Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-14 / 38. szám

Betongyár énül ä Miskolcon Jelentős fejlődés elé néz a Beton- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyára. Vár­hatóan 60 millió forintot fordítanak majd a vállalat korszerűsítésére öt esztendő alatt. Az idén megkezdődő beruházási munkálatok so­rán 4500 négyzetméter alap- területű üzemcsarnok és egy hazai tervezésű és kivitele­zésű betongyár is épül. Ez utóbbi — amely egyébként a csarnokkal egyidőben ké. szül el — ellátja egyrészt az üzemcsarnokot, másrészt úgynevezett transzportbetont biztosít a Miskolcon és kör­nyékén folyó kisebb építke­zésekhez. Az új üzemcsar­nok építési munkálatainak előkészületei megkezdődtek, az építéshez várhatóan júli­usban kezdenek hozzá. A kétfajta terméket előállító gyártóvonalak a tervek sze­rint 1977 végére készülnek el. tanácsiagok beszámolói 1376. febr. 14. Garami Károly, Csőszerelő Vállalat munkásszállója, Ernye- bán u. 4., 17 órától. 1376. febr. 16. Sztrelcsik Ferenc, Gárdonyi Géza Művelődési Ház, Sütő J. u. 42., 18 órától. 1976. febr. 17. Faragó Erzsébet, Oprendek Sándor pártalapszervezet, Marx K. u. 49., 17 órától. Vologda városrész A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy Miskolc egyik új negyedét testvérvá­rosunkról, Vologdáról neve­zik el. A közeljövőben meg­rendezendő magyar—szovjet baráti hét alkalmával helye­zik el a táblát és avatják fel ünnepélyesen az új ne­gyedet. Térképünk szemlél­teti a városzrész határait. Északon a Mátyás király utca és a következő években építendő északi tehermente­sítő út; délen a Szabó Lajos és a Tizeshonvéd utca; ke­leten a Dayka Gábor utca határolja a negyedet, mely nyugati irányban körülbelül az Eszperantó térig nyúlik. Csaknem 1600 lakást foglal majd magába a negyed, azokkal a kiegészítő létesít­ményekkel (óvoda stb.) együtt, melyek jó része még ezután épül. Százéves a telefon Halló, mister Bell! Képzőművészeti kompozíció, a telefonról. Száz esztendővel ezelőtt, 1876. február 14-én délután két órakor Graham Bell be­kopogtatott a washingtoni Szabadalmi Hivatalba... Így kezdődik a telefon his­tóriája. Két órával később újabb vendég érkezett: a chicagói elektrotechnikus, Elisha Gray. Nála is egy olyan készülék volt, amely „lehetővé teszi a beszéd tá­volságra való továbbítását”... A per 1880-ig tartott. A két­órás előnnyel érkező Bell nyert A ,messzelátó készülék”, amelyet- Edison és Puskás Tivadar tökéletesített, csak­hamar elindult világhódító útjára. Mennyi hír, mennyi információ áramlott át azóta a vezetékeken... Az első mondatot azonban feljegyez­ték: „Halló, Watson mester, szíveskedjék kérem az iro­dámba jönni!” Ez a mondat valamikor 1875 nyarán amikor Bell hangzott el, a „messze­szóló készüléket” Watson ne­vű kollégájával kipróbálta. A telefonba sok mindent lehet mondani. A telefonról sok mindent lehet mondani. Ma Magyarországon száz la­kosra 4,5 telefon-előfizető jut. Ezzel a számmal nem fog­lalunk el valami előkelő he­lyet a nemzetközi rangsor­ban ... A gondosan vezetett sta­tisztika szerint 1955-ben egy telefonbeszélgetés átlagos időtartama 4,2 perc volt. Akár hiszik, akár nem, 1974- ben 4,2 percet beszéltünk át­lagosan azzal, akinek tár­csáztunk. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy még ebben az évben a miskolci telefon-előfizetők számára is bevezetik a 3 perces tari­fát.) Az idő: pénz... Sokat költünk telefonra! (brackó) Nyugdíjasokat búcsúztattak a postaigazgatóságon Bensőséges hangulatú ün­nepségen búcsúztatták teg­nap a Miskolci Postaigazga­tóságon azt a 40 nyugdíjast, akik az utóbbi hónapokban érték el a nyugdíjkorhatárt. Koczka Antal postaigazgató meghatott szavakkal mon­dott köszönetét hosszú éve­ken át végzett, eredményes munkájukért, majd kitünte­téseket, jutalmakat adott át. A Miskolci Postaigazgatóság legfiatalabb nyugdíjasai ezt követően fehér asztal mel­lett elevenítették fel a pos­tás-évek emlékeit. .imiiiiiiiiiHiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiimmiiiiiiiiii E HETI KÉRDÉSÜNK: iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Miért csak Gyöngyösig jár a „sárga angyal”? • Borsodban évről évre nő a Magyar Autóklub tag­jainak száma, mind többen érdeklődnek tehát olyan szolgáltatások iránt, amelye­ket a budapestiek, más vá­rosbeliek igénybe vehetnek, a megyénkbeliek azonban nem. „Hiánycikk” például a téli időszakban a „sárga an­gyal”. Miért csak Gyöngyö­sig jár a központi klub se­gélyszolgálati kocsija, miért nem jön a 3-as úton leg­alább Miskolcig? ® A kérdésre Baumgart­ner Lászlótól, a MA Borsod megyei Szervezete titkárától kérünk választ. — A „sárga angyalok” út­vonalának megállapítása előtt igény-felmérést végez­tek. Ennek során állítólag az derült ki, hogy a Mátra von­zása sokkal nagyobb, mint a Bükké. Ezért születhetett meg az a döntés, hogy a központi segélyszolgálati ko­csi a gyöngyösi Szőlőskert­nél „horgonyoz le”. A bor­sodi klubtagság ezt sérel­mesnek tartja, s ennek a véleményünknek nemegyszer hangot is adtunk. Miskolc mindenképpen megérdemel­né, hogy a központ „sárga angyala” városunkig közle­kedjen. Nincs olyan hét, hogy ne kapnánk emiatt két- három reklamációt. A leg­több panasz egyébként ép­pen azoktól a fővárosi autó­soktól érkezik, akik Miskolc- Tapolcára vagy a Bükkbe igyekeznek, s Gyöngyös után, Miskolc előtt elakad­nak. Ilyenkor hozzánk tele­fonálnak, holott mi télen semmit sem tehetünk az ér­dekükben. Az én vélemé­nyem is az — s nyugodtan állíthatom, hogy a borsodi­miskolci klubtagság ezzel messzemenően egyetért —, hogy újra felül kellene vizs­gálni azt a bizonyos felmé­rést, s a Gyöngyösnél állo­másozó „sárga angyal” út­vonalát meg kellene hosz- szabbítani Miskolcig, lehető­leg olyan ütemterv alapján, hogy minél kevesebb ráfizetés legyen. Ny. I. A jelige: szorgalom Ismeretlen ismerek két idegent. Mindkettejükről tudom ugyanis, hogy szorgalmasak. A több százezer 955-ös és az ugyanannyi százezer 956-os hirdető ugyanis a „szorgalmas” szót választotta jeligéül. No, persze az ismerettség nem több, mint egy rövid ki­rándulás a hirdetések és a jeligék birodalmában. Alkalom arra, hogy eljátsszak az ötlettel: mit ér a szorgalom? Az ál­lást változtató műszaki szakember esetében biztosan mást, mint a lakásért házmesterséget és takarítást is vállaló hir­detőnek. A műszaki szakember (hosszú gyakorlattal) nem ígéri, hogy tehetséges, hogy széles látókörű, csak annyit, hogy... A házmesterjelölt sem közli, hogy mihez ért, hogy eddigi szorgalma mennyit ért. A hirdetést olvasó munka­ügyis kénytelen megelégedni azzal, hogy ők globálisan szor­galmasak. Elővettem jó néhány újságot. Egy hét alatt 21 szorgalmas állásváltoztatót találtam. Elővettem néhány korábbi, évek­kel ezelőtt megjelent lapot. Csodák csodája! Szorgos kere­sés ellenére is alig-alig találtam szorgalmasokat. Akkor csu­pa „rátermett”, „jó üzleti érzékű”, „gazdag összeköttetéssel” rendelkező ember akart állást változtatni. Így változna a világ? Nagyobb rangot kapott a szorga­lom? Ám mi lesz így, a korábban ügyesekkel, a rátermett, sok ismeretséggel dicsekvő jó megjelenésűekkel? Csak nem tanulják meg ráadásul a szorgalmat is? Nem ártana. Az olvasó persze most azt mondja, hogy nem szabad hin­ni a hirdetőknek, hiszen ki olvasott már olyat, hogy tre- hány osztályvezető, vagy semmittevéshez^ szokott adminiszt­rátor, korrupt üzletkötő, bűntett előéletű pénztáros, rövid­látó revizor keresne bizalmi állást „erkölcsi bizonyítvány nincs” jeligére? Még a házassági hirdetések között is a „méhecske” jeligét választja akármelyik tékozló asszony. Ez igaz, de ha ennyien választják a szorgalmat jeligének, ak­kor keletje van ennek az árunak, kérem. Még akkor is, ha az igazi szorgalmat olykor szorgalmazni kell. És ez nem is olyan rossz dolog ebben az évben. A jegyzetet magánszorgalomból írta: BARTHA GÁBOR Drótgyáriak tervesik Hegesztett Hálók az éiítiipsrnak Mintegy félszáz műszaki intézkedést vezettek be a drótgyáriak a „Dolgozz hi­bátlanul” munkarendszerben annak érdekében, hogy a De­cember 4. Drótművek az idén az elmúlt évihez képest 5 százalékkal növelje termelé­sét. Ebben az évben főként a magasabb értékű gyártmá­nyok kapacitásának növelé­sét tervezik. így többek kö­zött mintegy negyedrészével növelik az építőiparnak gyár­tott hegesztett hálók meny- nyiségét. Fokozzák a hor­ganyzott huzalok és az ötvö­zött acélhuzalok gyártását is. A lakossági igények kielégí­tésére mintegy hatszáz tonna bevonat nélküli és horgany­zott huzal gyártását tervezik az idén. Az ötödik. Tizede Borsodban Miskolc következő öt esz­tendeje — a beruházások szempontjából — szegényebb­nek tűnik, mint az előző öt. Elkészült az LKM nemes­acél-hengerműve, a húskom­binát és a cementgyár. Az „ötödik” kiemelt nagyberu­házása „csak” az LKM acél­művének fejlesztése lesz, mégpedig úgy, hogy a vég­leges befejezés 1980 után várható. Az elmúlt tervidőszakban Borsodban 52 milliárd forint összegű beruházás valósult meg. (Ez az országos beru­házási programnak mintegy egytizede.) Az ötödik ötéves terv 870 milliárd forintot irányoz elő beruházásokra. Ennek az összegnek döntő részét az ipar kapja, de mintegy 45 ríjriii^uu (miiliird Ft) *70 ptr- 440-350 105-107 „SitfM« él hfrUzto 105-107 = 43-45 -Mfccmfcrdriein= IS->4 227-244 TEWU-KS százalékot tesznek ki az inf­rastrukturális (szállítás, hír­közlés, kereskedelem) fej­lesztések. 4 hét legfűszeresebb krimije Meglátni és meg­szeretni egy pillanat műve volt. Megsze­retni és elemelni egy másik szerencsésnek tűnő pillanaté, hiszen egy teherautón, ame­lyik a bolt előtt par­kolt, vitathatatlanul őrizetlen volt a zsák. Történt mindez Bu­dapesten. A zsákot egy másik teherautó­ról látták meg. Ügy gondolták, hogy őri­zetlenül hagyni ők is tudnák, és a kocsin utazó négy ember di­es elemelte a zsákot. A zsákbamacska népi játék. Prémium- és jutalomosztáskor még ma is össznépi játék. Négy hősöm játékos kedvében el­vitte volt a zsákot. A történet édes. Képzeljék csak el, hogy mi minden le­hetett volna abban a zsákban! Cukor, cso­koládé vagy a krimik utóbbi példái szerint a bolt dolgozóinak fizetése is. A legelső félreeső helyig a négy ember reménykedett, álmodozott, ajándé­kot tervezett a kicsi családnak... A törénet csak fél­édes. A zsákban ugyanis paprika volt. Szegedi félédes. Az én felpaprikázódott négy hősöm erre, mi­vel ebben a műfaj­ban a szarka-üzemi- demokráciának nagy hagyományai vannak, megosztozott a papri­kán. Kinek-kinek ju­tott négy-négy kiló. Több, mint amennyit egy család sok év alatt elfogyaszthat. Ekkor kezdett a tör­ténet csípőssé válni. A paprikát ugyanis el kellett volna adni, de hát kinek? Én remélem, hogy csak a kény szer edett- ség és semmiképpen sem sommázható tár­sadalmi vélemény ju­tott kifejezésre ab­ban, hogy üzletveze­tők között házaltak a paprikával. Volt, aki egyszerű édeskés nemet mondott, olyan is, aki csípősen vála­szolt, de nem vett. végül volt olyan is, aki a rendőrségnek szólt. Stílszerűen: így hamar paprikán csíp­ték őket. A befejezés négyük­nek már kesernyés volt, de ugyanakkor szerencsés is. Hár­man, kezdő, zöldfülű tolvajok, kínjukban még képesek lettek volna megenni az egész paprikát. Az pedig, végrehajtható és felfüggesztett hó­napok helyett, évekig tartó májbajt jelen- ■ tett volna négy csa­ládnak. Kisdiák koromban példamondat volt, hogy a rendőr a rend őre. Most alkalmasint rájöttem, hogy egész­ségőr, de még étke­zési divatdiktátor is. Négy család ugyanis azóta utálja a papri­kát. Hát nem édes? Fél­édes. Szegedi, bár Pesten történt. E. G. A kohászatban: Megszűnnek a vízgondok A korábbi években megle­hetősen sok gondot okozott a Lenin Kohászati Művekben, hogy akadozott az ívóvíz­ellátás. s meleg nyári napo­kon nem volt megfelelő a víznyomás a fürdőkben. E gondot most több mint ki­lencmillió forintos beruhá­zással orvosolják: a vállalat belső vízellátásának céljára ebből az összegből átalakít­ják a szomszédos Vargahe­gyen levő 4500 köbméter be­fogadóképességű iparivíz-tá- rolót. A beruházás munkála­tait megkezdték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom