Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-21 / 17. szám

Kertészei* nek, szőlészeknek A kertészek és kertbará­tok — január óta megnöve­kedett terjedelmű — képes szaklapja, a Kertészet és Sző­lészet új száma többek kö­zött bemutatja az újonnan létesített Zöldségtermesztési Intézetet. Dr. Naey József a karalábéba itatásról közöl ét ikét: dr. Kiss A. Sándor a Zöld fóliának a talajtakarás­ban tapasztalható előnyeiről szátnol be: Kardos János a hagyományos művelésű sző­lők korszerűsítésének lokaj- hesyaljai tanulsáeait ismer­teti. A tápanyag-utánpótlásnak a dísznövénytermesztésben- elfoglalt szerepéről, tudniva­lóiról dr. di Gleria Edit ad részletes ismertetőt, Siposné Bartha Mária á szobanövé- nyek téli tartásának legforj- tosabb tennivalóit foglalja össze, a kis lakásokban tör­ténő elhelyezés szempontjá­ból. A lap számos egyéb cik­ket, információt is közöl. v 4c Naponta kell az éltető elem, a viz... Öntözik a szegfűt a Miskolci Kertészeti Vállalat üvcgházában (Kerényi felv.) Íízcenlis lió negyedmillióba kerül Hómunkások — Emberek! A Kossuth utcán végigmegyünk. A Pe- cébe nem dobunk semmit. Kupacokba rakjuk a havat. Jön érte kocsi/ mindjárt... — Értettem, főnök ... A „főnök!’ Dányi István. Délután két óra múlt; ö reggel fél hatkor kezdett. Huszonnyolc alkalmi hómun­kással és 26 saját dolgozó­val. A Csabai kapuban. Va­lahol a Deák téren végzünk majd este hatkor. Nyolc em­ber közül heten vele kezd­tek hajnalban. Nincs, „nehéz idő”.. Nem Jiell törni a jeget, híg, kásás latyak a hó. Lefolyik a la­pátról. — Józsi bácsi! Maguk in­duljanak el a másik oldalon. Biztatni nem kell senkit. Aki megáll, aki csak ácso- rog, az fázik. Délutánra csak fél műszakot szervez­tek. Négy órám van a mun­kások között. Fázós belváros van körü­löttünk. Egy nő nagy ívben kikerüli a lapátotokat. Ha nem lapátolnánk az első autó telefröcskölné, de az emberek többségét nem na­gyon érdekli, hogy a lapát­tal, seprűvel, kiskocsival felszerelt nyolc ember mit csinál. Egy városban termé­szetes, hogy vagyunk. Néhány adat: tegnap a köztisztasági vállalat dél­előtt 200, délután 100 alkal­mi hómunkást akart felven­ni. Délelőtt jelentkezett 50, délután már csak nyolc. Nyolcvan kilométer útháló­zat tisztán tartásáról kell gondoskodniuk. Ha tízcentis hó esne, akkor az eltakarí­tásához legalább hat mű­szakban 250—250 ember kellene. Egy hómunkás nyolcórai fizettsége 90 forint. Természetesen kellenek gép­kocsik, kell só, kellenek szerszámok. Tízcentis hó Miskolcon negyedmillió fo­rintba kerülhet. Akinek lapát van a kezé­ben, az nem számolgat, illet­ve számol, de másképp: — Délben kifizettek. Le­csíptem magamnak húsz fo­rintot. Felvágott, zsemle, meg egy féldeci... — Egv fillér nincs otthon. Nem szégyen az. Most kapott kíkást a lányom. Eladtam a televíziót, de még négy szé­ket is. Van egy beteg édes­anyám. a férjem lába hibás... Tegnap a főnök adott .köl­csön. hogy délben egyek... Dányi István, a főnök, hi­vatalos nevén körzeti ellenőr a hómunkásoknál, valamivel magasabb órabért kap: húsz fillérrel magasabbat. Műszak után bészélgetünk: — Valaha háromszáz em­bert is felvettem. Most kö­nyörögni kellett, hogy leg­alább ennyien legyünk. Nem szegények az emberek, pedig itt az órabér se rossz. — Az a kölcsön, amit Er­zsiké néni adott? — Előfordul. Ö rendszeres munkás nálunk. Ismerem, de van olyan is. akinek most este fizetek és holnap már öt forintot kér cigarettára. Per­sze többnyire nem ilyenek. Legtöbben nyugdíjasok. A nyugdíjakhoz jól jön a szá­zas ... — Diákok? — Egyetemisták ígérték, hogy jönnének csütörtökön. Idén még nem voltak. A szabadban töltött tizedik óra már nehéz. Ilyenkor a szó is melegít, elveszi az etn- ber figyelmét a fázó lábról. Már tudjuk Lakatos néniről, hogy a férjét baleset érte, a mindig mókázó Pistáról, hogy szabadságon van. de meg­kérdezte a feleségét reggel, hogy ad-e egy százast kocs­mára. Nem adott. ígv aztán ő visz most haza egyet. Öten nyugdíjasok. Kiszá­mítjuk és beosztjuk a nyug­díjakat. szidjuk az autóst, aki úgy rohan el mellettünk, hogy nem is lassít, pedig hát neki takarítunk. — Emberek! Ki jön hol­nap? Heten jelentkeznek. Az Arany János utcai iro­dakocsiban hatkor van bér­fizetés. Esik a hó. Ketten még kiszaladnak egv fél ko­csi sóval a Szemere-sarokra. — Ha alásó'zunk. akkor fele olyan nehéz felszedni, meg el is folyik a fele ... — Csak essen bőven ... Nevetjük a kívánságot. A hó az holnap is százharminc forint. Megszolgált jó forint. Nem állnak érte százak sor­ba. Ez is jó. az ott töltött négy óra után hadd írom le: nélkülük télen sohase lenne rendben a város. (bartha) i örökországi útinapló Vendégvudak A DH várospolitikai fóruma vaiv racionális maim? A köztudatban létszámstopként ragadt meg, de helye­sebb, ha így fogalmazunk: ésszerűbb hiunkarerő-gazdálkodás. Igen, arról a sokakat érintő, sokakat érdeklő kormányhatá­rozatról van szó, mely szerint íjanuár elsejétől külön enge­délyhez kötik az adminisztratív lélszám»nüvclését, sőt azt is, hogy betölthelő-e a megüresedett státusz. Hogyan láttak hozzá c határozat végrehjtásához a városi tanácsnál, a kerü­leti hivatalokban és a tanács felügyelete alatt működő intéz­ményekben, vállalatoknál? — erről beszélgettünk dr. Kiss Józseffel, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetőjével. Az Ország-világjárók Ba­ráti köre ma délután 7 órá­tól foglalkozást tart a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban. Dr. Sidló Gábor Török- országi útinapló címmel tart vetített képekkel illusztrált előadást. A zord téli időjárás, az utóbbi napokban hullott hó vándorlásra késztette a Bükk nemesvadállományát. Özek, szarvasok, sőt vaddisznók százainak nyomai mutatják a vonulás irányát. A vadak el­sősorban az etetők körüli er­dőrészeket szállták meg. A • sziki ás, szinte megköze­líthetetlen karsztvidékre hú­zódtak az 1930-as években meghonosított korzikai vad- juhok, a muflonok. Azokon a sziklaszirteken tanyáznak, amelyek á déli órákban nap­sütést kapnak. Az aggteleki barlangvidék­hez tartozó szelcepusztai re­zervátumban „vendég”-vada- kat is megfigyeltek az erdé­szek. A szomszédos csehszlo­vákiai erdőségekből vándo­roltak át, s „bennszülött” társaikkal együtt telepednek meg a vadetetők környékén. Mindenekelőtt azt tisztázta az osztályvezető, hogy a már említett engedélyt a megyei tanács elnöke adhatja meg egyedi elbírálás alapján. Ami pedig a kormányhatározat végrehajtását illeti: minde­nekelőtt felmérték, hogy 1975. december 31-én hány státusz nem volt betöltve az érintett munkakörökben. A vizsgálat szerint a tanácsi vállalatok­nál 870 munkakört érint a határozat és ezek közül de­cember 31-én harmincegy nem volt betöltve. A tanács igazgatási szerveinél, illetve a tanácsi intézményeknél így alakult e két adat: 533 mun­kakör és két betöltetlen stá­tusz. Vállalata válogatja Arra nincs mód, hogy e cikk keretében részletesen is­mertessük a kormányhatáro­zatot, egy olyan kérdésre azonban részletesen magya­rázatot kértünk dr. Kiss Jó­zseftől, mely Valószínűleg so­kakban felmerült. Mi törté­nik akkor, ha 1976. január 1. után valamelyik tanácsi in­tézmény adminisztrál ív dol­gozója igénybe veszi a gyer­mekgondozási segélyt, be­hívják katonának vagy há­rom hónapon túl fizetés nél­küli szabadságot vesz ki? A munkajog szerint ugyanis őket később vissza kell he­lyezni eredeti beosztásukba. A válasz: bármilyen okból üresedik meg az állás, a lét­számot zárolják és a bért is elvonják az intézménytől. Ha a dolgozó visszatér például a gyermekgondozási segély után, akkor természetesen visszaveszik, ám időközben nincs rá mód, hogy felvegye­nek helyette bárkit, hiszen bér sincs, amivel fizethetnek. Egy kicsit elgondolkodtunk dr. Kiss Józseffel afölött is, hogy — mint a felmérés bi­zonyítja — elég nagy kü­lönbségek vannak' a tanácsi vállalatok között, ami a fizi­kai munkások ék az admi­nisztratív dolgozók arányát illeti. S mivel a december 31 -i állapot a mérvadó, a kor­látozó határozatot az egyik helyen nehezebb, a másikon könnyebb lesz végrehajtani. Magyarán mondva: ha vala­hol három embert foglalkoz­tattak, holott kettő is elég lett volna, könnyen túlteszik majd magukat rajta, ha egy státusz- valamilyen ^ oknál fogva megüresedik és betöl­tésére nem kapnak enge­délyt. Körül kell nézni a portán A határozat végrehajtása természetesen csak elkezdő­dött ,a mór említett felmé­réssel. A racionális munka­erő-gazdálkodás racionális munkaszervezést tételez fel. A következő hónapokban a tanácsi vezetőknek csakúgy, mint a vállalatok, intézmé­nyek irányítóinak, körül kell nézniük a portájukon, hogy feltérképezzék, miként lehet csökkenteni a felesleges pa­pírmunkát. Dr. Kiss József is úgy tartja, hogy még min­dig elég sok a tanácsi osz­tályok között az/ írásbeli üze­netváltás. Felül lehet vizs­gálni azt is, hogy szükség van-e mindazokra az adatok­ra, melyeket a vállalatoktól kérnek. E cikk írója évek óta rendszeresen részt vesz a tanács végrehajtó bizottsá­gának az ülésein. Ott is több­ször megfogalmazódott már, hogy olyan kérdésekben is e testülettől kérnek döntési, melyei a szakigazgatási szer­vek (osztályok) önmaguk is elintézhetnének. Néha az is közrejátszik ebben, hogy egyesek nem szívesen vállal­ják a felelősséget. A személyi i«azolváuy becsülele i Persze országos intézkedé­sekkel is lehet, sőt kell is csökkenteni az adminisztrá­ciót. Sokan és sokszor szóvá- telték már különböző fóru­mokon, hogy a személyi iga­zolványnak még mindig nincs akkora becsülete a hi­vatalokban, mint lehetne. Külön anyakönyvi kivonatra van szükség, számos kérelem alátámasztására, jóllehet a személyi igazolványban vilá­gosan fel van tüntetve, kinek hány gyereke van, milyen idősek stb. Hosszan lehetne még so­rolni a teendőket, hiszen a hivatalokban aktahegyek, túl­terhelt dolgozók fogadják az embert és mint az egyik osz­tályvezető tréfásan megfo­galmazta: többet kell írniuk, mint a szépemlékű Mikes Ke­lemennek. Reméljük, a „ház­táji” vizsgálódás feltárja az ügyintézés minden fogyaté­kosságát és ez nemcsak azzal az eredménnyel , jár majd, hogy nem növekszik tovább az íróasztalok száma sem a tanácsnál, sem más hivata­lokban, hanem azzal is, hogy nekünk, ügyfeleknek, keve­sebbet kell várnunk, míg rá­ütik a végső pecsétet az ak­tánkra. Ehhez persze tovább kell folytatni az ügyvitel már megkezdett gépesítését. Tavaly óta számítógéppel dolgoztatja fel a városi ta­nács a költségvetését, ám még sok minden mást is rá lehet bízni az okos masinák­ra. (békés) III. kerületi tervek, eredmények (Folytatás az I. oldalról) A városi tanács III. ke­rületi hivatalában tegnap délután tájékoztatót tartot­tak tanácstagoknak. A meg­beszélésen részt vett Rábai István, a városi pártbizott­ság osztályvezetője és Szé­kely László, a városi tanács általános elnökhelyettese. Dr. Gyimesi Béla, a III. kerületi hivatal elnöke a IV. ötéves terv teljesítéséről adott számot és az V. ötéves terv főbb célkitűzéseiről tá­jékoztatta a tanácstagokat. Hangsúlyozta, hogy a város fejlődése nem elemezhető a kerület fejlődésétől elvonat­koztatva és viszont. A Győri kapu sok-sok új létesítmény­nyel gyarapodott: új étter­met, OTP-fiókot, postahiva­talt és gyógyszertárat kapott, megépült egv új autószerviz. A kenyérgyár a városi ellá­tás gondjait hivatott enyhí­teni. Az eredmények számbavé­tele után a tervekről esett szó. Elsődleges feladatnak te­kintik a kommunális, a szo­ciális, az egészségügyi, vala­mint a kulturális igények ki­elégítését. Több óvoda és bölcsőde építését, az általá­nos iskolai tantermek szá­mának növelését tervezik. Nagyszabású felújítást végez­nek a vasgyári kórházban. Jelentős összeget fordítanak a kerület útjainak korszerű­sítésére, felújítására, a köz- világítás modernizálására. Dr. Gyimesi Béla ezután elmondotta, mit várnak azok­tól, akik társadalmi munká­ban járulnak majd hozzá a kerület szépítéséhez, gyara­pításához, hiszen itt az el­múlt években is igen széles körű társadalmi munkamoz­galom bontakozott ki. A tájékoztatót követően a tanácstagok választóik észre­vételeit tolmácsolták. A tisz­ta, virágos Miskolcért moz­galomnak itt is vannak hívei és szószólói. Az általuk em­lített problémák drvoslása még költségvetés-módosítást sem igényelne. A tanácsta­gok tisztán látják: erőforrá­saink korlátozottak; ebben az ötéves tervidőszakban sem valósul meg minden, amit szeretnénk. De az apró. a filléres, a bosszantó ügyek intézését egy kicsit meg kel­lene gyorsítani — vélte egy tanácstag. S igaza van .;, O. E. A szakszervezel a városért Ülést tartott az SZMT elnöksége Ma délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának elnöksége. A testület elsőként az 1975, évi szakszervezeti feladatok teljesítéséről, az idei évre és az V. ötéves tervidőszakra vonatkozó szakszervezeti fel­adatokról szóló tájékoztatót vitatta meg. Ezt követően arról hangzott el tájékoztató, miképpen valósultak meg az elnökség feladattervének azon részei, amelyek a szak- szervezeti szervek várospoli­tikai tennivalóit rögzítik. Megállapították: a szakszer­vezeti szervek megyénkben is hasznosan működtek köz­re a középtávú területfej­lesztési tervek elkészítésé­ben. Ezekben megfelelően érvényre jutnak a lakosság életszínvonalát, életkorúién é- nyeinek javítását szorgalma­zó szakszervezeti kezdemé­nyezések. Sokat tettek a szakszervezeti leervek a gaz­dasági munka segítése és a társadalompolitikai feladatok megoldása érdekében is. A szakszervezetek mozgósító hatásának is köszönhető pél­dául, hogy Miskolcon 1975. szeptember 30-ig az üzemek és intézmények dolgozói 29,7 millió forint értékű társadal­mi munkát végeztek. Külö­nösen a Dl GÉP, az LKM, a MIK és az ÉMÁSZ dolgozói­nak ezirányú tevékenysége figyelemre méltó. Ezt követően a MÁV Mis­kolci Igazgatóságának és a Vasutas Szakszervezet Terü­leti Bizottságának vezetői arról adtak számot, milyen tapasztalatokat hozott az igazgatóság területén az 1975. január 1-én bevezetett mun­kai dő-csökkentés. Az SZMT elnöksége végül megvitatta és elfogadta az SZMT és az elnökség 1976. évi munkaprogramját és az I. félévi ülésrendet. NT. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom