Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-09 / 33. szám
Távvezeték Aíbertirsa es Vinyica között iagasr M; feszültség, magas A KGST Villamosenergia ilrinúó Bizottsága 1974. feb- uár 28-án megállapodást ütött, hogy a tagországok nergiarendszcrcnek fejlesz- ésérc 750 kilovoltos vi'io- íos távvezetéket éoít Al- crtirsa cs a szovjeíunióbcii rinyica között. Ilyen magas feszültségen elenleg csak az Egyesült Álamokban, Kanadában és a zovjetunióban szállítanak illamos energiát. És 1978. któber 1-től már nálunk is. lnnék az „erőműoótló” b'e- uházásnak az elkészítési ha- áridejét szigorúan be kell ártaniuk a kivitelezésben észt vevő vállalatoknak, mert z előzetes számítások sze- int az 1978-as téli csúcs- ogyasztásnál már szüksé- ünk van a Szovjetunióból :rkező áramra. A társadalmi termelés nö- •ekedése az életszínvonal melkedését jelenti. így a vil- lamosenergia-fogyasztásunk negváltozott mértéke élet- íívónk megváltozását is je- enti. A fejlődés ütemére jel- emző, hogy körülbelül tíz- ■venként megduplázódik a ogyasztás. Erősáramú iparunk most smét a világ élvonalába lép- íet elő. Milyen is volt a kéziét? 1885-ben a Ganz-gyár nérnökei, Zipernowsky. Déry •s Bláthy szabadalmaztatták egújabb találmányukat, a ranszformátort. Ennek a ké- züléknek a gyakorlati kivi- elezése adott lehetőséget a úllamos energiának nagy távolságra történő szállítására. \z akkor fénykorát élő Ganz- ;yár épített a világon először lagyszabású villamos távvew ! Számokat idézünk, kohászokra gondolunk Konverter és komputer A távvezeték 36 méter magas tartóoszlopa, amelyet viár a Budapesti Nemzetközi Vásáron is kiállítottak zeték-üzemet, 1890—1892-ben Róma és Tivoli között. Az akkor használt rendszer feszültsége még csak 5000 volt. És azóta? Nőtt a szállítandó energia mennyisége, nőttek a távolságok, fokozni kellett az üzembiztonságot és a gazdaságosságot. Minőségi változás az is, hogy a régi. 5000 voltos feszültséget felváltotta a mai 750 ezer volt. Ehhez természetesen új típusú készülékeket kellett kifejleszteni. A jelenleg épített Ganz-gyártmányú, nagyfeszültségű megszakítók és transzformátorok világviszonylatban is a legkorszerűbb típusok. Egy miskolci üzem is bekapcsolódik a kooperációba. A távvezeték vastag, acélalumínium sodronyához a December 4. Drótművekben gyártják az acélszálakat. A 270 kilométeres magyar szakaszon több mint 600 különleges méretű acélszerkezetes oszlopot kell felállítani. Bár ez a szállítás a jelenlegi technikai fejlettség legmodernebb formája, mégis, a határtól Albertirsáig ..elvész” körülbelül annyi energia, mint amennyit például a DI- GÉP igényel. A különleges rendszer építésénél figyelembe kell venni a 'nemzetközi tapasztalatokat. Gondot jelent a rádió- és te- levíziózavar-elhárítás; sőt az ilyen magas feszültségnél jelentkező sugárzás biológiai hatását is vizsgálták. A kivitelezést. jórészt magyar tervek alapján. 41 hazai nagy- vállalat végzi. (k erényi) Hogy az utóbbiak közül melyik év volt sikeresebb a kohászatban, arról megoszlanak a vélemények. Van aki 1974-re esküszik. Egymilliárdon felüli nyereséget még sohasem produkált a diósgyőri nagyüzem. (Es nem pesszimista az, aki kijelenti, hogy — az új gazdálkodási feltételek ismeretében — egyhamar nem is fog...) Mások 1975 mellett törnek lándzsát. A mennyiségi mutatók minden eddigit meghaladnak, soha nem volt ennyire együtt a csapat, s igaz, hogy a nyereség alig fele a tavalyinak, de ennek az évnek a munkája mestermunka volt... S különben is. a 74-es miiliárdban „benne volt” a világpiaci konjunktúra is ... ..Rekordok éve” — mondjuk a diósgyőri kohászok tavalyi eredményéről, munkájáról. Rekordok éve. és nemcsak a számokra gondolunk. Nevek jutnak az eszünkbe, arcok rémlenek fel előttünk. Tóth Miklós, Hámori József, Sándorffi László, Sziits Zoli. Aztán a régiek: Horny ák Imre, Jánosi Gyula. Takács János, és a még régebbi, csak könyvből, hallomásból ismert kohászdinasztiák nevei: a Spisákok, a Polnerek, a To- pitzerek, a Cservenkák. A mi kenyerünk a vas Érdemes eljátszani a gondolattal: vajon tudta-e, érez- te-e a gyáralapító Fazola Henrik, hogy 206 évvel ezelőtt keze nemcsak vasat csapolt, hanem világot, szakmát, biztos kenyeret adó mesterséget teremt ezen a tájon? Tudhatta, érezhette, hiszen ..nem művészkedni jött ide. az érc érdekelte”, hiszen „eddigi vasművessége során mindig hiányát érezte a vasnak”. Vasat olvasztott, s életet. kenyeret adott. A múlt pénteki pártbizottsági ülésen, szinte rímelve Fazola tréfátlan állhatatosságára, valaki azt mondta: az LKM kenyere' a vas ... Nem az ősöket, nagy elődöket idéző nosztalgiával mondta ezt. Mondta a jelenre hivatkozva, a gazdagabb jövőt remélve. Az acélgondokról írta jó fél évvel ezelőtt gazdaságpolitikai hetilapunk: „A nyersacél és a hengerelt acél termelésében már az utóbbi hét / évben is volt ütembeli eltérés: a nyersacéltermelés átlagos évi növekedési üteme 3,4 százalék, a hengereltacéltermelésé 4,4 százalék. 1975 első felében a hengereltacéltermelés növekedési üteme már kétszerese volt a nyersacéltermelésének ; a henge- reltacél-termelás 13,6 százalékkal növekedett. A nagymértékű vertikális különbség megnyugtató hazai megoldására legalább három évet várnunk kell.” S mennyit kell várni Diósgyőrben? A műszaki igazgató helyeslő egyetértéssel fogadott tartalék-becslő prognózisa szerint — mindenféle befektetés nélkül — a kohók még legalább 8—10 százalékkal, a hengersorok legalább 15—20 százalékkal tudnak többet. És zöld utat kapott az új acélmű felépítésének programja is. A konverter építésével kezdenek. AcéJgoodok és tonnák Az új, kombinált acélmű — van-e. aki ezt nem tudja a 18,5 ezer dolgozó közül? — 920 ezer tonna teljesítményű lesz. A korszerűséget bizonyító minőségi jellemzők a laikusnak nem sokat mondanak. De a szakemberek esküsznek erre az új, korszerű technikára. A „melegüzemiek” bíznak benne, s nagyon várják; s a biztos és közeli jó * Annyira hideg volna, hogy a borkóstoló is fázik? Vagy újfajta alkoholellenes propaganda? (Pócs Imre felvétele) fonákja Tv-adó épül Győrött Győrött is szaporodnak a panaszók a tv-adások vételére, illetve a kép minőségére. A vételi viszonyok megjavítására a városban kis teljesítményű, 1 kilovoltos adó épül, 15 millió forintos költséggel. A Soproni Posta- igazgatóságtól kapott információ szerint az adó 1979-re készül el. Lehetővé teszi, hogy a városban és környékén még szobaantennával is vehető legyen a budapesti televizió műsora. Az adó a színes műsorokat is továbbítja. A Soproni Postaigazgatóság területén a másik jelentős fejlesztés a kabhegyi tvadó rekonstrukciója, amelyre 55 millió forintot költenek. Az első ütem munkáinak nyomán még az idén megjavulnak az 1-es program vételi viszonyai Győr- Sopron, Veszprém és Vas megyében, továbbá a Balaton körzetében. A teljes rekonstrukció után a Kab-he- gyi adó jó minőségben sugározza a második programot MOZGÁSBÓL IS MEGÁRT A SOK Sok mozgásra biztatnak bennünket az orvosok. Attól tartok azonban, hogy egyesek félreértik a jó szándékú tanácsot, és azt tartják egészségesnek, ha egyik üzemtől a másikig sétálgatnak. Itt kilépnek, ott belépnek, és az sem baj, ha ettől híznak — a pénztárcák. Ám nemcsak azzal jár ez az „egészségügyi” sétafikálás, hogy aki ügyesen változtatja a helyét, anyagi előnyre is szert tesz. Ä másik és ugyancsak nem elhanyagolható következmény: a munkaerőgondokkal küszködő vállalatok nem szívesen nyúlnak a fegyelmezés eszközéhez. Félnek, hogy megsértődik a dolgozó és továbbáll. Akit pedig elkapatnak, az egyre többet enged meg magának. Például nem megy be dolgozni, ha nincs hozzá kedve. És ez bizony nem ritkán fordul elő a nyári mezőgazda- sági munkák, téli disznótorok, lagzik, farsangolás idején. Tíz borsodi üzemben végeztek vizsgálatot a népi ellenőrök és azt találták, hogy egy év alatt több mint 240 ' ezer munkaóra esett ki a termelésből igazolatlan hiányzások és más el nem fogadható okok miatt. Ez a veszteség forintban számítva körülbelül 24 milliót jelent, létszámban pedig azt, hogy az említett tíz üzemben 111 emberrel dolgoztak kevesebben a tényleges létszámnál. Szóval hiányzanak emberek, ezért nem mernek fegyelmezni a vállalatok, s mert nem mernek, így még többen hiányoznak. „Ördögi kör” — szoktuk mondani. Pedig nem is annyira ördögi ez és csak addig kor, ameddig a vállalatvezetők meg nem szakítják — néhány kemény fegyelmi eljárással. A mozgáshiányt pedig — ha van — pótolják a sétafikálók a gyárkapun belül. Például úgy, hogy rendesen, szorgalmasan végigdolgozzák az egész műszakot. Lehet, hogy ma még egy kicsit furcsán hangzik ez, de előbb-utóbb meg kell barátkozni mindenkinek a gondolattal. Mert igazából így egészséges! FORRÓ VIZET A KOPASZRA! — Mármint a kopasz farkasra, de arra is csak a mesében. Az viszont egyáltalán nem tréfás, Cicivízióba illő dolog, ha a fürdőszobacsapból kezd zuhogni a csirke- kopasztóan forró víz és a szegény lakó nagy hirtelenjében azt sem tudja, hova kapjon. Nem tudja a házfelügyelő sem, hiszen az elzárócsap a pincében van, a pin- cekulcs viszont nincs sehol. Illetve — mint később kiderül —, a MIK ügyeletes vízvezeték-szerelői őrzik. A példa nem új, a népi ellenőrzés tavalyi példatárából idéztem. A csap persze már nem folyik, ám a MIK kifogásától ma is melege lesz az embernek. A MIK vezetősége ugyanis azt közölte a népi ellenőrökkel, hogy a tartalék elzárócsapok rendszeres vizsgálatára nincs mód, tekintve, hogy túl sok ilyen biztonsági szerelvény van. Dúskálunk a tartalékcsapokban és ez a fényűzés magában hordja büntetését. A MIK nem tudja növelni ellenőrző és javító .kapacitását, így nincs más hátra, mint megtizedelni a csapokat. OLAJAT TALÁLTA»' MISKOLCON Ügy gondolom, hogy a cím a szenzáció erejével hat és egyes olvasók máris fontolgatni kezdik, belépjünk-e az olajexportáló országok szövetségébe (OPEC), vagy saját szakállunkra hasznosítsuk a kincset. De korai az öröm, városunkat belátható időn belül nem fogják Szaúd- Arábia mellett emlegetni. Az olaj ugyanis, amit itt-ott — csatornában, kertek alján — leltek, az az ÁFOR telephelyéről szökött meg. Beszivárgott a földbe, majd a talajvíz titokzatos csatornáin át eljutott a környező lakóépületek, üzemek udvarára. Az ÁFOR új telephelyének megépítése régóta húzódó terv. Ám addig is, amíg valóra válik, jó lenne megszüntetni a miskolci olajforrásokat. (békés) tudatában könnyebb elviselni a port. a hőséget, a füstöt. a veszélyeket rejtő avult technikát. Tudni, érteni és érezni kell. hogy itt nemcsak műszaki kérdésről van szó. Nemcsak gazdasági megfontolások vezették a 7—8 milliárd forintos beruházás engedélyezésére pecsétet nyomó kezet, hanem politikai okok is ... Ha Diósgyőrben a vas a kenyér, akkor az új acélmű a jövő. Méltó társa a nemesacélhengerműnek. Csépányi Sándor vezérigazgató elmondta, hogy az új acémű a számítógéppel együtt épül. — Ha lesz elég acélunk, akkor maid a hengerművet is rákapcsoljuk a komputerre. Törje „ő” a fejét, hogy a látszólagos teljes kanacitást hogyan lehetne még fokozni. Amíg szűkében vagyunk a hengerelnivalónak. addig fö- s lösleges a nemesacélmű számítógépe. Bár a terv előírta, de nem építettük be. Minek? Kél daru kérésié A korszerűsítés, az ésszerűbb gazdálkodásra törekvés nem minden esetben jelent egyet azzal, hogy milliók, milliárdok invesztálódjanak be. A sok közül csak egy példa. Dr. Szarka Tivadar főenergetikus őszintén bevallotta, hogy kezdetben féltek a 22,8 millió forintos energiamegtakarítási tervtől. (Az LKM energiaköltsége tavaly kétmilliárd forintra rúgott.) Félték, de azért 40 milliót spóroltak meg... Azaz. dehogyis spóroltak. Gazdálkodtak. Feleslegesen egy wattot sem dobtak ki az ablakon. Dr. Almássy József gazdasági igazgatóhelyettes a hatékonyság növelésének egy nagyon prózai, de újnak egyáltalán nem mondható módszerét ismertette meg a hallgatókkal. A külső /vállalkozók által teljesített megrendelések költségszámláit a korábbinál nagyobb figyelemmel ellenőrizték. A kohászat kiadásai 3—6 százalékkal csökkentek! (Enyhén szólva tévesek voltak a számlák.) A készletezési hiányosságokkal kapcsolatos kifogások ürügyén valaki megpendítette, hogy a gyáron belüli készletezési munka méltatlan a diósgyőri acél híréhez. „Ha mondjuk 15 bugát kell előszedni. akkor két daru egy napig dolgozik, amíg a sokféle minőségű, és alkalomszerűen elhelyezett anyagok közül az éppen megfelelő bugát előhalássza...” Egyek vagvuok a varossal Egy nagy gyárban az öröm is nagyobb, a gond is keserűbb. Miskolc iparának ötéves produktuma 100 milliárd forint. Minden harmadik forint a kohászatban termett meg. Ami a gyárkapun belül történik, az nemcsak 18.5 ezer embert érdekel. A fizetésemelés. a nyereségrészesedés, a fejlesztési terv nemcsak 18.5 ezer embert érint. Egyek vagyunk a várossal! — csúszott ki véletlenül a vezérigazgató száján ez a leírva és látszatra patetikus mondat... De csak leírva, de csak látszatra. Az acélcsurgató, kalapács-szívverésű csarnokokban más az akusztikája a szavaknak. BRACKÓ ISTVÁN