Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-11 / 35. szám

Anyanyelvűnk a TIT-ben ff O őrei Csak a fővárosi előzi meg Azzal a céllal, hogy ápolja az anyanyelvi műveltséget, közreműködjék a munkások és a parasztság nyelvi kifejező- tkészségének fejlesztésében, s terjessze a korszerű nyelvtudo­mányi ismereteket, alig valamivel több mint két éve, létré- jött a TIT megyei szervezetének magyar nyelvi szakosztá­lya. Leginkább — főként miskolci — közép- és általános iskolai, valamint nyugdíjas tanárok, s könyvtárigazgatók soraiból összesen 27 tagja van. A létszámát tekintve az or­szágban csupán a 45 tagú budapesti előzi meg, s nem érdek­telen, hogy a többi 18 megyéből még 13-ban működik ha­sonló szakosztály, amelyek közül kettő négy-négy, a többi pedig 12—19 tagot számlál. Szűkebb pátriánk TIT- nyelvművelői hogyan tevé­kenykedtek szervezetük meg­alakulása óta? — erről be­szélgettünk Kovács Ferencné tanárnővel, a szakosztály tit­kárával. * Konferenciák, kiváíó nyelvészekkel A kérdéseinkre adott vála­szai alapján összeállt „össz­kép” szerint a szakosztály gondot fordított arra. hogy önműveléssel képezték ma­gukat. Örvendetes érdeklődés Előadásaik száma Miskol­con és a megye több más városában, néhány nagyköz­ségében — miként tavaly­előtt — az elmúlt évben összesen 70 volt. Mindegyik iránt meglepően — és örven­detesen — nagy érdeklődés nyilvánult meg. Különösen a retorika szabályait ismerte­Az elmondottakon kívül a szakosztály védnökséget vál­lalt a diákok részvételével megrendezett nyelvi verse­nyek felett is. Az 1970-oen Szikszón kezdeményezett, s a Győrött évek óta megrende­zett „Szép magyar beszéd” versenyhez hasonlóan orszá­gos jellegűvé bővült „Édes anyanyelvűnk” vetélkedőt is a szakosztály égisze alatt bo­nyolították le tavaly ősszel Sátoraljaújhelyen. Ezt meg­előzően áprilisban a „Ma­gyar nyelv hete” rendezvény- sorozatát úgyszintén, amikor is a legtöbb előadást tartot­ták. Szorosabb kapcsolatok Mindent összegezve: objek­tív nehézségek — tagjainak más irányú elfoglaltsága és a nyelvészek előadásainak gyér száma — miatt a szak­osztály még nem oldotta meg 4 fejedelemre emlékeznek n. Rákóczi Ferenc születf sének 300. évfordulójáról mély képper, megemlékeznek Pest m gyében is, ahol számos emlé! hely őrzi Rákóczi nevét. A te vek szerint a megye központi ül népségét március végén Gyön rön tartják. A nagyközség fi: táljai Rákóczi-emléktúra sori felkeresik a megyei és a ve szomszédos emlékhelyeket. Pest megyei Levéltár, és a TI Rákóc? -emiéknaoot rend­Nagykörösön, majd Szenten: rén, ahol kiállítják a íejedele életét bemutató és a szabadsá harccal kapcsolatos dokument mókát. A megve kutatói helytörténészei tudományos ül* sen emlékeznek meg a jubileun ról. 44- Az amerikai tizenévesek lelki konfliktusairól, vagy pon­tosabban arról az amerikai életformáról szól Milos Forman Elszakadás című filmje, amely ezeket a konfliktusokat fel­idézi. Ahogy a bemutatót követő kritikák írják, az Elszaka­dás olyan film, amit meg kell nézni, mert mondandójával és művészi értékeivel megrázó élményt jelent közönsége szá­mára. Egy 15 éves kamaszlány előzetes bejelentés nélkül megszökik hazulról. Szülei kétségbeesetten keresik, és a hozzávezető utat úgy vélik megtalálni, hogy igyekeznek be­illeszkedni abba az életformába, arrA szerintük a fiatalok számára vonzó. A ház ifjú lánya döbbenten néz a felnőttekre, és újra, ezúttal valóban megszökik. Az Elszakadást holnap­tól a Kossuth mozi vetíti. A Magyar Filmgyártó VáUali propaganda-stúdiójában many, —bolgár—svájci koprodukcióba érdekes fUm készült el. ,„A Vörö: kereszt a világon mindenhol fi; tál” című alkotást — iró-rend zője dr. Kárpáti György, op ratőre Stojan Enev — négy kői tinens 12 országában forgatta Alkotói szinte az egész világ- bej árták: Magyarországon klv például Kanadában. Indiába Norvégiábah, Ruandában, ép nyolországban és a Fülöp-szig- teken forgatták az emberi seg tökészséget példázó alkotást. tagjai állandóan képezzék magukat, s arra is, hogy kü­lönböző fórumokon előadáso­kat tartsanak. Ami az előb­bit illeti: a két év mind­egyikében két konferencián vettek részt, amelyeken ki­váló nyelvészek tartottak ne­kik előadást. Tavaly például Szende Aladárt, az Országos Pedagógiai Intézet főmunka­társát és Sebestyén Árpádot, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem docensét hallgathatták meg. Több vi­taülést is igényeltek, ám saj­nos, a megfelelő szakembe­rek, elfoglaltságuk ' miatt, újabbakat nem vállalhattak. Így a szakosztály tagjai el­sősorban az akadémiai kiad­ványok, a „Nyelvőr”, a „Ma­gyar Nyelv”, az 1974-ben ki­adott „Szónokok, előadók ké­zikönyve” stb. segítségével, tők voltak népszerűek, ami­nek nyilván az az oka, hogy nemcsak a gyűlések, érte­kezletek előadói, hanem a felszólalás jogával élők is érzik: nincsenek tisztában a szónoki beszéd „kellékeivel”. A tavaly Budapesten meg­rendezett nemzetközi finn­ugor kongresszus is növelte az érdeklődést: a megye 14 értelmiségi klubja kérte fel a szakosztály tagjait két-két előadásra nyelvünk eredeté­ről. Az előadásra felkérök so­raiban több vállalat, és a KISZ vezetői is szerepeltek, így került sor a többi között a Miskolci Közlekedési Vál­lalatnál és az ifjúkommunis­ták csanyiki vezetőképző is­kolájában a retorika tudni­valóinak ismertetésére. maradéktalanul önként vál­lalt feladatát, az elmúlt Két év azonban tapasztalatok gyűjtését is szolgálta. Ezek birtokában állították össze nyelvművelőink ez évi tervüket, amelyben a külön­böző alkalmakkor megszóla­lóknak adandó tanácsokat tartalmazó előadások szere­pelnek. elsősorban. S termé­szetesen a nyelv hete, vala­mint az említett országos verseny felett való védnök­ség is. Az idén kétségtelenül előbbre lendíti a szakosztály tevékenységét az, hogy az eddiginél szorosabb kapcso­latot teremtett a népfront megyei, illetve városi bizott­ságaival, előadások megszer­vezése végett, sőt ebben az MHSZ klubjaival is meg­egyezett. Tervezik azt is, hogy a Rádió miskolci stúdió­jával is tárgyalnak nyelvi előadások rendszeres tartása céljából. T. I. Felvétel az Iparművészeti Főiskolára A Magyar Iparművészeti Főis­kola az 1976—1977-es tanévben belsőépítész, szerszám- és gép­ipari formatervező, textiltervező (kötött, hurkoltanyag- és forma- tervező ; szövöttanyag-tervező; ruházati formatervező; az öltöz­ködési tárgyakat kiegészítő szak­csoportok), ötvös, valamint a typografikai tanszék alkalmazott grafikai és könyvművészeti szakcsoportjára hirdet felvételt. A fel nem sorolt szakágaza­tokban a főiskola nem indít első évfolyamot. Jelentkezhetnek mindazok, akik középiskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy ebben a tanévben megszerzik azt, és 30 évnél nem idősebbek. 1976. március 6-ig jelentkezhet- \rw3k az érdeklődők levélben, 'közvetlenül a főiskola címén: 1121 Budapest, Zugligeti út 11— 25. Képzőművész­táborok A hazai és a külföldi — elsősorban a környező szo­cialista országokból érkező — művészek számára az idén is megnyitják kapuikat a Magyar Képzőművészek Szö­vetségének nyári táborai. Nagyatád fogadja az első vendéget: ide azokat a szob­rászokat várják, akik a fa megmunkálásának mesterei. Egyebek között Japánból, a Szovjetunióból és Csehszlo- vákiábói érkeznek alkotók. Siklós, a hazai képzőmű­vészet „Mekkája” az idén — a volt ferences-kolostor mű. emléki feltárása és restaurá­lása miatt — csak a magyar művészek kisebb csoportjá­nak nyújt lehetőséget mun­kára. Kecskeméten a tűzzo. mánc-technikát alkalmazó művészek cserélhetik ki ta­pasztalataikat: a magyar— szovjet együttműködéssel lé­tesült alkotóműhely idei té­mája az lesz, hogy miként lehet a házgyári építkezé­seknél alkalmazni az újsze­rű, tetszetős képzőművészeti technikát. A festők és grafikusok több alkotótáborban is ki­cserélhetik tapasztalataikat, műhelygondjaikat. A hazai és a környező országokban élő magyar nemzetiségű mű­vészek találkozójának te­remt kedvező feltételeket például a nyíregyházi alko­tótábor, Salgótarján pedig magvar, szlovák, lengyel és szovjet festőknek, grafiku­soknak ad otthont. A nyu­gat-magyarországi telepen ősszel magyar textilművé. szék találkoznak majd. Gruse harmadszor... Jancsó Sarolta új szerepben — A mi osztályunk nem játszott Brechtet, engem azonban mindig érdekelt ez az olvasmánynak is rendkí­vül izgalmas darab, s persze a zseniális német költő más művei isi Nagy érdeklődéssel néztem a Nemzetiben a Sze- csuáni jó embert. Ezt a drá­mát a Berliner Ensemble előadásában is láthattam. Kezdettől reméltem, hogy nem kerülnek el majd a pá­lyán a brechti figurák, de választani még gondolatban sem választottam közülük. (Mindezt némi unszolásra mond­ja el Jancsó Sarolta, aki tegnap játszotta harmadszor Grusét. A fiatal színésznő, aki nálunk kezdte pályáját, nem zárkózott, nem is elutasító, csak éppen tudja, hogy legbensőbb dolgaink (amilyen például egy szereppel való találkozás) kimondásakor megtörik a varázslat; a szép és felemelő indulatok szürke mon­datokká lesznek. De hát a kö­zönség kíváncsi, vagy legalábbis érdeklődő . ..) — A Madách Színház Kré­takörét én már csak a tévé­ben láthattam. Egyetlen ké­pére emlékszem. Arra, mikor Gruse a gyerekkel átmegy a hídon, menekülve a vértesek elől. Érdekes, hogy játszani nem ezt a jelenetet szeretem legjobban. Még csak nem is a megrázó krétakör-próbái Mire tudniillik a próbára ke­rül a sor. már mindenki mindent tud Gruséról. A lány teljes jellemgazdagsá­gában áll a néző előtt: nem lehet kétséges, hogy miként viselkedik próba közben. Dt mikor például tejet vásárol, mikor a menekülő hölgyek közé vegyül, mikor újra és újra próbára tétetik találé­konysága, az nagyon érdekel. Egyszóval az az út, amelyen igazán felvállalja a gyere­ket ... (A délutáni előadás közönsége tapsol. Innen, az ügyelőpult mel­lől inkább érzi az ember, hogy m történik — látni keveset lehet Tílaskó (Azdak) hangiát azonnal elkapom, aztán Péva Ibolva (a gyereket követelő anya) szólal meg. S végre Jancsó . . . Igen, ez már a kész. a kisebesedett Gruse; a félelem nélküli, az anyaszívű. Előbbre húzódom, mert látni is akarom. Most ép­pen nem beszél, nem érvel, de teljesen világos, hogy mennyire hozzátartozik a gyerek. Vala­hogy úgy, ahogyan az anyák álmukban is , féltik, ta­karják kicsinyeiket.) — Aznap iáüam először az előadást, mikor megtudtam, hogy én is fogom játszani Grusét. Megijedtem a fel- ar’aüól. Nem is voltam még ráhangolódva. Sajnos, á be­ugró színész, vagy aki ké­sőbb veszi át a szerepet, már kénytelen a produkció min­den kötöttségéhez alkalmaz­kodni. így hát Gruse meg­formálása közben nem elé­gülhetett ki egészen színészi kíváncsiságom. Mint erőpró­ba azonban némi önbizalom­mal tölt el. (T?kács Tamás, aki ötéves ko- ’•a ellenére az örökös tagok biz­tonsagával mozog a kulisszák mögött, elbúcsúzik Kati néni­től . ..) — Ugye ezt nem érti! Pe­dig nagyon egyszerű. Gruse Tamás számára egyenlő Kati nénivel. Lázár Kati az egyik, én a másik Kati néni va­gyok. Egyébként mindketten nagyon szeretjük, ö akkor a 'egboldogabb, mikor a kato­nák karjánál fogva elkapják, s középre repítik. (Tamásnak igaza van — repül­ni jő, jő volna ...) (gyarmati) A híres íazekas háza Tiszafüreden megkezdődött a Kiss Pál Múzeum műem­léképületének felújítása. Az épületben — ahol az 1848— 49-es szabadságharc idején Kossuth Lajos tartózkodott — 1977-ben a múzeum 100 éves jubileuma alkalmából néprajzi és régészeti tárlatot nyitnak. Az Országos Mű­emléki Felügyelőség támoga tásával megvásárolták Nyu zó Gáspár hírneves fazeka népi klasszicista jellegű mű emlék-házát. A házat a ta nács felújítattja, s benn 1977-ben, a centenárium évé ben nyitják meg a híres ti szafüredi kerámiák kiállítá sát. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: j Brigádnapló. A brigád kérdez. : — 13.40: Népdalok. — 14.00: Szü­letésnapi ajándék. A Gyermek- : rádió köszönti a 9 éveseket. — 14.30: Kóruspódium. — 14.41: Schumann: a-moll szonáta. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolará­dió. — 15.50: Eisler-dalok. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.10: II. Rákóczi Ferenc önval­lomásairól. Hl. rész. — 16.30: Népzenei feldolgozások. — 17.00: Hírek. — 17.05: Tervezzük a jö­vő iskoláját? IV. rész. — 17.30: Mozart zongoraversenyek. — 18.15: Könyvszemle. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Könyvpárbaj. Szocialis­ta brigádok Irodalmi vetelkedő­; je. — 20.30: Verdi: Otelló. Négy- i íelvonásos opera. — Közben I 21.08: Hírek. — 21.13—21.18: Kis ■ magyar néprajz. — 22.00:- Hírek. — 22.15: Jelentés az Ü. Dózsa— FTC jégkorongmérkőzésről. — 22.20—22.30; Vassziget az olajta­I von. Ütijegyzet III. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: Virágénekek. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Dobsa Sán­dor zongorázik, Billy strange i gitározik. — 12.30; Hírek. — j 12.33: A századforduló operáiból. ( — 13.30; Hírek. — 13.33: Leopold Mozart: Gyermekszimíónia. — 13.45: Időjárás- és vizállásjelen- ■ tcs. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Lépésváltás. Az Ifjúsági Rádió órája. — 18.00: A világ- gazdaságban történt. — 13.10: S Cigánydalok. — 13.30: Hírek — i 18.33: Könnyűzenei olimpia. Slő- 1 döntő X. — 19.03: Liszt- és Schu- bert-dalátiratok. — 19.25: Jó es- i tét, gyerekek! — 19.30: Töltsön ! egy órát kedvenceivel! — 20.30: s Hirek. — 20.33: Iránytű. Szóra- I koztató magazin. — 21.48: A ma­gyar sanzon estje. — 23.39: Nó- ; ták. — 24.00: Hirek. f Miskolci rádió: 17.00: Műsoris- ; mertetés, hírek. -- 17.05: Nagy­üzemi mezőgazdaságunk. A ta­vaszi munkák előtt... — 17.15: ' Virágénekek. — —17.2": Női dcl- 5 gok, női gondok. A szülök és a bölcsőde kapcsolata. — 17.35: Sanzonok és hány szer,-zni ók. — 17.50: A megye sportéletéből. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora — 18.15: Előadó: a szerző! — Í8.25; Hírösszefog­laló. időjárásjelentés, műsoris­mertetés. Televízió, 1. műsor: 16.58: Mű­sorismertetés. — 17.00: Hírek. — • 17.05: XII. téli olimpia. Női mű- lesiklás/ — 18.10: Kié a művé­szet? L. 18.30: Tárd. 1975 Doku­mentumfilm. — 19.15: Esti me­se. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: I Tv-torna. — 20.05: Az utas. An­gol bűnügyi tévéfilmsorozat 1. — 20.50: Jogi esetek. — 21.30: I Aranykincsek. Rövidfilm. — 21.45: Tv-hiradó 3. — 22.00: Tele­sport. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű sorisnjertetés. — 20.01: Telespori Sífutás, gyorskorcsolya. — 21.05 Tv-híradó 2. — 21.25—22.15: Mü vészeti értékeink megóvása. Fal képek restaurálása. Miskolci Nemzeti Szinház (7) A kaukázusi krétakör. Radnói ifjúsági bérlet. Kiállítások: Hermán Ottó Mű zeum (10—18): Ember és műn ka. — Habán kerámia. — Her man Ottó-emlékház (10—18): Her man Ottó élete és munkásságt — Miskolci Képtár (10—18); i XX. század magyar festészete. - Kondor Béla-emlékkíállítás. Kossuth Művelődési Ház (10- 18): Feledy Gyula illusztráció: — Szentendrei művészek tárlata — József Attila Klubkönyvtá (12—20): Ady-illusztrációk. filmszínházak ' BÉKE: Folytassa, cowboy! Mb. szí. angol film Kezdés: f4, hn6 és 8 órakor KOSSUTH: A kis Mikula kapitány Mb. szí. jugoszláv film Kezdés: f3 órakor Ha megjön József Szí. magyar film Kezdés: hn5 órakor 16 éven felülieknek! , Liza na Mb. szí. NDK-film Kezdés: 7 órakor sAgvári: Én nem látok, te nem beszélsz, ö nem hall! Mb. szí. olasz film Kezdés: 7 órakor SZIRMA: Mr. Süket trükkjei Amerikai film Kezdés: 7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. - 8.27: Rossini kamarazenéjéből. — 8.50: Harsan a kürtszó! — 9.20: Zenekari muzsika. — Közber. 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolará­dió. — 11.13: Két otthon között. Bakonyi Péter 'műsora. — 11 33: Hét bagoly. Krúdy Gyula regé­nyének rádióváltozata VI. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Szűcs Judit és Délhúsa Gjor. énekel. — 8.20: Vassziget a2 olajtavon. Ütijegyzet III. — 8.30; Hírek. — 8.33: Nótacsokor. — 0.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hí­rek. — 9.33: Itáliai számvetés. Űtinapló. — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — Közben 10.30: és 1130: Hirek. — 11.55: Gyerme­kek könyvespolca. Televízió: 8.00; Tv-torna. — 8.05—8.35: Földrajz. — 9.00: Éne­keljünk együtt! — 9.05—9.25: Környezetismeret. — 11.05—11.25: Kémia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom