Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1976-02-25 / 47. szám
KISZ-tilkárok értekezlete A KISZ-csúcsszervezetek és az újonnan alakult bizottságok titkárai részére tart értekezletet ma a Molnár Béla Ifjúsági és Üttörő- házban a KISZ Miskolc városi Bizottsága. Tájékoztatás hangzik el a második taggyűlések eddigi tapasztalatairól. áttekintik az elmúlt időszakban hozott legfontosabb IÍISZ-határozatokat, s időszerű feladataikról is tájékoztatják a megjelent ifjúsági vezetőket. I ziöiiási módszerek A mezőgazdasági könyvhó. nap városi eseménysorozatának keretében ma délután újabb előadást hallgathatnak meg az érdeklődők az Ady Endre Művelődési Házban. Vígh István ismerteti az államilag szabadalmazott, új zöldoltási módszereket. A napokban egy ismeretlen gépjármű nekiütközött a Besenyői út egyik betonból készült villanyoszlopának és abban tetemes károkat okozott. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat miskolci üzemigazgatósága I. számú kirendeltségének közvilágítási csoportja vet te munkába tegnap a sérült oszlopot. Átszerelték a megrongálódott vezetékszakaszt és kicserélték az utat megvilágító fénycsőarmatúrát. (Solymos László felvétele) A DH várospolitikai fóruma Üres szék nem volt Itt képviselők beszélnek © „Az országgyűlési képviselők kötelesek rendszeresen beszámolni működésükről választóiknak.” © „A tanácstagok kötelesek választóiknak a tanács munkájáról és saját tevékenységükről rendszeresen beszámolni.” A Magyar Népköztársaság Alkotmányából idéztük az előbbieket. A lapok hónapról hónapra kis közleményekben tudatják az olvasókkal a tanácstagok és az országgyűlési képviselők beszámolójának helyét és idejét. Ilyen, az alaptörvényünk által előírt aktusra került sor hétfő délután az I 2-es pártalapszervezet Baross Gábor utcai helyiségében. Kalló István tanácstag, Miskolc város parlamenti képviselője és Kammel Lajos- né, a városi tanács tagja találkozott választóival. o VÁROSBAN, ORSZÁGBAN GONDOLKODNI A teremben nem maradtak üres székek, de az aktivitás nem merült ki a részvételben; többen szót kértek és elmondták véleményüket a választókerület helyzetéről. Kalló István kimerítő és részletes beszámolót tartott arról, hogy mit hallott legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervünk téli ülésszakán. Azt is elmondta, hogyan dolgozik a megyei képviselőcsoport, milyen témák szerepelnek a testületi tanácskozásokon. Főleg országos gondokról beszélt, amikor gazdasági helyzetünket elemezte. Kammel Lajosné szűkebb hazánk, Miskolc fejlődésének bemutatása után a város ötödik ötéves tervének főbb előirányzatait ismertette. Szólt arról is, hogy , a tervidőszakban hogyan változik meg a Selyemrét. a MÁV-telep, a Szondi-telep, a Martintelep arculata. A legtöbb hozzászóló azt mondta el, hogyan tehetnénk többet lakóhelyünk szépítéséért, hogyan lehetne jobban megszervezni a társadalmi munkaakciókat. Bár voltak, akik saját problémájukat, egyéni panaszaikat adták elő, mégis láthatjuk, hogy a közéleti felelősség hatotta át az elhangzottakat. Lassan, de egyre többen tanulunk meg városban, országban gondolkodni... • FIATALOK, HOL VAGYTOK? Nagy kár viszont, hogy a beszámolón tapasztalt érdeklődés nem jellemző a tanácstagi fogadóórákra. Gyakran előfordul, h<^y a tanácstag keresi fel választóit és nem fordítva. Ez persze nem baj, hiszen az élő, eleven kapcsolat kiépítése egyaránt érdeke választónak és választottnak. Ami viszont szomorú; az idősebb generáció kevésbé sajnálja az időt és a fáradságot arra, hogy megismerje közös ügyeinket — esetleg segítsen azok intézésében —. mint a fiatalok. A hétfői beszámolón — e sorok íróján kívül — minden résztvevő már a negyedik, de inkább az ötödik, hatodik X-et taposta. Pedig ahhoz, hogy valaki „tudja” a demokráciát — meg kell tanulnia. Ezt pedig már az általános és a középiskolában el kell kezdeni. És hogy az állampolgári ismeretek oktatása még nem elég hatékony, jól mutatta a tegnapeiötti találkozó. Üresek a karzatok a tanácsüléseken. Az iskolai és a munkahelyi KlSZ-szerve- zetek, a lakóterületi népfrontaktivisták még nagyon sokat tehetnek azért, hogy a közéleti érdeklődés, a közéleti' aktivitás szerves része legyen . fiataljaink életének. E. Á. Di'm^ntes jooi tanácsadás A diósgyőri gyárak dolgozóinak tart díjmentes jogi tanácsadást ma délután 5 órától dr. Tirriár Lászlói a Bartók Bála Művelődési Központban. Béremelést kaptak a GYESen levők A Volán 3. számú Vállalatnál sokat törődnek a gyermekgondozási segélyt igénybe vevőkkel, ill. a szülési szabadságon levőkkel. Többeknek már ebben az időszakban, másoknak a GYES- ről történt visszatéréskor biztosították a munkatársaikkal azonos bért. 1973-ban 113, 1974-bem 135, míg 1975- ben 170 kismamát részesítettek alapbéremelésben, akik így — hosszabb-rövidebb távollétük ellenére — nem maradtak le fizetésben munkatársaiktól. Huszt, Guszjatyin, Bogorodcsány — ismerős a fülünknek c három szovjet település neve. Sokat hallunk mostanában róluk, hiszen fontos állomásai az orenburgi földgázvezetéknek, mely — ez is köztudott — nemzetközi kooperációval, szovjet és magyar szakemberek együttműködésével épül. Az utóbbi kettőhöz, azaz Guszjatyinhoz és Bogorodcsányhoz nekünk miskolciaknak különösen sok közünk lesz, hiszen lakások, gyermekintézmények épülnek az ÉSZAKTERV tervei alapján, a zsolcai házgyár termékeiből, a BÁÉV szerelőinek keze nyomán. A lakásokat, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket a földgázvezeték énítői és családtagjai használlak majd. (A buszti építkezéseket a debreceni tervezők és kivitelezők vállalták.) Az ÉSZAKTERV nem először dolgozik határon túli megrendelésre. A hatvanas évek eleién készítettek tervet az NDK-nak, közreműködtek Kassa közművesítésében, a iugosz'áv'ai Zéróénak pedig üzemcsarnokot terveztek. Ez a mostani munkájuk mégis sok tekintetben új. Mindenekelőtt azért, mert a már korábban elkészült szovjet beépítési és kiviteli tervek figyelembevételével kellett elkészíteniük programjukat. Meglevő települések központjában kell felállítani *" a lakóépületeket, gyermekintézményeket, boltokat, mégpedig úgv. hogy ne kel'i°n lebontani számos régi házat. Majdhogynem foghíjbeépítésről van tehát szó. Végül, de nem utolsósorban nehezítette a munkát a miénknél zordabb időiáras is. Az organizációs beiárás alkalmával például mínusz 30 fokot mértek a szóbanforgó területeken. Rövid a határidő Ezzel már azt is elárultuk, hogy a Dézsi János Ybl-dí- jas főtervező által vezetett kollektíva már felmérte a terepet. Tegnap ismét 10 fős csoport indult a tervező vállalattól a Szovjetunióba. Kerepesi Ferenc igazgató és Horváth István főmérnök j)c Magyar építők Huszton. elmondta azt is, hogy igen rövid határidőt szabtak számukra. 1975 novemberében kapták a megbízatást és ez év január 15-re el kellett készíteniük a tanulmánytervet. Február elején jártak Miskolcon a szovjet partnerek és a helyszínen tekintették meg azokat a lakóépületeket, . gyermekintézményeket, me-,, lyekhez hasonlót Guszjatyin- ban és Bogorodcsányban építenek majd. Tetszettek nekik az új típusú házgyári épületek és a BVPR rendszerű, azaz könnyűszerkezetes iskolák. Az utóbbit az avasi lakótelepen látták, és úgy nyilatkoztak, hogy visszatérve javasolják: a vezeték teljes hosszában felépítendő iskolákat a Miskolcon kidolgozott technológiával készítsék. Már »vártját a paneleket A munka neheze még hátra van, hiszen az alapozási és kiviteli terveket úgy kell elkészíteni, hogy április végén megkezdődhessen a lakóépületek szerelése. Guszjatyin- ban 140 lakást, 100 fős óvodát és 40 fős bölcsődét építenek. Bogorodcsányban is 140 lakás kell az építőknek, ám itt 960 gyerek befogadására alkalmas, 24 tantermes iskola készül a másik városéhoz hasonló nagyságú óvoda és iskola mellett. Terveznek továbbá Guszjatyin számára egy élelmiszeráruházat és szolgáltató létesítményeket. Az egyik ipari bázison pedig önkiszolgáló jellegű étterem és konyha épül majd, melyhez Debrecenben készült tervet adaptálnak. Az építőelemek gyártása már elkezdődött és március 25-én indul az első szállítmány. Speciális gépkocsi viszi az építőelemeket a határig, ott vasútra rakják, a fogadóállomástól az építkezés helyéig pedig ismét traile- rekkel továbbítják a paneleket. Hosszú az út és a többszöri átrakás is rongálhatja a paneleket. Külön meg kellett tervezni, hogyan rögzítsék a sérülékeny építőelemeket a vasúti kocsikon és a fogadóállomáson. Bár az alapozást és a szak- ' ift&fi munkát más 'vállalatok végzik, nagy munka vár a BÁÉV szerelőire, hiszen a jövő év közepe táján már át akarják adni a távvezeték építőinek a lakásokat. (békés) Képek a Szovjetunióból A jövő fémje és a barátság Amikor a bratszki vízi erőmű csu- paüveg falú vezérlőtermében O. L. Alekszejevics igazgatóhelyettes néhány éve arról tájékoztatott bennünket, hogy egy kilowatt óra villamos energia előállítása csupán 0,052 kopejkába kerül, tulajdonképpen fel sem tudtuk fogni ezt az érteknagyságot. Szibéria elektromos napjai, ahogy a vízi energiát, elsősorban a folyók energiáját hasznosító villamos erőműveket nevezik, igen olcsón állítják elő az elektromos energiát. Ahhoz, hogy nagy teljesítőképességű, korszerű ipar jöjjön létre, logikus, hogy először ezeket az elektromos műveket kellett felépíteni, megalkotni. A Szovjetunióban ma már sok ilyen elektromos nap van, amely nemcsak a vízi energiára, hanem más energiahordozókra, közöttük a legmodernebbre, az atomenergiára is támaszkodik. Az Angarán az első vízi erőművet Irkutszk közelében építették meg. Ennek az energiáját hasznosítja a várostól mintegy húsz kilométerre levő Selehov nevű kisvárosban az alumíniumgyár. A gyár főmérnöke látogatásunkkor elmondotta, hogy a magyar— szovjet timföld—alumíniumegyezmény keretében ők is feldolgoznak magyar timföldet, de a Magyarországról szállított alapanyag nagy részét más szovjet alumíniumgyárak. így a bratszki, a krasznojarszki, a novokuznyecki, de mindenekelőtt a volgográdi alumínium- gyár hasznosítja. A hős város. Volgográd centrumától a béke sugárútján vagy húsz kiloméBreusz Vaszilij Alekszandrovics brigádvezető. tért kellett megtennünk az alumínium- gyárig. E korszerű ipari létesítmény a volgográdi elektromos erőmű energiájával dolgozik. Ez a gyár volt az, amely annak idején elsőnek kezdet hozzá a szovjet üzemek közül magyar timföld feldolgozásához. Itt kísérletezték, alakították ki a megfelelő technológiát, amelyet azután azok a szovjet alumíniumgyárak is átvettek, amelyek magyar timfölddel dolgoznak. Ebben nem kis része volt Breusz Vaszilij Alekszandrovicsnak, az elektrolízisüzem brigádvezetöjének. Kollektívája az új technológia kialakításáért és bevezetéséért megkapta a Kommunista Brigád címet és egy magyar kormánykitüntetést, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. — Az alumíniumról azt tartják, hogy a jövő fémje — mondotta a fiatal bri- gádvezető. — En inkább úgy fogalmazz nék, hogy már a jelen fémje is. Van valami csodálatos abban, hogy több ezer kilométerre tőlünk magyar mun-r kústestvéreink, akiket nem ismerek, kibányásszak a bauxitot, timföldet állítanak elő belőle, magyar és szovjet vasutasok ezt vonatra rakják, mi pedig itt folytatjuk a munkát. Ezután, amikor megszületik az alumínium, akkor a tömbök és a tüskök ismét vor natra kerülnek és visszatérnek szülőhelyükre, hogy újra munkáskezekbe kerülve olyan termékek készüljenek belőlük, amelyek az embert szolgálják. A volgográdi alumíniumgyár teljes egészében magyar timföldből dolgozik. Vlagyimir Mihajlovics Oszipov. a gyár pártbizottságának titkára elmondotta, hogy a magyar—szovjet timföld—alumíniumegyezmény keretében megkötött szerződéseket mindkét fél pontosan betartja. — Ez az egyezmény mindkét fél számára előnyös — mondotta a pártbizottság titkára. — Hiszen önök sok bauxittal. mi pedig sok igen olcsó villamos energiával rendelkezünk. A volgográdi vízi erőműhöz még vagy félszáz kilométert kellett autózni. Míg a méltóságosan hömpölygő Volga útját álló hatalmas erőmű gátrendszerén átfutott velünk a kocsi, az jutott eszembe, hogy az alumíniumgyártáshoz bizonyára sok elektromos energiára van szükség; a világ legcsodálatosabb és i\yen értelemben igazi örök energiája azonban maga az ember. ORAVEC JÁNOS
