Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-26 / 48. szám

+ A fehér a duzzasztott per lit. Vigyázni kell a szállításra, mert egy kis szél is könnyen szárnyra kaphatja. Zemplén kincse A perlit pörkölve jó TakerékGshodjuiilr, ét ésszerűen! Napjaink egyik leggyakrabban hangoztatott témája a ta­karékosság. Tiszteletre méltó törekvések ez irányban, a leg­csekélyebbnek tűnő dolgokban is megnyilvánulnak. Hova­tovább. olykor a túlzásig. Nem volt véletlen, hogy például az egészségügyi pártaktíván az MSZMP KB alosztályveze­tője, dr. Vidovszky Károly hangsúlyozottan figyelmeztetett: nem arról van szó, hogy most már aztán eloltsuk a lépcső­házban a villanyt csak azért, hogy az áramtakarékosságot szolgáljuk. Mert hiszen többe kerülhet az a lábtörés, amit a sötétség miatt elszenvedhet bárki, mint az a néhány kilo­watt megtakarított áram. Az is erősen vitatható, hogy mi a haszna annak, ha az éjjel-nappal nyitva tartó benzinkutak közül néhányat már az esti órákban lezárnak, mondván: elég. ha kettő működik, a többi kút üzemeléséhez szükséges áram megmarad. Ugyan- akkor-azonban hosszú sorokban várakoznak a késői órákban tankoló gépkocsivezetők, közöttük természetesen tehergép-. kocsisok is. akik többnyire produktívabban is el tudnák töl­teni azokat a félórákat. A takarékosság lehetőségét tehát ésszerűségében, célszerű­ségében és következményében is vizsgálni kell. Következmé­nyében, mert az sem lehet mindegy, hogy az egyik intéz­mény takarékossága hogyan jelentkezik a másik, vele munkakapcsolatban állónál. Olykor a legésszerűbbnek látszó takarékossági szándék megvalósítása hihetetlenül sokba ke­rülhet — másütt. Ékes példája ennek a sátoraljaújhelyi kórház központi fűtésének a históriája. A kórház fűtését két évvel ezelőtt korszerűsítették. Éveken át tartó előkészítés, fontolgatás előzte meg az eredetileg fűtőolajra tervezett, később azonban tüzelőolajra módosított fűtőrendszer megépítését. Tüzelő­olajjal kellett ugyanis megoldani a kórház fűtését, mert rá­jöttek, hogy a sátoraljaújhelyi ÁFOR-kirendeltségnek nin­csen fűtőolaj-fogadó állomása, a kórház számára szükséges fűtőanyag szállítását tehát nem tudná biztosítani. Az új fűtőrendszer egyébként remekül bevált a 400 ágyas, százezer lakos egészségügyi ellátását biztosító kórházban. Meglepetésre azonban — tavaly októberben — értesítést kaptak a Nehézipari Minisztérium Országos Energiagazdál­kodási Hatóságától, amelyben közlik a kórház vezetőivel, hogy az intézmény fűtéséhez a tüzelőolaj használatát csak 1976. december 31-ig engedélyezik. Ezt követően át kell térni a fűtőolaj-használatra. A kórházvezetők a kazánház tervezőjéhez — a Budapesti Középülettervező Vállalathoz — fordultak szakvéleményért, hogy akkor most már mit is kell hát tenni? A szakvélemény egyértelmű: csakis átalakítással vagy új kazánház építésével lehet megoldani a fűtőolajra való áttérést. Az átalakítás drága, nehéz, igen veszélyes munka. Veszélyes, mert csak üzem közben lehet átalakítani, hiszen a kórház konyhája és mosodája is a kazánház által termelt gőzzel üzemel, nem szólva arról, hogy a betegeknek is tisztálkodniuk kell. Az átalakítás az olajtartályoknál csak lángvágással és hegesztés­sel oldható meg, ez pedig tűz-, robbanás- és életveszélyes. Az átalakítást a szakértők nem javasolják, bár egy új fűtőrendszer megépítéséhez képest ez lenne az olcsóbb, „mindössze” kb. 625 ezer forint. Az új viszont kétmilliót igényelne. * Ám nemcsak é2ért nem javasolják a fűtőolajra való átté­rést, hanem azért sem, mert — mint kiderült — az ÁFOR sátoraljaújhelyi kirendeltsége továbbra sem tudná biztosi* tani a fűtőolaj szállítását, mivel erre nincs megfelelő be­rendezéssel ellátott fogadóállomásuk, nincs olyan tankautó­juk. Két dolog között választhatna tehát a kórház: vagy épít egy fűtőolaj-lefejtő állomást és vesz néhány speciális tankautót, vagy épít a városon keresztül — a vasútállomás­tól a kórházig — egy iparvágányt. Mindkét megoldásra tíz­milliók kellenének. És akkor még nem is beszéltünk a ka­zánház kéményéről, amely a fűtőolajostól eltérő szabvány­ban készült. Azzal is kellene hát valamit csinálni, nehogy környezetvédelmi szempontok miatt kifogás érje. További, ki tudja mennyi forint volna tehát annak az átalakítása is. Hogy mennyivel lenne olcsóbb a kórház évi fűtése, ha végül is netán áttérnének a fűtőolaj (pakura) használatára, nyilván kiszámolták már valahol. De hogy amíg eljutnának az évi. esetleg pár tízezer forintos megtakarításig, mennyi pénzt emésztene fel, az előre talán ki sem számítható. Ho­lott legelőször talán ezt lenne jó összeadni! RADVÄNYI ÉVA Ifiósáöi vezetők értekezlete Tudja ön, mi a perlit? Nos, perlitnek hívják részint a kohászatban a vas—szén­ötvözetek egyik szövetszer­kezetét. de egy szürkés szí­nű vulkanikus kőzetnek is ez a neve. Bennünket most az utóbbi, a kőzet, hazánk egyik ritka ásványi kincse érdekel. Az országban egyedül itt, Bor­sorban, a zempléni hegyek­ben található. Iparszerűen csak Pálházán termelik. Amit ennek az ásványnak a történetéről, felhasználásáról megtudtunk, azt Varga Ti­bor, a Hegyaljai Ásványbá­nya és Előkészítőméi pálházi üzemének laborvezetője mondta el. Nemcsak a hutába való Zemplén kincsét már több száz évvel ezelőtt is ismer­ték, használták. Az üveg­gyártás alapanyaga volt. Bi­zonyítja ezt a környéken a sok hutára végződő falunév. Öreg házaknál még ma is őriznek régi hutákban for­mázott színes üvegeket. A nagyipar megjelenése azon­ban lassan elsorvasztotta ezeket a kisüzemeket. A per­Az Üvegipari Művek mis­kolci üveggyárában készítik az építőipar igényeit kielégí­tő U-profil, ornament és dró­tos üveg jelentős hányadát. Az U-profilüveget három színben állítják elő. Jelen­leg a fehér színű üvegből naponta 9—10 ezer folyómé­tert készítenek. Azért csak lit ismét haszontalan kő lett. Újjászületése 1939-ben kezdődött Amerikában. Egy Boyer nevű kutató egyik kí­sérlete után kemencéjének tüzét egy lapát homokkal akarta eloltani, amikor érde­kes jelenséget látott. A tűzre szórt gyöngyös kavicsszemek (a perlitszemcsék) elkezdtek duzzadni, és mint a patto­gatott kukorica, felfújódva röpködtek ki a tűzből. A magyarázat egyszerű: ez a szürkés kőzet 3—4 szá­zalék kristályvizet tartalmaz, ami a hirtelen nagy hő ha­tására gőzzé válva elpárolog, a megduzzadt szemek pedig nagyobb térfogaton megder­mednek. A pörkölt perlit ki- fehéredik, térfogata a 15— 20-szorosára is megnő, sú­lya pedig ennek arányában csökken. A felfedezés utáni évben már kiterjedten hasz­nálták, főleg az építőipar­ban, kiváló hő- és hangszi­getelő tulajdonsága miatt. Mire használható? A laborkísérletek 1955-ben igazolták, hogy a magyar perlit is kifogástalanul hasz­ennyit, mert egyik kemencé­jük — nagyjavítás miatt — áll. Ügy tűnik, az idén nem lesznek rendelési • gondjaik az üveggyáraiknak, ugyanis mind a bel-, mind a külföl­di igények jelentős mérték­ben megnőttek, alig győzik azokat kielégíteni. nálható erre a célra. 1960- ban Pálházán nyílt bánya és előkészítő. Mivel zúzott, nyers állapotban könnyebb szállítani, mint nagy térfo­gaton, ezért a pörkölőüze­mek a felhasználó helyeken épültek, Nyíregyházán és Tapolcán. Jelenleg Pálházá- ról hat országba szállítanak perlitet, nagyrészt a nyu­gatnémeteknek és az osztrá­koknak. Az ENSZ-palota építéséhez is sok perlitet használtak, Bécsben pedig a perlittel szigetelt lakások ára maga­sabb az átlagnál. Széles kö­rű elterjedését nálunk első­sorban az gátolja, hogy a hagyományostól eltérő épí­tőipari technológiát kíván. Azért így is sok helyen fel­ismerték a jelentőségét és betonnal, gipsszel, vízüveg­gel kötve födémek, falak, csővezetékek szigetelésére használják. Alkalmas a kertészetek­ben tápanyaghordozónak is, jó nedvszívó képessége mi­att. Felhasználható folyadé­kok szűrésére és derítésére. A folyók felületére szórva megköti a szennyeződéseket. Láttunk szép csempéket is, amelyeket szintén perlitből préseltek. * A KGST-n belül Magyar- országé a feladat, hogy to­vábblépjen a perlit feldol­gozásában és felhasználásá­ban. Érdemes tehát odafi­gyelni erre az eddig aUg is­mert zempléni kőre. (Folytatás az 1. oldalról) Aligha kezd valaki lakás­építéshez OTP-kölcsön nél­kül. 1970 és 1975 között 12 ezer családi ház építéséhez nyújtott hosszú lejáratú kölcsönt a takarékpénztár Borsod megyei igazgató­sága, A hitelfeltételek január 1-től az eddiginél is kedvezőbbek, így várhatóan ez a szám sem csökken. Az igazgató el­mondta, hogy minden ilyen jogos hiteligényt ki tudnak elégíteni. A miskolciakat érdekli: el­készültek a Széchenyi út 3— 9. szám alatti épület tanul­mánytervei. Jövőre megkez­dik a Kossuth utca és a Szé­chenyi út sarkán levő fog­híjas telek beépítését. Azon ülést tartott a megyei KBT Tegnap délelőtt dr. Kole- szár István rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, a Borsod megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke vezetésével ülést tar­tott az MKBT elnöksége, majd megyénk Közlekedés- biztonsági Tanácsa. Ez utób­bin Tóth Tibor rendőr ezre­des, a megyei rendőr-főkapi­tányság helyettes vezetője számolt be az MKBT 1975- ben végzett tevékenységéről. A hozzászólásokra adott válasz után Hevér István rendőr alezredes, az MKBT titkára értékelte a nyolc te­rületi KBT 1975. évi verse­nyét, amelyet az encsiek nyertek az edelényiek és a szerencsiek előtt (az első há­rom helyezett 10 000, 6000, illetve 3000 forint jutalmat kapott). Végül az MKBT cél­kitűzéseit segítő legjobb ak­tívák kaptak jutalmat. Az MKBT tanácskozó tes­tületi ülése dr. Koleszár Ist­ván zárszavával ért véget. Húszmilliós haszon Bányász újítók A Borsodi Szénbányák Vállalatnál a napokban ér­tékelték az újítómozgalom elmúlt évi eredményeit. Is­mét növekedett az újítási kedv: 2247 ötletet nyújtot­tak be, s az 1581 elfogadott újításból 1545-öt vezettek be. A tényleges vállalati haszon meghaladja a húszmillió fo­rintot! A kiemelkedő ered­ményt produkáló újítóknak összesen 107 ezer forint ju­talmat fizettek ki az újítási díjakon felül. Várisi tanácstaiok beszámolói 1976. február 26. Dr. Farkas József, Észak-ma- gyarországi vizüe-i Igazgatóság, Vörösmarty u. 77., 115.30 órától; Vindt Márta, Miklós utcai álta­lános iskola, 16 órától. 1976. február 27. Ádám Jánosné. 48-as u. 13.. 17 órától; Tasnádi László, BAEV, Magyar—Szovjet Barátság tér, 18 órától. a területen emelkedik majd az ötszintes épület, ahol ko­rábban a Roráriusz cukrászda és a Béke étterem volt. Alsó szintjein irodák, üzletek lesz­nek, felső két szintjén 36 lakást alakítanak ki. Ezeket az OTP értékesíti. A lakásépítésre szánt hi­telek mellett az eddiginél jobban segít­hetik az otthonalapító fia­talokat. Minden rászorulót támogat­nak a bútorvásárlásban; a korábbinál többen vehetnek majd fel mezőgazdasági hi­telt is. Úgynevezett személyi kölcsönökre olyan keretet ál­lapítottak meg, amely meg­egyezik a korábbival. Borsodi újdonság: meg­szervezik az úgynevezett ta­nácsi kölcsönalapot. A taná­csok pénzéből létrehozandó A KISZ Miskolc városi Bizottsága holnap reggel nyolc órától a városi párt­40—50 millió forintos alap­pal a kisebb beruházások meggyorsítását segítik majd. A rövid- és középlejáratú hiteligényeket a tanács ille­tékesei fogják elbírálni. Új OTP-fiókok: az ötödik ötéves terv ideje alatt Mis­kolc új lakótelepein, azaz a diósgyőri városközpont­ban, az Avas-délen, a bel­városi lakótelepen építe­nek új üzletházakat. A lakosságot nem érinti, de érdemes megemlíteni, hogy komoly ügyvitelszerve­zési munka is folyik az OTP-ben. A több mint 200 ezer borsodi postai takarék- betét adatait R 20-as számí­tógépbe táplálja a SZÜV. Felszabadul néhány köny­velő, egyszerűbb, lesz a nyil­vántartás. (erdős) bizottság III. emeleti tanács­termében titkári értekezletet tart a nagyüzemi, intézmé­nyi és hivatali KlSZ-bizott- ságok titkárai számára. Az alapszervezetek akcióprog­ramját elfogadó, valamint a KISZ KB kongresszusi leve­lét és a szervezeti szabályzat módosítását megvitató, ed­dig megtartott második tag­gyűlések tapasztalatairól, s időszerű feladatokról lesz szó. a ház körül Végéhez közeledik a me­zőgazdasági könyvhónap vá­rosi rendezvénysorozata. Ma minden bizonnyal sokak ér­deklődésére számot tartó elő­adás hangzik el, délután hat órától az Ady Endre Műve­lődési Házban. Kulin Imre kertészmérnök, a pomázi kertbarátok elnöke és Szá- ger Ottóné kertésztechnikus a ház körüli virágtermesz­tésről tájékoztatják a mis­kolci kertbarátokat. * Laborméretű mini „perlitpattogtató”. Mikor készítői egy újítási kiállításra vitték, a zsűriben senki nem tudta, mi az a perlit... Több építőipari üveget gyártanak (kerényi) Ötszintes hás Az OTP tervei

Next

/
Oldalképek
Tartalom