Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-28 / 23. szám

Az egyetemi tananyag nem lecke Az alapoktól Február elsején vége a vizsgaidőszaknak a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetemen, az idei tanév 460 elsőévesének nagy részér már megjelent a Marxizmus—Leninizmus Tan­szék vizsgáztatói előtt. Ez az a tanszék ugyanis, ahol az évek során többször is megfordul minden hallgató, itt oktatnak azok, akik lehet hogy az egyetemi évek legelső kollokviu­mának eredményét Írják a leckekönyvbe. Dr. Lengyel Béla docens II év tapasztalatai alapján beszélhet a mostani első évfolyamról. — Nem könnyű az első — Mit hoznak hát ma­üangverseny Általános iskolások részére rendeznek hangversenyt ma délután 3 órától a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében. A műsor­ban felhangzik Mozart Kis éji zene és G-moll szimfónia című műve. A Miskolci Szim_ fonikus Zenekart Németh Gyula vezényli, a műsort Farsang Árpád vezeti. feet találkoznak Ma délután 6 órától a Molnár Béla Ifjúsági és Űt- törőház klubhelyiségében — a művelődési intézmény ve­zetőségének javaslatára — régi ifivezetőkkel találkoz­nak a szervezett ifjúság mai vezetői. űf Milyen érzés Svájcban olasznak lenni? Erre a kérdésre válaszol a Keserű csokoládé című szinkronizált olasz film- vígjáték, mely holnaptól kezdve a miskolci Kossuth mozi műsorán is látható. Franco Brusati filmjét keserű alkotás­nak minősíti a kritika. A történet főhőse (a kitűnő Nino Manfredi kelti életre) Svájcban dolgozó olasz vendégmunkás. Életének legfőbb vágya, hogy megvesse lábát a nyugati jólét, a polgári életvitel, a biztonságos megélhetés földjén — a tartózkodó, hideg és tiszta svájciak között. Igen ám. de nincs munkavállalás-igazolása, és még sok-sok bonyodalom kese­ríti, nehezíti a svájci beilleszkedést. A film megleherös iró­niával szól az olaszokról, és persze „a vendégfogadó” sváj­ciakról is. Kincset rejt a gerincük Évszázados könyvek a fiatalodás útján félév, mert itt is nehéz el­sősöket tanítani. A hallgató a középiskolához, egy egé­szen más, folyamatos szá­monkérésen alapuló okta­tási formához van hozzá­szokva. Az első 5 hónapban a kapitalizmus politikai gaz­daságtana az anyag, kéthe­tenként 2 óra előadás, és heti két óra szeminárium az a keret, amelyben tanítjuk. Órákra mindenki eljár, de ettől még nem tud tanulni. A többi között az is felada­tunk, hogy segítsük az „át­állást”, pedagógiai eszkö­zökkel biztosítsuk a folya­matos tanulást. így talán a vizsgaidőszakra nem döbben meg annyira a hallgató at­tól, hogy az egyetemi tan­anyag már nem lecke. — Néhány éve tanítják minden középiskolában a Világnézetünk alapjai című tantárgyat. Segít ez, hogy felkészültebb elsősöket kap­janak? — Sok múlik azon, hogy ki tanította a negyedikeseket, mennyire tudta bennük ki­kristályosítani,- rögzíteni azt, amit politikai gazdaságtan­ról, tudományos szocializ-, musról a középiskola négy évé alatt a különböző órák alatt hallhattak; hogyan tud­ta abban a korosztályban el­ültetni a „világnézet alap­jait”. Az itteni tantervi kö­vetelményekhez képest ez le­egyszerűsíti, olykor semati­zálja a dolgokat. A hallga­tóktól gyakran halljuk, hogy ők „ezt már tudják, minek ide visszatérni”. Nem tud­ják; az élet bonyolult, ösz- szetett voltát nem látják. De nem tudják azért sem, mert a Világnézetünk alap­jai nem alapja a politikai gazdaságtannak, a filozófiá­nak vagy a tudományos szocializmusnak. gukkal az elsősök? — Nyitott szemet, tanulási kedvet, gondolkodási készsé­get. Tizenéves korában min­denről van véleménye az embernek, de ez a korosz­tály még szinte kizárólag kategóriákban gondolkodik. A látókörük itt kezd bő­vülni; negyed-, ötödéves a hallgató, mire a többi tan­székkel együtt a mi mun­kánk is beérik. — öt év alatt lesz felnőtt a fiatal. — Nem ilyen egyszerű. A világnézeti nevelés vala­mennyi oktatónak és tan­széknek munkaköri köteles­sége. Nekünk pedig az a kö­telességünk, hogy a szaktan­székek színvonalán tanítsuk a világnézeti tárgyakat. A politikai gazdaságtan után a filozófiát, majd a tudomá­nyos szocializmust, negyed­évben pedig speciális kollok­viumok formájában vegyük elő ismét az addig hallotta­kat. Ekkorra jutunk el odáig, hogy a hallgató tudja; a marxizmus—leninizmus ideo­lógia, de tudomány is; a mélységek ismerete hoz kö­zel az igazság megértéséhez. Az értelemhez szóló előadá­sokkal, szemináriumokkal jutunk el az érzelmi elköte­lezettséghez. — Vagyis most az alapo­zásnál tartanak... — A műszaki egyetem közismerten nem könnyű; a hallgató vállalta, és miköz­ben tanul, a bentmaradásért is küzd. Az egyetemet, szel­lemét, légkörét, izeit csak a későbbiekben fedezi fel. Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idei vizsgaidőszak végére, jó erős közepes átlagot mu­tat az évfolyam; gondolko­dási kultúrájukra, fogékony­ságukra biztosan építhetünk a továbbiakban. (M —) Mit tollal leírtak, azt baltá­val sem lehet kivágni — tart­ja egy régi orosz közmondás. Ebben persze van igazság, de csak akkor, ha vaunak, akik a tollal leírlak felett őrködnek. Mert a könyvek élettartama is véges, ám meghosszabbít­ható! Ezen fáradoznak az Or­szágos Széchényi Könyvtár könyvrestauráló laboratóriu­mában. * A festmények, iniciálék kopott színeit nem egészítik ki, csak portalanítják, tisz­títják, fertőtlenítik és kon­zerválják. A kötéstáblákat és a csatokat például úgy pótolják, hogy jól látható le­gyen' az eredeti és az új kö­zötti különbség. Egyébként minden ősnyomtatványról és kódexről restaurálás előtt és után fényképek készülnek. A középkori kódexek rend­behozásához — ha nagyon elhanyagoltak, hiányosak, pe­nészesek — bizony 150—200 óra is kell — mondja Kozo- csa Ildikó, a laboratórium vezetője. — Mostanában olyan XV. századi kódexek is kerültek hozzánk, ame­lyeket úgy próbáltak meg­menteni a pusztulástól, hogy — bekenték csónaklakkai. Az ilyen „mentőakció” — kell-e mondani — szinte jó­vátehetetlen kárt okoz. Ép­pen az „amatőrök”, a botcsi­nálta restaurátorok miatt ke­zeljük műhelytitokként azo­kat a vegyszereket, amelye­ket használunk. Ezeken kí­vül munkánkhoz szükséges speciális pergamen, amely Olaszországból érkezik, va­lamint különféle bőr, ra­gasztó, sőt tea is, amellyel megfelelő színűre festhetjük a papírt. „Kellékeink” közé tartozik azután a marhavak­bél is. Ennek legbelső hár­tyáját, az úgynevezett arany­verőhártyát ugyanis a kóde­xek restaurálásánál használ- : juk fel. — Érik-e munkájuk köz­ben a restaurátorokat meg­lepetések? — Hogyne! Olykor a köny­vek gerincéből vagy táblá­jából olyan kéziratok vagy nyomtatványtöredékek ke­rülnek elő, amelyek értéke­sebbek hordozóiknál. A kö­zelmúltban például Sárospa­takról küldtek . restaurálásra egy könyvet* amelynek borí­tója, mint később kiderült, egy VII., vagy VIII. századi pergamenre írott töredék. S bár az ilyen leletek értéke­lése már nem a mi „aszta­lunk”, az eredményt leg­alább olyan izgalommal vár­juk, mint a szakemberek ... K. É. Múzeumok nyitva tartása A kulturális ellátás fej­lesztésére és rendszeresebbé tételére a kulturális minisz­ter — az érdekelt miniszte. rekkel, valamint a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nál elnökével egyetértésben — utasítást adott ki a mú­zeumok nyitva tartásának rendjéről. Ennek értelmében valamennyi múzeumot, mú­zeumi kiállítóhelyet — hét­fő kivételével — a hét min­den napján nyitva kell tar­tani. Az utasítás külön foglal­kozik a legrövidebb nyitva tartási idővel is. Ez az idő­tartam az országos, az or­szágos gyűjtőkörű és a me­gyei, továbbá az olyan mú­zeumokban. ahol a látoga­tók száma az évi 10 000 főt meghaladja, napi nyolc óra; a táj- és helytörténeti mú­zeumokban, valamint az olyan muzeális közgyűjte­ményben (muzeális emlék­hely, helytörténeti, üzemi és szakgyüjtemény), amelynek látogatottsága évi 5—10 000 fő között mozog, napi hat óra. Úrhatnám — pórhatnám Nem volna könnyű idegen nyelvre lefordí­tani eme sorok címét. Vagy a „pórhatnám” még magyarul sem világos? Ez könnyen le­het, hiszen nincs éppen nagy múltja... A kifejezést az Elet és Irodalom szilveszteri szá­ma röpítette világgá; a szó alkotója a gro­teszk látásmódról ismert Páskáncfi Géza. Ha polgárjogot nyert nálunk az „úrhat­nám”, akkor miért ne használnánk a „pór- hatnám”-ot is? Iktassák az új szót törvény­be — javasolja az író a humoros hasábo­kon. Ámbár, mint minden igazi „humoris­ta”, nagyon is komolyan gondolja, amit mond. Az irigylésre méltó leleménnyel alkotott új szó azóta is foglalkoztat. Ezek után már nem nehéz megfejteni. Amíg az úrhatnám ember urakat majmol, addig a pórhatnám parasztmajmolást, valamiféle népiesch-ségel jelent. Az úrhatnám polgárnak irodalma van; századokon át szolgált céltáblájául a szatirikus fegyverzetű alkotóknak. A úrhat- námság azonban még mindig nem a múlté. Napjainkban — a szocialista Magyarorszá­gon — is egyre többen emlegetik a vélt ku­tyabőrt, címeres gyűrűket mutogatnak, elő- neveket fednek fel, vagy választanak. A Bi­zományi Áruházakban vagy maszek régiség- kereskedésekben soha nem volt ilyen kelet­je a patinás tárgyaknak. A néhány négy­szögöles vikeadtelket birtoknak nevezik és igv tovább ... És a pórhatnámok? Ők természetesen nem a kutyabőrt emlegetik, hanem kanász nagy­apjukat. Arra büszkék, hogy nem volt gye­rekszobájuk, nem ismerték a zsebkendőt. Ha igazán elemükben vannak, akkor úgy viselkednek, ahogyan egy tisztes kanász so­hasem viselkedett. Parasztságunk természe­tesen nem örül a pórhatnámoknak. Mert a külsőségek mögött azonnal észreveszi, hogy ez nem osztályhűség, hagyománytisztelet, hogy a majmolókban nincs erkölcsi tartás. De hát különben is hol vannak ma úiár a — régi értelemben vett — parasztok, zsel­lérek. Csak a pórhatnámok nosztalgiájában és persze a prímások műsorán. Érdemes megfigyelni, hogy a fehér asz­talok fölött — muzsikaszó mellett — mi­ként vált testvércsókot az úrhatnám a pór- hatnámmal. Nincs ebben semmi különös, hiszen a „Kicsiny fehér meszelt szoba” ép­pen olyan valóságértékkel bír, mintha azt fújják, hogy: „A faluban nincsen kislány, csak kettő, az egyiket elszerette a jegyző ...” avagy az ezüsttükrös kávéház ködük fel az öntudat homályos képernyőjén. Ebben az állapotban az úrhatnám elme­séli, hogy miként csábította el boldogult úr- fikorában a cselédlányt, a pórhatnám pe­dig futóbetyár őséről papol, aki — ezt máig is'mindenki tudja a faluban — a baroneszt boldogította. Majd mindketten hazamennek azonos méretű és beosztású házgyári lakásukba, le­dőlnek az azonos típusú típusheveröre. De kisvártatva felkelnek, mint akik elmulasz­tottak valamit. Az úrhatnám kifényesíti cí­meres gyűrűjét, a pórhatnám pedig letöröl- geti a port a kerekes guzsalyról... (gyarmati) SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Ami az egymillió hektár mögött van. Műsor a termelési rend­szerekről. — 13.40: Nóták. — 14.00: Ezeregy délután. Gyere­kek között... — 14.30: Fúvósze­ne. — 14.49: Dalok az NDK Rá­dió műsorából. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. II. Rákóczi Ferenc. — 15.51: Régi filmdalok. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.10: Gyermekjátékdalok. — 16.25: Arturo Toscanini opera­felvételeiből. —- 17.00: Hírek. — 17.05: Egy év után Gyöngyösön. Riport. — 17.30: A Camerata Hungarica együttes játszik. — 17.48: Beszéljünk Liszt Ferenc­ről! — 18.15: Könyvszemle. — 18.25: Üj könyvek. — 18.30: Es­ti Magazin. — 19.15: Gyulai Pál emlékezete. — 20.00: A zongora- művészet első aranykora. — 20.55: Kis magyar néprajz. — 21.00: Hírek. — 21.05; Huszas stúdió. ,,önöket a gyár család­taggá fogadja...” -- 22.00: Hí­rek. — 22.15: Sport. — 22.20: Fél évtized. II. rész: Hogyan élnek a Szovjetunióban? — 22.30: Char­les Aznavour énekel, a Cara- velli zenekar játszik. — 22.45: Galilei és tudományos elődei. Jegyzet. — 23.00: Zenekari mu­zsika. — 24.00: Hírek). — 0.10: Operettrészletek. 0.25: Him­nusz. Petőfi rádió: 12.00: Behár György szerzeményeiből. — 12.30: Hírek. — 12.33: Népszerű kamaramuzsika. — 13.15: Zenés beszélgetés egy furtai népi éne­kessel. — 13.30: Hírek. — 13.33: Takács Jenő: Világjáró muzsika. — 13.45: Időjárás- és vízállásje­lentés. — 14.00: Kettőtől ötig... — 17.00: Diáktarisznya. — 18.00: Közgazdasági ismeretek — alap­fokon. — 18.10: Népi zene. — 18.30: Hírek. — 18.33: Magán­gyűjtemény. Aklan Bálint leme­zei. — 19.23: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Zenekari muzsika. — 20.00: Ez is, az is... — Köz­ben 20.30: Hírek. — 22.00: Buka­resti ritmusok. — 22.30: Hírek. — 22.33: Operahármasok. — 23.00: Népdalok, néptáncok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.00: Műsoris­mertetés, hírek. — 17.05': Nagy­üzemi mezőgazdaságunk. Három község termelőszövetkezetében. — 17.15: Nótacsokor. — 17.25: Női dolgok, női gondok. —17.35: A megye soortéletéből. — 17.40: Sanzonok és hangszerszólók. — 18.00: Borsodi Tükör. A stúdió krónikaműsora. — 18.15: Előadó: a szerző. — 18.25: Hírösszefog­laló, időjárásjelentés, műsoris­mertetés. Televízió,« 1. műsor: 17.28: Mű­sorismertetés. — 17.30: Hírek. — 17.35: Színek, szavak, szabadal­mak. Riportfilm. — 18 25: Le­gyünk barátok! — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Tv-torna. — 20.05: A fe-< kete macska. Tévéjáték. —21.35: Nyitott boríték. — 22.20: Tv-hír­adó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Mű­sorismertetés. — 20.01: Ültesse­tek maniókát! Dokumentumfilm. — 20.05: Flúgos futam. Amerikai rajzfilmsorozat. — 21.25: Tv-hír- adó 2. — 21.45:—22.45: Az ügye- fogyott Rómeó. Szovjet film. Miskolci Nemzeti Színház (3): A csizmás kandúr. Bérletszünet. (A kaukázusi krétakör előadása elmarad.) Kiállítások: Herman Ottó Mú­zeum (10—18): Ember és munka. — Habán kerámia. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás'. — Tóth Sándor szobrászművész ki­állítása. — Miskolci Galéria (ló —18): Nagy Balogh János-emlék- kiállítás. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Feledy Gyula il­lusztrációi. — Szentendrei mű­vészek tárlata. FILMSZÍNHÁZAK /BEKE Egy király New Yorkban Amerikai film Kezdés: f4 és hn6 órakor Szelíd motorosok Szí. amerikai film Kezdés: 8 órakor 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! KOSSUTH A kenguru Szí. magyar film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor SÄGVARI Puha ágyak, kemény csaták Szí. angol film Kezdés: 7 órakor 16 éven felülieknek! Felemelt helyár! SZIRMA Furcsaságok tava Lengyel film Kezdés: f7 órakor CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: HíréK. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8 27: Mesterségünk címere. A Gyermekrádió műsora. — 9.17: Versenyművek. — Közben 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 11.11: Olvasólámpa. — 11.26: Ti­zenkét szék. Ilf—Petrov re­gényének rádióváltozata, befeje­ző rész. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05; Nini Rosso trombitál. — 8.20: Hogyan élnek a Szovjet­unióban? Jegyzet. — 8.30: Hírek. — 8.33: Slágermúzeum. — 9.12: Német fúvószene. — 9.23: Dél­előtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: A villámok otthona. Epi­zódok Körösi Csorna Sándor éle­téből. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — Közben 10.30 és 11.30: Hírek. — 11.55: Gyermekek könyvespolca. Televízió: 8.55: Tv-torna. — 9.00: Énekeljünk együtt! — 9 05— 9 35: Környezetismeret. — 10.05— 10.30: Élővilág. — 11.05:—11.20: Kémia. Színházi közlemény! A Miskolci Nemzeti Színház igazgatósága közli, hogy A kaukázusi krétakör január 28-án Lehár és Egyetemi bérletben hirdetett előadása A színház a bérlettulajdonosok részére későbbi időpontban tartja meg az elmaradt előadásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom