Déli Hírlap, 1976. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-15 / 12. szám
a miskolciaké a szó Rés a tetőnk esővíz a tévében Körülbelül két éve panaszt tettem a MIK-nél, mivel a háztetőn támadt réseken keresztül beázott a kipszobán'-. A tetőt kijavíttatták, a beázás következtében azonban a szobát 1200 forintért ki kellett lesietnem. Ezt követően azonban megint beázott a szoba, s a bejelentésemre újból „kijavították” a tetőt. Am hasztalan, mert a decemberi kétnapos eső sz.'ntén éreztette velem „hatását”. Most azonban nem a kis-, hanem a nagyszobánk ázott be. Amikor a munkából hazaérkeztem, a helyiségben úgyszólván jobban esett, mint odakint. Még a tévé- készülékemből is ki kellett a vizet törölnöm, a nem sokkal előbb vásárolt bútorom pedig „mintás lett az esőiétől, s a szőnyegeket egy héten át kellett szári tgatnom. Aznap estig négy és fél vödör vizet hordtam ki a lakásból, majd a feleségem reggel ötig végezte ugyanezt. Másnap feleségem felkereste az illetékest, az el is jött hozzánk, s azt mondta: kifestetik a lakást, a tető réseit azonban csak a tavasszal tudják megszüntetni. Így azonban kérdem: akkor miért festenek? Mi lesz, ha tavaszig eső esik? — amitől érthetően, már rettenetesen félünk. Petensák Zoltán Miskolc, Stadion u. 29. IV, 1. Ejnye, fiúk! Még december 24-én este, az ünnepi asztal mellől felkelve, nem tudtam elaludni, s első emeleti lakásunk ablakából szemlélgettem az éjfél utáni szokatlan forgalmat. Elmúlt egy óra, amikor felfigyeltem két jól öltözött fiatalemberre. Családunk legifjabb „tagja”, a Trabantunk felé közeledtek, amely a lakásunk előtt, a „csillaggarázs- ban”, ívlámpa alatt pihent. Nem kis ijedtségemre az egyik fiú leguggolt az autó első kerekéhez, s mert tudtam, hogy szerelésre nincs szüksége a kocsinak, számomra nem volt kétséges a mesterkedése. Nagyot kiáltottam, mire mindketten ijedten elszaladtak. Jó fél óra múlva a lépcsőházban megdöbbenve ismertem fel őket. HázbeUek voltak, s nem Így gondoltam el megismerkedésünket. Ma is állítom, két rendes fiatalemberrel álltam szemben, akiknek eddig nem volt egyéb bűnük, mint az, hogy nyári estéken a kismotorjaikkal sok száz ember nyugalmát zavarták. S mert ezért én is több ízben szóltam nekik, most az újból tett megjegyzésemre azt válaszolták: „Ügy gondoltuk, csinálunk egy kis kitolást”, — és bocsánatot kértek. Nem tudom, mit kezdjek „elnézésükkel”, hiszen a lovagiasság szabályai szerint a maguk részéről eleget tettek (?). Mégis, arra nem gondoltak, hogy felelőtlenségükkel egy egész család éjszakai nyugalmát feldúlták? Az sem jutott eszükbe, hogy ha a kocsit a jövőben valami baj éri parkolása idején (az ördög nem alszik), akkor először rájuk fog gondolni a feljelentő? Remélem, ha olvassák soraimat, megszívlelik tanácsomat: becsületesen élni, viselkedni éjjel-nappal egyformán köteles az ember, már 16—17 éves korában is! Nevem és címem a nyilvánosság előtt egyelőre legyen titok, hiszen nem megszégyenítés volt a célom, hanem a fiatalokat szeretném gondolkodóba ejteni. Az sem lenne nagy hiba, ha a két fiatalember szülei utólag is felténnék nekik a kérdést: „Hol jártatok december 24-ről 25-re virradó éjszaka, negyed kettőkor?” Ezt mondja a jogszabály MILYEN LEGYEN A SZABVÁNYOS ÖYr? Közismert, hogy 1976. január 1-től kötelező lesz bizonyos gépjármű-kategóriákra a biztonsági övék beszerzése. A már forgalomban levő gépjárművekre a biztonsági öveket 1977. június 30-ig kell felszerelni. Tekintettel arra. hogy csak az előírásoknak mindenben megfelelő biztonsági övék hozhatók forgalomba, ezért a Belkereskedelmi Minisztérium Iparcikk Kereskedelmi Főosztálya kiadta az ip76. január 1-től érvényes követelményeket. Ezek: — gyártási, illetve forgalomba hozási engedély nélkül hozhatók kereskedelmi forgalomba azok a biztonsági övék. amelyek megfelelnek az ESB1 ECE TRANS 505. szabályzat 16. sz. előírásának és ezt a biztonsági övékén feltüntetett „E” egyezményes jóváhagyási jel tanúsítja. — Az „E” egyezményes jóváhagyási jel nélküli biztonsági övekre gyártási, illetve forgalombahozatali engedélyt kell kérni a KPM Autófelügyelettől. Az engedélyt azokra a biztonsági övekre adják meg, amelyek megfelelnek a vonatkozó magyar vagy nemzetközi szabvány előírásainak és azt igazolni tudják, vagy pedig a Közúti Kutató Intézet vizsgálatai bizonyítják. A gyártási és forgalombahozatali engedélyezési eljárásban a KPM Autófelügyeletet hatósági jogok illetik meg. Azt ajánljuk olvasóinknak, hogy a jövőben csak olyan biztonsági övét vásároljanak vagy fogadjanak el, amelyen az „E” jelzés látható. Dr. Sass Tibor Jelzőtábla lesz, a csatornára várni kell Közöljük, hogy Putnok állomás felvételi épületének jelzőtábla nélkül elhelyezett ivóvízcsapja ügyében — Murányi Tibor bánrévei levelezőjük 1975. december 29-én „Hol a vízcsap?” címmel publikált észrevétele alapján — a helyszínt megvizsgáltuk, és a hiányossággal kapcsolatban a következő tájékoztatást adhatjuk: Putnok állomás ivóvízhálózata teljesen elavult, a felújítása, s a szennyvíz elvezetése községi csatorna hiányában várhatóan 1977-ben biztosítható. Az utasok vízellátását szolgáló vízcsap elhelyezésére vonatkozó jelzőtábla felszerelésére egyidejűleg utasítottuk a miskolci pályafenntartási főnökséget. Gál Sándor vasútigazgató-helyettes Füst és korom a lakásban Lakásunk kéménye való. szinüleg eldugult, és így a füst nem a kéményen keresztül távozik, hanefn elárasztja a szobánkat és szomszédunk lakását. Ilyen körülmények között szinte lehetetlen fűteni. Ezt már nem egy. szer jelentettem a Kéményseprő Vállalatnak, ahol ígéretet kaptam ugyan, az intézkedés azonban elmaradt. Nyugdíjas, idős, beteg emberek vagyunk; melegre vágyunk. A szomszédunk is idős asszony, aki jelenleg nem tartózkodik itthon, s la. kásának kulcsát az egyik ismerősénél hagyta. Amikor a bajt észleltük, bementünk a lakásba, ahol hatalmas füstöt és kormot találtunk. Fé_ lő, mire hazajön, lakásának a berendezésében kár keletkezik. Kérjük a mielőbbi in- - tézkedést. Béres Pál Albert Miskolc, Ady Endre u. 20. lat árdomb — Ducsai József, Kőszegi István és a többiek aranyérmes kocsijavítók Ünnepélyes brigódvezetöi tanócskoióst tartottak tegnap a MÁV Miskolci Járműjavító üzemében. Varga Zoltán igazgató tájékoztatást adott az 1975-ben végzett munkáról és ismertette az 1976. évi programot. Hejőcsaba Mától megszűnik a 4-es villamosjárat, amely a Kiss tábornok utcától a Tatárdombig közlekedett. Helyette villamospótló autóbuszokat állítottak forgalomba 9/Y jelzéssel. Mivel ezek a buszok valóban a megszüntetett villamosjáratot pótolják, ezért villamosbérlettel vagy 1 forintos villamosjeggyel vehetők igénybe — jóval hosszabb útvonalon. \ Miskolcon ez a második mel- lék-villamosvonal, amelyet felszámoltak. Sokan emlékeznek még a körülbelül 15 éve megszüntetett hejőcsabai villamosjáratra, amelynek utóda a 14-es autóbusz . lett. Erre az SZTK-ig — az egykori teljes» vonalhossztól rövidebb útvonalon — mai napig is «érvényes a 1 forintos villamosjegy, ugyanakkor azonban a villamosbérlet érvénytelen (!). En eddig bérlettel a zsebemben, i forintos jeggyel a kezemben ultiztam mindig ezen a vonalon a 14-es autóbusszal. Sehogy sem fért a fejembe: ha az 1 forintos jegy jó az utazáshoz, akkor a bérlet miért nem? Mivel ilyen esetre eddig még nem volt precedens, nem szólNaponta hét több tengelyű és 18 kéttengelyű kocsinak kell kigördülnie az üzemből. Ebben az évben csaknem ezerrel több teherkocsinak kell elhagynia a javítóvágányokat, mint 1975-ben. E nagyszabású terv végrehajtásához számítanak a szocialista brigádok támogatására. A tájékoztató után az üzem párt- és szakszervezeti titkára köszöntötte á brigádvezetőket, majd az igazgató a múlt évi jó munkáért kitüntetéseket adott át. Hét brigád szerezte meg a moz-' galom aranyjelvényét, tizenegy az ezüst és tizenhét a bronzfokozatot. Összesen 152 ezer forintot kaptak a legjobb kollektívák. Az 1939. január 3-i dátum a legutolsó és a legelső bejegyzés Ducsai József munkakönyvében. Harmincnyol. cadik éve kezdi ugyanarra a dudaszóra munkáját. Ma is vesszőparipája a pontosság, a fegyelem, mint a jó vasutasoknak általában. Inkább öt perccel előbb, mint egy- gyel később. Azt mondja, ezért kapta az általa vezetett Zrínyi Miklós brigád is az aranyérmet. Az ívhegesztő csoportnak a munkában precíznek kell lennie. Évenként kétszer — még a szakma „örek rókáinak” is — próbamunkát kell végezni. Akinek a próbalemeze megbukik a pesti osztályozáson, egy Időre elbúcsúzhat a hegesztőpisztolytól. Persze, ez az ő brigádjában ritkaság. 1964 óta együtt vannak, s csak azokat a fia. tál okát veszik be soraikba, akik már bizonyítottak, kiállták a próbát. Kőszegi Istváy fiatalabb együttest vezet. A Dózsa György brigád csak az elmúlt évben alakult, s máris az élen van. Talán a legnehezebb munka az övék: a több tengelyes kocsik javítása. A gyorsaság, a pontosság az erényük. Az úgynevezett futó javítások alkalmával kétnaponként kilenc kocsi kerül ki a kezük alól. A sürgős kohász-kocsik javítását is rekordidő alatt elvégezték. Lakatosok, hegesztők, asztalosok és bognárok egymásnak adják a kocsikat. S mindezt olyan gördülékenyen csinálják, mint ahogy a vonatok siklanak a sínen. O. E. Dohányzás és párválasztás „Füstös” statisztikák Egyre többet füstölög a tam. De most, hogy ugypnaz az eset ismétlődött meg, mint másfél évtizeddel ezelőtt, három kérdésem van az illetékesek számára: mi indokolja, hogy eddig nem volt érvényes a villamos- bérlet a hejőcsabai vonalra, ezután érvényes le«z-e a 14-esre is a villamosbérlet, ugyanúgy, mint a 9/Y jelzésű villamospótló autóbuszra; ha nem — miért nem? Ügy érzem, a kérdéseimre remélt válasz másokat is érdekel. Pócs Imre Miskolc, Győri kapu 4. ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFON: 18-221 íj finomítók a cukorgyárban A Szerencsi Cukorgyárban — ahol még javában tart az idei kampány — a napokban új finomítóberendezést adtak át. Az NDK-bői vásárolt kétkeverős főzőkészülék, a négy középtermék- centriíüga, a finomítócentrifuga, valamint a kilenc folyamatos utótermék-centrifu- ga a várakozásnak megfelelően, jól működik. Segítségükkel már az idei cukorkampányban is jelentősen könnyebbedik a finomítóban dolgozók munkája. Dohányzást Ellenzők Társasága. Joggal: 1970-ben 22,5 milliárd cigarettára gyújtottunk rá, a következő esztendőben már 23 miáiárd 860 millióra. 1972-ben még ennél is több cigaretta fogyott, túljutottunk a 24 milliárdon. Bár az 1975-ös esztendő utolsó negyedévének adatait még nem összegezték, tavaly sem voltunk mértékletesebbek. Legalábbis ezt valószínűsíti, hogy minden évnegyed végéig pár száz millió „kopor- sószeggel” többet vásároltunk, mint az előző esztendő hasonló időszakaiban. A dohányzás közvetlen és közvetett egészségkárosító hatását a könyvtárakat megtöltő szakirodalom kétséget kizáróan bizonyítja. De: do- hányzik-e az orvos, akinek legjobban kellene ismerni a nikotin ártalmas voltát? Felmérés orvosokról szükségesnek tartja a nem dohányzók „védelmét”, illetőleg az egészségügyi intézményekre, kongresszusi ülésekre, tanácsülésekre, éttermekre, munkahelyekre, általában a sok ember tartózkodási helyéül szolgáló helyiségekre kiterjesztendő, dohányzást tiltó jogszabály megalkotását. Még egy figyelemre méltó tény a felmérésből: a dohányzásról leszokott^ 180 orvosnak csak mintegy egy- harmadát kényszerítette valamilyen betegség, kétharmaduk ész-okok, józan belátás alapján mondott le a dohányzásról. Akik aprót hirdetnek Első pillanatra meglepő területet választott dohányzással kapcsolatos kutatásai tárgyául Nyerges Pál és dr. Vértes László: tíz héten keresztül két napilap, a Magyar Nemzet és a Népszava házassági hirdetéseit figyelték, keresve a párválasztás és a dohányzás összefüggéseit. 1975. április 7—június 14 között a két napilapban összesen 2702 házassági hirKözel hozzák a íávoit A tévé hosszú ideje kérdezgeti már az ifjúságot, hogy „Melyiket az ötezerből?”, vagyis segít válaszolni a kérdésre, hogy milyen szakmát válasszanak, ha eljöfi az ideje. Mi csak 48 hajtogatott szórólappal játszadoztunk; legyezőt formáltunk belőlük, szétterítettük és lefényképeztük. Vagyis megörökítettünk negyvennyolc hiányszakmát, melyeket így, ilyen formában is propagál az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. Azzal, hogy játszottunk a lapokkal, véletlenül sem elbagatellizálni. dicsérni szeretnénk inkább azt a nehéz munkát, amellyel segíteni igyekeznek a fiataloknak; játékra csak a gondolatébresztő dolgok valók. A többszínnyomással készült lapok megfogják a szemet, kézbe vétetik magukat. Szétnyitja tehát őket az ember, hogy a középső oldalon a szövegek fölött jó címeket olvasson. Kiderül, hogy „Akik a távolt is közel hozzák”, azok az útburkoló és karbantartó szakmunkások; a „Gyulai, csabai, debreceni” címszó a húsipari termék- gyártót, a „Kombinálni tudni kell!” a szerkezetlakatost, a „Fehér művészet” a cellulóz- és papírgyártót. az „ördögfiókák a háztetőn” a kéményseprőt jelenti. Mindez pedig a címek mellett nem akármilyen szövegből, hanem többnyire kitűnő, a „helyszíneken” készült riportokból, végezetül praktikus útmutatóból, és jó képekből derül ki. Bármilyen okos szóval évekig beszélhetünk a, gyereknek: érti ugyan, de nem érti meg. Valahogy meg kell mutatni, mitől szép a tetőfedő, a tímár, a kovács mestersége, mitől szép a munka, amelyet még el sem kezdett. Remélhetőleg eljutnak ezek a hajtogatott lapok minden általános iskolás kezébe. Ezek képesek rá, hogy „közel hozzák a távolt”. (makalj A szakirodalomban is párját ritkító felmérésre vállalkozott a közelmúltban a kékestetői Állami Gyógyintézet egyik munkatársa, dr. Pá- kozdi Lajos. Azt vizsgálta: dohányoznak-e a vezető beosztású, tehát képzettebb, tekintélyesebb orvosok. Kérdéseire ötszázan válaszoltak. Közülük nem dohányzik 168, s, leszokott a dohányzásról 180. Százötven- ketten viszont — jóllehet az egészségre zömmel károsnak tartják — cigarettáznak, szivaroznak, pipáznak. Sót, a megkérdezettek között nyolc olyan vezető állású orvos — közöttük oktató-nevelő munkát végző, klinikai igazgató is volt —, aki nem tartotta ártalmasnak a dohányzást 1 Elgondolkodtató, hogy a vezető beosztású orvosok 75 százaléka a dohányzás mellőzésére irányuló oktató-nevelő munkát az orvosképzésben, illetőleg az orvostovábbképzésben elégtelennek ítélte. A választ adók túlnyomó többsége helyteleníti a dohány- készítmények reklámozását. detés jelent meg. öt esetben fordult elő, hogy a hirdetést feladó jelezte: dohányzom. Kétszáz esetben a párkereső megjegyzést tett a dohányzással (pontosabban annak mellőzésével) kapcsolatban. Huszonhárom alkalommal úgy jelent meg a hirdetés, hogy maga a jelige is utalt az állásfoglalásra, így mintegy még nagyobb nyoma tékot adva: „Dohányzó ne írjon”, „Nem dohányzom”, „Nem dohányzunk”. Egy nő és hét férfi úgy jelentette meg a hirdetés szövegét, hogy nem dohányzik és nemdohányzó partnerrel szeretne megismerkedni. A hirdetők legnagyobb csoportja ugyan nem közölte, hogy dohány- zik-e, azt azonban igen, hogy nemdohányzó párt keres. A statisztikai adatok azt igazolják, hogy a párválasztásban nem elhanyagolható tényező a dohányzás. F. P.
