Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-27 / 49. szám

JűHépnf a kétezret A DVTK számvetése Ma délután a III. kerületi Tanácsi Hivatal nagytermé­ben gyűlnek össze a DVTK 14 szakosztályának küldöttei, hogy a közgyűlésen meghall­gassák az egyesület elnöksé­gének és számvizsgáló bi­zottságának beszámolóját az elmúlt esztendőről. A Diós­győri Vasgyárak Testgya­korló Körének mostani kül­döttközgyűlése csupán ezt a feladatot végzi el, hiszen az OTSH elnöke úgy rendelke­zett, hogy a kiemelt egyesü­letek csak az olimpia után válasszanak új vezetőséget. Éppen ezért szerepel a köz­gyűlés napirendjén második­ként a vezető testületek megbízatásának egy évre tör­ténő meghosszabbítása. A választás elhalasztása minden bizonnyal azt ered­ményezi, hogy a közgyűlés rendkívül nagy figyelmet fordít majd az elmúlt év ér­tékelésére, és a feladatok meghatározásánál nemcsak a mostani esztendő, hanem a most kezdődő ötéves terv is szerepel majd. A 12. helyen Az elmúlt év eredményeit rögzítő beszámoló szintén nagyobb időszakot igyekszik átölelni, s ezért röviden visz- szatekint a most befejeződött ötéves tervidőszakra is. Ez ad alapot ahhoz is, hogy le­mérjük, mennyit fejlődtek 1975-ben. Az élen járó egye­sületek legfontosabb mérő­eszköze az a pontverseny, amelyet az egyéni olimpiai sportágak magyar bajnoksá­gai alapján értékeltek. En­nek eredménye fejlődést je­lez, de ez olyan kis mértékű, hogy akár stagnálásnak is nevezhetnénk. Különösen ak­kor, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt három esz­tendőben a növekvő pont- mennyiség sem tudta a leg­jobb 10 magyar egyesület közé sorolni a DVTK-t, amely 1975-ben 282 ponttal a 12. helyen végzett. Pont­szerző szakosztályai közül legeredményesebb az atléti­kai (92 pont), a birkózó (81), a súlyemelő (53) és a kajak­kenu szakosztály (32). Ezen­kívül pontot szerzett még a kosárlabda (12) és a labda­rúgó (10) szakosztály. Pont nélkül zárták az évet a tor­na-, a vívó- és a kézilabda­szakosztályok. I j szakosztály Mindez nemcsak azt bizo­nyítja, hogy a DVTK — je­lenlegi szakosztályi szerkeze­te miatt — csak kevés vasat tarthat a tűzben, hanem azt is, hogy a jövőben az egyé­ni olimpiai sportágak növe­lésére kell a hangsúlyt he­lyezni. Ezzel a jogos kíván­sággal nagyon szépen össze­egyeztethető a közgyűlés elé kerülő határozati javaslat­nak az a pontja, mely sze­rint rövid időn belül meg kell teremteni az úszószak­osztály létrehozásának felté­teleit, valamint ki kell dol­gozni a kajak-kenu és a súlyemelő-szakosztály A-ka- tegóriába való sorolásának követelményeit. Jelentős, s a vezetésre egy­re nagyobb teherként nehe­zedő probléma, az egyesület létesítményi helyzete. A ki- emeltségi követelménynek, a legmagasabb kategóriába való sorolás feltételeinek ál­talában azért nem tudnak mindenben eleget tenni, mert a szükséges létesítmények nem állnak rendelkezésükre. Ez ügyben — a kazánház üzembe helyezésén kívül — gyakorlatilag semmilyen fej­lődés nem történt, s ez nem­csak az egyesületi vezetés hibája. A létesítmények érdekében Az egyesület működési te­rülete alapszabálya szerint is Borsod megye, társadalmi elnökségének tagjai a megye és a város jelentős beosztású vezetői, az egyesület műkö­dését magasabb szintű párt­ós állami határozatok támo­gatják, mégis ' nagy gond ki­vitelezőt találni a DVTK új létesítményeinek megépíté- 1 sére. Kétségtelen tény, hogy az anyagi eszközök előterem- 1 tése körül is van még tenni- | való, de az induló tőke ren- ! delkezésre áll, s mégsem je- I lentkezik tevőleges támoga­tásban az a szimpátia, amit a társszervek rendszeresen kinyilvánítanak. A közgyűlés beszámolójá­ban mindez így nemigen hangzik el, de nem lehet másként magyarázni a hatá­rozati javaslat azon monda­tát, miszerint: „Nehéz gon­dokkal küzdve igyekeztünk a létesítményi helyzetünkön változtani — sikertelenül.” A jövő feladatainak meg­fogalmazásából kitűnik, hogy az egyesület vezetése tisztán látja helyzetét, és tudja, mit kell tennie a fejlődés meg­gyorsítása érdekében. Ide tartozik az A-kategóriás szakosztályok számának sza­porítása, a jelenlegi 1966 iga­zolt versenyző számának 2386-ra való emelése, az újabb testnevelés-tagozatú iskolák szervezése, a sportor­vosi munka megszervezése, s még néhány olyan feladat, amit ma délután minden bi­zonnyal elhatároz a DVTK küldöttközgyűlése. HORVÁTH KÁLMÁN A hét vége sporteseményei A SPORTCSARNOKBAN hajráznak a kézilabda Avas Ku­pa résztvevői: a két nap folya­mán nem kevesebb, mint 20 (!) mérkőzést játszanak. A szomba­ti műsor: 13.00: Hejőcsaba—Papp József SE (férfi); 13.45: DVSC— D. Kinizsi (női); 14.30: MÉMTE —Hejőcsaba (férfi); 15.15: Egri Vasas—DVTK (női); 16.00: D. Ki­nizsi —Ny. Volán (női); 16.45: Ny. Tanárképző—Egri Vasas (női); 17.30: Edelény—M. Vörös Meteor II. (férfi); 18.15: DVSC— Ny. Volán (női). Vasárnap, 8.30: LMTK-MÉMTE (férfi) ; 9.15 : Ny. Volán—Tiszavasvári (női); 10.00: D. Dózsa—M. Vörös Me­teor (férfi kiemelt); 10.55: Ti­szavasvári—VSZ Kosice (férfi kiemelt); 11.55: VSZ Kosice— Ny. Tanárképző (női); 13.30: KVSE —VSZ Kosice II. (férfi); 14.15: Mezöcsát—Lokomotiva Kosice (női); 15.00: Tiszavasvári—DVSC (női); 15.45: D. Dózsa II.—Ny. Petőfi (férfi); 16.40: D. Dózsa— VSZ Kosice (férfi) kiemelt); 17.35: Ózdi Kohász—M. Vörös Meteor (férfi kiemelt); 18.20: MEAFC—Edelény (férfi). Hétfőn 16 órakor a MEAFC NB I-es férfi kosárlabdázói ját­szanak bajnoki mérkőzést a USE csapatával. A NÉPKERTI MÉMTE-pályán vasárnap dél­után 14 orakor első tavaszi baj­noki mérkőzését játssza az MVSC a bajnokaspiráns DMTE ellen. A KUBIKBAN holnap 14 órakor ifjúsági csa­patok részvételével indul az el­ső ízben kiírt röplabda Avas Kupa, melynek döntőit vasárnap 9 órától láthatják a sportág ked­velői. A STADION tornatermében vasárnap délután 12 óra 30 perckor úttörő, ser­dülő és ifjúsági súlyemelő ki­választó versenyre kerül sor. A SZABADSÁG gyógyfürdő medencéjében va­sárnap délelőtt 10 órától rende­zik a serdülő úszók megyei fe­dettpályás bajnokságát. FELSÖZSOLCAN a Pokolcsárda előtti autóbusz- megálló mellett vasárnap 9 óra 30 perckor indul az atléták me­zei idénye. A megyei bajnokság küzdelmeire kerül sor vala­mennyi kategóriában. BÄNKÜTON Ma:fyB-qyőztes a sportcsarnokban Tovább „kísérleteznek” a románok? — Komoly ellenfelekkel vívandó mérkőzéseken né­hány fiatalt akarunk kipró­bálni — mondta egy héttel ezelőtt Nicolae Nedeff, a vi­lágbajnoki címet védő ro­mán kézilabda-válogatott hírneves edzője —, s ugyan­akkor remélem, sikerül fo­koznunk az együttesben az olimpiai hangulatot is. A többszörös világváloga­tott Penu, Gatu, Kicsid, Li­eu, Birtalan, meg a többi jól ismert játékos mellett Avram, Mironiuc és Folkner is magára öltötte e héten Ploestiben és Brassóban a spanyolok elleni találkozón — melyet igen biztosan nyer­tek a házigazdák — a címe­res mezt, s minden bizony­nyal a mi sportcsarnokunk­ban is tovább „kísérletezik” majd a román szakvezetés. Ez viszont arra enged követ­keztetni, hogy a nagy hírű gárda ellen is van „keresni­valója” fiainknak. Faludi Mihály, a magyar válogatott szakvezetője, ilyen szempontból nyugodtabban ülhet a kispadon, hiszen Varga, Bartalos, Kovács és társai különböző tornákon, olimpiai selejtezőkön már bizonyították az újjászerve­zett együttes erejét. Egy biz­tos: nem mindennapi sport­élményben lesz részük a mérkőzést megtekintőknek — a sportcsarnok lelátóján, vagy a tv képernyője előtt — a ma 16 óra 45 perckor kezdődő találkozón, mely előtt a D. Dózsa és az Özdi Kohász játszik előmérkőzést. Meggondolatlan szervezés! A serdülő asztalitcniszezők számára nagyszabású ver­senyt hirdettek a hét végére. A helyszín: Cegléd. A jelleg: vidéki, területi verseny. A baj: Cegléd valamennyi szám­ba jöhető éjszakai férőhelyének, „vendégágyának” száma 80! Mert: nem kell különösebb szakismeret annak megállapítá­sihoz, hogy erre a versenyre 400—500 nevezés volt várható! Kétnapos versenyre! A rendezők azért találtak „megoldást”: a más városból érkezettek átmehetnek aludni Szolnokra, vagy Kecskemétre. Netán saját kocsijukon? Serdülő verseny — gyermeteg szervezés, de főleg: meggondolatlan! (horváth) Az SBTC szombaton és vasárnap egy­aránt 11 órai kezdettel rendezi a sí szövetség a magyar élvo­nal rajthoz állásával a Lillafü­red alpesi bajnokságot. Az elmaradt mérkőzések lejátszása után tegnap az MLSZ-ben elkészítették a labdarúgó Magyar Népköz- társasági Kupa újabb for­dulójának sorsolását. Az el­ső forduló után állva ma­radt csapatok március 3-án és 17-én — tehát „oda-visz- sza” alapon — játszanak a legjobb nyolc közé jutásért. Az első mérkőzésre Salgó­tarjánban, március 3-án ke­rül sor, s a továbbjutást véglegesen eldöntő 17-i visz- szavágót Diósgyőrben rende­zik meg. A DH tippjei 1. Dorog—Komló 1 2. Szolnoki MTE—MÁV DAC 1 3. Várpalota—BVSC x 4. Jánoshalma—Szarvas x 5. J. Lehel—Szolnoki MÁV 2 6. Internazionale—Torino x 7. Ascoli—Milan 2 8. Perugia—Fiorentina x 9. Sampdoria—Cesena x 10. Lancrossi—Novara 2 11. Palermo—Pescara 1 12. Reggiana—Avellino 1 13. Spal—Genoa 2 Pótmérkőzések: 34. Varese—Ternana 1 15. Brindisi—Catania 1 I 16. Foggia—Brescia 1 Rajt az NB Ill-ban A vasárnap a labdarúgás hí­veinek tavaszt jelent: a máso­dik és a harmadik vonalban in­dul ugyanis a bajnokság „má­sodik félideje”! A rajt azonban tulajdonképpen folytatás, hiszen a múlt év decemberében a „rá­játszással” a tavaszi forduló első mérkőzésére már sor ke­rült. Ez annak idején igen gyen­gén sikerült a miskolciak szá­mára, hiszen csupán a B. Vo­lán szerzett egy pontot, míg az MVSC és a HCM vereséget szenvedett. S ezek az eredmé­nyek is hozzájárultak ahhoz, hogy mindhárom együttesünk rendkívül gyenge helyezéssel — az MVSC 9., a HCM 18., a B. Volán 19. — zárta az 1975. évi küzdelmeket. Mi tagadás, a „mérlegjavítás” a vasárnapi fordulóban sem tű­nik egyszerű feladatnak, hiszen az MVSC a bajnoki címre to­vábbra is pályázó DMTE csa­patát fogadja a Népkertben (!), a HCM Tégláson a Hajdú Vasas ellen igyekszik fordítani hely­zetén, a B. Volán pedig Raka- mazon kísérli meg a szinte le­hetetlennek tűnő feladat meg­oldásához, a bentmaradáshoz az első lépéseket megtenni. S hogy mi várható? Erről be­széljenek a szakvezetők. TÓTH JÓZSEF, az MVSC ed­zője: — Több játékosunk kényszerű kiválása miatt át kellett szer­veznünk a csapatot, ami egye­lőre — az igen szorgalmasan végzett alapozási munkák elle­nére — nem jelent előnyt a gár­dának. A DMTE-t igen nehéz ellenfélnek tartjuk, mégis bí­zunk a sikerben!... összeállí­tásunk: Serfőző — Szűcs, Lo­cher, Leiszt, István — Szabó Gy., Kerecsényi — Rozgőnyi, Galló, Vodicska, Madarász. Cse­reként Kun, Korhűt és Buko- venszky áll készen. KARETKA LÁSZLÓ, a HCM technikai vezetője: — Lelkiismeretesen végzett felkészülési munkát, s a csa­pat bentmaradási reményét hoz­ta komoly veszélybe az utolsó két hét bals I :rencse-sorozata. Hat standard játékosunkat nél­külözzük majd a rajtnál sérü­lések, bevonulás, leállás és el­tiltás miatt! Így csupán a tisz­tes helytállás reményével utaz­hatunk Téglásra. Valószínű ösz- szeállításunk: Szőke — Zajácz, Kuzma, Várkonyi, Béres — Kun­falvi, Temesvári, Lévai — Lac­kó, Krisztián, Vodicska. Cse­rék: Várnai, Fekete. BALÁZS ANDRÁS, a B. Vo­lán edzője: — Számunkra a bentmaradás szempontjából az első öt for­duló döntő lesz, tehát nagyon „ráhajtunk” majd. Rakamazra is egy pontért utazunk a kö­vetkező csapattal: Czibere — Previtzer (Kónya), Jónás I., Fa­zekas, Takács — Körösi (Far­kas), Varga, Petrovics — Petrás, Babus (Kertész), Pálur. (monostori) Nem akármilyen bútoi j(c A csemovicki bútorgyárat nemrég a kiváló minőségért k tüntetésben részesítették. Képünkön: az üzem egyik új gat nitúrájának részlete. Kormányozható léghajc az Északi-sarkon Nyikolaj Blinov, a neves szov­jet sarkkutató azt javasolja, hogy az eddig megszokott, jé­gen úszó kutatóálíomások he­lyett dolgozzanak a tudósok az Északi-sarkon kormányozható léghajókkal. Az úszó jégtáblákra szerelt ob­szervatóriumok immár negyedik évtizede segítik a kutatókat az északi-tengeri út időjárásának és jégviszonyainak prognosztizálá­sában. Az elmúlt ősszel kezdte meg tevékenységét az „Északi­sark” elnevezésű, sorrendben huszonharmadik arktiszi megfi­gyelőállomás. Ezt a munkát a kormányozható léghajók még eredményesebben* végezhetik el — állítja Nyikolaj Blinov, a le- ningrádi arktikai és antarktikai intézet munkatársa. A kormá­nyozható léghajó nagy előnye, hogy mozdulatlanul képes le­begni az óceán felett. Ez lehe­tővé teszi, hogy összehasonlít­ható adatokat nyerjünk az Ark- tisz valamely meghatározott körzetében a hidrológiai ren szer dinamikájáról. Az óceáno állandóan sodródó megfigye állomások segítségével ez me valósíthatatlan volna. Napjain ban — állítja Blinov — a ke mányozható léghajó megbíz!: tóbb a jégtáblánál, hiszen ne törhet össze, s nem fenyegeti a veszély sem, hogy a melege vizekre sodródva felolvad, leningrádi, kijevi és más terv zöirodák elvben elhatároztá hogy megtervezik a sarkkutató hoz felhasználható kormányt ható léghajót, amely teljessé gél megfelel majd az Észal sark követelményeinek. Tart szintetikus anyagból állítják e héliumgázzal fogják megtölte a meghajtásáról pedig gazda« gos gázturbina — a későbbié ben atommotor — gondoskod majd. Az ilyen jármű éjszaka tud repülni, bármelyik évsza ban, és sem az. eljegesedés, se az erős szelek nem fenyeget biztonságát. Képek a sziklafalon Tadzsik régészek i. e. III— I. századbeli rajzokat fedez­tek fel a Nyugat-Pamír egyik folyójának sziklapartjain. A művészi gondossággal meg­alkotott képek tematikája meglepően változatos. Külö­nösen megkapóak a vadász- jelenetek és a „tájképek”. A sziklarajzok tudományi jelentősége abban rejli hogy bizonyítékul szolgálna arra, hogy az akkori lakosc telepes életmódot folytatta: ellentétben a korábbi felt« véssél, mely szerint ezen területen nomádok éltek. Életmentő sisak koraszülötteknek A szülést követő órákban vagy na­pokban bekövetke­zett halál a gyer­mekhalandóság leg­gyakoribb formája. A halál oka leg­többször légzési vagy vérkeringési zavar. A légzőszervek elégtelen működése miatt fellépő gyer­mekhalál kiküszöbö­lése érdekében ame­rikai orvosok egy csoportja G. Gregory vezetésével olyan Ké­szüléket dolgozott ki, amely lehetővé teszi, hogy a szülést követő, végzetessé válható időszakot áthidalják és a szervezetet normál működésre állítsák. Az eljárás igen egyszerű. Az újszü­lött fejét nagyjából az űrhajósok sis -lk­jára emlékeztető szerkezetbe teszik. A sisak belsejében a normálisnál valami­vel nagyobb a lég­nyomás, s ez a tü­dőket „munkára’» kényszeríti. A ké­szülék különösen a koraszülöttek eseté­ben alkalmazható si­kerrel. Hogyan működik egy ilyen „életmen­tő sisak”? Az orvo­sok már elég ré­gen megállapították, hogy a koraszülött yermek szervezett­ől hiányzik, vagy csak igen kis meny- nviségben mutatható ki lecitin, amely a tüdőhólyagocskák- ban található. A le- citinhiány miatt a tüdőhólyagocskák : helyett, hogy k nyílnának, Összehi zodnak, és nem ei gedik át a levegő Ezzel a gyermek tu ladásos halálát id< zik elő. Az „életmentő s sakban” — mint err líteftük — a norm* lisnál nagyobb nyomást oiztosíri nak, ami an kényszeríti a cüd< hólyagoeskákaí. hogy nyíljanak s •/ és engedjék át a i< vegöt. A sisak tehi biztosítja a norm lélegzést mindadeíi. amíg a szervezet el nem állít annyi I« cilint, amennyi bí: tosítja a tüdőhőlvf gok normál mükt dését. Miért nevetünk? Évszázadok óta a tudósok és filozófusok igyekeznek tisz tázni a nevetés mechanizmusát. Felteszik a kérdést: mi a oka annak, hogy az ember tud nevetni, és mi a különösé, nevetés és mosolygás között? Vajon a nevetés szorosan kap csolódik az élvezethez, ahogyan azt Freud állította? Vág; pedig a lelki feszültség levezetésének egyik formája lenne Mind ez idáig még nem sikerült kielégítő magyarázatot ta lálni ezekre a kérdésekre. J. E. Van Hooff azt állítja, hogy a nevetés és a mosolygó, érzelmek és gondolatok kifejezésének eszköze. Elmél/te sze rint az-a jelenség, hogy a csimpánz hangtalanul felhúzza aj kait és a fogait mutatja, kezdetben a veszéllyel szemben védekezés jele volt. A későbbiek folyamán a megadás és i barátságos magatartás kifejezőjévé vált. Ugyanez a fejlődé: jellemzi az emberi mosolygás kialakulását is. Ezzel szemben a nevetés kezdetleges formája az állatol csoportos játéka, kergetőzése során figyelhető meg, amikoj legtöbbször nyitva tartják szájukat. Az állatok egyébként akkor is kitátják szájukat, ha csiklandozzuk őket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom