszak, hogy egy hó­nap alatt kéthónapi munkát végeztem. Jussom van rá azt mondani: nem árt, ha né­ha rövidre zárjuk a kapcso­latot a munkás és az igaz­gató között... Gondoljatok csak az üzemanyagkút ki­cserélésére. Eddig hiába mondtuk, kértük. Itt csak egyszer kellett mondani. Timkó Miklós sátoraljaúj­helyi autóbuszvezető példák­kal érvel... És tele van in­dulattal, jobbító szándékkal. Ha megpakolom a platót A tegnapi eszmecsere rend­hagyó volt. Bubenkó Gábor, \ Szarka János, Varga András- né és a többiek a módszer­ről, az üzemi demokrácia újabb fórumaként létrehozott munkásküldöttek tanácsának szerepéről vitatkozott. — Van olyan ember, aki őszintébb hozzám, mint a fő­nökéhez. Elmondja nekem, hogy én mondjam tovább. A zsebemben mindig van egy darab papír... — Én tehergépkocsi-vezető vagyok. Egy óra alatt meg­pakolom a platót... De a számlára két és fél órát kell várni, mert az egyik számol, a másik ír, a harmadik pe­csétel. Hol csapjak emiatt az asztalra, ha nem itt!? — Sokat beszélünk a fe­gyelemről. Illetve a fegye­lem hiányáról. Ebben közös a gondunk és a tennivalónk akármelyik vállalatvezetővel. — Nekünk nemcsak az a dolgunk, hogy az igazgató­nak vagy a párttitkámak el­mondjuk, hogy valamelyik műhelyben, valamelyik csa­var hiányzik. Nemcsak pa­naszhozók vagyunk, hanem hírvivők is. És nekünk is kell tudni nemet mondani; úgy, ahogy az igent mondjuk. Emelt fővel és nem hallgatva el az indoklást sem. (brackó) ★ A téli Szinva (Solymos felv.) Többen kaptak kitüntetést (tóth) Társadalmi munkások számvetése A cél: 200 millió

Next

/
Oldalképek
Tartalom