Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-22 / 18. szám
a miskolciaké a szó Ha a magnó Pdholv vagy hokedli? recseg, ropog Általában két-három évenként szoktam megnézni egy-egy kiváló filmet, vagy akkor megyek moziba, ha nagyon unatkozom. Lehet, hogy nem vagyok túl igényes, és kielégít a tévé műsora. Legutóbb két egymást követő tévéadás nélküli hétfőn mégiscsak rászántam magam arra, hogy megnézzek valami unaloműző filmet. Először a Ilevesy Iván Filmklubba mentem, ahol kényelmes székekben — mit székekben: fotelokban! — ülve majdnem otthon éreztem magam, már csak a papucsom hiányzott. Igazán nagyszerű, valóban kényelmes volt. A következő hétfőn ide már nem kaptam jegyet, így hát a Kossuth mozit kerestem fel. Bár ne tettem volna! Nem a film, hanem a hely miatt. Gondoltam: hadd üljek kényelmesen, ezért vettem egy erkélypáholyt — tíz forintért. Nem volt nagy tolongás. A jegyszedövel együtt sem voltunk tíznél többen az erkélyen. Amikor messziről megláttam a nekem szánt helyet, majdnem visszafordultam. Az első sor negyedik székének helyén egy beállított szék, egy közönséges, támlával ellátott szék várt áldozatára. Igen, áldozatára! Mert aki ezen a hokedliszerü ülőalkalmatosságon két órát kihúz, akárha egy jó vastag diófaágon ülne két órán keresztül. Gyermekkoromban a páholy szó a megtestesült kényelmet, plüssel bevont székeket, karfákat jelentette. Ügy látszik, a Kossuthban a páholy egyenlő egy kimustrált, az egész előadás alatt nyöszörgő hokedlival, ami csak véletlenül van ellátva egy — derékszögben való ülést biztosító — támlával. Tíz forintért elvárjuk, hogy legalább annyira kényelmes széket biztosítsanak a „páholynak” is, mint amilyen a legolcsóbb helyen van. * Körülnéztem, s láttam, hogy nemcsak ez az egy „széket pótló szék” van a moziban. Am ez sem nyugtatott meg; inkább arra gondoltam, hogy a legközelebbi előadásra az erkélypáholy első sorának negyedik székére szóló jeggyel megajándékozom azt, aki ezt a „kellemes” két órát szerezte nekem. PÖCS IMRE Győri kapu 4. Miskolc Háttérbe szorított női focisták Még karácsonyra megajándékoztam családomat egy B 100 Tesla típusú sztereo magnóval. Izgatottan vártuk az ünnep estjét, hogy kipróbálhassuk. (A boltban ugyanis csak egy táskarádió volt, s ebből recsegésropogás volt fogható, így nem a legjobban sikerült a próba.) Feltettem egy vadonatúj szalagot, felvételre állítottam a magnót, s a rádióból felvettem néhány zeneszámot, amelyeket gyorsan vissza is akartunk hallgatni. Igen ám, de muzsika sehol, csak recsegés-ropogás, mint a boltban. Erre elővettem egy gyári szalagot, s az „eredmény” ugyanaz, lett, mint előbb. Ünnep után a magnóval és a jótállással felkerestem a Búza téri szervizt, ahonnan a Munkácsy utcába, innen pedig az öntevékeny szervizbe küldtek. Az utóbbi helyen el is fogadták a készüléket, s panaszom meghallgatása után azt mondták, hogy január 8-ára megjavítják. (Cseremagnót egyébként nem kaptam, noha 15 napon túl történő javítás esetén azt biztosít a vállalat.) Január 8-án délután felkerestem az üzletet, ám a tudomásomra adták, hogy leltároznak, a megjavított készülékek a Marx Károly u. 14. sz. alatt vehetők át. Itt is a „Leltár miatt zárva” felirat fogadott. Ennek ellenére bekopogtam, majd beléptem az üzletbe, s nem éppen udvariasan kioktattak a következőképp: „Leltározunk, és különben is nagy a fejetlenség, mert átszervezés alatt állunk. Magnóját a jövő héten keresse, addig befejeződik a leltározás.” Szép dolog az átszervezés, de ha már rossz készülékeket árusítanak, s a szervizeket átszervezik, legalább értesítsék az ügyfeleket a szervezések nehézségéről, hogy ne kelljen annyit utazgatni néhány udvariatlan szóért! Most azon meditálok: vajon a nyuszi meghozza-e a magnónkat, vagy 11 hónap múlva ismét — bár remélhetően kellemes — karácsonyi meglepetés lesz? Miért nem játszhat a Pamutfonó női labdarúgó-csapata az e hét végi miskolci teremfocimérkőzésen? — kérdezték tőlem számosán, mivel tudják, én vagyok a csapat vezetője. Ezen magam is csodálkozom, s érthetetlen számomra: a helybeli illetékesek miért éppen Miskolcot rekesztik ki a saját otthonából? Ügy tűnik, nekik még ingyen is drága a miskolci csapat. Nem ismerem az okot. Hiszen női csapatunk kétszer játszott a tornán, s egyszer első, egyszer pedig harmadik lett. Ugyanabban az osztályban játszott, mint a Budapesti Spartacus, s Jó lenne, ha a nyilvánosság előtt feltett kérdéseinkre szintén ugyanezen a helyen válaszolnának azok, akiket illet. Szepesi Lajos a csapat intézője ROVATVEZETŐ: MOLNÁR 8ANDORNÉ TELEFON: 18-221 Hogy ne legyen vízhiány még osztálykülönbség sincs közöttük. Az utóbbi csapat a Népkertben is csak a harmadik helyre került, a miskolci viszont az elsőre, majd amikor az olaszok itt voltak, akkor is mögöttünk a harmadik helyet tudták elfoglalni. Jogos tehát a „hadakozásunk”. Csak azt nem értem, a miskolci illetékeseknek miért ellenszenves a női foci? igaz, nem tiltják, ám nem is segítik, pedig lányaink említett eredményéhez Bányászok a karsztok között Lakatos József, Sajószentpéter, Kossuth u. 186. Mostohán bánik Mi, miskolciak, örömmel figyeljük azt a fejlődést, amely városunk közlekedésé, ben is tapasztalható. A Miskolci Közlekedési Vállalat évről évre több autóbuszt igyekszik az új lakótelepekre is indítani. A Martintelepet azonban kissé mostoha- gyerekként kezeli a vállalat. Akik itt lakunk, bármely vonallal szemben mindig hát. rányos helyzetben vagyunk. A szabad szombati, s a vasár- és ünnepnapi lecsökkenteti járatok 15—20 percenként közlekednek, pedig ezen a városrészen csaknem húszezer ember lakik. A 23-as végállomásának fordulóját a Miskolci Mélyépítő vállalat határidő előtt elkészítette. A megálló áthelyezése a Sík utcából a Latinka Sándor utcába azonban — szerintem — nem indokolt, mivel a környék lakóinak 60—70 százaléka eddig a hozzátartozik az is, hogy a nemrég Egerben lejátszott teremtornán a budapesti Taurust 19:I-re verték meg. velünk az MKV Sík utcai megállóban szállt fel. Gondolni kellett volna arra is, hogy a Sík utcai állomás megszüntetésekor ezen az útszakaszon (amely mintegy 120—150 méter hosszú) építsenek gyalogjárdát, mert f ilyen körülmények között itt I balesetveszélyes a közieke- J dés. A vállalatnak az az érvelése, hogy a végállomást azért kellett áthelyezni a Sík utcá. ból a Latinka Sándor utcába, mert akadályozza a forgalmat, nem indokolt Ezen az útvonalon ugyanis az úttestet nem lehet szélesíteni, tehát ha az említett érv volt a döntő, akkor — véleményem szerint — az összes martintelepi megállót meg kellene szüntetni. Váradi József Miskolc, Alföldi u. 24. Köztudott, hogy Miskolcon évről évre nő a vízfogyasztás. Már rákényszerültünk, hogy a városba vezessük a Hernád vizét. A Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat dolgozói most igen érdekes tervet dolgoztak ki a Bükk oldalán, a különböző repedéseken és forrásokon addig hasznosítatlanul elfolyó víz megfogására. A terv megvalósításán dolgozó bányászbrigádot mi is elkísértük föld alatti munkahelyére. Combig érő gumicsizmában, fejükön műanyag kobakkal, a barlang kőképződményein himbálózó karbidlámpa fényében dolgozik a Borsodi Szénbányák Hegedűs Ferenc vezette héttagú brigádja. Az Anna- és a Szinva-forrás hidrogeológiai- lag védett területén végzik nehéz munkájukat, amelynek célja, hogy a csapadékos időszakban lehullott eső a bükki dolinákból, tebrek- ből ne szökhessen el a karsztlabirintusokon keresztül. Az oldaljáratokat, árvízi repedéseket kitisztítják és lebetonozzák. Ezáltal a Bükk- hegységet Ny—K-i irányban átszelő barlangrendszerek víztárolóiban évente, két esős időszakot számítva, kétmillió köbméter karsztvíz gyűlhet össze! Eddig a Bükk- fennsíkra hulló egymillimé- teres csapadék a karszt- rendszerekben összegyűlve 6529 köbméter vizet jelenapróhirdetés 16. évet betöltött nőket jő kereseti lehető'éeeel azonnal felvesz a Miskolci Pamutfonó. Vidékről bejáróknak útiköltséget, albérletben lakóknak bérleti hozzájárulást fizetünk. Jelentkezni a munkaerő-gazdálkodáson lehet. Felveszünk férfi anyagmozgatót, takarítónőket, szikszói perecesi konfekcióüzemünkbe egy és két műszakra gyakorlott varrónőket. Jelentkezés: Női Szabó Szövetkezet, munkaügy. J Miskolc, Széchenyi u. 29. tett. A duzzasztógátak elkészítése után ez a szám a múlt évben már 9009 köbméter volt! Mérési adatok is igazolják a brigád munkájáReggelizz úgy, mint a király... Kávé és kifli — Hol reggelizik ön? — tettem fel néhány embernek a kérdést, s többen ezt válaszolták: — Nincs rá időm. Felhörpintek egy kávét és rohanok. Kár. Ha reggelizünk is, kapkodva tesszük, s éppen csak hogy eszünk. Pedig ennek kellene a főétkezésnek lennie. A bölcsek szerint: reggelizz úgy, mint a király... HclUr jönnek a diakok Aki akar, ehet Keszler Hugó a század elején azért vágott alagutat a Soltész-kert alatt, hogy levezesse az összegyűlt víztömeget. A Hegedűs-brigád pedig most azért készített itt dupla duzzasztógátat, hogy megfogják az elfolyó vizet. Ezzel is hozzájárulnak ahhoz, hogy kétmillió köbméteres barlangrendszer tárolhassa az eddig elfolyó karsztvizet. nak hasznosságát: 1972-ben az Anna-forrásból naponta kifolyt víz mennyisége 2400, illetve a legcsapadékosabb időszakban 5600 köbméter volt. Az elmúlt évi adatok szerint viszont 5700, illetve 7800 köbméter. A barlangi vízmentő munkák eredményeként 197.5. január 1. és december 31. között egymillió 931 ezer köbméter többletvizet nyertek Miskolc számára. így — noha a Meteorológiai Intézet jelentése szerint 1972-ben még 836,7 milliméter csapadék hullott a Bükk-fennsíkra, tavaly pedig mindössze 820,8 milliméter — 135,3 százalékkal nőtt 1972-höz képest aSzin- va forrásából nyert ivóvíz mennyisége. Érdemes megemlíteni Hegedűsék egy másik, ugyancsak eredményt hozó munkáját. Szakvélemények szerint a megye legtisztább vizét ma már a Lillafüred fölötti Bársonyos-forrás adja. Ez úgy keletkezett, hogy a brigád lezárta a felső Szin- va-forrást. Néhány méterrel lejjebb viszont, az út túlsó oldalán egy olyan karsztér húzódott, amely nem volt közvetlen összeköttetésben a víznyelőrendszerrel. Hegedűsék felnyitották a föld alatti patakot és a turisták százainak örömére azóta is vígan csordogál a kristálytiszta karsztvíz. Hegedűsék 1964 óta dolgoznak együtt. Azon fáradoznak, hogy ne legyen Miskolcon vízhiány... (sólymos) Sugár János igazgatóhelyettesnek is az a vélemé. nye, hogy sokkal több reggeliző igényét ki tudnák elé. gíteni. A tapasztalat az, hogy a belvárosban levő és a munkahelyekhez közel eső étkezőhelyek a leglátogatottabbak. Az új lakótelepeken és a kieső részeken szinte egyáltalán nincs érdeklődés a vendéglátóipar nyújtotta reggeli iránt. Az ételgyár megépülése után olyan helyeken is tud. nak majd ételszolgáltatást nyújtani, ahol azt eddig a konyha hiánya nem tette lehetővé. A tejbüfékbe italautomatákat vásárolnak, amelyek gyorsabbá teszik a forgalmat. Aki akar, Miskolcon a belvárosban reggelizhet. Ha nem is úgy, s ha nem is azt. amit a király; de gyorsan és sorbaállás nélkül. O. E. Bojíorján-Écerl Vendégünk a Bojtorján együttes — ezzel a címmel rendez klubfoglalkozást ma délután 6 órától a Vörösmarty Művelődési Ház ifjúsági klubja. A fiatalok az együttes tagjaival is közelebbi ismeretséget köthetnek. A miskolci vendéglótóipa- ri szakemberekkel jártuk körül a témát. A Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalat legfontosabb feladata a munkahelyi vendéglátás. A múlt évben egymillió 363 ezer reggelit adtak el a mégyé. ben. Miskolcon nyolc olyan éttermünk van — többek között a Bányász, az Építők —, ahol előfizetéses reggeli kapható. Koltai László igazgató a Gyors étteremben reggelizik, bár ő sem úgy, mint egy király. Három deci tejeskávé és három kifli a szokásos fejadagja. Egyébként ebben az étteremben bonyolítják le a • legnagyobb reggeli-forgalmat. ötkor nyitnak, piaci napokon teltház van, és hét után minden nap ftíeg- indul a diákok ostroma. Apropó! Diákok az egyetemen. A vállalat érdekes megfigyelést végzett. Naponta kő.-íf- A kakaóra túrós táska a ráadás .. (Solymos felv.) rülbelül kétszázan reggeliznek és háromezren ebédelnek. De ez az arány másutt is. Számításaik szerint üzleteikben nyolc és félszer any- nyin ebédelnek, mint ameny- nyien reggeliznek. Ez a vállalat vezetőinek legnagyobb bánata, hiszen a délelőtti órákban kihasználatlan ;1 konganak az éttermek. Csak a tizede A Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál a forgalom 10 —15 százalékát teszi ki a reggeliztetés. A város 5 tejbüféje a Bajcsy-Zsilinszky út elejétől a vasgyári főkapuig elszórtan helyezkedik el. A legforgalmasabb a vasgyári és a Tanácsház téri tejbüfé. A kínálat, a választék jó, tejtermékekből és péksüteményekből egyaránt. Másik két reggelizőhely az Expressz és az Aranycsillag önkiszolgáló étterem. Rejtélyes dolog, hogy amíg az Expressz- ben naponta több százan reggeliznek, az Aranycsillagban alig néhányan. Hidegkonyhai kínálattal áll a vásárlók rendelkezésére — a reggeli tejes italok és a tea mellett — a Thália és az Édes büfé. A francia konyha itt kapható készítményei is kedveltek, de ma többen látogatják őket a féldeci és a rumos kávé kedvéért...
