Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-21 / 17. szám
Kertészei* nek, szőlészeknek A kertészek és kertbarátok — január óta megnövekedett terjedelmű — képes szaklapja, a Kertészet és Szőlészet új száma többek között bemutatja az újonnan létesített Zöldségtermesztési Intézetet. Dr. Naey József a karalábéba itatásról közöl ét ikét: dr. Kiss A. Sándor a Zöld fóliának a talajtakarásban tapasztalható előnyeiről szátnol be: Kardos János a hagyományos művelésű szőlők korszerűsítésének lokaj- hesyaljai tanulsáeait ismerteti. A tápanyag-utánpótlásnak a dísznövénytermesztésben- elfoglalt szerepéről, tudnivalóiról dr. di Gleria Edit ad részletes ismertetőt, Siposné Bartha Mária á szobanövé- nyek téli tartásának legforj- tosabb tennivalóit foglalja össze, a kis lakásokban történő elhelyezés szempontjából. A lap számos egyéb cikket, információt is közöl. v 4c Naponta kell az éltető elem, a viz... Öntözik a szegfűt a Miskolci Kertészeti Vállalat üvcgházában (Kerényi felv.) Íízcenlis lió negyedmillióba kerül Hómunkások — Emberek! A Kossuth utcán végigmegyünk. A Pe- cébe nem dobunk semmit. Kupacokba rakjuk a havat. Jön érte kocsi/ mindjárt... — Értettem, főnök ... A „főnök!’ Dányi István. Délután két óra múlt; ö reggel fél hatkor kezdett. Huszonnyolc alkalmi hómunkással és 26 saját dolgozóval. A Csabai kapuban. Valahol a Deák téren végzünk majd este hatkor. Nyolc ember közül heten vele kezdtek hajnalban. Nincs, „nehéz idő”.. Nem Jiell törni a jeget, híg, kásás latyak a hó. Lefolyik a lapátról. — Józsi bácsi! Maguk induljanak el a másik oldalon. Biztatni nem kell senkit. Aki megáll, aki csak ácso- rog, az fázik. Délutánra csak fél műszakot szerveztek. Négy órám van a munkások között. Fázós belváros van körülöttünk. Egy nő nagy ívben kikerüli a lapátotokat. Ha nem lapátolnánk az első autó telefröcskölné, de az emberek többségét nem nagyon érdekli, hogy a lapáttal, seprűvel, kiskocsival felszerelt nyolc ember mit csinál. Egy városban természetes, hogy vagyunk. Néhány adat: tegnap a köztisztasági vállalat délelőtt 200, délután 100 alkalmi hómunkást akart felvenni. Délelőtt jelentkezett 50, délután már csak nyolc. Nyolcvan kilométer úthálózat tisztán tartásáról kell gondoskodniuk. Ha tízcentis hó esne, akkor az eltakarításához legalább hat műszakban 250—250 ember kellene. Egy hómunkás nyolcórai fizettsége 90 forint. Természetesen kellenek gépkocsik, kell só, kellenek szerszámok. Tízcentis hó Miskolcon negyedmillió forintba kerülhet. Akinek lapát van a kezében, az nem számolgat, illetve számol, de másképp: — Délben kifizettek. Lecsíptem magamnak húsz forintot. Felvágott, zsemle, meg egy féldeci... — Egv fillér nincs otthon. Nem szégyen az. Most kapott kíkást a lányom. Eladtam a televíziót, de még négy széket is. Van egy beteg édesanyám. a férjem lába hibás... Tegnap a főnök adott .kölcsön. hogy délben egyek... Dányi István, a főnök, hivatalos nevén körzeti ellenőr a hómunkásoknál, valamivel magasabb órabért kap: húsz fillérrel magasabbat. Műszak után bészélgetünk: — Valaha háromszáz embert is felvettem. Most könyörögni kellett, hogy legalább ennyien legyünk. Nem szegények az emberek, pedig itt az órabér se rossz. — Az a kölcsön, amit Erzsiké néni adott? — Előfordul. Ö rendszeres munkás nálunk. Ismerem, de van olyan is. akinek most este fizetek és holnap már öt forintot kér cigarettára. Persze többnyire nem ilyenek. Legtöbben nyugdíjasok. A nyugdíjakhoz jól jön a százas ... — Diákok? — Egyetemisták ígérték, hogy jönnének csütörtökön. Idén még nem voltak. A szabadban töltött tizedik óra már nehéz. Ilyenkor a szó is melegít, elveszi az etn- ber figyelmét a fázó lábról. Már tudjuk Lakatos néniről, hogy a férjét baleset érte, a mindig mókázó Pistáról, hogy szabadságon van. de megkérdezte a feleségét reggel, hogy ad-e egy százast kocsmára. Nem adott. ígv aztán ő visz most haza egyet. Öten nyugdíjasok. Kiszámítjuk és beosztjuk a nyugdíjakat. szidjuk az autóst, aki úgy rohan el mellettünk, hogy nem is lassít, pedig hát neki takarítunk. — Emberek! Ki jön holnap? Heten jelentkeznek. Az Arany János utcai irodakocsiban hatkor van bérfizetés. Esik a hó. Ketten még kiszaladnak egv fél kocsi sóval a Szemere-sarokra. — Ha alásó'zunk. akkor fele olyan nehéz felszedni, meg el is folyik a fele ... — Csak essen bőven ... Nevetjük a kívánságot. A hó az holnap is százharminc forint. Megszolgált jó forint. Nem állnak érte százak sorba. Ez is jó. az ott töltött négy óra után hadd írom le: nélkülük télen sohase lenne rendben a város. (bartha) i örökországi útinapló Vendégvudak A DH várospolitikai fóruma vaiv racionális maim? A köztudatban létszámstopként ragadt meg, de helyesebb, ha így fogalmazunk: ésszerűbb hiunkarerő-gazdálkodás. Igen, arról a sokakat érintő, sokakat érdeklő kormányhatározatról van szó, mely szerint íjanuár elsejétől külön engedélyhez kötik az adminisztratív lélszám»nüvclését, sőt azt is, hogy betölthelő-e a megüresedett státusz. Hogyan láttak hozzá c határozat végrehjtásához a városi tanácsnál, a kerületi hivatalokban és a tanács felügyelete alatt működő intézményekben, vállalatoknál? — erről beszélgettünk dr. Kiss Józseffel, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetőjével. Az Ország-világjárók Baráti köre ma délután 7 órától foglalkozást tart a Rónai Sándor Művelődési Központban. Dr. Sidló Gábor Török- országi útinapló címmel tart vetített képekkel illusztrált előadást. A zord téli időjárás, az utóbbi napokban hullott hó vándorlásra késztette a Bükk nemesvadállományát. Özek, szarvasok, sőt vaddisznók százainak nyomai mutatják a vonulás irányát. A vadak elsősorban az etetők körüli erdőrészeket szállták meg. A • sziki ás, szinte megközelíthetetlen karsztvidékre húzódtak az 1930-as években meghonosított korzikai vad- juhok, a muflonok. Azokon a sziklaszirteken tanyáznak, amelyek á déli órákban napsütést kapnak. Az aggteleki barlangvidékhez tartozó szelcepusztai rezervátumban „vendég”-vada- kat is megfigyeltek az erdészek. A szomszédos csehszlovákiai erdőségekből vándoroltak át, s „bennszülött” társaikkal együtt telepednek meg a vadetetők környékén. Mindenekelőtt azt tisztázta az osztályvezető, hogy a már említett engedélyt a megyei tanács elnöke adhatja meg egyedi elbírálás alapján. Ami pedig a kormányhatározat végrehajtását illeti: mindenekelőtt felmérték, hogy 1975. december 31-én hány státusz nem volt betöltve az érintett munkakörökben. A vizsgálat szerint a tanácsi vállalatoknál 870 munkakört érint a határozat és ezek közül december 31-én harmincegy nem volt betöltve. A tanács igazgatási szerveinél, illetve a tanácsi intézményeknél így alakult e két adat: 533 munkakör és két betöltetlen státusz. Vállalata válogatja Arra nincs mód, hogy e cikk keretében részletesen ismertessük a kormányhatározatot, egy olyan kérdésre azonban részletesen magyarázatot kértünk dr. Kiss Józseftől, mely Valószínűleg sokakban felmerült. Mi történik akkor, ha 1976. január 1. után valamelyik tanácsi intézmény adminisztrál ív dolgozója igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt, behívják katonának vagy három hónapon túl fizetés nélküli szabadságot vesz ki? A munkajog szerint ugyanis őket később vissza kell helyezni eredeti beosztásukba. A válasz: bármilyen okból üresedik meg az állás, a létszámot zárolják és a bért is elvonják az intézménytől. Ha a dolgozó visszatér például a gyermekgondozási segély után, akkor természetesen visszaveszik, ám időközben nincs rá mód, hogy felvegyenek helyette bárkit, hiszen bér sincs, amivel fizethetnek. Egy kicsit elgondolkodtunk dr. Kiss Józseffel afölött is, hogy — mint a felmérés bizonyítja — elég nagy különbségek vannak' a tanácsi vállalatok között, ami a fizikai munkások ék az adminisztratív dolgozók arányát illeti. S mivel a december 31 -i állapot a mérvadó, a korlátozó határozatot az egyik helyen nehezebb, a másikon könnyebb lesz végrehajtani. Magyarán mondva: ha valahol három embert foglalkoztattak, holott kettő is elég lett volna, könnyen túlteszik majd magukat rajta, ha egy státusz- valamilyen ^ oknál fogva megüresedik és betöltésére nem kapnak engedélyt. Körül kell nézni a portán A határozat végrehajtása természetesen csak elkezdődött ,a mór említett felméréssel. A racionális munkaerő-gazdálkodás racionális munkaszervezést tételez fel. A következő hónapokban a tanácsi vezetőknek csakúgy, mint a vállalatok, intézmények irányítóinak, körül kell nézniük a portájukon, hogy feltérképezzék, miként lehet csökkenteni a felesleges papírmunkát. Dr. Kiss József is úgy tartja, hogy még mindig elég sok a tanácsi osztályok között az/ írásbeli üzenetváltás. Felül lehet vizsgálni azt is, hogy szükség van-e mindazokra az adatokra, melyeket a vállalatoktól kérnek. E cikk írója évek óta rendszeresen részt vesz a tanács végrehajtó bizottságának az ülésein. Ott is többször megfogalmazódott már, hogy olyan kérdésekben is e testülettől kérnek döntési, melyei a szakigazgatási szervek (osztályok) önmaguk is elintézhetnének. Néha az is közrejátszik ebben, hogy egyesek nem szívesen vállalják a felelősséget. A személyi i«azolváuy becsülele i Persze országos intézkedésekkel is lehet, sőt kell is csökkenteni az adminisztrációt. Sokan és sokszor szóvá- telték már különböző fórumokon, hogy a személyi igazolványnak még mindig nincs akkora becsülete a hivatalokban, mint lehetne. Külön anyakönyvi kivonatra van szükség, számos kérelem alátámasztására, jóllehet a személyi igazolványban világosan fel van tüntetve, kinek hány gyereke van, milyen idősek stb. Hosszan lehetne még sorolni a teendőket, hiszen a hivatalokban aktahegyek, túlterhelt dolgozók fogadják az embert és mint az egyik osztályvezető tréfásan megfogalmazta: többet kell írniuk, mint a szépemlékű Mikes Kelemennek. Reméljük, a „háztáji” vizsgálódás feltárja az ügyintézés minden fogyatékosságát és ez nemcsak azzal az eredménnyel , jár majd, hogy nem növekszik tovább az íróasztalok száma sem a tanácsnál, sem más hivatalokban, hanem azzal is, hogy nekünk, ügyfeleknek, kevesebbet kell várnunk, míg ráütik a végső pecsétet az aktánkra. Ehhez persze tovább kell folytatni az ügyvitel már megkezdett gépesítését. Tavaly óta számítógéppel dolgoztatja fel a városi tanács a költségvetését, ám még sok minden mást is rá lehet bízni az okos masinákra. (békés) III. kerületi tervek, eredmények (Folytatás az I. oldalról) A városi tanács III. kerületi hivatalában tegnap délután tájékoztatót tartottak tanácstagoknak. A megbeszélésen részt vett Rábai István, a városi pártbizottság osztályvezetője és Székely László, a városi tanács általános elnökhelyettese. Dr. Gyimesi Béla, a III. kerületi hivatal elnöke a IV. ötéves terv teljesítéséről adott számot és az V. ötéves terv főbb célkitűzéseiről tájékoztatta a tanácstagokat. Hangsúlyozta, hogy a város fejlődése nem elemezhető a kerület fejlődésétől elvonatkoztatva és viszont. A Győri kapu sok-sok új létesítménynyel gyarapodott: új éttermet, OTP-fiókot, postahivatalt és gyógyszertárat kapott, megépült egv új autószerviz. A kenyérgyár a városi ellátás gondjait hivatott enyhíteni. Az eredmények számbavétele után a tervekről esett szó. Elsődleges feladatnak tekintik a kommunális, a szociális, az egészségügyi, valamint a kulturális igények kielégítését. Több óvoda és bölcsőde építését, az általános iskolai tantermek számának növelését tervezik. Nagyszabású felújítást végeznek a vasgyári kórházban. Jelentős összeget fordítanak a kerület útjainak korszerűsítésére, felújítására, a köz- világítás modernizálására. Dr. Gyimesi Béla ezután elmondotta, mit várnak azoktól, akik társadalmi munkában járulnak majd hozzá a kerület szépítéséhez, gyarapításához, hiszen itt az elmúlt években is igen széles körű társadalmi munkamozgalom bontakozott ki. A tájékoztatót követően a tanácstagok választóik észrevételeit tolmácsolták. A tiszta, virágos Miskolcért mozgalomnak itt is vannak hívei és szószólói. Az általuk említett problémák drvoslása még költségvetés-módosítást sem igényelne. A tanácstagok tisztán látják: erőforrásaink korlátozottak; ebben az ötéves tervidőszakban sem valósul meg minden, amit szeretnénk. De az apró. a filléres, a bosszantó ügyek intézését egy kicsit meg kellene gyorsítani — vélte egy tanácstag. S igaza van .;, O. E. A szakszervezel a városért Ülést tartott az SZMT elnöksége Ma délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége. A testület elsőként az 1975, évi szakszervezeti feladatok teljesítéséről, az idei évre és az V. ötéves tervidőszakra vonatkozó szakszervezeti feladatokról szóló tájékoztatót vitatta meg. Ezt követően arról hangzott el tájékoztató, miképpen valósultak meg az elnökség feladattervének azon részei, amelyek a szak- szervezeti szervek várospolitikai tennivalóit rögzítik. Megállapították: a szakszervezeti szervek megyénkben is hasznosan működtek közre a középtávú területfejlesztési tervek elkészítésében. Ezekben megfelelően érvényre jutnak a lakosság életszínvonalát, életkorúién é- nyeinek javítását szorgalmazó szakszervezeti kezdeményezések. Sokat tettek a szakszervezeti leervek a gazdasági munka segítése és a társadalompolitikai feladatok megoldása érdekében is. A szakszervezetek mozgósító hatásának is köszönhető például, hogy Miskolcon 1975. szeptember 30-ig az üzemek és intézmények dolgozói 29,7 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Különösen a Dl GÉP, az LKM, a MIK és az ÉMÁSZ dolgozóinak ezirányú tevékenysége figyelemre méltó. Ezt követően a MÁV Miskolci Igazgatóságának és a Vasutas Szakszervezet Területi Bizottságának vezetői arról adtak számot, milyen tapasztalatokat hozott az igazgatóság területén az 1975. január 1-én bevezetett munkai dő-csökkentés. Az SZMT elnöksége végül megvitatta és elfogadta az SZMT és az elnökség 1976. évi munkaprogramját és az I. félévi ülésrendet. NT. &
