Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-02 / 27. szám
Tudni UpU megtartani okét H miskolci kóizal r» t ■B íwzeie Ha a korházi betegellátásról beszelünk, általában az or- osok munkájára gondolunk. Csak ritkán kerül szóba, hogy gyógyító munkában éppoly fontos szerepe van az ápoló zemélyzctnck, mint az orvosi karnak. A félelmekkel és fájdalmakkal küszködd beteg leggyakrabban aíj ápolóival ta- ílkozik. Ezért az ö lclkiismActcs — vagy felületes — ínun- ájukról ítéli meg esetleg az egész kórházat. Nem mindegy chát, hogy a betegágyak mellett kik és hogyan dolgoznak. Az MSZMP Miskolc váro- I Egészségügyi Bizottsága - a gyógyító munka szín- onalának továbbfej lesztésé- ez keresve az utat — feliérte a városunk kórházai- an dolgozó ápoló személyei helyzetét. A felmérés loasztalatait' a pártbizott- ág a legutóbbi ülésén megitatta, s határozatokat fo- adott ei. i A többség! fiatal Hatszáznegyvennyolc szak- olgozót interjúvoltak meg felmérést végző kórházi HSZ-aktívák. Megállapítot- ik: a többség 35 évnél fia- alabb. A megyei vezető kór- ázban a 20—25 éves kor- sztály dominál, a Semmelweis és a vasgyári kórházán a 31—35 év közöttiek, ííg a tüdőgyógyintézetben 36—40 évesek részaránya legmagasabb. A felmérés- e vontak 53,7 százaléka há- asságban él, 12 százalékuk lvált vagy özvegy, az ápolnék 20.7 százaléka egyedül 1, 51 százalékuk gyermekes, ibbnyire egy gyermekük an. A lakáshelyzetükre vonatozó adatok azt mutatják, ogy sok segítségre van zükségük. Csupán 17.7 szá- alékuknak van föbérleti la- ásuk, túlnyomó többségük saládtagként lakik a szü- 5kkel. egyötödük albérleten, illetve nővérotthonban 1. Érthető hát, hogy a 648 zakdolgozó több mint 46 zázaléka elégedetlen lakás- elyzetével, ugyanakkor zonban csak kévésüknek an érvényes lakáskérelme enyújtva. Az iskolai végzettséget izsgálva kiderült: ahol a obbség a fiatal korcsoport- oz tartozik, ott a középis- olát végzettek aránya ma- asabb. Csaknem egyharma- uk három évnél rövidebb teje szerezte meg képesité- ét, tehát pályakezdőnek milÖSÜl. Nagyobb megbecsülést Az ápoló személyzet anya- i helyzetéről érdekes kép lakúit ki: 82 százalékuknál z egy főre jutó havi jöve- elem 1000—2500 forint kö- ött van. Viszonylag magas zoknak az aránya, akiknél z egy főre jutó jövedelem neghaladja a 2500 forintot. A szabad idő felhasználóéról adott válaszokat ele- nezve megállapította az gészségügyi pártbizottság: z ápolónők többsége ház- artási munkával tölti el szalad idejének túlnyomó rézét. A szórakozásra fordí- ott idő csupán 30 százalé- Luknál magasabb, mint nayándorkiállítás a vezérlő / fejedelemről Tokaj-Hegyalja szülötte, II. tákóczi Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából íagyszabású kiállítást állít issze a Borsod megyei Leváltál*, amely képekben áb- -ázolja a vezérlő fejedelem Hetének kiemelkedő mozzanatait. A vándorkiállítás ínyagát a sátoraljaújhelyi, íz ózdi és a mezőcsáti járás városaiban és községeiben mutatják be. pi egy óra. Általánosnak mondható elfoglaltság a televíziózás, az olvasás, a tanulás. Kirándulásra, sportolásra a nagy többség csak ritkán vállalkozik. A felmérés során vizsgálták azt is, mennyire elége- • dettek a szakdolgozók beosz-' fásukkal, munkakörükkel. A tapasztalat azt mutatja, hogy a többség mind a négy kórházban elégedett ezzel. Sajnos azonban, a szakmai továbbképzés, a továbbtanulás, az előrelépés lehetőségeit sokan ítélik kedvezőtlennek. S több mint egyhar- maduk úgy nyilatkozott: nem tartja megfelelőnek munkájuk társadalmi megbecsülését. A pártbizottság tagjai is elismerték az adatokat elemző vitában: valóban nagvobb erkölcsi méltánylást érdemelnének a kórházi ápoló személyzet tagjai-. Több dicséretet és kitüntetést is, Hiszen áldozatkészségük vitán felüli: az ápolónöhiány miatt a szakképzetteknek szinte állandóan kell helyettesítéseket is vállalniuk. A pártbizottsági határozatban megfogalmazódott: a kórházak szakvezetőinek biztosítani kell, hogy legalább az intézeteken bélül nagyobb erkölcsi megbecsülést kapjanak az osztályok szakdolgozói. Fokozottabb támogatást kell kapniuk lakáskérelmük kielégítéséhez, s meg kell teremteni továbbtanulásukhoz a feltételeket, a lehetőségeket. Az ápoló személyzetnek a továbbiakban is mindenképpen a figyelem középpontjában kell maradnia. Már csak azért is, hogy vonzóbbá váljék ez a pálya, ez a szép élethivatás. Számuknak gyarapodni kell, s tudni megtartani őket a fárasztó három műszak ellenére is. A szükség kívánja így. Mert hozhatunk millió törvényt, rendeletet az egészségügyi munka fejlesztésére — nélkülük ez nem megy! R. É. * Tóth Gusztáv kirendeltségvezetö ADDO-szimológép javító. sa közben. I (Solymos László felvétele) ADD0 -szerviz a Kossuth utcában Nemrég még ez volt: a hosszú számoszlop föle görnyedő adminisztrátor homlokán gyöngyözik a veríték, kezében remeg a golyóstoll, niíg a többszöri átszámolás után megvan a végeredmény. Ma már viszont a fürge ujjak nyomogatják a számológépek gombjait, szinte percek telnek el, és kész a hajdan több órát igénylő munka. Ehhez természetesen modern irodai gépek kellenek. Hazánkban egyre több vállalat használja a svéd ipar világhírű gyártmánycsaládjának, az ADDO-gépeknek több fajtáját. A Volán Tröszt megvásárolta a svéd gép szervizjogát. Így az országban ők foglalkoznak ezeknek az érzékeny műszereknek a karbantartásával. Január 1-től Miskolcon, a Kossuth utcában is üzemel egy kirendeltség. Vezetője Tóth Gusztáv. — Felméréseket végzünk Borsodban és a környező me. gyökben, hogy az általunk javítandó ADDO Facit és Rankerox gépekből mennyi üzemel — mondja Tóth Gusztáv. — Azt már tudjuk, hogy a megyében csaknem 500 svéd számológépet használnak. A leggondosabb kezelés mellett is előfordulhat üzemzavar, ezért vált szükségessé Miskolcon egy kihelyezett szerviz létrehozása. Egy munkatársunk rövidesen egyhónapos tanulmányútra indul Brnóba, ahol a Rank—Verox gépeket előállító üzemnél gazdagítja ismereteit. — Amint értesítést kapunk valamelyik vállalattól,, hogy hibás a számológépük, azonnal a helyszínre megyünk. Ha ott nem tudjuk kijavítani a hibát, akkor gépkocsival ide, a miskolci műhelyünkbe hozzuk a gépet Csak január elején indultunk, ám munkánk máris van bőven. I S. L. folyamatosan könnvebb „Folyamatosan, ütemesen tennelni — bármilyen furcsán hangzik is — sokkal könnyebb, mint szakaszosan, anyaghiánnyal sújtva dolgozni.” Ezt az ironikus megjegyzést Tóth Zoltán, a DIGÉP termelési főosztályvezetője tette a nagyüzem pártbizottságának pénteki ülésén. Nem ő volt az egyetl°n. aki a kooperációs fegyelem erősítését jelölte meg az előrelépés egyik feltételeként, Mónus Antal személyzeti és szociális igazgató joggal hivatkozhatott arra, hogy a DIGÉP na on szervezésidén vés vállalat. Vida Gusztáv esztergályos, a termékszerkezet átalakításával egvütt járó munkásátcsoportosítást kérdőjelezte meg, mondván, hogy a magasan kvalifikált munkahelyekre egyik napról a másik-, ra nem lehet, nem szabad közeoes képességű embereket állítani. De visszatérve a termelési főosztályvezető ironikus meg- jeci'zésáre: a diósgyőri gyár produktív tevékenységének legalább negyedrésze kapcsolatos a belső kooperációval. Azaz: egy termék amíg elkészül, három-négy helyen (gyáregységben) megfordul, s adott esetben egyszerre több főosztály is foglalkozik vele. Ez növeli ak adminisztrációt, fékezi a félkésztermék mozgását, lehetőséget teremt napokká összeadódó elcsúszásokra. A külső partnerekkel való. fokozotttan javuló kapcsolat arra int,, hogy a gyáron belüli viszonyok is sok lehetőséget,. tartalékot kínálnak még. Ez olyan többletet Ígér, amely anyagi befektetés, műszaki beavatkozás nélkül, pusztán szervezési intézkedéssel sokat hozhat a „konyhára”. A még meglevő hiányosságok fölemlegetése nem valami krónikusan helvtelen, hibás gyakorlatot idéz, hanem a jónál is jobb gazdálkodás szükségességére figyelmeztet. Minden . gépgyár ..szervezésigényes” vállalat, s. ez alól a DTOÉP sem kivétel. A sokféle, bonyolult technológiával készülő eén a módszerek sokrétűségét, a szüntelen finomításra szoruló termelési kapcsolatokat igényli. A nagymúltú gyárnak, a magasan képzett szakembergárdának szüntelenül újítania kell. hogy lépést tarthassan a korral, s mindazoknak a várakozásoknak megfeleljen, amelyeket a terv ír elő, s amelyeket a Diósgyőri. Gépgyár munkásai remélnek. • B. I. Világhírű ólomkristály Az Ajkai Üveggyár világhírű termékei iránt ebben az évben is rendkívüli a kereslet, a külföldi és a hazai piacon egyaránt. Az ólomkristály kelyhekből nem tudnak annyit gyártani, amennyit a külföldi megrendelők igényelnének. éppen ezért kereskedelmi partnereik már jó előre lekötik termelésük nagy részét. A szerződések alapján az ajkai üveggyár első féléves termelése már elkelt. Legnagyobb vásárlójuk az idén is Kanada, ahová az év végéig másfél millió kelyhet szállítanak. Ezt követi az Egyesült Államok, s egyre növeli megrendelését Japán is. Kapadába és az Egyesült Államokba elsősorban a hagyományos, dús csiszolású ólomkristály kelyheket szállítják. Ugyanakkor az európai piacon — főleg Francia- országban egyré keresettebbek a modern, kevésbé dú- I san. de. mélyen csiszolt poharak. Ezek készítésében nagy szerepet kapnak a gyémántkorongok. amelyek gyorsan és biztosan hatolnak a legkeményebb üvegbe is. Jelenleg 18 gyémántcsiszoló géppel rendelkézik az ajkai üveggyár. r Útépítés, tatarozás Az idén tovább javul az LKM lakótelepein élők helyzete. A vállalat az idén megépítteti a Gorkij-telepet a Szinvával összekötő szennyvízcsatornát, aszfaltozzák a DVTK-stadion környéki, úgynevezett számozott utcákat, s több lakótelepi ház tatarozását is elvégzik. >|c Távvezeték épül... Sajószögednél építik a Munkács—Göd 400 kV-os távvezeték leninvárosi leágazását. A 42 méter magas, 13,5 tonna súlyú tartóoszlopokat a földön szerelik össze, és egy speciális daru segítségével állítják fel. Képünkön: daru segítségével egy darabban állítják helyére, egy 120 kV- os tápvezeték tartóoszlopát. (Horváth Péter felvétele) fonákja ALKOHOLÓGIA Az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság folyóiratában, az Alkohológiában olvastam egy érdekes cikket arról, hogyan hajtják végre a kereskedelmi és vendéglátó vállalatok a belkereskedelmi * miniszter 1972-ben hozott rendeletét. E rende’et meghatározta az italárusítással -foglalkozó üzletek körét, és bizonyos fokig korlátozta az árusítást. 7500 kereskedelmi és vendéglátó egységben néztek utána, volt-e foganatja a jó célt szolgáló rendeletnek. A tapasztalatok — enyhén szólva *— vegyesek. Van azonban a megállapítások között egy, amivel én nem azonosítom magam. Mint negatív jelenséget tárta fel a vizsgálat, hogy egyes intézményi, hivatali és üzemi büfékben alkoholt mérnek, és ez kifejezetten a munkahelyi vezetők (!) kívánságára történik. Szerintem nem szabad elmarasztalni ezért a munkahelyi vezetőket, hiszen kívánságuk mögött jó szándék munkál. Takarékoskodni kell minden vonalon, így például a reprezentációs költségekkel is. A szóban forgó vezetők nyilván a népgazdaság érdekeit tartják éber szemük előtt, és ezért, csakis ezért ragaszkodnak a szeszméréshez. Szinte látom, amint megérkezik a»külföldi üzlettárs, avagy a felügyeleti szerv képviselője, és az osztályvezető, főosztályvezető odainvitálja a büfé elé egy féldecire. Természetesen saját zsebből fizet. Tisztelet és megbecsülés tehát a szeszt árusító munkahelyi büféknek! Tisztelet és megbecsülés a derék vezetőknek ! FOGALMAZÁS Hadüzenet a piranhának címmel, érdekes kis hírt olvastam a minap arról, hogyan akarják kiirtani a Brazília folyóiban honos, veszedelmes ragadozó halat. Hogy milyen félelmetes jószág a piranha, azt így érzékelteti a hír: „ ... szívósságára iel- lemző: öt perccel azután, hogy fejét levágják, még mindig képes rendkívül súlyos sebeket ejteni.” Elgondolkoztam e hírecs- kén, de hiába törtem a fejem, nem tudtam rájönni, mivel képes sebet ejteni a huncut jószág, amikor már feje sincs. Vagy rossz a fogalmazás, és tulajdonképpen arról van szó, hogy hiába vágják le róla a halat, a fej még öt perc múlva is képes súlvos sebeket ejteni? így is nehéz elhinni, de legalább logikus. Bizony, vigyázni kell a fogalmazással. A minap például ázzál kezdte felszólalását egy tanácstag, hogy szeretné, ha kerületük újabb alkotással gyarapodna. Már kezdtem örülni, hogy szobrot, térplasztikát, netán szö- kőkutat kér — ezekből ugyanis nincs elég új lakótelepeinken —, de már a következő mondatból kiderült, hogy nyilvános W. C.-re .gondol. Mitől alkotás egy illemhely? Talán attól, hogy befestik — zöldre? FARKAS Ö? Egy héttel ezelőtt azt bátorkodtam írni ugyanezen a helyen, hogy az állatok viselkedését kutató tudósok szerint, a farkasból háziállattá nemesített kutya mindmáig falkavezért lát gazdájában. A cikk megjelenése után nem éppen elismerő szavakat kaptam számos kutyabaráttól. Egyikőjük fel is keresett, és nekem szegezte a kérdést: * Ügy nézek ki, mint egy farkas? — Mondtam, hogy természetesen nem. — Akkor meg hogy merészel falkavezérnek nevezni?! — csattant rám. Szorult helyzetemben oagy hirtelen nem tudtam mást válaszolni neki. csak azt, hogy az állatok is tévedhetnek néha. Rajtam sincsenek körök, és mégis '•éltáblának nézett már számos veréb. (békés)
