Déli Hírlap, 1976. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1976-02-24 / 46. szám

Az is hibás, aki ad? a rp rr rr I r lunodes borravalóról A sajtóban újabban meg­szaporodtak a „megkövetelt" borravalókról írott panaszok, jegyzetek. E témát mi is több ízben érintettük. E so­rok írója legutóbb egy ri­portban.' A riport egy MIK- héz fe'úiításáról szóit. A la­kók, több más panasz között, elmondták azt is: több sze­relő pénzt kér azért, hogy jobb minőségű munkát vé­gezzen. Tévedés ne legyen: ezek a szerelők a kifogástalan munkáért kapiák fizetésü­ket. Nyelvünk kifejezési gaz­dagságát dicséri, hogy ma­napság már nemcsak borra­valóról beszélünk, hanem van „kenő”- és „csúszó”-, van „bélés”-pénzünk is. Az utób­bival valamit kibéleinek, a csúszás az átadás módjára, a kenés a pénz rendeltetésére utal. Nem véletlen, hogy többször szólnunk kell ma­napság ezekről. Nálunk (sze­rencsére) nincs sok milliós, kormányokat megingató bot­rány. Nálunk (sajnos) a ke­ringésben levő kicsi pénzek gazdacseréit senki sem tart­ja vesztegetésnek. Körbejártam egy kicsit ezeket a pénzeket. — A dolgozóink felhábo­rodtak. Nekünk több alvál­lalkozónk van, azok kértek pénzt is, így mondják, de a mi dolgozóink nem... — mondták a MIK vezetői. Megvallom, nagyon örül­tem a tiltakozásnak. Tény:a kérés, de az elfogadás is sér­ti a munkásbecsületet. Egyet­len szépséghiba: a tények (amikről tudtak) ellen csak az írás megjelenése után tiltakoztak. Más: ugyanabban a ház­ban a lakók egymással ve­szekedtek a kínálgatások, a fizetgetések miatt. Minden­ki mást hibáztatott, de csak néhány lakás volt, ahol nem adtak semmit. H. János szobafestő: — Én nem dolgoztam ab­ban a házban, de korábban dolgoztam szolgáltató cégnél. Mit mondjak? Én soha se­hol nem kértem, de ha be­mentünk valahova, akkor volt terüljasztalkám. Ha va­lami extra dolgot kértek, akkor pénzt is. de nem igaz az. hogv csak a munkás a hibás. Néha nem elfogadni lett volna nehéz. Ha nem fogad­juk el, akkor mindenben hi­bát találtak volna... Én is adok... Vallatom magam: ha laká­som lenne, adnék-e én is? Félek, hogy igen! A minap nagy diadallal közölte ve­lem Z. Mihály, távoli rokon, innen másfél száz kilomé­terre lakást építő, de Mis­kolc környékén dolgozó ba­rátom, hogy ötezer forintot keresett egy nap alatt. Szili- kátblokkok kellettek a házá­hoz, s ha azt itt vásárolja meg, akkor szállítást, min­dent számítva 15 ezer forin­tot fizet ki 20 ezer helyett. (Blokk ugyanis ott is van, de drágább.) — Hanem hallod, nagyon megjártam. Adni akartam 500 forintot és majdnem ki­dobtak ... Pedig én a pin­cérnek is adok ... Az az ügyintéző,, aki nem fogadta el a pénzt, csak a kötelességét teljesítette. Hi­szem, hogy nem ritka az ilyen ember, példa rá a munkások tiltakozása is. De vajon gyakran nem magunk kínáljuk-e a lehetőséget, a kísértést ahhoz, amit szi­dunk? Esetleg azzal, ha el­tűrjük, hogy tőlünk kérje­nek. B. G. Főien itt lásfí Rendkívül dinamikusan emelkedett a Diósgyőri Gép­gyárban a politikai oktatás­ban részt vevők száma az elmúlt években. Míg a hat­vanas évek végén alig fél­ezren, tavaly már több mint kétezren látogatták az elő­adásokat és a konzultáció­kat. Felújítják a gyári fürdőt A dolgozók szociális kö­rülményeivel, annak javítá­sával sokat törődnek az Üvegipari Művek sajószent- péteri gyárának vezetői is. Az ötödik ötéves terv idő­szakában mintegy 25 mil­lió forintot fordítanak a munkakörülmények javításá­ra. Ezzel egyidőben korsze­rűsítik a gyár háromszáz fé­rőhelyes női öltözőjét és fürdőjét, valamint a százöt­ven személyes férfi öltöző- fürdő komplexumot. Korszerűsítik az anyagmozgatást A Borsodnádasdi Lemez­gyár Trilex üzemében éven­te mintegy 8000 tonna anya­got kell a dolgozóknak meg­mozgatniuk a feldolgozás so­rán. A belső anyagmozgatás korszerűsítésére, a technoló­giai sorok átszervezésére a napokban elkészültek a gyá­ri tervek, amelyek legfőbb erénye: lerövidítik az anya­gok útját. Az anyagmozga­tással kapcsolatos műszaki intézkedések eredményeként a lemezgyár Trilex üzemé­ben az idén már mintegy 10 százalékkal nő a termelé­kenység. Kitisztult a Búdra Mef szül a vízMátozás örömhírrel szolgált váro­sunk lakóinak tegnapi tele­fonbeszélgetésünk alkalmá­val dr. Takács Sándor, a KÖJÁL megyei igazgató-fő­orvosa. A Bódván levonuló szennyeződés mértéke oly­annyira csökkent, hogy teg­nap a késő délutáni órákban felodották a tilalmat. így a vízkivételi műből ismét kap­hat ivóvizet a város. Mint ismeretes, az Észak- magyarországi Regionális Vízmű sajóecsegi vízkivételi művében csütörtökön észlel­ték az első jelentősebb am­móniaszennyezést. Péntekre ez oly mértékben fokozódott, hogy le kellett zárniuk a Miskolcra irányuló ivóvíz- vezetéket. Azóta városunk­ban csökkentett nyomással üzemeltek a vízszivattyúk, s csak valamennyiünk takaré­koskodásának köszönhető, hogy vízkorlátozást sehol sem kellett bevezetni. Teg­nap délelőtt már olyan ala­csony volt a Bódva kémiai, szennyezettsége, hogy meg­kezdhették a csőrendszerek átmosását, A KÖJÁL labo­ratóriumi ellenőrzése délre kimutatta: a szabványos ér­ték alatt van a folyó ké­miai szennyezettsége. Így délután már ismét szolgál­tattak Miskolcnak jó minő­■#- A sajóecsegi vízmintát vizsgálják a KÖJÁL vízkémiai laboratóriumában. Ilyenkor különösen az emberi szervezetre káros mikroorganizmusokat keresik, és — mint pár nappal ezelőtt tapasztaltuk — szükség esetén vízkorlátozó intézke­déssel veszik elejét az esetleges fertőzéseknek. (Solymos László felvétele) ségű ivóvizet. A vízművek vezetői azonban kérik a la­kosságot, hogy ahol esetleg szabad szemmel látható szennyezettséget tartalmazna a víz, azt ülepítéssel távolít­sák el, mert ez valószínűleg a vezeték átmosásából ered­het. Ennek ellenére a víz iható — ülepítés után. Ma reggeltől tehát a vá­ros valamennyi részén meg­szüntették a vízkorlátozást. (tóth) Az elmúlt évben is lendü­letes újítómunka folyt a Lenin Kohászati Művekben. Ennek köszönhető, hogy a vállalat az alkotó kedvű dol­gozók jóvpltából 20 millió 650 ezer forint megtakarí­táshoz jutott. Ebből 12,7 mil­lió forint gyártási, 5,3 millió forint üzemszervezési, 1,6 millió forint gyártmányfej­lesztési jellegű újításokból „jött össze”. Képek a Szovjetunióból Leningrádi - levél Nincs egy esztendeje, hogy Lenin- grádban megismerkedhettem Konsztan- tyin Vasziljevics Covorusinnal, a Szo­cialista Munka Hősével, a városi párt- bizottság s a Béke-világtanács tagjával, A napokban levelet kaptam tőle, amely­ben érdeklődik, megbirkóztam-e tavaly megjelent, s nekem dedikált „A narvai sorompón túl” című könyvével. A könyv felcíme szerint a szerző életéről és ma­gáról vall ebben a műben, de Konsz- tantyin Vasziljevics számára ez csak ürügy, hiszen tulajdonképpen a forra­dalmi hagyományairól híres Putyilov gyárból Kirov Művekké nőtt hatalmas ipari objektum és a nagy munkáskerü­let fél évszázados harcát, tevékenysé­gét, életét mondja el. Emlékszem, a gyár múzeumában ta­lálkoztunk és beszélgettünk, több mint egy fél napon át. Ez az univerzális ké­pességű munkásember büszkén és biz­tos kézzel kalauzolt. A Kirov Műveket nemcsak a Szovjetunióban, de a világ minden táján ismerik. Az orosz mun­kásmozgalom számos vezető egyénisége megfordult itt. Lenin Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására cso­portot szervezett itt a múU század vé­gén, Kulinyin esztergapadja, amelyen több éven keresztül dolgozott, ma már a múzeum féltve őrzött tulajdona. De a nemzetközi munkásmozgalom kiemel­kedő személyiségei és a szovjet hatalom vezetői közül is számosán ellátogattak ide. Van egy külön vitrin, amelyben a magyar vonatkozású emlékeket őrzik, így például a Kun Béla 1928-as látoga­tásáról szóló újságtudósításokat, fény­képeket. Kádár Jánosnak 1957. március 25-én a gyárban tartott nagygyűléséről majd 1974 szeptemberi látogatásáról szóló fotókat, újságkivágásokat. Ebben a vitrinben van a magyar pártküldött­ség ajándéka. Kiss István Kossuth-dijas szobrászművész tanácsköztársasági em­lékművének kicsinyített bronzmása, a csepeli munkások, a Magyar Néphad­sereg és számos magyar küldöttség em­it iompfíam 3A HAPBCKOfó 3ACTABOPÍ ■ Í pi&ét J olasz—OTP Minta-lakótelepeket létesítenek A lakásépítési ütem foko­zása és a karbantartás fej­lesztése érdekében tegnap az OKISZ székhazában együtt­működési megállapodást írt alá dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója és Rév Lajos, az Ipari Szövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöke. A megállapodás értelmé­ben az V. ötéves tervidő­szakban az ipari szövetkeze­tek által felépítendő 37 ezer lakásból 18 ezer az OTP megrendelésére készül. Eb­ből 12 ezret vidéken, 6 ez­ret Budapesten adnak majd át. Elhatározták azt is, hogy a megnövekedett építő­ipari feladatok végrehajtá­sára 47 építőipari szövetke­zetét lakásépítésre szakosíta­nak; a lakások fenntartásá­ra, felújítására és épületta- tarozásra 16 szövetkezetét, lakáskarbantartásra pedig 21-et jelölnek ki. Ezzel a szolgáltatások új formáját vezetik be. Az OTP anyagi támogatá­sával és. közreműködésével a szövetkezetek bővítik a mű­szaki tervválasztékot, s olyan minta-lakótelepeket lé­tesítenek, ahol a legkorsze­rűbb és leggazdaságosabb építési módokat valósítják meg. • Az együttműködési megál­lapodás aláírásakor az OTP vezérigazgatója öt szövetke­zet vezetőit, műszaki szak­embereit és szocialista bri­gádjait jutalmazta meg. Ezek a szövetkezetek az elmúlt öt évben a legtöbb lakást építették fel kiváló minőség­ben az OTP megrendelésére. w £:</.*$ Y f A könyv két első oldala a szerző fényképével és dediká dójával. léktárgya, egy díszes oklevél és plakett, amelyet a budapesti Országos Mező­gazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron nyert el a gyár 1970-ben, K—700 típusú összkerék-meghajtású traktorával. Most. hogy sikerült megbirkóznom a négyszáz oldalas orosz nyelvű könyv­vel, Konsztantyin Vasziljevics és társai nehéz és gazdag életével, az jutott eszembe, hogy tulajdonképpen a gyár múzeuma szinte tökéletes illusztrációja és dokumentációja is lehetne ennek a könyvnek. Ez a gyár, a maga munkás­gárdájával mindig élen járt a harcban a szovjet hatalom megteremtéséért és megvédéséért, és élen járt a munkában a szocializmus felépítéséért, most pedig a kommunizmus alapjainak lerakásáért. Konsztantyin Vasziljevics levelében ar­ról is tudósít, hogy a Kirov Művek ép­pen úgy, mint az egész szovjet nép újabb munkasikerekkel köszönti a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXV. kong­resszusát. A Kirov Művek nagy mun­káskollektívája — mint írja —, teljes erejével részt vesz a kongresszus tisz­teletére kibontakozott hallatlan méretű össz-szövetségi szocialista versenyben. A X. ötéves tervet, melynek a kong­resszusra készült direktíváit alaposan áttanulmányozták, a minőség tervének nevezték el. Megszületett a jelszó: „Munkásgaranciát a minőség ötéves tervének!” Mert nem a termelés meny- nyiségi növelése a fő feladat most — írja levelében Konsztantyin Vaszilje­vics —. hanem a minőség és a haté­konyság javítása. A levelet olvasgatva eszembe jutott, hogy Konsztantyin Vasziljevics már 60 éves, haja teljesen ősz; de vissza tudom idézni magamban fiatalosan ragyogó szemét. És így egyáltalán nem csodál­kozom ennek a sokat megélt munkás­embernek nyugdíj előtti ifjúi lelkese­ORAVEC JÁNOS Külföldön nyaralnak a borsodi bányászok A Borsodi Szénbányák Vállalat dolgozói a nyáron ismét külföldön pihenhetik ki a munka fáradalmait. Az idén Lengyelországban — csereüdültetés keretében — 80 felnőtt és 36 gyermek töltheti a szabadságát. A fel­nőttek Zakopanéban nyaral­nak 14 napig, a gyermekek pedig a lengyel tengerpar­ton három hétig. A vállalat üdülőiben ugyanennyi gyei bányászt fogadnak. íen­A rómaiak eldugták Miért ma van a szökőnap? A mai nap: február 24-e, kedd, szökőnap. Az általá­ban négyévenként ismétlődő szökőév eggyel több napja abból adódik, hogy a csilla­gászati évszakok változásán alapuló napév nem pontosan 365, hanem megközelítően 365 és egynegyed nap. Az így megmaradó, a naptárban fel nem tüntetett órák összeadva négyévenként — kis eltérés­sel — 24 órára kerekednek, ez a szökőév 366. napja. A szökőnap a logikát felborítva nem február 29-e. hanem február 24. Ennek oka, hogy a régi rómaiak, félve az is­tenek haragjától, „eldugták” a többlet-napot, s február 23- a után 23-a másnapját számolták, a hónap látszólag így megmaradt 28 naposnak. Ennek nyomai a mai naptár készítésénél is megmutatkoz­nak: amíg más években a Mátyások február 24-én ün­nepük névnapjukat, addig most és más szökőévekben 24- e szökőnap, s 25-e Má­tyásé. Ugyanígy egy-egy nap­pal később ünnepük névnap­jukat a Gézák, a Sándorok, az Ákosok és az Elemérek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom