Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-24 / 20. szám

Lőrincre, Pestre ¥ endégnumkások a Pamut fonók A fonógépek mindenütt egyformán kattognak. Az automatagépek ügyesek, de a nyolcórai talpalást nem tudják megszüntetni. Igaz, néhány éve a televízió be­mutatott egy újítást. A ke­réken mozgó széken ülve kellett az elszakadt szálakon megkötni a takácscsomót. A többi ment magától. Azóta sem hallottunk e praktikus szerkezet sorsáról. Viszont annál többet a szakmunkás­hiányról ... Olyannyira, hogy a Lőrin­ci Fonóban és a kaposvári gyárban a drága gépek mun­káskéz híján ott álltak ki­használatlanul. Valami meg­oldást kellett találni. Háromszor, nésvszer A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyárában kedve­zőbb a helyzet. Sőt: innen segítik a testvérüzemeket. Akik huzamosabb időn át vendégeskednek, jól is jár­nak. Persze a családanyák ritkán vállalják ezt a kirán­dulást. Inkább a lányok. Huronyica Ilona is moso­lyogva mondja, hogy a szü­lei nem nagyon örültek a huzamosabb távollétnek. Négy alkalommal a kaposvá­riakat, háromszor pedig a pestieket segítette egy-egy hónapig. Mindig visszavá­gyott. Egy-egy hónapnál to­vább sohasem bírta. Pedig az ottani üzem vezetői csá­bították, hogy maradjon. Jobban húz a szíve az itteni gépekhez. Ott nehezebb volt a munka. \ gépek kisebb hüvellvel dolgoznak, nagyobb és súlyosabb az előfonál. mint itt. Soltész-Nagy Anna, ha megy, ikertestvérével megy. Másutt nemcsak az előfonál nehezebb, hanem a távoliét is. Soltész-Nagy Anna egyhuzamban öt hónapig volt vendég- munkás. (Solymos László felvétele) Ketten jobban elboldogulnak idegenben. Ók is jó pár hó­napot vendégeskedtek Ka­posvárott és Pestlőrincen. Általában a téli hónapokat szemelték ki a távollétre. Szándékosan csinálták így. Mezőcsátról járnak be, ami télen nehezebb, mint más­kor. Így is 4 órát veszítenek naponta a szabad idejükből az utazgatással. Kaposvárott viszont helyben, korszerű munkásszállóban laktak. Érdemes volt? Ók is azt mondják: job­ban megdolgoztak a pénzért. Ott nyolc oldalt „vittek”, ami négy gép felügyeletét je­lenti. itthon meg csak há­rommal van dolguk. A tartósabb kiruccanásnak van meg igazán az eredmé­nye. A munkásszállót min­den vendég ingyen kapja. Jár a 31 forintos napidíj, és megtérítik az utazási költ­ségeket is. Aki az egy hó­napra ráhúz még egyet, an­nak a fizetésen felül 300 fo­rint jár, s minden további távol töltött hónap után ugyanennyi. A Soltész-Nagy ikrek legutóbb öt hónapig voltak távol. Annáék is inkább csak Kaposvárott jártak el mozi­ba. Pestből keveset láttak. Pedig megvolt rá a lehető­ség, hogy ne csak ők adja­nak Pestnek, hanem kapja­nak is valamit. Hogy ne csak a pénzért mondhassák: ér­demes volt. OLÁH ERZSÉBET iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiii"|niiiiiiiiiiiiii*uiiiin,,,l|Hiiiiiiiiiuii E HETI KÉRDÉSÜNK: iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiittiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiitiiiiiiiiiiitiiiiiiiiii"1 Pótolja-e a villamost a tatárdombi buszjárat? Alig több, mint egy hete, január 15-én a Miskolci Köz­lekedési Vállalat megszün­tette a tatárdombi villamos­vonalat, s villamospótló autó­buszokat közlekedtet az Iván utca és a Marx tér között. Az eddigi tapasztalatok nem egyértelműen kedvezőek. Er­ről szóltak a Diósgyőri Gép­gyár III. számú telepén dol­gozók is ... ® Varga László, a DIGÉP szakszervezeti bizottságának szervező titkára: — A dolgozók leginkább azt kifogásolták, hogy az autóbuszon — amely tudva­levőleg elsősorban a gép­gyári dolgozóknak a tatár­dombi egységbe időben tör­ténő szállítását hivatott szol­gálni —. a kohászati dolgo­zók miatt — akik akár a vá­rosból érkező gyorstáratok­kal. akár a Kilián-lakótelep felől villamossal érkeztek és szálltak át — egyre többen lemaradtak, s nemegyszer el is késtek munkahelyükről. Ez egyébként érvényes a Marx térről induló autóbu­szok esetében is. Előfordult, hogy néhány iárat kimaradt, nem fudiuk. milyen okból. Éppen ezért — a dolgozók­kal egyetértésben — azt kér­jük a közlekedési vállalattól, hogy amennyiben lehet, az autóbuszok — amelyek, hang­súlyozni kívánom: villamos- pótló autóbuszok — vagy csak az Iván utca—Tatár­domb között közlekedjenek, vagy pedig ne álljanak meg a Lenin Kohászati Művek­nél. • Ügy tűnik, a gépgyá­riak kérése hamar meghall­gatásra talált a Miskolci Közlekedési Vállalatnál. Ko- lozsváry István főmérnök ugyanis ezeket mondotta: — A vállalat vezetése úgy döntött, hogy az 1976. január 26-i. hétfői üzemkezdettől a 9/Y jelzésű villamospótló autóbuszok egyik irányban sem állnak meg az LKM ka­pujánál levő megállóban. A Marx tér—Tatárdomb között tehát mindkét irányban meg­állás nélkül közlekednek. A panaszok többségét mi is is­merjük. Igyekszünk is ki­vizsgálni azokat, éppen ezért ellenőreink fokozottan figye­lemmel kísérik az új vonal- szakaszt. Emellett tervezzük, hogy májustól olyan üzem­idejű és intenzitású járatot közlekedtetünk az Iván ut­cáig. mint amilyen jelenleg a 21. számú járatunk. Min­den bizonnyal ez fogja vég­legesen megoldani a ma még égetőnek tűnő gondokat. (tóth) Nagyvilái-ssf A Miskolci Városi Könyv­tár és az Ifjúsági Ház által közösen rendezett folyóirat­estek sorában legközelebb a Nagyvilág szerzőit várják az Ifjúsági Könyvtárba. A ja­nuár 26-án, hétfőn este 6 órakor kezdődő író—olvasó találkozón Eörsi István, Ger­gely Ágnes, Kada Júlia és Mihályi Gábor beszélnek munkájukról és a két évtize­des múltra visszatekintő, na­gyon népszerű világirodalmi folyóiratunkról. Nőfelelősük továbbképzése A Lenin Kohászati Művek nőfelelősei részére tovább­képzést tartanak január 27— 28-án. A kétnapos tanfolya­mon a nők érdekeit képviselő választott bizalmiak módszer­tani útmutatást kapnak az elkövetkezendő időszak fel­adatainak sikeres megvalósí­tásához. Zaj A Diósgyőri Gépgyár több üzemében a minimálisra csökken tették a zajt. Sajnos, még nem egy helyen hallás- károsodás fenyegeti a dolgo­zókat. Legutóbb háromszáz munkásnál végezték el a szükséges vizsgálatokat, s közülük 81-nél észleltek ki- sebb-nagyobb halláskároso­dást. Erre erős emberek jártak... Miskolcon, a Tokaj étte­remmel párhuzamosan, a Szinva partján nagyon szép lámpatestek világították meg az utat. Sajnos, múlt időben kell ezt írnunk, mert isme­retlen lettesek úgyszólván az egész sor világítását tönkre­tették. Városunk sok költ­séggel, nagy gonddal igyek­szik az estéket is széppé va­rázsolni a hangulatos kan­deláberekkel. A kedvünket rontó „erős emberekkel” szemben a legkíméletlenebb felelősségre vonás alkalma­zását javasoljuk... Papírforma Gyárak, hivatalok irattárosai a megmondhatói, néhol mi­lyen töméntelen mennyiségű küldemény vándorol egyik osz­tályról. egyik hivatalból a másikba nap nap után. Százasá­val készülnek jegyzőkönyvek, feljegyzések, amelyekből elég lenne két-három példány, hiszen többen úgysem illetékesek a döntésben, tudomásulvételben. Mégis sokkal több helyre küldik el őket. pusztán a biztonság kedvéért. Hogy később, ha egyszer netán gond adódik, a feljegyzés szerzője hivat­kozni tudjon az iktatószámra, mögé bújhasson, moshassa kezét, ne kelljen felelősséget vállalnia. A fontoskodók is szívesen gyártanak papirosokat. Levele­zéssel pótolják az érdemi munkát, mert hogyan is jutna eszébe valakinek — gondolják —. hogy az aggályos fogal- mazású levelek, följegyzések látszatelefántja mögött bolhányi munka lapul. A gazdasági életben és az emberek közérzetében egyaránt felbecsülhetetlen károkat okoznak a tények fedezetét nélkü­löző papirosok. Elintézetlen ügyek vannak mögöttük, ront­ják az értékes munka becsületét. Azt a hiedelmet keltik munkatársakban, ügyfelekben, hivatalos partnerekben, hogy nem a dolgok maguk, hanem a papirosok a fontosak. Szinte felszólítanak a látszat-tevékenységre, miközben az ügy ki sem mozdult a holtpontról. Válaszleveleket, följegyzéseket sürgetnek, kikövetelik saját példájuk utánzását, miközben minden marad a régiben, csak a papirosok gyarapodnak. Ezt a kárt akkor tudjuk valódi méreteiben fölbecsülni, ha azt is tudjuk, hogy még a nélkülözhetetlen papíroknál sem elég pusztán a papírformák betartására ügyelni. A levelek, a feljegyzések, az ügyek, emberekhez, emberek dolgaihoz kötődnek. Minden kitöltött, teleírt. szép fehér papírlapnak csak akkor van létjogosultsága, ha értünk van. ha bennün­ket szolgál. Minden egyéb esetben kínosan takarékoskodni kell vele. V. E. Szocialista ísrigásSvezeSüs tanácskoztak Tegnap délelőtt a vállalat régi ebédlőtermében tanács­koztak a DIGÉP szocialista brigád vezetői. Varga Barna­bás szb-titkár köszöntője után Kovács Zoltán termelé­si igazgató adott tájékozta­tást az elmúlt év munkájá­nak, ezen belül a kongresz- szusi verneny TI. szakaszá­nak eredményeiről. Elmondotta az igazgató, hogy a vállalat nemcsak 1975. évi tervíeladatait, hanem a IV. ötéves tervre vonatkozó célkitűzéseket is maradékta­lanul teljesítette. Ez megfe­lelő alapot adott az új esz­tendőre, illetve az V. ötéves tervre való felkészüléshez. Megköszönte a szocialista brigádok és vezetőik tavaly végzett nagyszerű munkáját, amely nélkül a vállalat ma nem beszélhetne olyan elé­gedetten az elmúlt öt évről. Arra kérte a brigádvezető­ket, s rajtuk keresztül a szo­cialista brigádokat, hogv 1976-ban és az azt követő években is dolgozzanak a nagy múltú gyár, a jó kol­lektíva hírnevéhez méltóan. A beszámolót tartalmas vi­ta követte, amelynek során 18 , szocialista brigádvezető mondta el, hogyan szeretnék jó vállalásokkal segíteni a DIGÉP idei kötelezettségei­nek teljesülését. Nyugtató után dopping Csőre töltött kávéfőzők A legtöbb irodában, mun­kahelyen „csőre töltve” áll a kávéfőző. De talán olyan ház sincs, ahol a vendéget meg ne kérdeznék, iszik-e kávét? Sőt, kérdezés nélkül tálal­ják. Nemzeti italunk lett. Ma már az évi három kiló felé tartunk a kávéfogyasztásban. (De 1950-beit* 5,7, 1960-ban 14,3 és 1970-ben 164,5 deka­gramm volt az átlag.) A Miskolci Vendéglátóipa­ri Vállalat csaknem 10 millió forintot forgalmazott tavaly kávéból. Ez körülbelül 5 mil­lió 830 ezer szimplának felel meg. 1974-hez viszonyítva 7,5 százalékos a növekedés. Eny- nyire számítanak ebben az évben is. Ez már 10 millió 600 ezer forintot és 6 millió 235 ezer szimplát fog jelen­teni. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üz­leteiben tavaly 53,9 millió forintért adtak el kávét az 1974. évi 49 millióval szem­ben. Mivel magyarázza ezt a túlzott kávéfogyasztást dr. Prónay Gábor belgyógyász főorvos? — A felgyorsult élet, az urbanizáció ártalmai nagyon igénybe veszik az emberek szervezetét. Annyiféle kelle­metlen hatás ér bennünket, s csak kevesen tudják magu­kat túltenni rajtuk. Rögtön a nyugtató tablettákhoz nyúl­nak, majd a bágyadtság el­len kell valami doppingszer. A kávé. Ha az ember az ösztöneire hallgatna, felüdülésként moz­gást, sétát vagy úszást vá­lasztana. De jönnek a még erősebb, még „divatosabb” nyugtatok. És kávéból is nö­velni kell a dózist. — Sok panasz származik ebből. A mértéktelen kávé­fogyasztás — mivel a koffe­in savat termel — elősegíti a gyomorhurut és -fekély képződését. A hiedelemtől el­térően, nem emeli a vérnyo­mást, s a szívműködést igen gazdaságtalanná teszi. Mér­tékkel az agyi erek tágításá­ban van frissítő hatása, de a sok kávé — bizonyos típusú fejfájások esetén — nem­hogy megszüntetné azokat, hanem fokozza, öt-hat kávé 3—4 cukorral komoly szén­hidrát-mennyiséget is jelent, hizlal. Sutba a kávéfőzővel! Ami­kor már a napi nem is tud­juk hányadik adagot ten­nénk fel — inkább nyissuk ki az ablakot, csináljunk né­hány mélylégzést, egy kis la­zító testgyakorlatot. A hatás azonnal jelentkezni fog. O. E. Kettő, egy dobozban Az első Telstar. hazai fecske, a Az első magyar rádiós­magnó, a Telstar — a Na­gyító című lap tesztje sze­rint — előkelő helyet foglal el a hazánkban kapható ha­sonló készülékek sorában A kétfajta híradástechnikai készülék egyesítése szeren­csés kombinációnak bizo­nyult, s a nálunk csak az utóbbi egy-két évben elter­jedt rádiós-magnók népsze­rűségére jellemző, hogy lé­nyegesen több fogyna belőle, ha több lenne ... A Telstar egyike a legol­csóbb, kiváló rádiójú. de nem túlságosan üzembiztos készü­lékeknek. (4600 forintba ke­rül.) Előnye az alacsony üze­melési költség, hátránya a szolgáltatások közepes szín­vonala és az önműködő sza- lagvég-kapcsoló hiánya. A sok japán közt egyetlen nyu­gatnémet Blaupunkt (Diva CR 765—3030) nemcsak rend­hagyó formájával (nem tég­la-, hanem négyzetalakú), hanem magas üzemköltségé­vel tűnik ki. A súlyra leg­könnyebb, s az árát tekintve legelőnyösebb Poppy (két típus is van belőle) meg­nyerte a tesztelő szakembe­rek tetszését. Szép kivitel és megbízhatóság jellemzi a ja­pán Audio-sonic két. ha­zánkban árusított típusát. URH-sávval egyedül a Ná­ciónál RQ—443 DS nem ren­delkezik. Ilyen készüléket tehát Miskolcon és környé­kén — mivel itt ÚRH-n ve­hető a Kossuth és a Petőfi műsora — nem célszerű venni. Sokat telefonálunk A Miskolci Postaigazgató­ság felmérése szerint havon­ta egy lakástelefonról átla­gosan félszáz beszélgetést folytatnak. Eszerint tehát egy hónap alatt Miskolcon — miután a lakástelefonok szá­ma 17 ezer — 850 ezer kap­csolást kell elvégeznie az automata városi központnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom