Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-17 / 14. szám
Csúcs* lista a nemesacélban Komjáthy éh rekordja A Lenin Kohászati Művek legfiatalabb gyáregységében, a nemesacél-hengerműben is vezetik a műszakok, brigádok csúcslistáját. Erre a napokban minden eddiginél jobb eredmény került fel. Komjáthy Gyula szocialista hengerészbrigádja az egyik éjszakai műszakban a finomhengersoron gyártott legkisebb átmérőjű szelvényből — a 10 milliméter átmérőjű koracélból — 122,7 tonnát hengerelt le. Ezzel a rivális műszakokban dolgozókat is serkentik: érjenek el az övékénél jobb eredményt. A versengés természetesen nem megy a minőség rovására, hiszen a szigorú szemű meó- sok erre nagyon ügyelnek ... : j(c A Miskolci Hűtőházban készített sült burgonyából bősége- ■ sen jut belföldre, de elviszi jó hírünket Angliába és Ku- I vaitba is. (Kerényi László felvétele) & *<**<to*&: iHiimiiiimimmmmmmiimimiiiiimummiiiiiiiiiimmiiiiiiiiii E HETI KÉRDÉSÜNK: lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllli Szuhavölqyi szénqyár Sokszor elmarad a felelősségre vonás A társadalmi tulajdon védelme Népi ellenőrök számvetése (Folytatás az 1. oldalról) Az élelmiszerellátás javulásáról adott számot a munkáslakta települések kereskedelmi ellátásával foglalkozó NEB-vizsgálat. E témával egyébként nem első ízben foglalkozott a NEB. A tapasztalatok szerint nem okozott zavart az áruellátásban, hogy a kereskedelmi vállalatok bevezették a 44 órás munkahetet. Mindemellett tovább kell javítani a kiszolgálás kulturáltságát, s úgy kell meghatározni a boltok nyitva tartási idejét, ahogy a vásárlók érdeke kívánja. Jól éhek a kontárok A lakosság részére végzett szolgáltatások közül egyebek között a lakáskarbantartásról gyűjtöttek tapasztalatokat a népi ellenőrök. Két elgondolkoztató megállapítás e vizsgálat anyagából: a magánkisiparosok szívesebben végeznek nagyobb értékű közületi munkát, mint apró-cseprő javításokat a lakosságnak; ez a helyzet kedvez a kontároknak. sok iparos dolgozik a megyében működési engedély nélkül. Többször szerepelt vizsgálati témaként a társadalmi tulajdon védelme is. A népi ellenőrök tapasztalatait nem nevezhetjük megnyugtatónak. különösen ami az építőipart illeti. Egyes vállalatoknál nem elég megbízható az. anyagelszámolás, ezért fordulhat elő, hogy a szükségesnél több anyagot vételeznek, amelynek egy részét eltulajdonítják. Sajnos, a társadalmi tulajdonban okozott károkért nem mindig vonják felelősségre a mulasztókat, s ha igen, akkor sincs összhangban a kártétellel a büntetés. Megszívlelik a ’avaslatokat A lakosságtól érkezett bejelentések tekintélyes hányada is a társadalmi tulajdon megkárosítására hívta fel a népi ellenőrök figyelmét Meglepően kevesen emeltek szót viszont környezetünk védelmében. Pedig Borsod megyében még van mit tenni a levegő és a vizek szeny- nyeződése ellen! A népi ellenőrzés arra a megnyugtató következtetésre jutott, hogy megállapításaikat, javaslataikat általában figyelembe veszik a vizsgált szervek, vállalatok. Számos esetben indítottak fegyelmi, szabálysértési vagy kártérítési eljárást a vétkesek ellen, sőt bűnvádi feljelentést is tettek, ahol erre szükség volt. B. D. Miért nem a gazda? Nem először, s valószínűleg nem is utoljára tesszük a megjegyzést: Miskolcon feltűnően sok a kóbor kutya. A magyarázat egyszerű. Régi szokásból ered, hogy magánház szinte elképzelhetetlen házőrző nélkül. Az utóbbi években a városban nagyon sok házat szanáltak. Lakóik bérházakba költöztek, ahol az ebtartást külön rendelet szabályozza. Így hát az esetek nagy többségében a gazdi megpaskolta kedves állata fejét, fájó szívvel búcsút vett tőle, majd szélnek eresztette. Valószínű továbbá, hogy az új intézkedés, törekedvén a „kutya-rendre”, tovább növeli a kóbor ebek számát, egyszerűen azért, mert nem mindenki hajlandó rá, hogy fizesse a megemelt adót. Az igazi állatbarát tulajdonképpen sajnálja ezeket a kivert, éhező, egyre inkább elvaduló jószágokat. A sajnálkozás azonban mit sem segít. Be kell látni, milyen veszélyt jelentenek a gazdátlan ebek. Fertőző betegségeket okozhatnak azzal, hogy eleség után kaparnak a kapuk elé kitett kukákban, feldűtve azokat; veszélyesek lehetnek a járókelőkre, nem is beszélve a könnyen ijedő gyermekekről; komoly közúti balesetek előidézői is lehetnek, hiszen úgy masíroznak az utakon, hogy nézni is rossz. Nem ritka látvány az elgázolt kutya teteme sem. Végtére is tenni kell valamit. De mit? „Hogy-hogy Nagyobb anyagi eszközök igénybevételével, a munka jobb megszervezésével gyorsítják Csehszlovákiában az autósztrádák építését. A magyar autós turistákat is érdeklő terveket tettek közzé most, azután, hogy a Szlovák Állami Tervbizottság 3,25 milliárd koronát hagyott jóvá a köztársaság autóút-épi- tési programjára. Ebből az összegből folytatják a Pozsonyt Prágával összekötő autóút szlovákiai szakaszának építését, miután már átadták a forgalomnak a Pozsony—Malacka közötti első szakaszt, ezzel együtt •okozzák a munkálatokat a mit?! — kérdez vissza egyikmásik városlakó. — Intézkedjen a tanács! Az ő dolga!” Erre viszont azt kell felelnünk: ezernyi lényegesebb dolga van a tanácsnak, ne terheljük feleslegesen amúgy is túlterhelt apparátusát. Feleslegesen? Már hogy volna felesleges, hiszen épp az imént mondtuk, milyen veszélyt jelentenek a kóbor kutyák! A radikális javaslat kegyetlennek tűnik. De még mindig jobb és állatbará- tibb, mint az, ha a kutya gazdája kicsapja a jószágot az utcára, sorsára bízva. Az áj latkórház ötven forintért örökre elaltatja a kutyát. Ha azonban erre a döntésre nem vinné rá a szive az ebtartót, van más megoldás is. A Fonoda utcai Állategészségügyi Telep tizenöt forintért — ha jól értesültünk róla — még házhoz is megy a kutyáért. Csakugyan végét kell vetni a kutyák kóborlásának. Nem csupán azért, mert a látvány méltatlan egy nagyvároshoz. A veszélyek miatt. A tarthatatlan állapot megszüntetésében főként maga a jószág gazdája segíthet — s kell, hogy segítsen. Akár az egyik, akár a másik megoldást választja, még mindig nemesebben cselekszik, mintha csatangolásra kárhoztatja korábban kedvtelésből vagy szükségből tartott jószágát. (-a) D—61-es autóút építkezésén, amelynek Pozsony és Szene közötti részét néhány nete már használhatják a gépkocsik. Most tovább haladnak az építők Nagyszombat felé, amelyen keresztül az új autóút Pöstyénig vezet majd, közvetlenül a Vág folyó völgyébe. Még az idén egy új autóút építését is megkezdik Chocholna és Nemso között és folytatják a Liptóújvár felé vezető sztráda építését az Alacsony-Tátrától északra. Az útépítéssel egyidőben több csomópontot is korszerűsítenek. A szuhavölgyi bánya fe- ketvölgyi I-es aknájában alakították ki a borsodi szénmedence első „széngyárát”. A nagy teljesítményű frontfejtésben maróhengerekkel választják le a szenet, amelyet azután automatikus vezérlésű szállítórendszer visz a külszínre. A szállítórendszer hibája esetén nyomban le kell állítani a frontfejtést, mivel a szenet ilyenkor nem tudják a felszínre juttatni. Ezért — az országban először itt, a Borsodi Szénbányák Vállalat szuhavölgyi bányaüzemében — föld alatti vágatbunkert szereltek fel. A vágatbunker száz méter hosz- szú, másfél méter magas, vaslemezekből összeszerelt teknő, amelynek alján páncélkaparó helyezkedik el. Az új berendezés külszíni próbajáratása sikeresen lezajlott, s a napokban megkezdik föld alatti összeszerelését. Öiaguiat értékelik a gépgyári brigádok Önkritika is kell hozzá A szocialista brigádok a napokban „vizsgáznak” a Diósgyőri Gépgyárban. Saját egyévi teljesítményüket kell elbírálniuk, amihez bizony nem kis önkritika szükséges. Ezt követően a közvetlen, azaz a gyáregységi vezetés értékeli tevékenységüket az elmúlt év elején megkötött szerződésekben vállalt és végzett munka, valamint a brigád önfejlődése alapján. Végül a termelési tanácskozások döntenek: mely brigádok érdemesek a szocialista címre, s melyek kitüntetését javasolják. Divatprognózis Divatbemutatót rendezett tegnap az tszak-magyírországi i’extil Nagykeresaedel- mi Vállalat és a Magyar Divatintézet a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban. Az ipar és a kereskedelem ismét megkapta a leckét. Alig készülhet tel a 7fi- os divatra, 77-rc már mást ígérnek a divat-kreátorok. Ebben az évben még az úgynevezett huzatruha, a sa- torkabát a divat, jövőre inar a szűkülő tubusvonal lesz- a sikk. Hallottunk egy megszívlelendő tanácsot: az alapruhatárat kell kialakítani, s ehhez igazítani a mindenkori divatot. Az úgynevezett kiegészítőik közül láttunk sálat, minden mennyiségben, mindenféle formában; ruhához és kabáthoz, iiosszút es háromszög alakút, a nap I minden szakában viseihetöt. A nadrágot teljesen kiszorította a szoknya. A divat az Jk A valódit utánzó műbőr kabát. (Kerényi László felvételei) „Megfáztak” A Tiszai Vegyikombinát olefingyárában a műszerek többsége a szabadban található. A hideg téli napokban egy részük üzemképtelenné Holtbiztos tippek Ülök a totózó támlátlan székén, előttem a szelvény, szemben velem a plakát: „Sokat nyerhet a totón!’’ ... De hogyan? Egyszerű: el kell találni a 13 plusz 1 mérkőzést és már lehet is menni a kasszához. Csupán egy apróság van még hátra: mit írjon az ember a rubrikákba? ... Átellenben nyurga, szakállas fiatalember rágja golyóstolla végét. Előtte egy halom szelvény, s az egész „szakiroda- lom”. A sárga to- tóújság, a Népsport, sőt a DH tippjei is. A tudományos kutató alaposságával böngészi őket, majd hosszas töprengés után beírja az első tippet. Az első hasáb utolsó rubrikájánál tartok, amikor észreveszem. hogy szomszédom, egy pirospozsgás, ősz- hajú bácsi átsandít a szelvényemre, s írni kezd. Óvatosan, mint az iskolában, dolgozatírás közben szokás, én is odanézek: vajon plagi- zál-e az öreg? De homlokegyenest mást ír, mint én! Tehát vagy laikusnak tart, vagy a kontrát játssza meg. Ki tudja? ... A szomszéd asztalnál három „olasz szakértő” vitázik. Az élcsapatok várható vasárnapi eredményeit beszélik meg csalhatatlan hozzáértéssel és meg- dönthetetlenne k látszó érvekkel. — Három tutimeccset mondok — lép a társasághoz egy szemüveges férfi, s már húzná is közelebb a széket az asztalhoz. — Maga csak ne szóljon egy szót sem — utasítja el az ajánlkozót az egyik „szakértő” —, mert a múlt heti fixeivel is szépen megetetett bennünket! A szemüveges sértődötten továbblép, s néhány perc múlva már a hátam mögött áll. — Mesterkém — szól rám rosszallóan —, maga négy meccset is fix 2-esre vett? — Igen — mondom elszántan. — Na és mire alapozza tévedését? — firtatja tovább a dolgot. Vállat vonok, aztán kibököm, hogy én meglepetésre játszom. Átfutja a szelvényemet, s kijelenti: ahogy elnézi a tippjeimet. én a leglehetetlenebb variációkat játszom meg, s már ahhoz is csodára lenne szükség, hogy hat találatot összehozzak. Aztán negyedórán át magyarázza a dolgok összefüggését. Erőviszonyok, formaingadozás, prémiumrendszer, bunda, klubérdekek, néhány játékos hétvégi életmódja, s még ki tudja mi minden szerepel a „kiselőadásban” ... Búcsúzóul vállon vereget. — Amiket most hallott, majd később felhasználhatja! S ha nyer, köszönje meg az oktatást. Engem itt talál. És már megy is tovább egy másik pancserhoz... (monostori) Pozsonyból Prágába, Pöstyénbe Ailculak épülnek Sz’ovákiában jje Egy csinos modell. Alapanyaga: flanelt. elegánsabb irányzat felé hai- lik. A ruhák a 30-as es az 50-es évek vonalát követik. Az alapanyagok versenyeben rangot kapott a flanell és a barhent. A gyapjú és a gyapjúhatást keltő jersey, s a finom szövetek a divatanyagok sorába léptek. A bemutatón felvonultatták a divatintézet estélyiruha-köl- teményeit is, a kombinéru- hától kezdve a magyarosan hímzett nagyestélyin át a bársony nadrágkosztümig. A férfiak divatjában újdonságok az ingzakók és a zakót helyettesítő ingek. Előtérbe kerül a klasszikus öl- töny^orma. A szövetkabátok sportos vonalúak. A könnyűipar szakembereinek már fél évvel ezelőtt bemutatták ezeket a kompozíciókat. Itt azt hallottuk; az iparnak fél év állt rendelkezésére a felkészülésre. Most már a kereskedelmen a sor, hogy ne csak a pódiumon és a divatlanokban láthassuk az újmódi ruhákat. O. E. a műszerek válik. A közeljövőben fűtővezetékeket építenek ki a szabadban levő műszerekhez, így biztonságosabb lesz a munka. Sál, sapka, szoknya
