Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-11 / 35. szám

Iskoláról iskolára vándorol egy kiállítás A Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház díszítőművész szakkörének tagjai munkáik­ból — Márton Józsefné ve­zetésével — kiállítást állí­tottak össze, amelyet Mis­kolc szinte valamennyi ál­talános iskolájában bemu­tatnak. Az ifjú díszítőmű­vészek (valamennyien ál­talános iskolások) munkái kö­zött hímzésmintákkal díszí­tett térítőkét, szép lakásdí­szeket és fából faragott szob­rokat is találunk. A vándor- kiállítást ma délután a Se­lyemrétről a 2. számú iskolá­ba viszik, majd Majláthra, a 24. sz. Általános Iskolába költözik a tárlat. Unalomból, család nélkül Fiatalok a vádlottak padján Beszélgetés a megyei főügyésszel Magyar szakember a helyszínen lokaji lolcsváról Jó éve volt a tavalyi a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát tolcsvai palackozóüzemének. Az új palackozó gépsorok rendelte­r A Május 1. Ruhagyár igazgatója nem ígért. Pedig nehe­zebb. volt nem ígérni a televízió nagy nyilvánossága előtt, mint ígérni. Az asszonyok nyilván morgolódtak is. De az igazgató kötötte az ebet a karóhoz: 4,5 százaléknál több bér­emelést nem tud garantálni... Három hónapig, fél évig. Most csak ennyire van kilátás. De ha jobban dolgoznak, ha több kerül a ..közös kalapba” ... Nemcsak Kádár János látogatása adott súlyt, rangot an­nak az eszmecserének, amely a szocializmussal egyidős fő­városi üzemben zajlott le a múlt héten. Aki látta A Hét című telvíziós műsort, az ízlelgethette a gép mellett dolgozó asszonyok évődő szavait, és az igazgató egyszerű, kemény őszinteségén is csodálkozhatott, megütközhetett. Nem ígért, illetve nem ígért többet, mint amennyi a jelenlegi helyzet alapos ismeretében kockázat nélkül ígérhető. Az elmúlt napokban több olyan — különböző szintű és különféle témájú — eszmecserén vettem részt, ahol tervek­ről volt szó. A terv: ígéret. De az ígérettel szemben támasz­tott elsődleges követelmény, hogy betartsák, hogy megvaló­suljon. Az ilyen ígéret a tudományosan, gazdaságilag meg­alapozott prognózis szintjére kerül, megvalósulása mentes a csodáktól s a klasszikus drámák „isteni beavatkozásától”. ígérni könnyű, ha a teljesítés valószínűsége alatta marad az ésszerű kockázatvállalás bizonytalan bizonyosságának. A Lenin Kohászati Művek főenergetikusa egy évvel ezelőtt 22,8 millió forintos energiatakarékosságot ígért. Az év végén derült ki, hogy a megtakarítás meghaladja a negyven millió forintot... És mit gondolnak, mennyit vállalt 1976-ra? „Csak” harminc millió forintot... Mert ahhoz, hogy valaki ígérni tudjon, legalább két dolgot kell ismernie: eddig mit mulasztott, s milyen tartalék áll még kiaknázatlanul. Így van ez népgazdasági méretekben is. Az ötödik ötéves terv sok mutatója alatta marad az előző ötéves terv dinami­káját jelző számnak. Visszalépés? Dehogy! A választ annak ismeretében kell megadni, hogy eddig a negyedik ötéves terv volt az a gazdálkodási ciklus, amely a legtervszerűbb volt, amelynek minden főbb mutatóját teljesítettük, illetve túltel­jesítettük. Könnyű lett volna ígérni. Túllicitálni — papíron — az „ötödikben” a „negyediket”. De tervezni: hideg fejjel kell. A végrehajtásnál erény a parttalan lelkesedés. B. I. Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában egyre több fel­adat jut az ifjúságnak a szocializmus építésében. Az elmúlt har­minc év alatt egy új, szocialista szellemű nemzedék nőtt fel, és a fiatalok döntő többsége komolyan veszi az életet; tanul, mű­velődik, becsületesen teszi a dolgát. Elenyészően kicsi, de nem elhanyagolható része a fiatalkorúaknak az a rétege, amely ösz- szeütközésbe kerül törvényeinkkel. Dr. Deák András, Borsod megye főügyésze az előbbie­ket szögezte le a legfonto­sabb tényként, amikor a DH interjút kért tőle a fiatalko­rú bűnözés alakulásáról. — Borsod és Miskolc elég rossz helyen áll az idevonat­kozó kriminológiai statiszti­kákban . •. — Az országos helyzethez viszonyítva Borsod megyé­ben meglehetősen kedvezőt­len adatokat tartunk számon. Amíg ugyanis összességében csökkenést tapasztaltunk a fiatalkorú bűnözés terén, ad­dig Borsodban emelkedés kö­vetkezett be. A fiatalkorú bűnözés százalékos aránya Budapest után itt a legma­gasabb. A bűncselekményt elkövető 14—18 évesek 8—10 százaléka borsodi. Az utóbbi években átlagosan 6—700 fia­talkorút vontunk felelősség­re, ha ezt a számot a fel­nőtt bűnelkövetőkhöz viszo­nyítjuk, akkor azt mondhat­juk, hogy minden kilsnc-ti- zedik bűncselekményt fiatal­korú követi el. — Mondhatjuk-e azt, ho*y az előbb említett növekedés vala­miféle kapcsolatban van a ro­hamos urbanizációval? — A várostól távolabb lakó fiatalkorúak kisebb arányban követnek el bűn- cselekményt, mint azok, akik városi környezetben élnek. A „legfertőzöttebb” terület Mis­kolc város és járás, vala­mint Ózd és Kazincbarcika. — Közismert — ha íVhet azt mondani a West Side Story óta —, hogy a nagy lakótele­pek idc 'is té”'-l-iai a bűnö­zésnek, a galeriknek. — Hadd szögezzem le, hogy a megye területén kri­minológiai értelemben vett galerikről egyáltalán nem be­szélhetünk. Az azonban fel­tétlenül igaz, hogy kisebb csoportok összeverődhetnek egy sűrűn lakott területen és azután unalomból nagyon könnyen bűncselekmény el­követéséig sodorhatják egy­mást. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a fiatal­korú bűnözőket nem a szük­ség viszi a bűn útjára, in­kább az, hogy a szülők nem törődnek velük megfelelően, nem érzik, hogy a gyermek milyen baráti körben mo­zog, nem tudják, hogy mit csinál szabad idejében, nem mutatják meg nekik a kultú­rált szórakozás lehetőségét. Ezzel függ össze az is, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők mintegy háromnegyed része a 16—17. életévét betöltötték közül kerül ki. — Vajon a bíróságok jelenlegi ítélkezési gyakorlata bir-e kellő visszatartó erővel? Vajon a börtön-e a legmegfelelőbb ne­velési eszköz? — Mind az ügyészi, mind pedig a bírói munka külön foglalkozik a fiatalkorúakkal. A törvénv is máshogy véle­kedik a fiatalkorú bűnözők­ről, mint a felnőtt bűnözők­ről. A bűnüldöző szervek el­sődleges feladata a fiatalko­rúak megfelelő nevelése és a bűnözéstől való visszatartása. A bíróságok a fiatalkorúak 40 százalékának esetében nem szabnak ki büntetést, hanem úgynevezett intézkedést hoz­nak. Megrovásban részesítik őket, vagy próbára bocsát­ják. Az ítélkezési gyakorlat kiegyensúlyozott és igazodik jogpolitikai elveinkhez. Ezt jelzi az a körülmény is, hogy az ügyészek a fiatalkorúak ügyeinek mindössze három százalékában éltek fellebbe­zési jogukkal. Sok esetben vádat sem erneltünk, hanem ügyészi figyelmeztetéssel zár­tuk az ügyet. Hiszünk abban, hogy a család, a munkahely, a környezet figyelme és tö­rődése a legjobb nevelési le­hetőség. Börtönbüntetés ki­szabását csak akkor indítvá­nyozzuk, ha úgy találjuk, hogy elvtelen lenne a túlzott humánum és a szabadság­vesztés-büntetés bír a leg­jobb visszatartó erővel. t — De azt hiszem, hogy minden büntetésnél többet ér a meg­előzés ... — A bűnözés megelőzése valamennyi állami és társa­dalmi szerv fontos feladata. A megye területén igen ko­molyan tevékenykednek a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok, sok múlik az ő munkájukon. Nagyon lénye­ges feladat a veszélyeztetett környezetben élő, csavargó és munkakerülő fiatalok fel­kutatása, hogy még idejeko­rán meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket. Fontos, hogy a leginkább fer­tőzött területeken — tehát Miskolcon, Özdom és Kazinc­barcikán — szigorúbban el­lenőrizzék a fiatalkorúak magatartását a különböző szórakozóhelyeken. A fiatal­korúak jó része alkohol ha­tása alatt követi el cselek­ményét, ezért el kell érni, hogy mindenütt felelősségre vonják azokat, akik szeszes italt szolgálnak ki nekik. A bűncselekményt elkövető fia­talkorúak száma jóval na­gyobb azok körében, akik az általános iskolát sem végzik el. Ezért csökkenteni kell az általános iskolai tanulás alóli felmentések számát. Az ifjú­sági szervezetek, a munka­helyi közösségek segítsék jobban a fiatalokat prob­lémáik megoldásában. Az előbbieken túlmenően ter­mészetesen a családnak van a legdöntőbb szerepe abban, hogy mivé válik a gyermek. Ha otthon nem hiányzik a szülői törődés, a szerető szi­gor, és a családi harmónia, akkor — tapasztalataink sze­rint — csak a legritkább esetben válik bűnözővé a fiatalkorú — fejezte be nyi­latkozatát dr. Deák András, Borsod megye főügyésze. (erdős) F orgalom terelés A FPM Miskolci Közúti Igaz­gató igi a lakosságot, hogy a Miskolc-Gömöri pu. közúti felüljáró építése miatt a 3. számú Budapest—Miskolc—T.- németi főközlekedési út Miskolc, Kun Béla út—Vásártéri utca kö­zötti szakaszát a járműforgalom elől 1976. február 17-én 00 órá­tól lezárja. Az építés időtartama alatt a jármüvek terelőúton, Kun Béla— Bajcsy-Zs.—-Baross G. utakon át közlekedhetnek. Kérjük a járművezetőket, hogy a terelőutakon várható nagy forgalomra tekintettel fokozott óvatossággal közlekedjenek. . KPM KÖZÜTI IGAZGATÓSÁG MISKOLC Szőttes és tiázicipő A Szombathelyi Háziipari Szövetkezet bővíti termékei­nek választékát. A szőttesek méreteit például a modern lakásokhoz igazítják. Üjabb formákkal, fazonokkal gaz­dagították a különböző min­tázatú, díszítésű házicipők választékát. tésszerű üzemeltetésével el­érték az évi 12 millió pa­lackos termelést. A 13-féle tokaj-hegyaljai borból 7 mil­lió palackkal került külföld­re, elsősorban az NSZK-ba, míg a többit a belkereskede­lem kapta. Az idén még nagyobb fel­adatok várnak a palackozó- üzem dolgozóira. 1976-os ter­vükben 14 millió palack bor­ral való megtöltése szere­pel, nem beszélve arról a 10 ezer hektó borról, amelyet hordókban szállítanak a nyu­gatnémet Racke cégnek. (A helyszínen magyar szakem­ber ügyel a palackozás elő­írásainak betartására.) Az üzem vezetője elmon­dotta, hogy szép eredményei­ket nem érhették volna el a szocialista versenymozgalom­ban részt vevő nyolc brigád helytállása nélkül. Azzal, hogy saját szakembereik vég­zik a karbantartást, s a tar­talékalkatrészeket a palacko­zóüzem műhelyében készítik, jelentős összegeket takaríta­nak meg a borkombinátnak. Gazdaságtalan üzemelés miatt 1000 kilométernyi kis­vasúti vonalat szüntet meg a MÁV ez év végéig. Ezek között szerepel — hacsak részlegesen is — megyénk­nek, egyben az országnak is leghosszabb kisvasútja, amely a hegyközi Füzérkomlóstól Sátoraljaújhelyen és Sáros­patakon keresztül a Bodrog­közi Zemplénagárdig 107 ki­lométeres „keskeny nyom­közű” pályán szállítja nap mint nap az utasokat és a különféle teherárukat. De nem ment ám simán a zempléni kisvonat ügyében hozott döntés! Kezdetben arról volt szó, hogy az egész megszűnik. Megindult erre a viták, érvelések, cikkek ára­data, s a kisvasút egyszerre olyan „publicitást” kapott, amilyennel még nemzetközi expresszek sem dicsekedhet­nek. Végül „salamoni” íté­let született, amely szerint a jelenlegi 107 kilométeres pá­lyából 50 kilométert szün­tetnek meg, éspedig aZemp- lénagárdtól az Elágazásig terjedő szakaszt. Ez ugyanis annyira elavult, hogy nem érdemes már felújítani, így a személyszállítást és a te­herforgalmat a Bodrogköz­ben 1977-től kezdve közúton fogják lebonyolítani. Ez a legrégibb szakasza a zempléni kisvasútnak, még 1913-ban építették. Ekkor jött ugyanis létre részvény- társasági alapon a BKGV, azaz a Bodrogközi Gazdasá­gi Vasút, amelynek végállo­mása Sárospatak lett. Más­fél évtized múlva, 1927-ben, egy 13 kilométeres pályával tovább bővítették Sátoralja­újhelyig, majd 1930-ban a balsai Tisza-hídon át össze­kötötték a nyíregyházi kis- vasúttal. A második világ­háború végén a menekülő németek a hidat felrobban­tották, de a közlekedés a Ti­száig továbbra is megma­radt. A felszabadulás után a Károlyi-féle hegyközi vonal is a MÁV tulajdona lett, s az így kialakult 107 kilomé­teres pályájával ez lett ha­zánk leghosszabb kisvasútja, amely kétszer akkora, mint a nagyságban utána követ­kező kecskémét—kiskőrösi vonal. De még 50 kilométerrel „megnyirbálva” is megtartja „vezető” helyét az ország keskeny nyomközű vasútjai­nak hálózatában. A történel­mi emlékekben is gazdag Zempléni-hegység fokozato­san tájvédelmi körzetté vá­lik, s így évről évre több tu­rista keresi fel. Az idegen- forgalommal együtt nő a zempléni kisvasút szerepe is, hogy mennél több hazai és külföldi kirándulót szállít­son a Hegyközbe. HEGYI JÓZSEF Epés megjegyzések A braunschwcigi egyetem munkatár­sai olyan eljárást dolgoztak ki, mely­nek segítségével a faanyagok fémes tu­lajdonságokkal ru­házhatók fel. — Megérjük, hogy mégiscsak lehet csi­nálni fából vaskari­kát? ★ Megkezdődtek an­nak a japán, Sony márkájú telerekor- dernek a forgalma­zásához szükséges próbák, amelynek segítségével a tv-né­ző bármikor újból lejátszhatja kedvenc műsorait. Ha nálunk is lesz ilyen, akkor; — Vivát Benyovsz- ky! ★ A Family Life az öregkor örömeként említi azt, ha valaki ol^an gyorsan meg­találja a szemüvegét, hogy még emlékszik is rá, miért is ke­reste. — Ez még nem je­lenti, hogy egy öreg ember szenilis len­ne. A szenilitás ak­kor kezdődik, ami­kor valaki keresi a szemüvegét, s az unokája figyelmez­teti: De nagyapa, hi­szen ott van az or­rán ... ★ t Üj-Delhibén jelen­tették, hogy a tudo­mány számára eddig ismeretlen vadku­tyákat fedeztek fel, amelyek ugatás he­lyett fütyülnek. — Ha szert tehet­nék egy ilyen fü­tyülő vadkutyára, ki­játszhatnál» az eb- adó-rendeletet. Rá­fognám, hogy álcá­zott kanári. ★ Washingtonban ta­valy néhány liberá­lis szervezet felhívá­sára megünnepelték az emberi jóság napját. Az idealista szónokok meghall­gatására 125 ezer em­ber gyűlt össze. S amíg ünnepeltek, a helyzetet kihasznál­va, az utcai gengsz­terbandák 600 em­bert ütöttek le és raboltak ki. — Ha ilyen az em­beri jóságnak egyet­len ünnepnapja, mi­lyen lehet egy átla­gos, szürke hétköz­nap? ★ — Müller-rLiemroth neves nyugatnémet pszichológus nemré­giben kijelentette: Ha a gépkocsivezető az autóban divatos zenét hallgat, köny- nyen balesetet okoz­hat, mert a volán mögött ülvé megfe­ledkezik róla, hogy tulajdonképpen a munkahelyén van. — Persze, ha alta­tódalt hallgat, akkor se higgye, hogy az ágyban fekszik .. • ★ Prade: — Ha vala­ki azt mondja: „Ne­veket nem kívánok említeni” — tökéle­tesen felesleges kije­lentést tett. —■ Magam is is­merek ilyen embere­ket. De neveket nem kívánok említeni. — a

Next

/
Oldalképek
Tartalom