Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-20 / 16. szám
..Engedjétek hozzám jönni a szavakat” — ezt a biblikusán szép. beszédes (példabeszédes) címet fogja viselni Sütő András új esszékötete. A rofnániai magyar író elmondja a közelmúltban adott interjújában, hogy László unokája inspirálta a kötetet: a kisfiú szó- és nyelvhódító időszakáról naplót vezetett. A kis László öröksége 800 ezer szó. Befoghatgt.lan- nak tűnik ez a gazdagság. És irigylésre méltónak. De hisz’ mindannyian ennyit örököltünk! Tudjuk? Számontartjuk? Hogyan sáfárkodunk a mérhetetlen kincsekkel? Azt érzem: nem tudjuk, mily gazdagok vagyunk. Vagy ha sejtjük is. nem engedjük magunkhoz jönni a szavakat. Némely szavunkat agyonkoptatjuk, mást szókészletünk passzív állományába utasítunk: s már nemcsak a házainkat építjük előre gyártott elemekből, hanem a mondatainkat is. A dolognak sok összetevője van. ezúttal csupán a szókincs gyarapításának egy módjáról szeretnénk szólni: az olvasásról. Lukács Györgyről mondják közeli ismerősei, hogy naponta nyolc órát olvasott. Ezt a teljesítményt (ami nélkül persze nehéz lenne elképzelni Lukács többi produktumát) barátai is csodálták. Többször faggatták: hogy jutott erre ideje, s jutott-e mindig? Mire Lukács így felelt: Sajnos a forradalmak. a háborúk időszakában meg kellett alkudnom a körülményekkel — akkor csak négy órát olvastam naponta... A néhány évvel ezelőtt elhunyt kitűnő pszichológus. Radnai Béla kedvenc módszerei közé tartozott, hogy bebizonyította: ha-naponta csak 15 percet olvasunk, az évente több kötetre rúg. Hány ember van — fordította meg a tételt —. aki nem olvas el több kötetet egy évben, tehát naponta még 15 percet sem szán olvasásra. A felnőttet már nem könnyű olvasásra nevelni. Meg- teszünk-e mindent, hogy a gyerek birtokba vegye gazdag örökségét? Tanítjuk-e olvasni, beszélni? Annyit kárhoztattuk a verbalizmusra építő pedagógiai törekvéseket, hogy sikerült teljesen kiszorítani a memoritereket az iskolából. Most érettségi vizsgákon is tapasztalható, hogy elemzésnél azonnal a szöveggyűjteményért nyúlnak fiaink, lányaink. Az persze nem igaz, hogy magolással megközelíthető például József Attila gondolatisága, de hogy'a' szöveg birtokában könnyebben vállalkozhatnak a vers megfejtésére, az nagyon valószínű. Arról nem is beszélve, hogy önkéntelenül is magukévá teszik a nagy költő kifejezéseit, szóképeit: más szövegösszefüggésben is képesek lesznek ezeket felhasználni. Mert természetesen nemcsak a szavak, nyelvi elemek átvételéről van szó, hanem a gondolatok megragadásáról is. Tegyük fel, hogy eddig — hiszen ismeretes az iskola és a könyvtár kapcsolatát erősítő sok-sok törekvés — eljut a tanuló. Beszélni akkor is kevés alkalma van. Gondolatait kénytelen tesztlapokon (mint valami lottószelvényen) közölni. vagy legfeljebb röpdolgozatok formájában. Márpedig a megszólalás (a nyilvános szereplés) jóval több, mint egyszerű adat-tény közlés. Az osztály közössége előtt — -azzal, hogy feláll a tanuló, hogy minden szem reá szegeződik stb. — vállalnia kell — a tárgyi ismeretek visszaadásán túl — egész személyiségét; hangját, gesztusait, tartását. S minde- nekfölött: stílusát — gondolatainak —, szavainak meggyőző erejét. Világos, hogy kezdetben az elmondott (felmondott) szöveg nem lesz több, mint a könyv szavainak recitálása. később azonban — a személyiség fejlődésével — egyre önállóbb lesz formájában és tartalmában is a lecke. Ami már akkor nem is „lecke”, hanem több annál: önálló vélemény a világról, vagy legalábbis szintézise a véleményeknek. Senki nem képes újításra, míg nem ismeri az adott szakma elemeit, fogásait. Szó- és gondolatkincs híján nincs mit kamatoztatni. Többen megállapították, hogy azok beszélnek legrosszabbul, akik már elszakadtak a tárgyi világtól, de még nem jutottak él az elvont gondolkodás szintjére. Ezzel a felismeréssel aligha lehet vitatkozni. A bajon azonban lehet segíteni. És kell is. Nem azért, mert valamiféle divatja van a nyelvművelésnek, hanem azért, mert a szocialista demokratizmusnak jött el a „divatja”, mely feltételezi, hogy gátlások nélkül, árnyaltan, világosan fejezzük ki magunkat. És ezt követeljük másoktól is. Az örökség tehát, az a 800 ezer szó. amiről beszéltünk korántsem holt tőke. Egész terjedelmében nem .tudjuk ugyan birtokba venni, de javának felhasználása és kamatoztatása kötelességünk. (gyarmati) ’ Szentendrei képzőművészek tárlata A Művészeti és Propaganda Iroda idei tervei között szerepel az ország művésztelepein élő alkotók munkásságának bemutatása. A sorozatot tegnap Miskolcon, a Kossuth Lajos Művelődési Házban a szentendrei képzőművészek alkotásaiból rendezett tárlat nyitotta meg. A kiállításon a szentendrei művésztelep három szobrász- művészének — Asszonyt Tamásnak, Csíkszentmihályi Ró- bertnek és Ligeti Erikának — továbbá, négy festő- és grafikusművésznek — Deim Pálnak, Gy. Molnár Istvánnak, Jávor Piroskának és Kocsis Imrének — együtte- (sen több mint száz alkotását láthatják az érdeklődők. Síremlék Devecserinek. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat budapesti, Barabás utcai szoboröntödéjében két új szobor öntésével, illetve összeállításával foglalkoznak. Kiss Sándor Partizántemetés című alkotását és Fekete ■Tamás Devecseri Gábor-síremlélcét az idén helyezik el. Képünkön Devecseri Gábor készülő síremléke látható. (Soós Lajos felvétele) A „Radar” folytatói / Vasoyűjlő iskolások A Magyar Üttörök Szövetségének Országos Elnöksége és a MÉH Nyersanyag-hasznosító Tröszt ebben a tanévben is meghirdette az ország általános iskolái között a hasznos- anvag-gyűjtési versenyt. Megyénk általános iskoláinak első félévi eredményeit értékelték a napokban az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag- hasznosító Vállalatnál. A statisztikákból . kitűnik, hogy a „Radar” akcióban — 1875. október 1.—december I. között — meghirdetett vasgyűjtési versenyben eredményesen szerepéitek megyénk úttörői. Az akció során 249 úttörőcsapat 12107 mázsa vashulladékot gyűjtött össze és adott át a MÉH- telepeknek. A MÉH Vállalat az értékelés során kategóriákat állított fel az iskolák számától függően. Az I. kategóriában a legjobb eredményt a szerencsi pajtások érték el, akik 27 649 kilogramm vashulladékot gyűjtöttek, az egy főre eső átlaguk 24,68 kilogramm Ebben a kategóriában la miskolci 27-es számú iskola pajtásai a negyedik helyén végeztek, ők 11317 kilogramm szénacél-hulladé- kot adtak át a MÉH-nek. A II. kategóriában miskolci iskola végzett az élen: a 14-es számú Általános Iskola tanulói 34 784 kg vashulladékot gyűjtöttek össze. Az egy főre eső átlaguk 62,22 ka. A III. kategóriában a téllyai pajtások érték el a legjobb eredményt, 66 970 kg-ot gyűjtöttek, s egy főre eső átlaguk meglehetősen magas, 185,51 kg. A IV. kategóriában a gagybáfori tások vitték el a pálmát, ők fejenként 175,89 kg vasat gyűjtöttek. összesen pedig 14 775 kg vashulladékot adtak a MÉH-nek. A legjobb eredmény a kányi pajtások nevéhez fűződik, aki’- bár csak 7940 kilogrammot gyűjtöttek, de az egy főre eső átlaguk 661.66 kg. Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat az összesítést megküldi a MÉH Trösztnek, s hamarosan megtudjuk, milyen eredményeket értek el a borsodi pajtások az országos versenyben. (tóth) Látogatás a csokoládégyárban A Szerencsi Csokoládég^ár Diósgyőri Gyáregységebe minden bizonnyal szívesen látogatnak el a fiatalok. Ma délelőtt 9 órától a Molnár Béla Ifjúsági és Oitörőház szervezésében megismerkedhetnek az üzem munkájával mindazok, akik az édesipari szakmában kívánnak elhelyezkedni. KLDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nj/er ma? — 12.35: Melódiakoktél. — Közben 13.10—13.25: Törvénykönyv. Terítéken a családjog. — 13.45: Utazás a szempillám mögött. Mesejáték. — 14.28: Éneklő Ifjúság. — 14.42: A három szerencsefia. Grimm meséje. — 15.00: Hírek. — 15.10: Az élő népdal. — 15.20: Bizet: Carmen — szvit. — 15.44: Magyarán szólva ... — 1G.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 16.35: Bolgár népzene. — 17.00: Hírek. — 17.Ó5: A karrierről. Pásztor Magdolna műsora. — 17.30: Baritonáriák. — 17.57: Üj könyvek. — 18.00: A Szabó család. — 13.30: Esti Magazin. — 19.15: Kocsár Miklós: Nagyrédei lakodalmas. — 19.32: Fiatalok stúdiója. — 20.00: Mi a titka? Wilhelm Kempff művészete. — 21.00: Hírek. — 21.05; Húszas stúdió. A régi és az új mezsgyéjén II. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport. — 22.20: Zenekari muzsika. — Közben 22.50—23.00: Meditáció — a team-rendszerű kutatásról. — 24.00: Hírek. — 0.10: Táncdalok. — 0.25: Himnusz. Petőfi rádió: 12.00: Nóták. — 12.30: Hírek. — 12.33: Arcképek a német irodalomból. Goethe, a drámaíró. — 12.50: Skandináv muzsika. — 13.30: Hírek. — 13.33: Gisela May Eisler-dalokat énekel. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Novák: Cseh szvit. — 18.30: Hírek. — 18.33: Színes népi muzsika. — 19.15: A filozófusok és a gépek. Könyv- ismertetés. — 19.25: Jó estét, gyerekek! — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.30: Hírek. — 20.33: Sok az új műsor Három hónap a tévében Rubens-év A világ csaknem valamennyi jelentős múzeuma kölcsönöz képeket a jövő évi Rubens-emlékkiállításra. A nagy flamand festő születésének 400. évfordulója alkalmából egykori lakóhelye. Antwerpen szépművészeti múzeuma rendezi meg a hatalmas emlékkiállítást, amely 1977. június 28-án nyílik meg és szeptember végéig mutatja be Rubens alkotásait. Petőfi költészetéből A moszkvai zeneművészeti főiskola Gnyeszinih hangversenytermében Marina Fatye- jeva fiatal énekesnő előadásában — A modern kamarazene mesterei című hangversenysorozatban — elhangzott a neves szovjet zeneszerző. Mojszcj Vajnberg „Petőfi költészetéből” című vokális ciklusa. Kollégáinak véleménye szerint Vajnberg, amikor a nagy magyar költő eszmei örökségéhez nyúlt, Petőfi költészetének forradalmi szellemét tárja fel, s olyan művet alkotott, amelyet a valódi ha- zafiság, a zenei formák képszerűsége, a dallamnyelv frissessége jellemez. Vajnberg elmúlt esztendőben volt ötvenhat éves. Sok műve ismert, • köztük zongorára, két hegedűre, gordonkára és brácsára írott kvintettje, klarinétra és zongorára írt szonátája, gordonkára írt dalai. Közismertek Vajnberg szimfonikus művei, operái és balettjei is. Riport- és dokumentum- filmek sora készült arról, ami valamennyiünket a legjobban izgat: milyen az ország, ahol élünik. A Barcs ”75 a dél-dunántúli nagyközséget mutatja be, a Tárd ma, Szabó Zoltánnak A tardi helyzet című könyve alapján készült. Az tJton levők és az Ünnep a kéflakiaikról, a falun élő és a nagyvárosban dolgozó munkásokról, a Számvetés hosszabb távlatból című adás á mezőgazdaság lehetőségeiről szól. És még két, ehhez a témakörhöz kapcsolódó műsor: a Ma este fogad a tanácselnök a nyilvános -közigazgatási ismeretterjesztés, a tanácsi demokrácia vizsgálatának igényével készült, a Vezetők klubja pedig annak a több mint százezer embernek a gondjaival foglalkozik, akik mások irányítására hivatottak. Lukács Gvörov és Kiss Manyi Hosszú lenne minden műsorról szólni, amely' képernyőre kerül a következő három hónapban. De az említettek mellett már elöljáróban jó néhányra szívesen felhívjuk a figyelmet. Sorozat indul a múzeumi közművelődés változásairól, megismerkedhetünk Würtz Ádám grafikus, az Ölombetűs val<- lomásokban pedig Ruffy Péter publiciszta műhelyével. A marxista filozófia egvik legkiemelkedőbb hazai és nemzetközi tekintélyéről. Lukács Györgyről élete utolsó hónapjaiban készített portréfilmet Garai Tibor. A tévé- változat külön érdekessége, hogy az egyben Lukács György utolsó nyilatkozata. Üj sorozattal jelentkezik Vitray Tamás Randevú címmel. A havonta egy alkalommal jelentkező műsorban azok a neves, közismert emberek szólalnak meg, akiknek a munkája az adott időszakban valamely oknál fogva különösen érdekes. Sónak érdeklődésére számíthat a színházi vetélkedő sorozat is, amelynek öt színház törzsközönsége a főszereplője. Az adás az egykori és mai jelentős művészekkel, emlékezetes előadásokkal foglalkozik. A Színészmúzeum születésének 65. évfordulója alkalmából Kiss Manyira emlékezik, a Vidám temetés című Déry-novellából készült zenés tévéjáték pedig Vu]i- csics Tihamér utolsó befejezett munkájaként kerül színre. Chaplin-sorozat A Napraforgó című tévéfilm után ebben a negyedévben még találkozunk Krúdy Gyulával. A Nyitott könyv Karinthy Ferenc műsorvezetésével Apám, Szindbád címmel ismerteti Krúdy Zsuzsa könyvét. Hogyan lehet az emberiség egyik kultúrkin- osét, a háromezer év«es, ötezer soros eposzt az elektronika nyelvén megszólaltatni? A Gilgames, avagy Egy ókori hős fantasztikus kalandjai című műsor erre a kérdésre válaszol. A Filmszem szintén új műsor, havonta magazinformában számol be a forgalomba kerülő legértékesebb hazai és külföldi filmekről, a rövidfilmgyártás eseményeiről és a filmmel kapcsolatos közművelődési kérdésekről. így, ha más „megvilágításban” is, de az eddiginél is több mozifilm kerül a képernyőre. A bőséges választékból két sorozatot említenénk meg. Az egyik a Zola-regény, a Tisztes úriház hétrészes francia filmváltozata, a másik a 12 részes Chaplin-sorozat. Mindenki könyvtára. Fekete Gyula: Az orvos halaia. — 21.02: Lili. Hervé operettje. — 22.30: Hírek. — 22.33: Könnyűzene. — 23.10: Verbunkósok, nóták. — 24.00: Hírek. • Miskolci rádió: 17.00: Műsorismertetés, hírek. — 17.05: Fiata- • lók zenés találkozója. — 17.40: Egészségünk védelmében. (Kik gyógyulnak meg a rákból?) — Zenekari muzsika. — 18.00: Borsodi Tükör — a stúdió krónika- műsora. — 18.15: Híres énekesek — népszerű áriák. — 18.25: Hírösszefoglaló. Televízió, 1. műsor: 17.28: Műsorismertetés. — 17.30: Hírek. '— 17.40: A messinai vár. Rövidfilm. — 17.55: Sakk-matt. — 18.15: Zöld utat! A gyulai húskombinát. — 18.45: Játék a betűkkel — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv* híradó. — 20.00: Tv-torna. — 20.05: Kisfilmek a nagyvilágból. — 21.50: Csapatjáték és taktika a labdarúgásban. Angol filmsorozat. 3. rész: A védőjáték négy legfontosabb eleme. — 22.10: Családi kör. — 23.00: Tv-híradó 3. Televízió, 2. műsor: 20.00: Műsorismertetés. — 20.01—22.50: Csajkovszkij: Anyegin. Lírai jelenetek 7 képben. — Közben 21.10: Tv-híradó 2. Szlovák televízió: 14.10: Iskolásoknak. — 17.05: Zenés vetélkedő fiataloknak. — 18.10: Autómotor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: A robbanás. Film. — 21.40: Híradó. — 22.00: Hangverseny. — 22.45: Hírek. Miskolci Nemzeti Színház: Nincs előadás. Kiállítások: Hermán Ottó Múzeum (10—18): Ember és munka. <Habán kerámia. — Herman Ot- tó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. — Miskolci Képtár (10—18): A XX. század magyar festészete. — Kondor Béla-emlékkiállítás. — Tóth Sándor szobrászművész kiállítása. — Miskolci Galéria (10 —18): Nagy Balogh János-em- lékkiállítás. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Feledy Gyula illusztrációk — Szentendrei művészek tárlata. FILMSZÍNHÁZAK BÉK^: Monsieur Verdoux Amerikai film Kezdés: f4 órakor Babaház Mb. szí. angol film Kezdés: hn6 és 8 órakor KOSSUTH: Csempészek nyomában Szovjet film Kezdés: f3, hn5 és 7 órakor HEVESY IVÁN FILMKLUB: Az utolsó völgy Szí. angol film Kezdés: f5 és f7 órakor 16 éven felülieknek! FÁKLYA: Nászéjszaka a börtönben Szí. olasz film Kezdés: f5 és f7 órakor 16 éven felülieknek! PETŐFI: Fogják el Oichit, élve, vagy holtan! Szí. japán film Kezdés: f5 és f7 órakor SZIKRA: Mussolini végnapjai Mb. szí. olasz film Kezdés: 5 és 7 órakor TÁNCSICS: Gyémánt Lady Szí. amerikai film Kezdés: f5 és f7 órakor Felemelt helyár! SAGVARI: Kenyér és cigaretta Szí. magvar film Kezdés: 5 és 7 órakor SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.20: A nap kulturális programjából. — 8.27: Zenés képeskönyv, összeállítás. — 8.42: Zenekari muzsika. — 9.44: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.00: Hírek. — 10.05: Kisiskolások műsora. — 10.40: Kodálv-kórusok. — 11.00: Tizenkét szék. Folytatásos rádiójáték Ilf—Petrov regénye nyomán VIII. — 11.28: Lisa Della Casa és Ernest Blanc énekel. Petőfi- rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Daljáték-részletek. — 8.30: Hírek. — 8.33: Az őrházikó. Rádiójáték. — 9.09: Dzsessz. — 9.23: Délelőtti torna. — 9.30: Hírek. — 9.33: Az élő népdal. — 9.43: Bogdan Paprocki énekel. — 10.00: A zene hullámhosszán. — Közben 10.30: és 11.30: Hírek. — 11.33: A Szabó család. Televízió: 8.00: Tv-torna. — 8.05—8.25: Orosz nyelv. — 9.55: Német nyelv. — 10.21: Delta. Tudományos híradó. — 10.45: A császár kémje. Francia film. — 11.40—12.05: Játék, a betűkkeL Örökségünk minden szó
